Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-29 / 24. szám
Petőfi Népe 2003. Január 29., szerda Halas, Maisa, Jánoshalma és környéke Szerkeszti: Tapodi Kálmán- íme a tanyasi lét alapkellékei - jegyzi meg Béla, miközben a bevásárlókosárból kipakol négy pakli cigarettadohányt és egy flaska vörösbort a jászszentlászlói ABC-ben. - Egyébként nem nekem, hanem a szomszédnak lesz - mondja a félreértések elkerülése végett. Harangi Béla a kiskunfélegyházi polgárvédelmi kirendeltség vezetője, akit - miután hallottam néhány „hajmeresztő” történetét - arra kértem, kalauzoljon el a kiskunmajsai tanyavilágba, nézzük meg hogyan élnek ott az emberek. Kiskunmajsa - Ötfa Mint megtudom tőle, a környező városok, települések lakóinak mintegy tíz százaléka lakik külterületen, ami több ezer embert jelent, ő is közéjük tartozik. Az itt élők többsége - bár szegényebb az átlagnál - dolgos, becsületes ember, ám van közöttük egy jelentős réteg, akik az évek során nem csak anyagilag, de lelkileg is jócskán „amortizálódtak”.- Ez az igazi dűlőút, mindjárt eldűlünk - mondja Béla, miközben terepbe kapcsolja a polgárvédelem Lada Niváját a Kiskunmajsához tartozó Ötfán. Az első tanyán amit meglátogatunk, a 28 éves Karcsi lakik, élettársával, a huszonhárom éves Magdival. A férfi - aki hathét évvel idősebbnek néz ki a koránál -, Béla alkalmazottja: napi négy órában a polgárvédelem raktárában dolgozik, amiért havonta húszezer forintot kap. Ó azon kevesek közé tartozik, akik rendelkeznek állandó munkával. Kérdésemre, hogy mennyiből lehet itt tanyán megélni, azt feleli, akár nulla forintból is. Értetlenkedésemet látva elmagyarázza, a pusztában többen is élnek teljesen nincstelenül, akik kosztért és kvártélyért elszegődnek egy-egy tanyára dolgozni. Mint Béla meséli, egy alkalommal ő is felfogadott egy férfit, aki a munkáért cserébe a melléképületben húzhatta meg magát. Az alkalmazott azonban egyre jobban rákapott a „csavaros kiflire”, így másfél év után a kórházban kötött ki, ahol nem tudták eldönteni, hogy a belgyógyászatra, a fertőző osztályra, vagy a pszichiátriára helyezzék-e először. „ak.... anyád elloptad a boromat!” A puszta lét személyt, aki a részegség miatt szabályosan kúszva közelített az épület felé - kezében egy üres pohárral... „itt már mindenki volt mindenkivel” Attila két törött kézzel üdvözöl bennünket. A huszonhat éves férfit, aki 30 éves bátyjával, Sándorral él egy szoba- konyhás tanyában, néhány hete kis híján agyonverték. Az történt ugyanis, hogy elcsábított egy asszonyt, annak ura azonban rajtakapta őket a légyotton. A férj először az asszonyt verte meg, majd néhány nappal később, egy Ami az italt illeti, Karcsi nem tartozik a masszív réteghez. Élettársával, ha szórakozni akarnak, bekapcsolják a tévét. Többeknek azonban a kikapcsolódást sokkal inkább a „bögrecsárda”, vagyis a házi italkimérés jelenti. Az itt élőkről nyilván mélyen szántó szociológiai és pszichológiai tanulmányokat lehetne készíteni, a helyzetre azonban talán sokkal jobban rávilágít az a két életkép, amit Béla mesélt el. Egyik este hazafelé autózott, amikor egy sötét akadályra lett figyelmes az úton. Kiderült, hogy a szomszéd fekszik ott borgőzösen a kerékpárja mellett. Miután segített neki felállni, az illető csak any- nyit közölt részegen: „a k... anyád, elloptad a boromat”. Mint kiderült, az ellopottnak vélt flaska a férfi saját szatyrában volt, és ennek a felismerésnek úgy megörült, hogy hazáig azt is kiürítette. Máskor a bögrecsárdaként szolgáló tanya közelében látott egy Tanya komfort nélkül. Sanyi ás édesanyja még petróleummal világítanak. kis italozás után, Attilát várta meg az er- döszélen, és egy karóval ellátta a baját. A féltékeny férfi jelenleg előzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást, felesége pedig próbálja rávenni Attilát, enyhítsen a vallomásán, nehogy lecsukják az urát. Béla szerint a környéken élő emberek meglehetősen sajátosan értelmezik a család, illetve a párkapcsolat fogalmát. Ügy véli, „itt már mindenki volt mindenkivel”. Azt mondja, sokaknak az italon kívül csak a szex jelenthet szórakozási lehetőséget. Nem ritka azonban az sem, hogy a tanyán élő tinédzser lányok már tizennégy évesen túl vannak az első éjszakán, majd 16 éves korukban kimaradnak az iskolából, és odacsapódnak valaki mellé társnak. A legtöbb itteni tanyában, ha összkomfort nem is, de legalább villany van. Akad azonban olyan is, ahol még mindig petróleummal, vagy gyertyával világítanak. (Béla tapasztalatból azt mondja: a gyertya nagyobb fényt ad). Villany nincs - mobil van A harmincéves Sanyi születésétől fogva lakik tanyán, ma már csak az édesanyja társaságában. Házukban se víz, se villany, sőt még a tanya sem az ő tulajdonuk, az erdészettől „bérlik”, az állag- megőrzés fejében. Mobiltelefonjuk azonban még nekik is van, mint ahogy itt mindenkinek. Ez az egyetlen eszköz a tanyavilágban, amely segítségével „be lehet lőni”, milyen évszámot is írunk. Sanyiék szociális segélyből, illetve édesanyja 29 ezer forintos nyugdíjából élnek, ezen kívül tartanak egy-két disznót, kecskét. A férfi szerint havi 80-90 ezer forintból tudnának itt rendesen megélni, és érdekes, hogy ezt pusztán ténymegállapításként, és nem panaszkodva mondja. Visszafelé Bélával azon beszélgetünk, hogyan lehetne ezeken az embereken segíteni. Mint mondja, aki őt megkeresi, annak szívesen bevásárol, segít elintézni egy-egy hivatalos kérelmet, vagy büri- tetéshalasztást. Ennél többet valószínűleg azért sem tud tenni, mert az életszükségleteken kívül egyszerűen nincs más igényük az itt élőknek. És ezek közé is legfőképpen az alkohol és a dohány (mármint a cigaretta) tartozik. FOTÓ: S. I. _________________ SEBESTYÉN ISTVÁN K utyák ebek hamiincadján ________Kiskunhalas___________ Á llatokhoz méltatlan körülmények között sínylődnek a kutyák a halasi sintértelepen. A gazdátlan ebek jórészének kevés az esélye a túlélésre a befogást követően. Állatkísérleti célra szállítják el vagy elaltatják őket. - Nem gyepmesteri telep kell, hanem egy állatmenhely, ahol törvényi alapokon nyugvó, célszerű és humánus megoldásokkal adnak esélyt a kutyáknak a túlélésre - hangsúlyozta a helyi sintértelepen végzett vizsgálat eredményét értékelve a város alpolgármestere. Dr. Komáromi Szilárd már 1994-ben kezdeményezte Kiskunhalason egy állatvédő egyesület létrehozását, de nem sikerült ösz- szehozni az ehhez szükséges tízfős létszámot. A városban 1996- ban tervezték meg - az akkoriban 12-15 millió forintos bekerülési költségű - új gyepmesteri telepet, amelyet forráshiány miatt azóta sem építettek meg. A begyűjtött állatok tartásával kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott Városüzemeltetési Gondnokság minden évben megtette a kulturált elhelyezés megoldására vonatkozó előterjesztését, de ez a tétel - a megvalósításhoz szükséges fedezethiányra való hivatkozással - rendre kikerült a költségvetésből. A gyepmester által összegyűjtött kóbor, illetve megunt és szabadon engedett kutyákat jelenleg állatokhoz méltatlan körülmények között, a szeméttelep melletti, vasrácsos ketrecekben zárják el. Az arra alkalmas ebeken Szegeden végeznek kísérleteket, a többi állatot végleg elaltatják. Az elmúlt héten - az alpolgármester utasítására - a főkertész vezetésével lefolytatott helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a telepen nem mindenben tartják be az állatvédelmi, a közegészségügyi, illetve az állat-egészségügyi törvényben előírtakat. Azonnali intézkedéseket is hoztak: megfelelő alommal látták el és szalmabálákkal kerítették körbe a ketreceket. A jövőben az évszaknak megfelelő legminimálisabb tartási körülményeket minden esetben biztosítani kívánják az állatok számára, melyet gyakran ellenőriznek majd. Á vizsgálat további szakaszában - az állatok korábbi számát és a ráfordított költségeket vizsgálva - keresik a választ arra, hogy kit terhel mulasztás a nomád körülmények kialakulása miatt. A tájékoztatás befejezéseként az alpolgármester bejelentette: állatmenhely vagy új gyepmesteri telep ebben az évben sem épül a városban. Az idei költségvetés Vajon mi lesz a kutya sorsa? fotó: t. d. csak a tervek elkészítését teszi lehetővé. T. D. Elmarad a vásár Kiskunmajsa __________ F ebruár második szombatján nem tartják meg az idei év első országos állat- és kirakodóvásárát Kiskunmajsán. Mint a vásárokat rendező Városgazdálkodási Intézmény illetékeseitől megtudtuk: a vásár megtartására kijelölt területet jelenleg is hótakaró borítja. A mélyebb fekvésű részeken - mint például a lóvásárra kijelölt helyen -, sem lehetne biztosítani a megfelelő körülményeket az árusoknak és vásárlóknak. A február 8-ára meghirdetett vásár így elmarad, a legközelebbi maj- sai vásárt május második szombatján tartják. PN-INFORMÁCIÓ Anyakönyvi hírek Születtek: Mészáros Lilla (édesanyja neve: Doszpod Zsuzsanna) Kiskunhalas, Megyeri Máté (Almási Irina) Kiskőrös, Mészáros Ramóna (Patai Csilla) Kiskunhalas, Kutyka Lívia (Dankó Orsolya) Imrehegy, Éltető Krisztina (Orbán Judit) Kiskunhalas, Ságodi Nikolett (Sági Anita) Kiskunhalas, Demján Dominik Mihály (Orbán Mónika) Kaskantyú, Szalai Norbert (Bera Beáta) Harkakö- töny, Tapodi Norman Lajos (Vágó Erika) Kiskunhalas, Lukács Gábor (Huszti Erika) Imrehegy. Meghaltak: Szabadszállási János (Kiskőrös), Kolompár Györgyné Kolompár Piroska (Kiskunhalas), Gombár Sándor (Kiskőrös), Szimon Lajosné Kovács Julianna (Kiskunhalas), Faragó István (kaskantyú), Kardos János (Kiskunhalas), Horváth Antalné Böröczi Etelka (Kiskunhalas), Mészáros Zoltán Péter (Kiskunhalas), Kővágó Lajosné Gera Margit (Kiskunhalas), Bacsa Já- nosné Ihász Zsuzsanna (Kiskőrös), Csillag Istvánná Cserkó Veronika Terézia (Kiskunhalas), Göbölyös-Balázs Gá- borné Szereda Borbála (Bácsbokod), Tóbiás Sándor István (Borota), Szőke Imre Tibor (Imrehegy), Baka György (Kiskunhalas), Csendes László (Balota- szállás), Tuba János (Kiskunmajsa). Miniszteri elismerés az iskolának Kiskunhalas A kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola - melyet a város első általános iskolájaként 1912-ben adták át - ma is a település legnagyobb létszámú és egyetlen nyelvtagozatos alapfokú oktatási intézménye. A kilenc évtizedes múlttal és sok hagyománnyal rendelkező intézmény tantestületét és vezetését - az intézményben végzett több évtizedes eredményes tevékenység elismeréseként - az oktatási miniszter Elismerő Oklevél kitüntetésben részesítette. Az iskola diákjai nem csak felmenő rendszerű országos tanulmányi versenyeken jeleskednek, az országos sportversenyeken is rendszeresen érnek el egyéni- és csapatbajnoki címet. Az ötvennégy fős tantestületet szakmailag jól felkészült, a Kanyik Arpádné 34 éve áll a katedrán. Kollégáival együtt az ő lelkiismeretes munkáját is elismerték a miniszteri oklevéllel. fotó:t. d. gyermekekért önzetlenül sokat intézményünkben tanító vala- ló gyerekeknek. Nagy öröm ez a tevő pedagógusok alkotják. A mennyi pedagógusnak az a cél- kitüntetés, mert megerősít ben- kitüntetést értékelve Kerekes ja, hogy az iskola valóban a má- nünket abban, hogy a jó úton Katalin igazgató elmondta: - Az sodik otthona legyen az itt tanú- haladunk. t. d. MITSUBISHI Király Autószerviz Kiskunhalas, Szabadkai út 35. Kecskemét, Horváth D. u. 14. Tel.: 77/423-215 Tel./fax: 76/494-660; Tel./fax: 77/523-215 30/218-1502 A MITSUBISHI S MOTORS ; MITSUBISHIVEL NEM CSAK A DAKARON LEHET NYERŐ! MITSUBISHI PAJERO MT és WAGON akar l.000.000 Ft'OS KEDVEZMÉNNYEL! Raktárról azonnal!
