Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-29 / 24. szám
1 4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK 2003. Január 29., szerda §£( Nézőpont Hámori Zoltán ___________ E gy kiállítás képei Amikor az Apolló legénysége visszatért a Holdról, folyamatosan üldözték őket a fotóriporterek. Ők voltak a legérdekesebb emberek a világon. Nem volt könnyű ezt nekik elviselni, egyikük el is menekült egy acapulcói szállodába a feleségével. Már az első napon bekopogott hozzájuk egy fotóriporter, hogy engedjék be a szobába. Lemondóan legyintettek, most már mindegy, jöjjön. Aztán a fotós lelkendezve megköszönte az invitálást: - Tudják, a maguk szobájából a I legszebb a kilátás az öbölre. (Fogalma se volt arról, hogy kikhez ment be.) Az iskolában tartózkodó iskolanővérek is besegítettek a beázás megszüntetésébe. Képünkön Klára nővér forró vizet ad ki a tetőn dolgozó tűzoltónak. fotó: objektív Miért meséltem el ezt a történetet? Mert nagyon érdekes, hogy milyen ember is a fotós újságíró. Óriási hatalma van, az egekbe tud magasztalni és a sárba taszítani bárkit, akár egy kattintással. A jó szerkesztő tudja, hogy újságjának hitele a jó fotón múlik nagyobbrészt. Az emberek egy újságban először a képet nézik meg, aztán vetik szemüket a szövegre. Az meg már szinte közhely, hogy ma a képeken múlik minden: a tévé, a mozi, a színes magazinok a szemünkön keresztül hatnak az agyunkra. Mekkora felháborodás övezte a paparazzik (szabad fordításban lesifotósok) közreműködését Lady Diana halálos baleseténél! Tegyük hozzá, nem' is alaptalanul. És mégis, a fotó olyan az újságban, mint só a levesben, nélküle ehetetlen. A fotósok a valóságot akarják bemutatni. Persze nem mindegy, hogy miként. A film ugyan csak azt rögzíti, ami elékerül, de a fotóson múlik, hogy milyen szemszögből, milyen fényben, mekkora kivágásban, melyik pillanatot ábrázolja.Aztán az újságban majd kiderül, hogy mi lett belőle. Lapunk ma kiállítást nyit Kecskeméten. A Petőfi Népében megjelent legjobb sajtófotók kerülnek a falra. Szövegek nélküli krónikája ez a múlt évnek, mely élégizgalmas év volt. Hogy munkatársaink a valóságot ábrázolták-e, vagy csak amit ők érdekesnek találtak, azt mindenki döntse el maga! Kérem Önöket, aki teheti, j jöjjön el és nézze meg a kiállítást! Mint minden fontos eseményről, erről is fog fotó készülni. A fotó olyan az újságban, mint só a levesben Beázott a katolikus iskola közösségi terme Félegyháza A hó elolvadásakor is sokaknak okoz gondot, sőt károkat. Félegyházán beázott a Cons- tantinum Katolikus Iskola közösségi terme. Az eldugult és befagyott esőcsatorna miatt az épület tetőpárkányán megrekedt és a hibás szigetelésen át az épület födémébe szivárgott a hóié. A helyi tűzoltók két gépjárművel és tíz emberrel vonultak a helyszínre, hogy megszüntessék a beázást. Megállapították: az esőcsatorna lefolyója az ősz folyamán lerakodott falevelektől s a hótól eldugult és befagyott. A tűzoltók első dolga volt, hogy forró vízzel kiolvasztották a csatorna jégdugóját és kitisztították a lefolyót. Az épületben tartózkodó iskolanővérek fazekakkal hordták a forró vizet a tetőn dob gozó tűzoltóknak. A közösségi termet ez idő alatt kiürítették, vödröket és fazekakat raktak a mennyezetről lecsorgó víz alá, hogy az a parkettát ne áztassa el. A teremben I a villanyt is kikapcsolták, mert a beázó vezeték áramütéssel fenyegetett. A több mint száz négyzetméteres helyiséget lezárták, mivel a beázott mennyezet bármikor leszakadhat. A kár több százezer forintra tehető. J OBJEKTÍV A kecskeméti Katona József Színházban január 10-én mutatták be Taviani- -Morricone-Bodolay Előre hát fiúk! című darabját. A Petőfi Népében Ökrös Csaba január 24-én Sok forradalmi hűhó semmiért címmel írt kritikát az előadásról. A színház direktora, a darab társszerzője és rendezője, Bodolay Géza válaszolt az írásra. Mivel az nem jelent meg az általa várt kellő gyorsasággal, így azt feltette a Petőfi Népe internetes fórumára. Itt Ökrös Csaba természetesen reagált a direktor véleményére, majd a fórumon vita bontakozott ki az ügyről. Az alábbiakban ebből adunk ízelítőt olvasóinknak. Kecskemét amur: Előre hát fiúk! - Jancsó-féle blöff- színház, avagy továbbra sem értjük Gézát, a zsenit? xxx: Ti már a Tavianit sem értettétek 25 éve, mon Amour. Ha rajtatok múlna, még mindig Aczél et. uralkodna Magyarországon. Polgári négyzet: Nehogymá Bodolay kvalitásaiból is politikát csinájá má! Bodolay Géza: Az alábbi levél tán a jövő hét közepén jöhetne le leghamarabb a PN- ben, de szerintem ennél azért 2003-ban illik gyorsabbnak lennünk: Nyílt levél Hűhó-ügyben Kedves Ökrös Csaba, a Körkép - Vélemények oldalon tegnap (január 24-én, az Előre hát fiúk! című darabról. A szerk.) közölt írásod örömére ismét ránk köszöntött a Nagy Válaszok Kora. Rövid leszek, mint a Forradalmak. ízlésről a latinok óta nem vitatkozunk. 1. Kinek „hűhó”, kinek „szent” volt 1789, 1848,1956 és 1968 is. 2. A zöld-fehér-piros-fehér-zöld „stoki”, ahogy Te' (gondolom, katona-korodból) a zsámolyt hívod, kifejezetten nemzeti* semmiképp sem „inter”. 3. A Marseillaise pontos írását még akkor is illik megnézni a Szótárban, ha semmi köze valakinek az érzelmi részéhez. (Nem másolnám ide, hogyan írtad le.) 4. Örülök, hogy tetszettek a színészek, alapvetően értük nézem meg én is minden este a kis színházi forradalmunkat. 5. Egyébként szomorú, hogy az elemes „víárdevörd-kacsák” korában már Te is csak a „bigbrádör”-ből ismered a zengzetes olasz kívánságot: „Va fan culo!” 6. „Boldog ma már minden béka körbe’ - Egyik se fér a tegnapi ökörbe, :-), hogy magunkat idézzem a karnevál korából. Leírhatnám a többi hat pontot is, de az már Forradalom lenne - a helyzet meg természetesen nem olyan. Jól tudjuk ezt Tavi- aniékkal együtt, a hetvenes évek óta. Bodolay Tisztelt Direktor Úr! Bár lapunk internetes fórumán már megtettem, most itt is válaszolok neked, ha megengeded. Online és nyomtatott válaszom részben megegyezik. Nagyon szégyellem magam amiatt, hogy a Marseillaise írásmódjában hibát vétettem. Ez valóban megengedhetetlen, a feddésed joggal ért emiatt. Most kiderült rólam, hogy nem a Bakos-szótár volt a jelem az oviban.:-) Nem vitatkozom azzal a megállapításoddal sem, amely szerint az ízlésekről Sok hűhó egy színikritika körül nem érdemes vitatkozni. Azt azonban szerényen megjegyezném, hogy az említett ízes, olasz káromkodást nem a bigbráderből ismerem. Azt hiszem, az tagadhatatlan, hogy a Va fan culo! mai népszerűsége az említett való- ságshow-ból táplálkozik. Azt írod, direktor úr, hogy számodra szent 1789, 1848, 1956. Nekem is. Ha újra elolvasod kritikámat, észre fogod venni, hogy nem szóltam le sem a Bastille ostromlóit, sem Bem apót, sem Maiétert. Azt sajnos nem tudtam, hogy a kacsa, amelyet én Rapkacsának neveztem el önhatalmúlag és ellenforadalmilag, a viárdövörd kacsa névre hallgat. Különben: Rapkacsa rulez. Amikor a nemzeti zsámolyt internacionalista acélstokinak neveztem, nem a rossz szándék vezetett. Lehet, hogy helyesebb lett volna a bilaterális fémsámli, csak az előbbinek jobb ritmusa van. Az előadás szünetében és végeztével megszólaló zene (is) jó választás volt. Szeretem a Rolling Stonest. Üdvözlettel: Ökrös Csaba corsar: xxx: A régi baromságokat citálod. Ha egy művész agyatlankodása momentán nem tetszik, akkor már rögtön nem értjük, mi? Ha a világ ilyen egyszerű volna!:-) LÁTOGATÓK SZÁMA A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN 1990 96.444 (fő) 1995 s ^ ^ | 112.019 Forrás: KSH BKM - Színház _______________________ P n-Redaktor: Kedves Géza! > Vajon miből gondolod, hogy a PN szerkesztőségének gyorsaságát a harmadik évezredben az bizonyítja, hogy hétfőn, kedden vagy szerdán közli a te leveledet? Viszontválaszodat egy kritikára, mely neked nem tetszett. Ha egy újságnak az lenne a kötelessége, hogy mindenki leírhatja, mi nem tetszett neki magával kapcsolatban, akkor valószínűleg nem jelennének meg újságok. Körülbelül három évvel ezelőtt írtam neked, hogy ne tévesszünk szerepeket! Te rendezel, mi kritizálunk. Én nem kérek szereplési lehetőséget a színpadon, te ne kérjél az. újság hasábjain felületet, úgy gondolván, hogy az neked jár! Hát nem! Nem sikerült meggyőzni téged ebben. Sebaj. A magam részéről megígérem, hogy a továbbiakban sincsenek rendezői ambícióim. Hámori Umcacca: És hová tűnt a szólásszabadság? Te azt írhatsz, amit akarsz, de reagálni nem szabad rá? Ezzel nem csak téged védelek, Kedves Géza, hanem a saját felháborodásomnak is hangot adok. blackati: Kedves Hámori! Legalább annyi esélyt adj Gézának, hogy egy másik kritika is megjelenhessen a darabról (volt már ilyen). Ha az a másik nézőpont is ugyanerre a következtetésre jut, hát, - akkor. Nana: Kedves Hámori Úr! Lehet, hogy egyedül vagyok a véleményemmel, de úgy gondolom, hogy az újságíró amikor tényeket ír le, akkor valóban újságíró, és ne akarjon senki a tényekkel vitatkozni. A TÉNYEKKEL! De van egy alapvető újságírói etikai szabály. Ez pedig arról szól, hogy hallgattassák meg a másik fél is! Lehet, hogy ismét egyedül maradok a véleményemmel, de én a kritikát egy szubjektív megnyilvánulásnak tekintem, ami nem ténynek tekintendő, hanem véleménynek, amivel lehet vitatkozni. Lehet, hogy egyedül maradok a véleményemmel, de ha így van, akkor lehet ellentmondani itt a topi- con, lehet velem tisztességes hangnemben vitatkozni, pro és kontra a véleményeket kicserélni. Mondom: lehet, hogy egyedül maradok a véleményemmel. De mi van akkor, ha a Te általad favorizált kritikus és a PN marad egyedül a véleményével!? És hozzá kell fűznöm, hogy nem kedvelem a direktor Bodolay rendezői stílusát! Azt viszont látatlanban elfogadom, hogy az én véleményem egy a sok közül, nem szent és sérthetetlen, mint ahogy a kritikusoké sem az. Corsar: Miről beszéltek? Mióta szokás, hogy a művész elkezd vitatkozni a kritikával? Egy színiderktornak nem az a dolga, hogy darabokat állítson a színpadra? De igen. Ha pedig a darab nem tetszik, és ennek egy kritikus hangot ad, akkor leáll vitatkozni vele? Ugyan már! Egy rendező, abban a pillanatban, hogy legördül a függöny, elvégezte a munkáját. Nekem nem szimpatikus, hogy utólag magyarázkodni kezd, meg vitatkozni. Ő a színpadon vitatkozik, a kritikus pedig a lap hasábjain. Ez így működik, mióta világ a világ. Mellesleg a PN kritikája visszafogottan fogalmazott. Kecskeméti értelmiségi körökben sem egészen egyértelmű ugyanis a darab megítélése. Enyhén szólva sem. És akkor még nem tettünk említést a szerencsétlen, busszal hozott vidéki nyugdíjasokról. Volt szerencsém a napokban hallani őket, amint kijöttek a darabról. Vagy az ő véleményük nem számít? A színikritika körül kialakult vitát itt, a Petőfi Népe hasábjain összeállításunkkal lezártuk. Természetesen internetes fórumunkon folytatódhat. www.petofinepe.hu ■ Becsődölt az önkormányzat Csődöt jelentett a Bács megyei bíróságon Dunafalva. Ha a bíróság az eljárás megindítása mellett dönt, csődbiztost neveznek ki a településre. Dunafalva Ami tény: a néhány esztendeje még Baranyához tartozó, majd később Bács megyébe „igazoló” falu képviselői legutóbbi ülésükön úgy határoztak, csődeljárás megindítását kezdeményezik a megyei bíróságon. Az ügy háttere meglehetősen bizonytalan, miután a falu immár negyedik választási ciklusban ténykedő polgár- mestere betegeskedik, a jegyző nem kívánt nyilatkozni a történtekről, az ügyeket vivő alpolgármester pedig kedden elérhetetlennek bizonyult. Kecskeméten, a megyei bíróságon azt közölték lapunkkal, hogy egyelőre nem született döntés a falviak beadványáról. A baranyai közigazgatási hivatal törvényességi főosztályán - ahol a hasonló sorsra jutott Gil- vánfa révén komoly tapasztalatokkal bírnak - elmondták: elvben a bíróság nem sokat mérlegelhet, ha a fizetésképtelenség fennáll, el kell rendelnie az eljárást. Ekkor rövid időn belül pénzügyi gondnokot jelölnek ki a településre, aki netólát a gazdálkodás átvilágításának és feltárja a csődhöz vezető okokat. A folyamat akár évekig is eltarthat, addig pedig csak a kötelező feladatok ellátására kerülhet sor a faluban. A pénzügyi helyzet rendbetételéhez a Belügyminisztériumtól is igényelhető forrás. Információink szerint a csődhöz az előző évek gazdálkodása vezethetett, az önkormányzat feltehetően túlvállalta magát: több beruházásba, például csatorna- építésbe is fogtak, azonban ezek befejezésére már nem futotta a kasszából, sőt jelentős adósság is keletkezett. m. b. Táncparádé Lajosmizse Látványos táncparádé élvezői lehetnek mindazok, akik február 1-jén, szombaton ott lesznek a lajosmizsei művelődési házban. Több mint száz gyerek lép majd színpadra. A tánciskolások vizsgabemutatójáról van szó. A korábbi évekhez hasonlóan - a nagy érdeklődésre való tekintettel - az idén is két időpontban is megtartják e programot. Ugyanis a háromszáz személyt' befogadó színházterem ez alkalomkor kicsinek szokott bizonyulni. Tehát 15 és 17 órakor kezdődik az ovitorna, a jazzbalett s a kétszintű haladó táncosok bemutatója. ________■
