Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-28 / 23. szám
*Kmxk*r:!t Felhős ég és csapadék várható! Térképünk a 16. oldalon. Internetes honlapunk: www.petofinepe.hu 2003. január 28., kedd I Ma: Egészség - életmód • Ára: 75 Ft, előfizetve: 57 Ft • LVIII., 23. szám • Bács-Kiskun és Dél-Pest megyei kiadás Auchan mm AJÍSJ PÁLL Idared alma: 99 Ft/kg a Pólus Róna mellett Tisztelettel meghívjuk olvasóinkat a Petőfi Népe ás az Axel Springer Magyarország Kiadó sajtófotó-és sajtóplakát-kiá, megnyitójára 2003. január 29-én, 17 órára a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központba. A kiállítás a 2002-es év megyebeli krónikáját mutatja be a Petőfi Népe legjobb sajtófotóinak tükrében és a magyar sajtóplakát-művésiet illusztris darabjait a X1X.-XX. századból. A Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés közös rendezvénye. ■ A TARTALOMBÓL Vidékfejlesztés holland tapasztalatokkal 6. oldal Fagykár: újabb rossz év jön? Legyen a neve Sárköz-híd! Jelentős fagykárt okozott a szőlőültetvényekben a napokig tartó mínusz 20-25 fokos hideg. Molnár László Tiszakécske környéki 30 hektáros szőlejében az előzetes vizsgálatok alapján hideg okozta kár elérheti a 80-90 %-ot is. A fő problémát az okozta, hogy a vékonyabb vesszők teljes keresztmetszetükben átfagytak. fotó. sz. t. Az elmúlt hetek mínuszai jelentős fagykárt okoztak a térség szőlőiben. Az érzékenyebb fajták esetében 80-90 százalékos veszteségről beszélnek a szakemberek. Kiskörös és környéke A Kiskőrös környéki szőlőtermelőknek, de a megye többi területén élő gazdáknak sincs okuk a derűlátásra az idei termést illetően. A mínusz 15-20 fok körüli hőmérséklet változó mértékben ugyan, de mindenütt károsította a szőlőt. Takács László, körzeti falugazdász szerint 10-90 százalék között mozog a becsült kár mértéke. A nagy szóródás oka nem elsősorban a fajtákban, hanem inkább a terület mikroklímájában, a szőlő előző évi terhelésében és a hóréteg vastagságában keresendő. Most azok jártak jobban, akiknek tavaly kevés szőlőjük termett s a hosszú őszön volt ideje a szőlővesszőnek beérnie, ellenálló képességét növelnie. A fákkal, épületekkel védett övezetekben jóval kisebb a fagykár, mint a nyílt területeken. A hagyományos művelésű, ősszel betakart fajtáknál egyelőre nem tapasztaltak számot tevő károsodást. A térség hegybírói és falugazdászai folyamatosan végzik a rügyhajtatást, és annak eredményeiről tájékoztatják az FVM illetékeseit. A szakemberek véleménye szerint, ha nem jön újabb fagyhullám, akkor is átlagosan legalább 30-40 százalékos terméskieséssel kell számolniuk a gazdáknak. RÉSZLETEK A 6. OLDALON. A szülők csípték el a rablókat Kecskemét A rendőröknek már csak any- nyi dolga volt, hogy a két gyermekkorú rablót bekísérje a rendőrségre. A tetteseket a szülők kapták el, miután fiúktól elvették az óráját. Sírva ment haza egy kecskeméti kisiskolás tegnap délután. Két hasonló korú társa ugyanis elvette tőle az óráját a Mátyás téri Általános Iskolánál. A tettesek egy tíz centiméteres vasrudat nyomtak a fiú fejéhez, amitől nagyon megijedt, és oda adta az óráját. A gyanúsítottak ezután eldobták a vasat, majd elszaladtak. A történetet hallva a szülők azonnal autóba ültek, és visszamentek az iskolához - tudtuk meg Ferenczi László rendőrségi szóvivőtől. Rövid körözés után a kisfiú felismerte a két támadót, akik az iskola körül csatangoltak. A szülők kiugrottak a kocsiból, és nyakon csípték a két 13 éves gyereket, majd értesítették a rendőröket. A járőröknek már csak az volt a dolguk, hogy intézkedjenek. Ferenczi László hozzátette, az egyik iskolás kezén megtalálták a fiú óráját, majd a hatóság emberei a vascsövet kezdték keresni. A két gyereket a szülők jelenlétében hallgatják meg, de ellenük életkoruk miatt nem indulhat el- járás - tudtuk meg a szóvivőtől.» NA- 1 L JF 'POLICE1 A tanulópénzt megfizették A kamionosok többsége elkerüli Kiskunfélegyházát Kiskunfélegyháza Az elmúlt szűk egy hónapban kétszáz olyan kamionost bírságoltak meg a kiskunfélegyházi rendőrök, akik a tiltás ellenére mégis behajtottak a városba. Eddig hatszázezer forint helyszíni bírságot szabtak ki, nyolc teherautós ellen pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek - tájékoztatta lapunkat Timafalvi László, rendőr őrnagy, a kapitányság őr- és járőrszolgálati alosztályának vezetője. Mint arról korábban már beszámoltunk a tavaly december 6- án életbe lépett tiltás értelmében az észak-déli, illetve a dél-északi irányú tranzitforgalomban résztvevő, öttonnásnál nehezebb járműveknek egy külön erre a célra kijelölt terelő útvonalon kell elkerülniük a várost. Takács Péter százados, a közlekedésrendészeti alosztály vezető helyettese elmondta, az első, egyhónapos türelmi idő alatt nem bírságoltak. A kamionosoknak térképet osztogattak, amely az elterelő útvonalat ábrázolta. A tapasztalatok összegzése után pedig újabb figyelemfelhívó táblákat helyeztek ki. Januártól azonban már szigorúan büntették a szabálysértőket. Ennek köszönhetően ma már a kamionosok 75 százaléka az elterelő útvonalat használja. Takács Péter kihangsúlyozta, a félegyháziaknak tudomásul kell venniük, hogy a városban látható kamionosok többsége jogosan, célforgalommal hajt be a városba. Őket kitiltani nem lehet. A közlekedésrendészeti alosztály vezető helyettesétől megtudtuk, továbbra is kiemelt feladatként kezelik a teherautók ellenőrzését. Naponta, változó időpontban és különböző helyen tartanak igazoltatást. Az eredményeket és a tapasztalatokat pedig a nap végén kielemzik. Munkájukat a megyei forgalomellenőrző járőrök is segítik. ________ ■ Kalo csa A Viski Károly Múzeum igazgatója, Romsics Imre úgy véli, legszerencsésebb az lenne, ha a most épülő Duna-hidat nem a Bezerédj családról, hanem a Sárközről neveznék el. Tudniillik a hídhoz hasonlóan a Sárköz is összeköti a Duna két partját - olvasható a közlekedési tárcához eljuttatott levelében. „A két partot elérő híd az 1843-1854 közötü mederátvágással kettészakított Kalocsai Sárközt köti újra össze. Ezekről az időkről a régi fajsziak és bogyiszlaiak tudnának mesélni, akik a mederátvágás után csónakkal voltak kénytelenek átjárni a túlpartra került földjeikre. Az épülő Duna- híd újra összeköti - mint ahogy korábban a nyílt vízfelület sosem választotta el - az ezer esztendőn át Sárköznek nevezett egységes földrajzi tájat a Duna jobb és bal partján. A Sárköz elnevezés tehát mélyen gyökerezik mindkét oldal helytörténetében, s kifejezi a két part ösz- szetartozását” - szögezi le a múzeumigazgató, reflektálva a szekszárdi dr. Töttős Gábor helytörténész azon írására, amelyben a Bezerédj családról elnevezendő híd mellett kardoskodott. Mint azt az illetékesektől megtudtuk, a híd elnevezésére elsősorban a területileg illetékes ön- kormányzatoknak van javaslattételi joga. Az elnevezés(eke)t ezután felterjesztik a Földrajzi Név Bizottsághoz, ahol tisztázzák a névhasználattal kapcsolatos (esetleges) jogi és örökösödési kérdéseket. A végső döntést a minisztérium vagy az illetékes közútkezelő hozza meg. A hidakat nem kötelező elkeresztelni, vagy ha mégis, akhor általában olyan személyt javasolnak, aki valamilyen módon kötődik az adott térséghez. De előfordulhat az is, hogy szakemberről neveznek el hidat, miként történt ez a dunaföldvári Beszédes József és a bajai Türr István híd esetében. ■ 977013323502003023
