Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-25 / 21. szám
Petőfi Népe p Q |' p [ I V/öIVt * I 11 2003. Január 25., szombat 1 és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula A víz és a hal az államé! Az 1997-es halászati törvény örvényei Kecskeméten Riport Megpályáztatta az állam a kecskeméti Bácsvíz Rt. tulajdonában lévő teljes záportározó tórendszer halászati jogát. Szerencsére csak maga a Bácsvíz Rt. nyújtott be pályázatot. Beláthatatlan következményekkel járna ugyanis, ha a halászati jogot más gyakorolná az 56,3 hektár vízfelületű tórendszeren. Lehet, hogy búcsút mondhatnánk a fürdőzésnek, az úszóversenyeknek, egyéb rendezvényeknek. A halászati jogot gyakorló még a város ivóvízkút- jainak szigorúan zárt védterületén is szabadon sétálhatna. A Bácsvíz Rt. pedig gondolkodhatna rajta, hogy miként lehet ilyen körülmények között biztonságossá tenni az ivóvíz-szolgáltatást és a csapadékvíz-elvezetést. A fenntartási és üzemeltetési költségek a társaság nyakán maradnának, az esetleges hasznot pedig elvinné az albérlő. Ezt azonban a jogszabály alkotói aligha gondolták végig. meltetési engedélyt, hogy abban a záportározó, csak mint a csapadékvíz elvezető rendszer egy része, és nem mint önálló víztest szerepel. Ráadásul a tulajdonjog is tovább bonyolódik. A vízmeder a Bácsvíz Rt. tulajdona, és csak maga a víztest, valamint a benne lévő hal az államé. A speciális helyzet miatt alakult úgy, hogy a pályáztatási kötelezettséget előíró törvény ugyan még 1997- ben megjelent, ám a Bácsvíz Rt. 56,3 hektár szabad vízfelületű záportározó tórendszerére csak tavaly októberben jelent meg a pályázat. A kiírást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Bács-Kiskun Megyei FM Hivatala bonyolította. Seres Róbert, a hivatal halászati felügyelője lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a hivatal azért nem írta ki előbb a pályázatot, mert meggyőződése volt, hogy ez valójában közmű. Később azonban egyeztettek az illetékes Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, és csak akkor vált egyértelművé, hogy igenis, ez víztározó, ezért a halászati jogot meg kell pályáztatni. Az 1997-es halászatról és horgászatról szóló törvény részben a vízügyi törvényre épült. Ez utóbbi kimondja, hogy Magyarországon minden úgynevezett víztest az állam tulajdona. A halászati törvény már továbblép, és világossá válik, hogy ugyanakkor az állam - a halászati jog vonatkozásában - csak a bányatavak, holtágak és víztározók víztulajdonjogára tart igényt. Ezek halászati jogát megpályáztatja. A halászati jog ugyanis Magyarországon a víztest tulajdonához kötött. Az előző parlamenti ciklusban megkísérelték módosítani a törvényt, és a halászati jogot a vízmeder tulajdonához kötni, de a módosítás végül nem kapott elég szavazatot. Halászati pályázat A pályáztatási kötelezettség hatálya alól a jogszabály kiveszi a holtágakat és a bányatavakat, abban az esetben, ha azok vízmedrének tulajdonosa még az 1997 előtti időszaktól az önkormányzat. A víztározók halászati jogát azonban akkor is pályáztatja, ha azok egy vagy több város, település tulajdonában vannak. A törvény azonban igencsak leegyszerűsítette a kérdést, és nem számolt az olyan különleges esetekkel, mint a kecskeméti záportározó tórendszer. A tulajdonos Bácsvíz Rt.-t harminckét önkormányzat alapította, és létesítményei alapvetően közműnek tekinthetőek. A terület ugyanis elsődlegesen Kecskemét csapadékvizének elvezetésére és az ivóvízellátás biztosítására szolgál. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, mint szakhatóság is úgy adta meg a társaságnak a vízjogi üze35 milliós kártalanítás? Az egész rendszerben itt kezdődnek a valós problémák. A társaság ugyanis komoly beruházásokat hajtott végre az elmúlt évtizedek folyamán. Többek között stégeket, járdákat, utakat, parkolót, pénztárat épített, közművesített, megoldotta a világítást, bekerítette a területet. Épp ezért a pályázati kiírásban szerepelt, hogy amennyiben más lesz a befutó, akkor számítania kell arra, miszerint a halászattal-horgászattal kapcsolatos beruházások meg nem térült részére a Bácsvíz Rt.-nek kártalanítási igénye lesz, mégpedig mintegy 35 millió forint. A kiírásban szintén szerepeltek mindazok a követelmények, amelyeket a szakhatóságok a Bácsvíz Rt. felé támasztottak. A betartandó előírások és korlátozások ugyanis azért olyan szigorúak, mert a környező terület ivóvízbázis, a tórendszer vízellátása pedig csapadékfüggő. Ezen kívül az FM hivatal a pályázat kiírása előtt hozzájárulást kért a szakhatóságoktól. Az ATIVÍZIG határidőig nem küldte el az állásfoglalását. Kardos Sándor, a vízügyi igazgatóság illetékese úgy nyilatkozott, hogy a késedelem oka valószínűleg adminisztrációs hiba volt. A törvény ilyen esetben úgy határoz, hogy a meg nem küldött állásfoglalást beleegyezésnek kell tekinteni. Ebben az esetben is ez történt. Az más kérdés, hogy jóval a határidő után megérkezett az állásfoglalás, amelyben az ATIVÍZIG nem járult hozzá a pályázat kiírásához. Ameny- nyiben egy ilyen vélemény időben megérkezik, akkor bizony főhetett volna a minisztérium feje. Mert a törvény kötelezővé teszi a pályáztatást. De mi van akkor, ha a szakhatóság tiltakozik, és úgy ítéli meg, hogy veszélybe kerülhet a város csapadékvíz elvezetése, vagy ivóvízellátása? Ilyen helyzetre valószínűleg nincs jogszabály. Az állásfoglalás megérkezésekor azonban már a pályázat beadásának határideje is lejárt, így a nemleges választ figyelmen kívül kellett hagyni. Szerencsére mindössze a Bácsvíz Rt. nyújtotta be a pályázatot. Ezt a megyei halászati felügyelő véleményezte, majd továbbküldte az FVM-nek. A pályázatot szintén véleményezi a kilencfős Országos Halászati Bizottság is, és ezt követően dönt a minisztérium. Az elbírálásra nincs határidő. Információink szerint vannak olyan halászati joggal kapcsolatos pályázatok, ahol már két éve várják az eredményt. Felmerül a kérdés, hogy mi történt volna akkor, ha más is pályázik, esetleg az nyer. Kozma Károly, a Bácsvíz Rt. üzemvezetője szerint akkor az ő fejük A záportározó egy közműrendszer része, nem csak halastó. Az 1997-ben hozott törvény ezt figyelmen kívül hagyta. főne, és évekig húzódó pereskedés kezdődne. A költségek maradnának Mint kiderült, első ütközési pont maga a kártalanítás. A pályázati kiírásban szereplő 35 millió forintos tétel ugyanis csak tájékoztató jellegű, és a nyertes akár meg is kérdőjelezheti az összeg jogosságát. Az külön érdekesség, hogy a kártalanítást nem a nyertes, hanem az állam kellene, hogy megfizesse a Bácsvíz Rt.-nek. Később aztán az állam is pereskedhetne az új nyertessel. A Bácsvíz Rt. problémái ezzel azonban nem érnének véget. A záportározó üzemeltetése és fenntartása - a mederkarbantartástól a víztisztításig - továbbra is a társaság kötelezettsége maradna, csak éppen a hasznot vinné el az albérlő. Neki csak a telepítésekről és a jegyárusításról kellene gondoskodnia. A jogszabály azt is kimondja, hogy a halászati jogot gyakorló számára hozzáférhetővé kell tenni a víztestet. Érdekes helyzet lenne, amint a nyertes pályázó és horgászai besétálnának az idegenek előtt jelenleg szigorúan zárt védterületre. Esetleg szabadon mozognának a csapadékvíz-elvezetést és ivóvízellátást szolgáló műtárgyak között. Mert ezekért továbbra is a Bácsvíz Rt. felelne. Elvileg a társaság szedhetne bérleti díjat. Amennyiben ez nem jönne össze, akkor ezért is pereskedhetne. Aztán itt van még a vízminőség és a különböző hasznosítási célok összetartozó kérdésköre. A Bácsvíz Rt. immár hosszú ideje arra törekszik, hogy minél több formában hasznosítható legyen a terület. A vízfelület egy részén horgászat van, a másik részén fürdőzés, de tartanak itt nemzetközi úszóbajnokságot és számos egyéb rendezvényt. Ezek egytől egyig a város, az itt élők érdekeit szolgálják. A társaság a vízminőségre kiemelt figyelmet fordít a fürdőzők és a többes hasznosítás fenntarthatósága miatt. Egy halászati hasznosító azonban fütyülne ezekre a szempontokra, hiszen neki végképp nem érdeke semmiféle egyéb, zavaró tevékenység, csak a halászat. Az előbbiek miatt a vízminőség hosszú távú megőrzése sem lenne garantálható. A nyertes pályázó 15 évre kaphatja meg a tórendszeren a halászati jogot. A Bácsvíz Rt. tehát addig nyugodt lehet. Csakhogy egy város vízellátása szempontjából másfél évtized rövid idő. Az új törvények és a módosítások pedig lassan születnek. Különösen egy olyan országban, ahol bármiből lehet politikai kérdést kreálni. Tény, hogy az uniós csatlakozás miatt a halászati törvény módosítása is esedékes. Csak azt nem tudni, hogy a változtatás mértékét és mélységét mennyire befolyásolják majd az egyéni érdekek. takács valentina A Gál-ügy hullámai Kivágta az akácerdőt Kecskemét Dr. Gál János főorvos, kecskeméti önkormányzati képviselő, a KÉVE elnöke december 28-án ittas állapotban lágyékon rúgott egy rendőrt. A főügyészség nyomozóhivatala hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapos gyanúja miatt folytat eljárást ellene. A megyei kórházban a vizsgálat lezártáig szabadságra küldték a főorvost. A KÉVE - a legfrissebb adatok szerint - 20 tagja minden bizalmat megvont elnöküktől. Ugyanakkor a KÉVE hat tagja közleményben szolidaritásáról biztosította Gál Jánost. Mint egyetértő, e közleményben szerepelt Ács Imre is, aki a következő nyilatkozatot adta ki: - Az elnök urat mint szakembert, kiváló reumatológust rendkívül nagyra becsülöm. Azonban azt a cselekedetet, amivel gyanúsítják, magam is elítélem. így az egyetértők között tévesen szerepeltettek - írja Ács Imre. Németh Béláné Tiszakécskéről - egyebek mellett - a következőket írta szerkesztőségünknek: - Mélyen megdöbbentett a Petőfi Népe egyik cikke nyomán országos nyilvánosságot kapott egyoldalú híranyag, mely egy köztiszteletben álló ember személyiségi jogait semmibe véve közreadja dr. Gál Jánosnak, a megyei kórház osztályvezető főorvosának emberi botlását. így, teljes névvel, beosztással. Tisztázatlan információkat tényként beállítva. Tudom persze, hogy „hírértéke” van annak, ha egy tisztességes, elhivatott, munkáját becsülettel, magas szakmai színvonalon végző ember egyszer hibát követ el. Mindamellett úgy tűnik fel, hogy dr. Gál János főorvos úr esetében valami másról lehet szó: több mint két héttel az események után, a történteket ürügyként felhasználva lehetetlen helyzetbe hoznak egy tisztességes, elhivatott embert. Rosszindulatból? Irigységből? Érdekes lenne ismemi az ártó szándék mozgató rugóit. Évek óta súlyos artritisszel, reumatikus panaszokkal küzdve sok száz betegtársammal együtt dr. Gál János főorvos önzetlen, elhivatott gyógyító munkájának köszönhetem, hogy nem mozgás- korlátozottként, hanem tevékeny, teljes értékű emberként élhetek, éppen ezért felháborítónak tartom, hogy így belegázolhatnak becsületébe, lehetetlenné téve felelős munkájának végzését. Több mint kétszázan várjuk, hogy visz- szanyerje lelki egyensúlyát, folytathassa félbeszakadt gyógyító munkáját. - írja Németh Béláné. (A szerkesztő megjegyzései: 1. Nem a Petőfi Népe, hanem a Havaria Press híre nyomán kapott országos nyilvánosságot az ügy. 2. Nem a főorvosi beosztás kapcsán lett hírértéke a történteknek, hanem azért, mert dr. Gál János közszereplő, kecskeméti önkormányzati képviselő.) m A PHARE által támogatott BAROMFIFELDOLGOZÓ-IPARI SZAKMUNKÁS (OKJ 31 5212 01) tanfolyam indul munkanélküliek számára 2003. január 28-án Kiskunhalason. Részvételi feltételek: - betöltött 18. életév- általános iskolai végzettség A tanfolyam résztvevői a tanfolyam időtartamára ösztöndíjban részesülnek, illetve keresetpótló juttatást kaphatnak a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központtól. Bővebb felvilágosításért forduljon a Kecskeméti Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ információs munkatársaihoz Kecskemét, Szolnoki út 20. Tel: 76/502-261 vagy a Kiskunhalasi Baromfeldolgozó Rt. Munkaügyi osztályvezetőiéhez: Simon Gábor 77/423-655 320724 Nem változik a távfűtés és a melegvíz ára Kecskeméten október 1-éig Május 15-től 12%-kal emelkednek a lakossági, 15%-kal pedig a közületi, nagyfogyasztói gázárak. Milyen hatást gyakorol ez a drágulás a kecskeméti távhőfo- gyasztókra? - kérdeztük Rácz Gézát a Kecskeméti TERMOSTAR Kft. ügyvezető igazgatóját.- Ma még nem ismert, de reméljük hamarosan eldől, hogy a távhőszolgáltatókra a 12 vagy a 15% vonatkozik. Nem tudjuk továbbá azt sem, hogy ebben az évben lesz-e, és milyen kört érintő szociális támogatás, illetőleg költségvetési ellentételezés. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ennek kidolgozását március végére ígérte. Eddig döntenek arról, hogy a legrászorultabbak a kompenzációt milyen formában kaphatják meg. Előfordulhat, hogy a szolgáltatói számlákon jelenik meg a támogatás összege, de az is, hogy az önkormányzat közreműködésével kapja meg azt a gáz- vagy a távhőfo- gyasztó. A gázáremelés mértékétől függ, hogy október 1-től hány százalékkal kell emelni a fűtés- és melegvíz hődíját. Számításaink szerint az emelés mindenképpen alacsonyabb lesz a gázár növekedésénél. Miután azonban az alapdíjat sem az idén, sem 2004-ben nem kívánjuk emelni, ezért a jövő télen fizetendő távhőszámlák összegei - azonos fogyasztás mellett - várhatóan alig haladják meg az inflációs árnövekedést. Vagyis úgy lehet kalkulálni, hogy a májusi 12%-os gázáremelés esetén a téli hónapok távhőszámlái 5-7%-kal lesznek magasabbak az ideinél. Amint megismerjük a jogszabályokat és egyéb körülményeket, díjemelési javaslatot terjesztünk elő. Döntést erről a Kecskemét Város Önkormányzatának Közgyűlése hozza meg, várhatóan a nyár elején. Kecskeméti ERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. Helvécia kivágta a fákat. Az akácerdőből csaknem 120 mázsa fa tűnt el. A kár mintegy 100 ezer forint. Hortobágyi István rendőrségi szóvivőtől megtudtuk: elfogták és őrizetbe vették a falopás gyanúsí- tottját, a kecskeméti M. G.-t. ■ Egy kisebb erdő tűnt el az elmúlt hónapokban Helvécia külterületéről. Egy 33 éves kecskeméti férfi fűrésszel felszerelkezve látogatta rendszeresen a területet, és
