Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-22 / 18. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KORKÉP VELEMENYEK 2003. Január 22., szerda A Magyar Kultúra Napján Petőfi Sándor Magyar vagyok Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy területén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A múltnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Úgy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar - Ha vert az óra - odva mélyibe. Hogy hallgatunk! a második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét. Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szülőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! (1847) __________ EUMtotó______________________ M ától az elkövetkezendő napokban lapunkban 13+1 kérdésből álló totót teszünk közzé, amelynek célja, hogy elősegítse azt a tanulási folyamatot, amit az EU-csat­lakozás jelent majd a magyar fi­atalok és minden magyar ál­lampolgárszámára. Karikázd be a helyes válasz előtti betűt, s a totószelvényt kivágva tedd borítékba. A megoldást a megjelenés napját követő 5 munkanapon belül küldd el postán a kő­vetkező címre: Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, 1399 Budapest, 62., Pf. 633. A bo­rítékra Írd rá: EU-totó; valamint azt is tüntesd fel, hogy melyik újságban töltötted ki a játékot. A he­lyes megfejtést beküldők között fordulónként tárgyjutalmat sorsolunk ki. A sorsolás az utolsó meg­jelenés után történik, de minden egyes beküldő nyerhet! A nyertesek nevét lapunkban közöljük.-Jjjtu HL-r ☆ II fÉptf -V 1. Az EU egyik szimbóluma az Európa-nap. Az év melyik nap­ján ünnepük? a. június 9. b. augusztus 9. c. május 9. 2. Létezik-e EU-ütlevél? a. igen b. nem c. nem, csak 2004-től 3. Hol rendezték az EU leg­utóbbi csúcsértekezletét? a. Nizza b. Stockholm c. Koppenhága 4. Évente legalább hány alka­lommal kell összeülnie az Európa Tanácsnak? a 1 b. 2 c. 3 5. Hányszor volt az Európai Bi­zottságnak francia elnöke? a. egyszer b. kétszer c. háromszor 6. Ausztria, Finnország és Svédország belépésével mekkorára bővült I. FORDULÓ az EU? a. 310 millió lakos b. 370 millió lakos c. 450 millió lakos 7. Mikor kezdte meg működé­sét a tagországok rendőrsége­inek munkáját összehangoló szervezet, az EUROPOL? a. 1996. október 1. b. 1998. október 1. c. 1999. március 15. 8. Hányszor tartottak eddig Eu­rópai Parlamenti választásokat? a. négyszer b. ötször c. hatszor 9. Mi a PETRA? a. női név b. közösségi akcióprogram a fiatalok szakképzésére c. az EU távközlési programja 10. Jelen voltak-e a nizzai csú­cson a tagjelölt államok képvi­selői? a. igen, tanácskozási joggal b. nem c. igen, megfigyelőként 11. Ki készítette 1989-ben azt a javaslatcsomagot, amely ki­dolgozta a monetáris unió kon­cepcióját? a. Pául-Henri Spaak b. Jacques Delors c. Robert Schuman 12. Az alábbi programok közül melyik nem tartozik az EU ok­tatási, képzési, ifjúságpolitikai programjai közé? a. Socrates b. Leonardo da Vinci c. ISPA 13. Melyik ország tagja az eurózónának? a. Svédország b. Dánia c. Finnország 13+1. Mit jelent az „acquis communautaire” kifejezés? a. közösségi célkitűzések b. közösségi jogforrások c. közösségi vívmányok Buktassanak-e a tanárok? Pedagógusokat, szülőket és diákokat kérdeztünk a tervezett reformról Az szakminiszter kezdeményezése nyomán heves vita bon­takozott ki a pedagógusok és szülők körében arról, hogy he­lyes-e a buktatás az iskolában. A polémia túl is lépte az erede­ti kereteket, a felvetés nyomán sokan mondják el véleményü­ket az oktatás egyéb vonatkozásairól is. Oktatás Tavasziné Márton Anikó szülő, Kecske­mét:- Egy gyerek oktatása során szerintem az a cél, hogy minél T.-né Márton Anikó j több tudást el­sajátítson az is­kolában. De úgy érzem, a mosta­ni diákokkal szemben túl sok a követelés, arra sincs idejük, hogy felfogják a tananyagot. Ez nem az iskola hibája, hiszen központilag így követelik. A kisfiam második osztályos, szorgalmas és jól is ta­nul, mindent 100 százalékosan akar teljesíteni. Több ízben észre­vettem már nála például matek példáknál, hogy egyszerűen nem érti meg a feladatokat. A hatalmas követelmény nagy hajtást igé­nyel, és viszonylag kevés idő jut egy-egy témakörre, amit a gyere­kek fognak megsínyleni hosszú távon. Az alsó tagozatos bukta­tást eltörlését viszont csak rész­ben támogatnám. Egyetértek ve­le, mert ezáltal számos lurkó ko­moly lelki sérülést szenved. Más­részt viszont ha nem lenne ez az eszköz a tanárok kezében, akkor mi motiválná a gyerekeket a tanu­lásra? Szappanos Albertné taní­tónő, Kecske­mét, Magyar Ilona Ált. Isko­la:- Ha van ér­telme a bukta­tásnak, akkor az csak első osztályban. Sok kisdiákról már az első hetekben, hónapokban kide­rül, hogy nem iskolaérett, még egy évet óvodába kellett volna jár­niuk. Természetesen ennek sok oka lehet, például a különböző szociális problémák, az ingersze­gény környezet. De ma már ke­zünkben van az a lehetőség, hogy nem marad nyoma a buktatás­nak, hiszen a gyermek csupán kap egy iskolalátogatási papírt. Nagyon örülök, hogy ezt beve­zették, így kevésbé sérül lelkileg a gyermek. Az alsó tagozat többi évfolyamán azonban nem tartom jónak a buktatást. Egyébként is, ezekben az osztályokban nagyon kevés az évismétlők aránya, ez­zel nem is kellene foglalkozni. De ha egyáltalán nem buktatunk, ak­kor félő, hogy a diákok egy része félvállról veszi majd a tanulást. Mák Kornél igazgatóhe­lyettes, Kecs­kemét, Szent Imre Katolikus Ált. Iskola:- Mint egy­házi iskola ta­nára, úgy gon­dolom, hogy a szünetekre úgy kellene feladni házi feladatot, hogy a gyereket ne terheljük le teljesen, ugyanakkor mégis „kötelezzük” tanulásra. Ez mégiscsak hasznosabb, mint egy- egy mihaszna tévéműsor, de min­denképpen meg kell találni az arany középutat. Nekünk peda­gógusoknak az a feladatunk, hogy ne analfabétákat neveljünk. Ha valaki nem tanul meg írni, ol­vasni, felnőtt korában rengeteg gondot okoz majd neki ez a hiá­nyosság. így ha egy gyereknek évet kell ismételnie, nem biztos, hogy büntetés, lehet, hogy ké­sőbb előnyére válik. Támogatom az idegen nyelvi és a számítás- technikai órák számának növelé­sét, hiszen erre ebben a rohanó világban óriási szükség van. De ne a magyar és a történelem rová­Mák Kornél sára, ezek a nemzeti tudatunkat erősíti. Enélkül félművelt társa­dalmat hagynánk magunk után. Tény az is, hogy a gyerekek túlter­heltek. De az már az iskolán mú­lik, hogy a kötelező órákon túl mit kínál: élményt vagy hajszát? K a n y i k Árpádné taní­tónő, Kiskun­halas:- Harminc­négy éve taní­tom az általá­nos iskola első és második osztályos tanu­lóit. A médiából és az iskola igaz­gatónőjétől is értesültem az okta­tási tárca tervéről. Az intézkedés nagyon humánus és gyermekköz­pontú, de szerintem a szülők kez­deményezték a változtatást, hi­szen ők látják, hogy a gyerme­küknek nincs szabad ideje, nincs gyermekkora. Véleményem sze­rint a buktatás a pedagógia csőd­je, mert ilyenkor a tanítvánnyal együtt maga a pedagógus is meg­bukik. Ezzel egyidejűleg a szülő is elszenved egy traumát és ide­ges lesz, mert szenvedni látja a gyermekét. A bukás a gyermeken is sebet ejt, ezért a későbbiekben még kevésbé akar majd tanulni. Amikor egy tantestület a gyere­kekre odafigyelve jól együttmű­ködik, képessé válik arra, hogy minden ép értelmű tanulót meg­tanítson a következő osztályba lé­péshez szükséges minimális szintre. Egy ilyen intézkedés to­vább növelné a pedagógusok fele­lősségét. Egyrészt az eddigi egy­éves eredményvizsgálat kitolódik négy évre, másrészt a hiányossá­gait négy évig is halmozhatja a ta­nuló. Egyetértek azzal, hogy a hétvégén és a szünidőben pihen­jenek a tanulók, de ebben az eset­ben a tananyagot is ehhez a köve­telmény-rendszerhez kell igazíta­ni. Nagyon csodálatos lesz, ha az elképzelés értő fülekre talál, de a jó szándék ellenére is lehetnek buktatói. Szerencsés i'V* Józsetné (kis­' ''.Bl kunhalas):- A legki­sebb lányom Alexandra az általános isko­la második osztályába jár, így szülőként is naponta tapasztalom, hogy mennyire túlterheltek a gyerekek az iskolában. Amikor a lányom hazajön, látom rajta, hogy fáradt és nincs kedve semmihez, holott korábban egy örökmozgó típus volt. Általában nagyon nehezen tudom rávenni, hogy nekifogjon a tanulásnak. Az már nagyon nagy segítség lenne, ha hétvégére és a szünidőkre nem adnának házi feladatot. Legalább ilyenkor ki tudnák pihenni a tanulás okozta heti, illetve több havi fáradtságot. Azzal is egyetértek, hogy az álta­lános iskola alsóbb évfolyamai­ban ne buktassák meg a tanuló­kat. Lehet, hogy az iskolakezdés­kor, illetve az első egy-két évben gyengébben teljesít a gyermek. Ennek az is oka lehet, hogy ilyen­kor még teli vannak szorongással. Ez később a tanároknak köszön­hetően és a sikerélmények hatá­sára feloldódik. A gyerek megin­dul a fejlődés útján, egyre jobb teljesítményre lesz képes és fel­zárkózik a többiekhez. Mácsai Katalin, tanuló (Öregcsertő):- Még nincs gyerekem, de úgy vélem, egyébként is kár bukással fenyegetőzni olyan gyereknél, aki nem és nem hajlandó tanulni. Akiben megvan a hajlandóság, a jó szándék és a szorgalom, az Mácsai Katalin amúgy is meg­tanulja a lec­két. Nem va­gyok híve a po­roszos iskola- rendszernek, inkább szabad szellemben kellene nevel­ni a gyereke­ket, és hasonló oktatási rendszert kellene kialakítani. Mindehhez persze az is kell, hogy a gyerek otthonról olyan motivációt és bíztatást kapjon a szülőktől, ami példaértékű lehet számára. így a gyerekben kialakul egyfajta kész­tetés önmagával szemben. Idővel úgyis rájön annak a tézisnek az igazságára, amit nekem a szüleim gyerekkoromban sokat hangoz­tattak: „önmagadnak tanulsz, nem az iskolának”. Kíváncsi len­nék, hány gyerek kapott kedvet a tanuláshoz attól, hogy megbuk­tatták... Sz. Rom- sics Éva, a ka­locsai Belvá­rosi Általános Iskolához tar­tozó Szőlőhe­gyi Általános Iskolában dolgozó pe­dagógus:- Érdekes gondolatnak tartom, és nehéz kérdésnek. Abban az is­kolában, ahol én dolgozom, nap mint nap ilyen jellegű problé­mákkal szembesülünk. A tanulók többsége roma származású, így van rálátásom a dologra. Az okta­tási miniszter által felvetett ötletet azért tartom aggályosnak, mert így fennáll a veszélye annak, hogy a nyolcadik osztályos gyere­kek funkcionális analfabétaként kerülnek ki az iskolából. Tudo­másom szerint évtizedekkel ez­előtt már voltak úgynevezett „bu­kásmentes iskolák”, amelyek ezt az állapotot hozták létre. Úgy vélem, az első iskolai évek meghatározó jelentőségűek. Az egész további iskolai munkának teremtik meg az alapját. Minden évnek megvan a maga követel­ményrendszere. A tantervek cél-, és feladat-megjelöléseket tartal­maznak. Ha a tanuló nem rendel­kezik a szükséges tudással, nem fogja tudni teljesíteni a következő osztály feladatait. Az ismeretek hiányossága, fejletlensége a ku­darcélmény forrása lehet. Ha nin­csenek meg az alapok, nincs mire építeni. Az alsó tagozat osztályis­métlés nélküli elvégzéséhez szükséges a tanító és a tanuló együttes munkája, ezenkívül ki kell alakítani a nebulóban a szük­séges motivációt. Fontos még a szülő hozzáállása és felelőssége. Szerintem egységes erővel kell el­érni azt, hogy a diáknak nem kell­jen osztályt ismételnie. Erre kell törekednünk, és arra, hogy ha már elkerülhetetlen az osztályis­métlés, a tanulók és a szülők ne kudarcként, szégyenként éljék meg, hanem lehetőségként a szükséges ismeretek elsajátításá­hoz. Tanulás, tudás nélkül előre jutni nem lehet! Kovács Lajosné taní­tó, Kiskőrös, Bem J. Általá­nos Iskola: Hosszú évek óta taní­tok alsó tago­zatban, de so­ha nem buk­tattam meg egyetlen gyereket sem. Ebből adódik, hogy teljes mértékben egyetértek a miniszté­riumi intézkedéssel. Szerintem egy jó pedagógusnak négy év alatt meg kell tanítania bármelyik gyereket írni, olvasni, valamint az alapvető számtani műveletek el­végzésére. Természetesen ehhez szükség van a szülőkkel való jó együttműködésre is. Semmikép­pen sem viszi előre az oktatási cé­lok megvalósulását, ha megbuk­Kovács Lajosné tatjuk tanulóinkat. A rendelkezés elleni tiltakozást elsősorban a ké­nyelmesség motiválja. Ugyanis könnyebb a gyereket érdemje­gyekkel kategóriákba sorolni, mint képességeinek megfelelően elsajátíttatni velük a tananyagot. Darabosné Lakatos And­rea, szülő, Kis­kőrös:- Helyesnek tartom a bukás eltörlését az al­só tagozatban. __ _ Az iskolaérett­nek minősített gyerekek mindegyikének megvan a képessége a tananyag legalább elégséges szintű elsajátítására. A harmonikus, tanító-szülő-gyer- mek kapcsolat sokat javíthat a megfelelő tudásszint elérésében, amelyben a tanítóé a főszerep. A legtöbb gyerek kudarcként éli meg a bukást, arról nem is szólva, hogy a többiek esetleg kiközösí­tik. Az első négy évnek elegendő­nek kell lennie a felső tagozatos követelmények megalapozására. D r. Skriba- nek László bácsalmási szülő:- A tervezett intézkedések egyikével sem értek egyet. En­Dr. Skribanek László ! nek oka, hogy a pedagógia alaptörvényei évezredek óta ki­kristályosodtak, jól beváltak a magyar pedagógiában is. A ma­gyar oktatás színvonala világhírű, gondoljunk csak feltalálóinkra és a Nobél-díjasainkra. Szerintem a gyerekeket már kisiskolás kortól az életre kell nevelni, követelmé­nyeket kell felállítani és azt szá­mon kérni. Azzal teljesen egyet­értek, hogy a követelményrend­szer ne legyen túlzott. Alsóban valóban elég lenne naponta 4 tan­óra, de házi feladat mindenkép­pen kell. Napi átlagosan fél óra otthoni tanulás alsóban nem ká­rosítja a gyereket. Terhelési szem­pontból szükségesnek is tartom, hogy a képességeit ki tudja bonta­koztatni. Akik a követelmény- rendszer legalsó szintjét sem érik el, azokat meg kell buktatni, a sa­ját érdekükben. Ha bukás nélkül megy tovább, tudatlanul, felnőtt korában sok gondja lesz. Mint ahogy a felnőtt életben is megbu­kik az, aki nem teljesít. A jó isko­lákban alsó tagozatban is van nyelvi vagy művészeti oktatás, ezeknél a tárgyaknál a szaktanár elengedhetetlen. • Máté I Györgyné 30 I éve pedagó­I gus Madara­j son, jelenleg a **' ’ Petőfi ÁMK Z WKS 4 igazgatója: ■ I - Az alsós Máté Györgyné j buktatás kap­csán nem pon­tos a meghatározás, ez a megfo­galmazás hidegzuhanyként érte pedagógusok ezreit. A buktatás­nál inkább a megelőzésre kellene koncentrálni. Hogyan lehet meg­előzni egy bukást? Felzárkózta­tással, gyógypedagógiai oktatás­sal, s ezek megfelelő személyi és anyagi feltételeivel. Akkor biztos, hogy nem lenne alsóban bukás. A 8 osztályos iskolák megszünteté­séhez vagy átalakításához nincse­nek meg a feltételek, a kisfalvak iskoláinak körülményeit nem is vették figyelembe - gondolok itt a 6+6 osztályos oktatásra. Elsősor­ban a tananyagot és a követelmé­nyeket kellene felmenő rendszer­ben csökkenteni, egészen az egyetemig. Nem kifejezetten az óraszámok csökkentése a megol­dás, ami munkanélküliséget is hozhat a pedagógusoknál. Re­ménykedünk, hogy a pedagógu­sok hivatástudata ezeket a válto­zásokat is kibírja. A legfontosabb a gyermek. munkatársainktól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents