Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-03 / 2. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰK Ö R 2003. Január 3., péntek ||| RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 2.) Borsodchem 5130 Ft O Egis 14 000 Ft Ű Matáv 842 Ft U Mól 5 300 Ft ű OTP 2 255 Ft fi Richter 14 845 Ft u TVK 3 900 Ft ü Zalakerámia 1335 Ft ű BUX: 7914,35 +1,49% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 20-1. 2-IG 8000 7900 7800 ' 7858,5!> í [ I ‘7798,29,j|r i 7700 *^^S*+**í - 1 7600 7777,40 : v .SS 7738.53 7914.35 pont í. SSS á 2 S -o § AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 361,88 7,47 235,74 189,17 58,81 162,47 5,64 225,09 Hírek KÍNA. Becslések szerint akár százezer kínai turista érkezhet hazánkba, miután két hete Rú­nában közölték: Magyarország felkerül a jóváhagyott turiszti­kai célországok listájára. A tá­vol-keleti országból csak a lis­tán szereplő államokba indul­hatnak társas csoportok. Kína eddig hivatalosan nem értesítet­te hazánkat arról, hogy fel­került a listára, így nem tudni, mikor érkeznek az első ven­dégek. EUROPRESS ÉTKEZÉS. A menetrendszerű amerikai belföldi légijáratok utasainak a jövőben valószínű­leg fizetniük kell az étkezésért. Az America West Airlines, első­ként a nagy amerikai légitársa­ságok közül, csütörtöktől tesz­teli: vajon az utasok készek-e 3- 10 dollárt fizetni azért, hogy ne éhezzenek útközben, europress. SZLOVÁKIA. A szlovák költ­ségvetés hiánya 2002-ben 37,1 milliárd koronát (963,6 millió dollár) tett ki, ami kevesebb a tervezett 38 milliárd koronás deficitnél. A pozsonyi pénzügy­minisztérium csütörtöki közlé­sében hangsúlyozza, hogy a költségvetési hiány nem foglal­ja magában a bankszektor pri­vatizációjával összefüggő adós­ságszolgálatot, amely 14,5 mil­liárd koronát tett ki 2002-ben. A múlt évi költségvetési hiány valamelyest nagyobb a 2001. évi 36,3 milliárd koronát kitevő deficitnél. Az államháztartás hiánya decemberben ugrás­szerűen, 15,2 milliárd koroná­val emelkedett, europress DOHÁNY. Egy kaliforniai bíró­ság kedden a két legnagyobb amerikai dohánygyártó javára döntött abban a perben, ame­lyet egy korábban elhunyt do­hányos családja indított a cégek ellen. Az utóbbi hónapok nagy összegű kártérítési perei közül ez az első, amelyben a dohány­gyárak javára született ítélet. IRODA. Az Európai Unió el­várásainak megfelelően Köz­ponti Kapcsolattartó Irodát hoz létre Budapesten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Az adóigazgatással kapcsolatos tevékenység és adatszolgáltatás összehangolása az államok közti együttműködést szolgálja. A legnagyobb külföldi beruházás Szkopje A 2001. év privatizációjának nevezte a nemzetközi sajtó, hogy a Ma táv többségi tulaj­donosként megvette a macedó­niai távközlési vállalatot. A tulajdonosokat képviselő StoneBridge Rt. vezérigaz­gatója az a Somogyi Ferenc (képünkön), aki korábban a magyar Külügyminiszté­rium államtitkáraként hazánk NATO- és uniós csatlakozásá­nak előkészítését irányította.- Beszéljünk először a Matáv macedóniai beruházásának fon­tosságáról!- Magyarország sokáig büszke volt arra, hogy a legvonzóbb kö­zép-európai befektetési terület. Ez nem egyszerűen politikai presz­tízst jelentett, hanem azt is, hogy egyre jobban kötődött azokhoz az országokhoz, amelyek közösségé­nek hamarosan tagja lesz. Az in­tegrálódás minősége azonban nem közömbös: nem mindegy, hogy uniós tagként mások beszál­lítói, bedolgozói leszünk-e, vagy komoly piaci tényező; ez utóbbi­hoz elengedhetetlen, hogy az erre képessé váló magyar vállalatok külföldön terjeszkedjenek és ma­guk is befektetőkké váljanak. A Matáv macedóniai befektetésének tehát nemzetgazdasági szempont­ból ez a jelentősége. A cég szem­pontjából nézve a következőről van szó. A távközlési piacon Euró­pában már teljessé vált a liberali­zálódás, Magyarországon is előre­haladt. Ez a verseny erősödését je­lenti, ugyanakkor elmúlt az az idő, amikor akár 15-25 évet is kellett várni egy vezetékes telefonra: ma már telített a piac, nettó növekedés nehezen képzelhető el. Ebben a nagyobb kihívásokat jelentő hely­zetben az egyik kitörési út a ter­jeszkedés, újabb lehetőséget ad a növekedéshez, segíti a cég pénz­ügyi helyzetének javítását, s hosszabb távon fejlődési lehetősé­get biztosít. A macedóniai befeketetés során meghatározó körülmény, hogy a Matávban majd 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Deutsche Telecom. Ez nemcsak azt jelenti, hogy koordináljuk tevé­kenységünket, hanem azt is, hogy a terjeszkedés abban az irányban Szendrei Attila korábban dolgozott már külföldön, legutóbb a Zwack Unicum operációs igazgatója, majd a Matáv Kábel­tévé cégének a vezetője volt. Szeptemberben nevezték ki a MakTel (Makedonski Telekomunikacii) vezérigazgatójának.- Hogyan került sor arra, hogy egy szkopjei székhelyű cég irányítója lett?- Akkor, amikor a Matáv mint főtulajdonos átvette a céget, vagyis megtörtént a stratégiai befektetés, igyekezett minden segítséget meg­adni az eredményes működéshez. Az átállás azonban nem volt elég gyors, ezért annak érdekében, hogy a Matáv felhalmozott tapasztala­tai mielőbb hasznosuljanak, két előd után engem bíztak meg a veze­téssel.- Melyek az első hónapok tapasztalatai?- Visszaigazolódtak azok a jelzések, amelyeket induláskor az anya­cégtől kaptam: ez a cég minden olyan gyermekbetegséggel rendelke­zik, amely a privatizáció utáni időszakot jellemzi. Elsődlegesen mű­szaki beállítottságú vállalat volt, s hiányzott a kereskedelem, illetve a marketingorientáció. Át kell tehát fazonírozni a céget, de szerencsére a munkatársak derékhada kész a tanulásra, jól irányítható; meg kell ta­lálni azokat a motiválási formákat - és itt nem csupán anyagiakról van szó, hanem például karrierépítésről -, amelyek révén kiválasztódnak az én gondolatiságomat megvalósítani tudó kulcsemberek.- Mi ennek a lényege?- Öt fő szempontról van szó: a cég átállítása, a piac- és marketing­orientáltság dominanciájának megteremtése, a tulajdonosi, előfizetői és munkatársi elégedettség összehangolása, a cég pénzügyi stabilitá­sának és eredménytermelő képességének folyamatossá tétele, aminek alapfeltétele az ötödik szempont, az állandó fejlődés és fejlesztés, ami a termékekre, a szolgáltatásokra és a munkatársakra is vonatkozik. történik, amelyen a német távköz­lési cég még nincs jelen.- A fő csapás iránya tehát dél­kelet.- Egy távközlési cég érthető okokból először a szomszédos és a közeli országokban próbál be­fektetni; a Matáv ezen belül a Deutsche Telecommal munka- megosztásban keres újabb lehető­ségeket. Elmondhatom, hogy Ma­cedónia mellett ilyen szempontból eddig elvben Románia jött szóba, miután ott érdeklődnek különösen külföldi befektetések iránt.- Mit nyer egy ilyen beruházás­tól a fogadó fél?- Hosszú távú partnerség alakul ki, fejlett know-how és technika kerül az országba; emellett a táv­MOBILTELEFON-HASZNALOK MACEDONIA számlás kártyás % cn Z3 1997 1998 1999 2000 2001 2002 TULAJDONOSI STRUKTÚRA Matáv MobiMak közlési cégek mint többnyire ered­ményes vállalatok, jó adózók is. Macedóniában a kormány prog­ramjában kiemelten kezeli a külföldi befektetéseket. A MakTeltől egyébként valamiféle áttörést is várnak, mert a 350 mil­lió eurós vételár nemcsak az eddi­gi legnagyobb magyar befektetés külföldön, hanem Macedónia szá­mára is minden korábbinál jelen­tősebb beruházás: 2001-ben az összes külföldi beruházásnak a 80 százalékát tette ki. A Matáv, háta mögött a Deutsche Telecommal, igen jó nemzetközi tekintéllyel rendelkezik, de a privatizáció kisu­gárzása azért is nagy, mert a nem­zetközi konzorciumban, ahol a Matáv 51 százalékos tulajdonnal rendelkezik, görög és amerikai tő­ke is van. A beruházás tehát pozi­tív jelzést adhat a térség iránt ér­deklődő külföldi tőkének, aminek azért is nagy a jelentősége, mert a macedóniai válság sokáig lassítot­ta ezt a folyamatot.- Gondolom a Matáv szempont­jából is rangot jelent a MakTel megvétele, hiszen a cég életében is ez volt az első ilyen nagy vállal­kozás.- Hosszú előkészítés előzte meg a privatizációt, s 2001. január 15- én írtuk alá az erről szól dokumen­tumokat. A következő esztendő­ben, amikor az előző év gazdasági teljesítményeit értékelték, a nem­zetközi szaksajtó az év privatizá­ciójaként emlegette a MakTelt.- Milyen konkrétan a tulajdono­si struktúra?- A Matáv vezeti a konzorciu­mot, társa egy görög szolgáltató, \és harmadikként a SEEF, amely­ben az amerikai kormányzat és a Soros Alapítvány pénze van. Az ő képviseletük az általam vezetett StoneBridge Rt., amelyik a mace­dón állammal együtt többségi tulajdonosként tulajdonolja a MakTelt (itt jelen van az IFC rövi­dítésű nemzetközi pénzügyi kon­zorcium is); a MakTel-ből vált ki, de annak 100 százalékos tulajdo­nában maradt a MobiMak mobil­telefon-társaság. Már csak magyarul Budapest Január elsejétől az újságok­ban, rádió- és televízió-mű­sorokban, óriásplakátokon és középületeken, tömegközle­kedési eszközökön reklámok és tájékoztató feliratok csak úgy jelenhetnek meg, ha a szöveg magyar nyelven is szerepel. A törvény értelmében 2002 febru­árjától a magyar nyelven kiadott sajtótermékben, rádió-, illetve te­levízió-műsorban, szabadtéri rek­lámhordozón közzétett reklám­ban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is, magyar nyelven meg kell jeleníteni, füg­getlenül a közzététel módjától. A törvény hatályba lépése előtt köz­zétett reklámokra, üzletfeliratokra és közleményekre csak 2003. ja­nuár 1-jétől vonatkozik a törvény. Az üzletek feliratain az üzlet el­nevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és a forgalmazott árura utaló árujelző kivételével -, vala­mint az üzletben a fogyasztók tá­jékoztatását szolgáló közle­ményeket magyarul is meg kell jeleníteni. A közterületen, a középülete­ken a polgárok tájékoztatását szolgáló, valamint a Magyarorszá­gon nyilvántartásba vett közleke­dési eszközökön elhelyezett köz­leményeket magyar nyelven kell közzétenni. A törvényi előírások teljesíthe­tők úgy is, hogy ugyanazon felira­ton az idegen nyelvű szövegen kí­vül annak magyar nyelvű megfe­lelője is szerepel legalább ugyan­olyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveg. A magyar nyelven kiadott saj­tótermék idegen nyelvű részei­ben, mellékletében vagy külön­kiadásában, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízió-mű­sorban, továbbá azt közvetlenül megelőzően vagy követően köz­zétett reklámra a törvényt nem kell alkalmazni. A követelmények érvényesülé­sét a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség és a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi, és jogkörében eljárva intézkedik a jogsértő állapot meg­szüntetéséről. A törvényben szabályozott va­lamennyi esetre vonatkozik az a szabály, hogy a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szö­vegnek, így ezeket a kifejezéseket nem kell magyarra cserélni vagy magyar szöveggel kiegészíteni. A törvényben meghatározott követelmények nem érintik a ki­sebbségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és felirato­kat azokon a településeken, ahol az érintett anyanyelvű kisebbség­nek kisebbségi önkormányzata működik. ■ Esnek a kamatok Budapest A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek kamatai egyaránt mér­séklődtek 2002 novemberében - jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A háztartások pia­ci feltételű ingatlanhiteleinek át­lagos kamatlába 24 bázisponttal 13,65 százalékra csökkent. A fo­gyasztási és az egyéb hitelek át­lagkamatiába főként kamatláb­változás miatt' 14 bázisponttal, 19,43 százalékról 19,29 száza­lékra módosult. A folyószámla nélküli fogyasztási hitelek átlag- kamatlába novemberben 5 bá­zisponttal, az októberi 20,22 százalékról 20,17 százalékra e'sett vissza. Novemberben a háztartások betéteinek átlagkamatlábai alig változtak, a háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlába 2,37 százalékot, az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlag- kamatlába pedig 7,06 százalékot tett ki. Az éven túli lejáratra le­kötött betétek átlagkamatlába 7,39 százalékra csökkent. A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belül nyújtott. hitelek átlagkamata 10,27 Százalékra mérséklődött. Az éven túli hitelek átlagkamat- lába 10,91 százalékra változott. Az éven belüli betétek átlag- kamatlába 7,76 százalékra mó­dosult. Az éven túli betéteké 5,93 százalékra esett le. europress Pécs Miközben az elmúlt év utolsó napjaiban zajlott a mezőgaz­dasági termelők rövid lejára­tú hiteleinek kiváltását célzó konszolidációs program, a kormányzat már egy újabb támogatási forma elindítását készítette elő. Utóbbiban a hátrányos térségek termelői számíthatnak segítségre. Az adósságkonszolidáció máso­dik ütemében a forráshiánnyal küszködő termelők eújabb támo­gatási formára számíthatnák. A kezdeményezés lényege, hogy a gazdálkodók legalább a kormány­zati támogatásnak megfelelő ösz- szeget tegyenek hozzá egy-egy program finanszírozásához, a rö­vid lejáratú, kedvezőtlen feltételű hitelek kiváltásához. Az „egy fo­rint mellé egy forintot” jelmon- datú program célja, hogy a finan­szírozási viszonyok javítása mel­lett elősegítse a hatékony gazdál­kodásra irányuló kezdeményezé­sek elterjedését. Az előzetes kalkulációk szerint a várhatóan tavasszal induló má­sodik ütem a termelők forrásaival együtt mintegy 25 milliárd forin­tot mozgósíthat. A program nem kötődik olyan gyors és szigorú határidőhöz, mint az első ütem, a jogosultság feltételrendszerében az idei első hónapokban születhet döntés. Mint korábban megírtuk, a hi­telkonszolidációs program első ütemében mintegy 45 milliárd forint állami támogatás jutott a rö­vid lejáratú, kedveződen kamat­feltételű kölcsönök kiváltására. Ezen felül további 15 milliárd forint jutott az elemi károk - a ta­valyi esztendő ebből a szempont­ból különösen szerencsétlen volt - enyhítésére. Az összességében 60 milliárd forintos támogatás or­szágos és ágazati jelentősége mel­lett kiemelt fontosságú az egyes megyék agrárgázdálkodói szem­pontjából is, ugyanis a pályázati időszakban aktív vállalkozók térségei 3-5 milliárd forinthoz ju­tottak hozzá. Az elkövetkező években jelen­tős változások várhatók az agrár- támogatás hazai gyakorlatában. Az agrárrendtartási törvény elő­készítésével már idén érvényesül­het az a szándék, hogy a konkrét támogatások ne pusztán a nehéz helyzetben lévő gazdálkodók problémáinak akut kezelését te­gyék lehetővé, hanem komplex módon javítsák az ágazat helyze­tét. A kormányzati és EU-s pén­zek felhasználása mellett ezt a célt szolgálja majd az egységes kifizető ügynökségek szervezete, a 30 napos fizetési határidő garan­ciájának bevezetése, a beruházási programok és a termelői és be­szerzői szervezetek létrehozásá­nak ösztönzése. KASZÁS ENDRE Folytatódó konszolidáció

Next

/
Thumbnails
Contents