Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Január 16., csütörtök Nézőpont Tapodi Kálmán Védtelen áldozatok Szaporodnak a keresztek az utak mentén. Sokat autózom, így na­ponta látom a fejfákat, koszorúkat. Némelyiket évekig gondozgatják a hozzátartozók, de sok olyan is akad, melyekről idővel megfeled­keznek és sorsukra hagyják őket. Az 53-as főút mentén is több me- mentó figyelmezteti az úton lévőket. Úgy tűnik, hasztalanul, mert az áldozatok száma tovább növekszik. A napokban egy 46 éves, kiskunhalasi nő vált cserbenhagyásos gá­zolás áldozatává. A rokkantnyugdíjas asszony gyermekeinek indult reggelit vásárolni. Nyolcéves kisfia aznap már nem vihette magával az iskolába azt az uzsonnát, amit a mama csomagolt a táskájába. Többé nem várhat édesanyjától segítséget huszonnégy éves fia sem, aki néhány éve - szintén egy cserbenhagyásos baleset következtében - elveszítette a szeme világát. Az elhunyt harmadik fia nappali tago­zaton tanul. A férje másfél éve nem talál munkát magának. (A tragé­dia következtében öt gyermek veszítette el édesanyját, de ketten kü­lön háztartásban élnek.) Kiskunhalason most temetésre készülődik egy gyászoló csa­lád, de nincs pénzük a legol­csóbb temettetésre sem. Élni is alig volt. Mindent összevetve - hivatalos forrásokból - alig ha­vi harmincötezer forintból ten­gették életüket. A villanyszám­-------------------------------------------------- Iájuk nem volt havi háromszáz forint sem, mert spóroltak azon is. Tévét nem néztek, a fatüzelésű kályhában is ritkán lobogott a tűz, mely meleget adhatott volna két­szobás lakásukban. Nincs pénzük a temettetésre Kit tudja, hány család él még hasonlóan drámai körülmények kö­zött? Talán észre sem vesszük őket, mint egy idő után az utak men­tén felállított emlékhelyeket sem. Az áldozatvédelem gyermekcipő­ben jár hazánkban, még jó, hogy van egy-két közalapítvány, amely megpróbál ilyen helyzetekben segítséget nyújtani. Miként juthat ilyen helyzetbe egy közösség 2003-ban? Mi lesz, ha el­fogynak a segítségül adott forintok? Ki gondoskodik a félárvákról, a segítségre szoruló életben maradottakról, akik most védtelen áldo­zatokká váltak? Vajon a cserbenhagyó milyen lelkiismerettel bújik ezek után szeretteihez? Megannyi megválaszolatlan - talán megvála­szolhatatlan - kérdés sorakozik egymás után. Keresni kell sürgősen a megoldásokat az ilyen helyzetekre, mert így csak a fejfák szaporod­hatnak a temetőkben. hirös-ép A Hirös-Ép Kft. FELVÉTELRE KERES azonnali belépéssel pénzügyi ügyintézőt Elvárások:- 3-5 éves pénzügyi területen szerzett gyakorlat - számítógépes ismeretek Előny: az Infosys könyvelőprogram ismerete. Kérjük, kézzel írott önéletrajzát fényképpel, bizonyítványmásolatokkal az alábbi címre elküldeni (a borítékra feltüntetve: pénzügyi ügyintéző): ~5~ TÜV EMIM 90012000 «7B.1CO.W» Hirös-Ép Kft. 6000 Kecskemét, Bajnok u. 3. a Hazai magántulajdonban lévő, de kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Gépgyártó, gépkereskedelmi kft. keres mezőgazdasági ömlesztettanyag-kezelő technológiákban, keveréktakarmány-gpártásban jártas, fiatal fö0OO(Sg)<fß Amit elvárunk: O fl szakma szeretete O Jó angolnyelv-tudás, kreativitás, önállóság 4> Jó megjelenés, pozitív beállítottság O ß kategóriás jogosítvány Juttatások: O Teljesítményorientált bérezés O Szolgálati személygépkocsi O €gy professzionális team támogatása O Kiemelkedő szakmai fejlődési lehetőség Fényképes magyar és angol nyelvű pályázatát a következő címre küldje: Dr. Tűri Nagy János ügyvéd 6640 Csongrád, Fő út 60. 3160l Összefogás SAPARD-támogatásokért Előadás-sorozat kezdődik a héten az idén megpályázható SAPARD-támogatási le­hetőségekről. Az összesen hét települé­sen zajló tájékoztatón a SAPARD Hivatal Szegedi Irodájának képviselői ismertetik a mezőgazdaságból élők számára a pá­lyázat útján elnyerhető különféle lehető­ségeket a hallgatókkal. Mezőgazdaság Az előadások helyszínei átfogják az egész megyét, Tiszakécskétől Nagybaracskáig. A rendezvényről beszélgetünk annak szervezőjével, Szöllősi Bélával, a Bankárok Alapítvány ügyvezetőjével.:- Miért szervezett előadókörutat az ala­pítvány?- Tavaly jelentős szerepet vállaltunk az agrárhitel-pályázatok elkészítésében. Akkor kerültünk kapcsolatba nagyon sok agrár ter­melővel a megyében, az agrárgazdaság min­den ágazatában. Azt tapasztaltuk, hogy a mezőgazdaságból élő emberek igénylik, hogy a helyükbe vigyük az információt, ne csak a sajtóból, hanem a legilletékesebbek­től kapjanak információkat a támogatási le­hetőségekről. Ezt valósítja meg a rendez­vénysorozat.- Kik a partnereik a szervezésben?- Mindenekelőtt a polgármesterek, akik felismerték, hogy akkor gazdag egy telepü­lés, ha a polgárainak is jól megy. Minden esetben a polgármesterek lesznek a rendez­vény házigazdái. Ők biztosítják a helyiséget és a falugazdászok közreműködésével segí­tenek a mozgósításban. Természetesen sok segítséget jelent az is, hogy a SAPARD Hiva­tal képviselői elvállalták a hét előadást.- Milyen SAPARD-támogatásokat pályáz­hatnak az idén a mezőgazdaságban?- Én úgy gondolom, szinte minden terü­leten van lehetőség vissza nem térítendő támogatás elnyerésére. Külön kiemelném például, hogy a me­zőgazdasági út építé­séhez, az energiael­látás megoldásához 75 százalékos támo­gatás igényelhető. De jelentős, 40 Száza­lékos támogatás pá­lyázható a techno­lógia megújítására vagy magtárak, gabo­naszárítók építésére, ELŐADÁSOK A SAPARD-TÁMOGATÁSOKRÚL BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN, 2003 S.sz. Helyiség Helyszín Időpont 1. Nagybaracska Művelődési ház 2003. január 17. 2. Tiszakécske Művelődési ház 2003. január 21. 3. Bugac Polgármesteri hivatal 2003. január 22. 4. Kunszentmiklós Általános művelődési ház 2003. január 23. 5. Kiskunmajsa Művelődési ház 2003. január 24. 6. Soltvadkert Jóreménység Szakszöv. tárgyalója 2003. január 28. 7. Jánoshalma Tiszti klub 2003. január 29. Forrás: SZÖLLŐSI BÉLA 1956-ban született Kardos- kúton. 1977: elvégzi a GAMF-ot. 1987: közgaz­dászdiploma Budapesten. 1991: pénzügy-hitel szakos szakközgazdász. 1977-től üzemmér­nök a kecskeméti MMG gyárban. 1987- től 1994-ig az OTP megyei ig. helyette­se. 1994-1996: igazgató a Postabank ta­tabányai fiókjánál. 1996-2001: a Kon­zumbank régióigazgatója Kecskeméten. Jelenleg a Bankárok Alapítvány ügyve­zetője, pénzügyi tanácsadó. Nős, fele­sége mentálhigiénikus, lányuk főisko­lás, fiuk gimnazista. a meglévők felújítására. A gépbeszerzé­sekre 30 százalékos támogatás pályázha­tó. Ezek természetesen csak kiragadott pél­dák, a teljes lehetőség ismertetésére szolgál az előadás-sorozat.- Mi lesz még napirenden a tájékoztatón?- A Bankárok Alapítvány részéről elő­adást tartunk a fejlesztésekhez felvehető, a SAPARD-forrást kiegészítő hitelekről. Alapítványunk egész évben pontos, aktuá­lis tájékoztatást ad a lehetőségekről, és fel­kérésre közreműködünk a támogatások, a hitelek megszerzésében is. MUNKATÁRSUNKTÓL SZÁNKÓZÓK. Bár már olvad, az idén a szánkózóknak több jó nap­juk is volt. Felvételünk Lakiteleken, a Holt-Tisza-part előtti dombon készült, ahol nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesen szánkóznak. fotó: szentirmay TAMÁS A premier folytatást ígér Solt Solton a diákok téli szünetére időzítették az ifjúsági klub megnyitását. A premierről még ma is beszélnek. A Vécsey Károly Művelődési Ház egyik termét időnként különféle árusok és vevők lepték el. Ugyan­is helyet adtak a kereskedelmi te­vékenységnek. Ám a télelőn úgy döntöttek, hogy mégiscsak a sza­badidős elfoglaltság és a kultúra helye az intézmény. A város ve­zetése anyagiakkal is hozzájárult az átalakításhoz s néhány játék megvásárlásához. Mint arról Lencsés Sándorné, a kultúr­centrum vezetője tájékoztatott, hamar népszerű is lett a ma még neve nincs klub. Már a téli szü­netben sem az utcán csellengtek a fiatalok. Sőt voltak, akik csalá­dosán érkeztek. Iskola- és dolog­időben nyilvánvalóan máskép­pen kell a nyitva tartást szervez­ni, de igyekeznek az igényeket kielégíteni. Természetesen soha nem hiányozhat a felnőttek fel­ügyelete sem. Ebbe a Solt Város Kultúrájáért Egyesület tagjai éppúgy besegítenek, mint a pol­gárőrök. Az intézmény munka­terve rövidesen elkészül, s abba már igyekeznek beépíteni a szer­vezett klubfoglalkozásokat is. ______________PULAI SÁRA A magyar kultúra napja Kunszentmiklós KrePsz Ágnes költővel és László Elemér festőművésszel is talál- Január 22-e a magyar kultúra kozhatnak az érdeklődők. Sze- napja. Ebből az alkalomból szer- repelnek a zeneiskola tanárai dán, 17 órakor a kunszentmikló- és hallgatói is. Végezetül pedig a si ÁMK aulájában képzőművé- művészeti iskola drámacsoport- szeti és fotókiállítást nyitnak. A jának és táncosainak műsorát bemutatót Dinnyés László festő- láthatják az érdeklődők, művész méltatja. Őt követően ____________________________1 Kutyákkal etethető a moslék Állategészségügy Kutya- és kisállattenyésze­teknek adhatják el az ételma­radékot az éttermek és köz­konyhák - áll a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium állásfoglalásában. Sertéstenyészetek továbbra sem vihetik el a moslékot. A sertéspestis elleni védekezés­sel indokolt tilalom szeptember t-jén lépett hatályba. A rendelet végrehajtása szerint az emberi élelmiszer-hulladékot továbbra is tilos sertéstenyészeteknek to­vábbadni, eb tenyészetek, kisál- latmenhelyek, prémesállat-tele- pek azonban elvihetik. Ezek hí­ján a maradékot a fehérjefel­dolgozónak vagy más, ártalmat­lanítási engedéllyel rendelkező vállalkozónak lehet átadni. A külföldön általános „kony­hamalac” (az ételmaradékot pép­pé őrlő szerkezet) használata le­hetővé tenné, hogy a felesleges étel a szennyvízcsatorna-hálózat­ba kerüljön. Az azonban bizony­talan, hogy a hazai csatornarend­szerek műszakilag alkalmasak-e erre. A kisebb étkeztetők abban bíznak, hogy a moslék gyűjtésére lesznek vállalkozók. Ez ugyan­úgy, mint a megsemmisítés, pénzbe fog kerülni s áremelke­dést hozhat. Egyes vállalkozók szerint a moslék-kérdés tipiku­san olyan ügy, amelynél az EU­csatlakozásra hivatkoznak. Hol­ott tapasztalataik szerint némely EU-országban vannak olyan ven­déglátóhelyek, amelyek konyhá­in a hazainál rosszabbak a kö­rülmények. Dr. Pazár László, a bajai Kom­munális Kht. menza-divíziójának vezetője szerint elkülönítetten kellene kezelni az ételmaradé­kot. Vagyis külön a húst tartalma­zó, s külön a húst nem tartalma­zó moslékot. Utóbbi a szokvány szemét elhelyezéssel kezelhető, a veszélyt az előbbi jelenti!- Ismereteim szerint a kutya­tartók és egyéb állatmenhelyek csak felfőzött állapotban etethe­tik fel az étkezés maradékát. Ezt vagy a konyháknak, vagy a men- helynek kellene elvégezni a hús­tartalmú ételmaradék esetében. Nyilván olcsón beszerezhető lenne erre alkalmas szerkezet, amelyet a városháza koordinálá­sa mellett el lehetne helyezni a kutyamenhelyen, s felállításá­hoz érdekeltségi alapon hozzá­járulhatnának a köz- és egyéb ét­keztetőhelyek. Ha ez nem jön létre, akkor új dögkút létesítése marad feladatként, vagy a solti szállítás a moslékot termelők­nek. Gondolom, egyik sem ol­csóbb az előbbi megoldásnál, s ebben az önkormányzat érde­keltsége is kimutatható, hiszen az elhagyott kutyákról való gon­doskodás is közfeladat. GÉCZY ZSOLT BÚCSÚ FARAGÓ JÓZSEFTŐL Kiskunfélegyháza legegyénibb, legeredetibb alkotója csendesen elment. Fa­ragó József fafaragó, ahogyan széles körben ismerték - Józsi bácsi - ízig-vé- rig kiskun ember volt, akinek elkötelezett magyarsága itt, a félegyházi ho­mokban gyökerezett. Tisztelői, barátai, művészetét jól ismerők tudták: hitét, emberségét sohasem tagadta meg. Ahogyan ö mondta: “a nyakas kiskun ember inkább bevágja fejét a szemöldökfába, de meg nem hajlik.” Egy letűnöben lévő világ utolsó félegyházi alkotója volt, akinek kezét talán azok a régi-régi molnár faragók vezették, akiknek motívumkincseit oly féltő gonddal őrizte Alkotásaiban, táblaképeiben még ott érezzük a kiskun pusz­tákon lovagló, széllel versenyző csikósokat, a bográcstűz lángja körül üldö­gélő, regélő pásztorok tiszta, idilli világát. A napi aktualitásokat épp úgy fá­ba faragta, mint legkedvesebb témáit: a magyar irodalom és történelem sors­fordító alakjait és a Biblia kimeríthetetlen világát. Alakjai jellegzetesek, arcai karakteresek voltak, kalapos, nagy bajuszú szép magyar emberek. Következetesen megalkuvás nélkül haladt a maga választotta művészi úton. Tárlatai, kiállításai minden alkalommal igen nagy sikert arattak. Utolsó bemu­tatója a tavalyi Városalapítók Napján volt, ahol egy kisebb életmű-kiállítás ke­retében láthatta munkáit a szépszámú érdeklődő közönség, és ahol nagybe­tegen is találkozhatott ismerőseivel, barátaival. Az akkori tárlatra invitáló meghívóra egy öreg, göcsörtös fát és egy azt markoló emberi kezet rajzol­tak. Megipditó jelképe volt ez Faragó József életének. A természet növesz­tette öreg fa ágait kézbe vevő mester keze nemcsak legyőzte az anyagot, de tőle kapta a mindennapi éltető erőt is, azon keresztül adta Isten eddig azt a képességét, hogy nap nap után kibonthatott valamit a fából. S most elpihent ez a kéz, a hátrahagyott gyönyörű kiállítótermi anyag már nem szaporodik to­vább. A Pro Űrbe és a Kiskunfélegyházáért kitüntetés birtokosának nem kel­lett meghajolnia, büszkén, futását elvégezve indulhatott a nagy útra. Amit ránk bízott, abban még nagyon sokáig megtalálhatjuk a szépet és az igazat. Faragó József alakja pedig szívünkben él tovább. FARAGÓ JÓZSEF fafaragó művészt Kiskunfélegyháza város saját halottjának tekinti. Temetése 2003. január 16- án, 13 órakor lesz a kiskunfélegyházi Felső-temetőben.

Next

/
Thumbnails
Contents