Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-07 / 285. szám

/tönrai IÖÍÖ19 2002. december 7 A Petőfi Népe szabadidő-összeállítása A BRONZ-, EZÜST- ÉS ARANYVASÁRNAP IS NYITVA TARTÓ ÜZLETEKBEN! Minden Kedves Vásárlónk, aki bronz-, eziist- és aranyvasárnap egyszerre 3.000 Ft felett vásárol, karácsonyi meglepetést kap a -tói. Gyűjtse össze Ön is mindhárom meglepetésünkét a legközelebbi Tempo szupermarketben! 1 TEMPO Szupermarket. 1 Ahol e minőség és a vélaszték naponta talélkozlkl Hitelkártya-elfogadás minden pénztárban! lilMIIIII NmfiSZ RT A Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság pályázatot hirdet Hálózatszerelő munkakör betöltésére a DÉMÁSZ vállalatcsoporton belül a Prímavill Kft. nagykőrösi vállalkozási vezetőségére, Kecskeméten és Nagykőrösön történő foglalkoztatással. Leendő munkatársunk alapvető feladatai: • hálózatszerelési és építési feladatok végzése • szükség esetén önálló feladatok megoldása. Elvárásaink: • szakmunkás bizonyítvány, szakközépiskolai érettségi vagy általános érettségi és szaktanfolyami végzettség • minimum féléves szakmai és/vagy vállalati gyakorlat • VHSZ technológiák és anyagok ismerete • kisgépkezelői és teherkötözői képesítés, valamint • magasban való munkavégző képesség. Juttatások: • fizetés megegyezés szerint, a DÉMÁSZ Rt.-nél érvényben lé­vő Kollektív szerződés szerint • jóléti-szociális keret • sporttámogatás A meghirdetett munkakör a kiválasztást követően betölthető. A pályázatokat 2002. december 16 ig az alábbi e-mailre kérjük eljuttatni: szemelvugv(5>demasz.hu vagy levélben (a borítékra írják rá „Pályázat”) a következő címre: Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság Humánpolitikai Igazgatóság Személyügyi és Oktatási Osztály 6720 Szeged, Klauzál tér 9. Bővebb információ érdekében Bucsuházy György vállalkozásvezetőt javasoljuk megkeresni. (Tel.: 53/356-215) Életfából lett a karácsonyi fenyő? Karácsonyi időutazás Alig száz esztendeje még nem volt ritka szentestén az élet­fadíszítés a vajdasági Bács- topolyán. Mikor és hol állítot­ták fel az első karácsonyfát Magyarországon? Európa-szerte a karácsony mai, közismert jelképe a feldíszített fenyő, vagyis a karácsonyfa. Eb­ben a formájában protestáns, német eredetűnek tekintik a ku­tatók, és az 1800-as évek elejé­re vezetik vissza. De mi volt az­előtt? A szegényebb dél-bácskai családoknál, Szegedtől és Zom- bortól Titelig a néprajzosok fel­jegyzései szerint az édesanyák karácsony böjtén életfát díszí­tettek. Bácstopolyán még az 1900-as évek elején is elterjedt volt ez az asztali dísz. Az életfa glédics- vagy más néven korona­faágból készült. Két ágat külön, egymást keresztezve úgy hajlí­tottak ovális alakúra, hogy ha alul az ágvégeket összekötötték, négylábú „koronára” hasonlí­tott. Jókora, hosszú töviseire pi­ros almát, aszalt szilvát, szárí­tott bombafejet, vadrózsabogyót vagy bagolytüdőnek is nevezett aszalt almát és szentjánoske­nyeret tűzdeltek. Zsíros étel az­nap sehol sem került az asztal­ra. Nyárson sült halat, törött paszulyt (sós vízben főtt péppé zúzott szárazbabot), savanyú káposztát, kenyeret vagy fonott kalácsot (mindig egészben rak­ták az asztalra, hogy kerek le­gyen az eljövendő esztendő), mézbe mártott fokhagymát és diót ettek. Evés előtt a szobá­ban körbeállták a fehér abrosz- szal leterített asztalon álló élet­fát, majd sorban ittak abból a pohárból, melyben ott volt az egészséget jelképező, piros al­ma. Az almát később a kútba dobták, hogy a jószág is egész­séges maradjon. Ott volt az élet­fa közelében az a ruhácska, fa­klumpa (fapapucs), esetleg csiz- mácska, melyet a gyerekek le­vélben kértek a Jézuskától. El­vétve csuhéból font babát vagy kukoricaszárból készült állatfi­gurákat is kaptak a gyerekek szentestére. Hazánkban - feljegyzések alapján tudjuk - a karácsonyfa­állítás szokását az arisztokrácia a bécsi udvar közvetítésével ho­nosította meg. 1824-ben Bruns­wick Teréz, 1826-ban pedig Jó­zsef nádor harmadik neje, Má­ria Dorottya, illetőleg a Podma- niczky család díszíttetett fenyő­fát Táján, majd pedig 1834-ben a Bezerédi család Fertőszent- miklóson. Jáki Ferenc osli plébá­nos, a Hunyady család házi pap­ja 1855-ben rendezte meg az el­ső hazai karácsonyfa-ünnepélyt a falusi iskolás gyerekek szá­mára. Magyar nyelvterületen a kará­csonyfa-állítás és -díszítés szo­kása fokozatosan terjedt nyugat­ról keletre. Az első közös kará­csonyfákat az I. világháborúban a katonák számára díszítették fel, míg a vidéki kisvárosokban és a falvakban csak a két világ­égés közötti időszakban vált ál­talánossá. Kezdetben selyempa­pírba csomagolt, negyedelt koc­kacukorral és mézeskalácsból formázott csillaggal, majd pedig angyalkadíszekkel, cserépcsen­gettyűkkel és tarkabarka, színes papírláncokkal ékesítették a ka­rácsonyi fenyőt, melynek ágvé­geire csipeszekkel erősítették fel az égő gyertyákat. Néhol gipsz­ből és vattacsomókból készült karácsonyi báránykákat is fel­aggattak a fenyőfára, illetve rak­tak az asztalon zöldellő, színes szalaggal ékesített lucabúza kö­ré. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KIRÁLY LÁSZLÓ Jászolkiállításra készülnek Szeretetteljes elfoglaltság a betlehemi jászol készítése. FOTÓ: P. S. Lajosmizse A napokban tucatszám ké­szülnek Lajosmizsén a betle­hemek, amelyekből a jövő hé­ten kiállítást nyitnak. A helyi Őszikék Nyugdíjasklub kezdeményezésére tavaly elő­ször rendeztek ilyen kiállítást. Az érdeklődés óriási volt. Hihetet­len, hogy mennyiféle anyagból, mily sokszínű, ötletes alkotások születtek! Tehát a hagyományte­remtő esemény sikere nem ma­radt el, s természetesen az idén is lesz ilyen bemutató. A napokban amatőrök és művészek egyaránt azon igyekeznek, hogy ők készít­sék a legszebb betlehemet. A minap mi a nyugdíjasok lá­zas tevékenységébe pillantottunk be. Amíg a tervek, az álmok a különféle kellékekből nagy mű­gonddal valóra váltak, addig per­sze nem csak a kezek jártak. Volt idő a különböző ünnepi emlékek visszaidézésére is. E szeretettel­jes foglalkozás láthatóan meg­hozta gyümölcsét. Ennek is tanúi lehetnek majd mindazok, akik a december 10-én nyfló kiállítást megnézik. Az ünnepélyes megnyitó ked­den 17 órakor kezdődik a helyi művelődési házban. A bemutatót Vágó Márta ajánlja a nagyközön­ségnek. A kecskeméti aranydip­lomás pedagógus személye - s minden bizonnyal köszöntője is - garancia arra, hogy egyfajta ün- nepelői szeretet hassa át a ren­dezvényt. Fellép még Dömők Vi­rág énektanár, aki részleteket ad elő Illés Sándor és Fekete István egy-egy művéből. Lesz szavalat - Baski András előadásában -, va­lamint Szigeti Renáta és Olga an­gyaltáncot adnak elő. Fellépnek Bertáné Horváth Ágota furulyá- sai is. A második lajosmizsei bet- lehemijászol-kiállítás megnyitó­ján minden érdeklődőt szívesen látnak. A bemutató december 24-éig tekinthető meg. PULAI SÁRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents