Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-05 / 283. szám

6. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2002. December 5., csütörtök A keresztény politika új lehetőségei Európában Háromnapos tudományos tanácskozást tartottak a Lakitelek Népfőiskolán Tizenöt esztendővel ezelőtt itt, a Ti­sza mentén, Lakiteleken valami ellen szerveződtünk, a kommunista dikta­túrák ellenében. De szervezkedtünk a Kárpát-medencében, szerveződtünk Lengyelországban, Csehországban, Kelet-Németországban, Szlovákiában, szerveződtünk tőlünk délebbre is, ke­letebbre is - emlékeztetett az 1987-es találkozóra Lezsák Sándor szombaton Lakiteleken. Hozzátette: tizenöt esz­tendővel ezelőtt valami ellen, most pe­dig, 2002 telén valaminek az érdeké­ben szervezkedünk: a keresztény Eu­rópa érdekében. És bizony ez sem lesz egyszerűbb és könnyebb, mint ami tizenöt esztendeje elkezdődött Lakite­leken. Tudományos konferencia A keresztény politika új lehetőségei címmel tíz ország képviselőinek rész­vételével az elmúlt héten Lakiteleken megrendezett, háromnapos konferen­cia házigazda-elnökeként mondott szombati köszöntőjében Lezsák Sán­dor kijelentette: nem csak Magyaror­szág, de valamennyi csatlakozó, az eu­rópai gazdasági, társadalmi rendsze­rekhez illeszkedő ország számára na­gyon kemény, küzdelmes esztendők következnek. S nekünk, keresztény magyaroknak, keresztény európaiak­nak mindenképpen van olyan közös feladatunk, amelyet egyeztetni kell. Egyeztetni kell itt, a Kárpát-medencén belül, a történelmi hazában és egyez­tetni kell keresztény barátainkkal szer­te Európában. A tanácskozás társelnöki teendőit Roel Kuiper (Hol­landia) látta el. Gyulay Endre le­vélben köszöntötte a résztvevőket. A szeged-csanádi ró­mai katolikus me­gyéspüspök levelé­ben figyelmeztetett arra, hogy sokan elfelejtik és el akarják felejtetni, hogy van Teremtő, hogy vannak természeti törvények. Nem szeretnék, ha valaki nagyobb lenne a gazdag vagy már ha­talmon lévő vagy oda készülő ember­nél. így tette meg magát istenné az em­berek egy része, és élvezik ezt látszó­lag mind ők, mind pedig azok, akiknek ösztöneit felszabadítva, azok kiélését engedik és kihasználják. Most nem hit­leri vagy sztálini módszerekkel, de csaknem azonos céllal - vélekedett le­velében a püspök, aki szerint csupán egyetlen kiút létezik: a keresztény em­berkép, amelyik bemutatja, hogy te­remtmény, de azt is tudatosítja, hogy érték és felelős, a társadalomszemléle­te, a szociális gondolkodása és a gyűlö­let helyett önfegyelmezettségéből kinö­vő szeretet gyakorlása hozhat megbe­csülést, békét és valódi emberi életet. Vitaindító előadásában Dávid Ibo­lya Márai Sándorra emlékezett, aki a második világháború közepén a kassai dómban azon töprengett: mi lesz Eu­rópából, milyen kiút vár Európára a második világháború közepén. Az MDF pártelnök asszonya szerint a ke­resztény értékrend boltíveket húz ember és ember közé, és ez tanít min­ket arra, hogy mi a keresztény ember legnagyobb kihívása. Hozzátette: az emberi élet értelmét az a többlet adja meg, hogy úgy éljük le életünket, hogy miközben magunk is örömünket leljük az életben, az mások javát szol­gálja. E nélkül az emberi élet egysze­rű vegetáció. A mi hitünk, az értékren­dünk, a tudás- és hitbéli tapasztala­tunk és a szolgála­tunk ugyanis nem csak a jelenünket határozza meg, de a jövőnket is. Dávid Ibolya annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy a történelmi és hitbeli tapasztalatok kiszámítható­vá tesznek egy olyan világot, ahol a végtelenül sok elem, az elődök által fel­halmozott tudás tehermentesítheti az egyént. A konzervativizmus a türelme­sen építkező ember világképe, amely­ben mindig ott vannak az elődök érde­mei. A kereszténység hit, de nem csak hit. Erkölcs, kultúra, igényesség és gya­korlat is. Tudnunk kell lefordítani hit­vallásunkat a mindennapi cselekedete­inkre - hangsúlyozta Dávid Ibolya, aki szerint hogyha következetesebben va­lósulna meg közéletünkben - nap mint nap - a keresztényi értékrend, sokkal nyugodtabb lenne az életünk. Világo­sabbak, kiszámíthatóbbak lennének a véleményformálók szándékai. Végezetül a küszöbön álló csatlako­zásról szólva az MDF elnök asszonya leszögezte: amelyik európai földdarab tartósan leszakad az egységesülő Eu­rópától, előbb vagy utóbb lakhatatlan szigetté válik. A gyászos emlékű mohácsi csatában elesett katolikus főpap, Szalkay László fennmaradt iskolai füzetének egyik be­jegyzésére hivatkozva Lezsák Sándor kijelentette: ez a munkafüzet is azt iga­zolja, hogy már több mint ötszáz éve is tudatában voltunk európaiságunknak, keresztényiségünknek. Kurt H. Biedenkopf, Szászország közelmúltban leköszönt tartományi miniszterelnöke előadásában kifejtet­te: a XX. század utolsó évtizedeiben az Európai Unió kifeje­zetten nyugat-euró­pai unió volt. Egy olyan szövetség, amely minden tekin­tetben Európa meg­osztottságára ren­dezkedett be. Bár sokszor esett szó az elnyomott nemzetek sorsáról, ezt általában igen elvontan kezelték az unióban. Még maguk a nyugatnémetek is igen keveset tud­tak a keletiekről. Teljesen érthető - vé­lekedett a politikus -, hogy a nyugati világ negyvenéves megosztottságot követően egyszerűen elfelejtette, hogy mi ténylegesen Európa. II. János Pál pápa megválasztásakor azonban már látszott, hogy az az állapot, amely Jal­ta és Potsdam után létrejött, már nem tartható fenn hosszú távon. A lengyel pápa megválasztása volt az első és döntő jel arra vonatkozóan, hogy Euró­pa megosztottsága már nem maradhat fent hosszú ideig. Valószínűleg a Te­remtő szánta ezt nekünk jelül. Végeze­tül a volt miniszterelnök annak a meg­győződésének adott hangot, hogy Ma­gyarország egy olyan Európába fog belépni, amelynek önmagát is újra kell definiálnia. Egy biztos - szögezte le Kurt H. Biedenkopf -, a csatlakozás a legjobb időpontban fog bekövetkezni. A tanácskozáson a házigazda Lezsák Sándor az Európa megosztottságát je­A tíz országból érkezett résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadásokat. fotó: sz. a. lentő magyar-osztrák határ lebontott szögesdrót kerítésének egy darabká­jával ajándékozta meg Kurt. H. Bieden- kopfot. Előadásában Hans Blokland el­mondta: míg az Európai Parlament ösz- szetétele híven tükrözi valamennyi tag­ország politikai hovatartozását, ugyan­ez nem érvényes az Európai Bizottság­ra. Ez utóbbiba a biztosokat a miniszte­rek tanácsa delegálja a résztvevő nem­zeti kormányok javaslata alapján. A bi­zottság elnökének kiválasztása Euró- _____________ pa külügyminiszte­reinek a feladata. Az Európai Parlament­ben - eltérően a kü­lönböző országok parlamentjeitől nincsen ellenzék. Valamennyi képvise­lője a közös érdekek megvalósításán dol­gozik. Függetlenül attól, hogy gyakran az azonos oldalon állók sem képviselik ugyanazt az álláspontot. Például a brit szocialisták eltérő véleményen vannak, mint a spanyol vagy francia szocialis­ták - vélekedett Hans Blokland, az EU- parl holland képviselője, aki egyébként igen aktív volt a szekcióüléseken is. Fazak as Szabolcs, a Horn-kabinet egykori külkapcsolatokért felelős mi­nisztere, az Interparlamentáris Unió magyarországi csoportjának elnöke szólt arról, hogy Magyarország min­dent elkövetett, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak. Mint mondta: az alkotmány módosítása elől már elhárult az _ akadály, ám a vár­hatóan másfél év múlva bekövetkező csatlakozásig még számos feladat van hátra. A párton kí­vüli politikus sze­rint mindenekelőtt részletes és min­denre kiterjedő tájékoztatást kell ad­ni a lakosságnak, ugyanakkor fel kell készíteni az intézményeket, vállalko­zókat, hogy noha az uniós alapokból jelentős források várhatók, azok nem normatív alapon járnak, hanem mindegyikre pályázni kell. A konferencia szombat délelőtti plenáris ülésének nemzetközi elnöksége. FOTÓ: SZ. A. Lezsák Sándor Martonyi János volt külügyminiszterrel. fotó: cs. j. A tanácskozás szombat délután szekcióvitákkal folytatódott. A média és a kereszténydemokrácia frakciót Tolvaly Ferenc író,'az Eutop vezér- igazgatója vezette. Véleménye szerint a keresztény értékrendnek döntő sze­repe lesz az európai demokráciában. Ezért a hazai tévécsatornák műsorait is át kell alakítani, elsősorban a közszol­gálati televíziókét. A kereskedelmi tele­víziózás más alapokon működik. Az ő helyzetük nem változtatható meg. Pedig igény lenne másra, mint amit a gazdasági érdek, az anyagi ha- szonelvűség ösztönöz. Nemzetközi összefogással meg lehetne teremteni egy olyan tévécsatornát, amely az egye­temes keresztény erkölcs alapelveit nem sérti, egyaránt képviseli a nemzeti és az általános emberi kultúra értékeit. Bakos Zoltán arról beszélt, hogy a média érzelmileg befolyásolja a néző­ket. Egyre több az olyan ember, akinek határozott véleménye van különböző dolgokról, ám megfelelő fórum híján nem tudja hol elmondani. Az egyház sok esetben konfrontálódik a médiával, legtöbbször az iskolák miatt. A hívő ember is rendszeres fogyasztója a mé­diának, holott annak tartalma nagyon sokszor ellentétes az ő felfogásával. A mai világban is lehet média nélkül élni - fogalmazta meg az egyik felszólaló. Nem biz­tos, hogy az a jó, ha az em­berek állandóan a képer­nyő előtt ülnek. Létezik élet a szürke doboz nélkül is. A hozzászóló az unat­kozás egyik formájának nevezte, ha valaki leheve- redik a tévé elé. A médiának becsületes­nek kell lennie, a szó klasz- szikus értelmében. Első­sorban az életet és a fejlő­dést kell szolgálnia. Ne a negatív érzésre hasson, ha­nem a tudatra. Csallóközy Zoltán úgy vélte, hogy a hit terjesztését a médián keresztül missziós feladatnak is tekinthetjük. Több olyan filmet kellene készíteni, amelyben olyan természetesség jelenik meg, amely nem rétegekhez, hanem az egész társadalomhoz szól. A politiku­sok feladata az ehhez szükséges anya­gi feltételek előteremtése. Balogh László országgyűlési képviselő nehez­ményezte, hogy a honatyák ritkán eme­lik fel szavukat a Parla­mentben a nem kívána­tos jelenségek ellen. Nem népszerű ugyan­is valami ellen szólni, ami a többség számára szórakoztató - fűzte hoz­zá a képviselő - ám at­tól, hogy valamit sokan néznek, még nem jelenti azt, hogy az jó is. A ke­reskedelmi televíziók vi­szont nem az értékek alapján döntenek műso­raik összeállításakor. Ná­luk a műsorstruktúra a hirdetési tarifákkal van összefüggés­ben. Az Euró­pai Unió és a keresztény­demokrácia szekciót Szászfalvi László ország- gyűlési képviselő, az Or­szággyűlés Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bi­zottságának elnöke vezet­te. A négy választás Euró­pában szekcióban Kele­men András országgyűlé­si képviselő, az integráci­ós bizottság alelnöke elnö­költ. Társelnöke Simon Já­nos politológus, az MTA Politikai Tudományok Inté­zetének munkatársa volt. Vitaindítót Gorka L. Sebes­tyén, a Magyar Politikai In­tézet alelnöke tartott. A Kapcsolatok szekciót Filó Katalin, a Haza és Hala­dás Alapítvány igazgatója vezette. Társ­elnöke Erhardt László, a Magyar Ala­pítvány igazgatója volt. Vitaindító elő­adást Halzl József, a Rákóczi Szövet­ség elnöke tartott. A vasárnapi plenáris ülésen Marto­nyi János, az Orbán-kormány volt kül­ügyminisztere előadásában kiemelten szólt a média jelentőségéről a keresz­tény értékrend és emberkép európai terjesztésében, illetve megerősítésé­ben. Ha a médiában nem sikerül ke­resztény értékeket megjeleníteni, baj­Balogh László és Tolvaly Ferenc a szombati szekcióvitán, fotó: sz. t. ban lesz az egész társadalom, de még Európa egyesítésének folyamata is baj­ba kerülhet - szögezte le Martonyi Já­nos. A tanácskozás végén a résztvevők nyilatkozatot fogalmaztak meg, mely­ben leszögezték: Európa az újabb kül­ső (nemzetközi) és belső kihívások kö­zepette sem mondhat le keresztény er­kölcseiről és a rájuk épülő kulturális­szellemi hagyományairól. A konferen­cia résztvevői mostani tanácskozásuk­kal és szándékolt jövőbeni együttmű­ködésükkel is a fenti célokért kívánnak cselekedni, legjobb tudásuk és akara­tuk szerint. A keresztény értékeket hir­dető politikai és civil szervezetek Euró- pa-szerte elsőrendű feladatuknak te­kintik, hogy szorosabbra fűzzék a kon­tinens nemzetei és népei közötti kap­csolatokat, valamint tovább erősítsék a fiatalok képzését; utóbbit a kulturális alapokon szerveződő európai jövő zá­logának tekintik. A mostani konferencia hosszú távú céljait segíti elő a Lakitelek Népfőisko­lán 2003-tól elindítandó posztgraduális Martonyi János és Tolvaly Ferenc az egyik szünetben. FOTÓ: CS. J. képzési programja EU-s ismeretek tárgykörben, illetve a Mindszenty- és a Bethlen Gábor Kollégium megszerve­zése - előbbi a katolikus, utóbbi a pro­testáns ifjúság számára. Végszavában a házigazda Lezsák Sándor országgyűlési képviselő beje­lentette: e tanácskozás folytatásaként a mostani résztvevőkkel 2003. szeptem­ber 10-ére újabb kereszténykonferen­ciát hívnak össze Lakitelekre.

Next

/
Thumbnails
Contents