Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-27 / 300. szám

2002. december 27. szépség, egészség, kozmetika Néhány hazai arborétumunk ALCSÚT: Az arborétum létrejötte József ná­dor nevéhez fűződik. 1818-ban csere és vá­sárlás útján szerezte meg az alcsúti uradal­mat, melyen mezőgazdálkodásra és állatte­nyésztésre rendezkedett be. Mintagazdaság alakult ki, ahol a gazdálkodást a kort messze meghaladó színvonalon folytatták. Az arborétumot 1825-ben alakították ki a község melletti enyhe lejtőjű lankákon, 40 hektár területen, a váli és a vértesacsai vízfo­lyás találkozásánál. A két patak felduzzaszt- va egy dísztó vizét biztosítja. Főépülete, a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Ma a park mintegy 540 taxont tartalmaz a fa- és cserjefélékből. Nagy értéke a dendroló- giai gyűjteményen kívül az ereded kertépíté­szeti kiviteli és a hozzá kapcsolódó történel­mi emlék. Mint kastélykert, rendkívül válto­zatosan berendezett. ERDŐTELEK: Az 1600-as évek végétől a Buttlerek birtokán épült a kastély és köré a kert. 1890-től dr. Kovács József birtokába ke­rült a kastély a kerttel és a maradék birtokhá­nyaddal együtt. 1895-től Kovács professzor nevelt fia, dr. Kovács József elkezdte a kas­télykert átalakítását. Az 1920-as évekre világ­hírű gyűjteményt létesített 3 hektár területen. 1945-ben államosították a kastélyt a kerttel együtt, s 1951-ig gazdátlan volt, így igen nagy károk keletkeztek benne. A kert kezelője 1951-től a Mátrai Erdőgazda­ság, majd 1971-től 1984-ig a Fővárosi Kerté­szed Vállalat. 1984-től a Bükki Nemzeti Park kezelésébe kerül, és fokozott védelemben részesül. SZEGED: A Füvészkertet 1922-ben, a kolozs­vári egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István a Szeged város­tól kapott területen. A Füvészkert a megala­kulása óta a mindenkori növénytani tanszék vezetőjének irányításával működött és mű­ködik. Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, bennük a legfontosabb trópusi dísz-haszonnövények gyűjteményét Az őszi táj színei - arborétumban, „normál” erdőben - lenyűgözőek. helyezték el. Később az országban elsőként épült itt fel három olyan fűthető növényház, amelyben fóliával védetten telelnek át a ke­vésbé hidegérzékeny trópusi, sivatagi és me­diterrán növények, nyáron, a fólia eltávolítá­sa után pedig ereded élőhelyükhöz hasonló körülmények között fejlődhetnek. 1979-1983-ig dr. Simonies Pál, majd 1996-ig dr. Gulyás Sándor volt a Füvészkert igazga­tója. Ez idő alatt korszerű fűtésrendszer épült, s folyamatosan gyarapodott a kert ál­lománya. 1996-tól dr. Mihalik Erzsébet veze­tésével a Füvészkert csadakozott a védett nö­vények megőrzésének nemzetközi prog­ramjához (BGCI). TISZAKÜRT: Az arborétum telepítésének gondolata a szarvasi Anna-ligetet megálmo­dó Bolza József Kürtre nősülő gyermeke, Pé­ter, és az alapító munkáját folytató üa, József nevéhez fűződik. Mindig tiszteletben tartot­ták azt, amit a természet alkotott, meghagy­ták és beépítették az elképzeléseikbe azokat a természeti elemeket, amik még a kert meg­építésének megkezdése előtt keletkeztek. 1940-ig, József gróf haláláig, folyamatosan gondozták a kertet. Az 1956-os forradalmat követő időszak hozta meg a régen várt fejlő­dést. 1962-től a fenntartásra anyagokat és önálló munkabrigádot biztosítottak. A re­konstrukció megindítására szaktanácsadó­ként a Szarvasi Arborétum vezetőjét, Bauecker Alajost kérték fel. A kert főbb értékeit az „öregkertí” részen ta­lálható famatuzsálemek adják, elsősorban a kocsányos tölgyek, platánok, bíbortölgy, vöröstölgyek. Az újabb telepítések ritkaságai a jegenyefenyők, mocsári ciprusok, ezüstfe­nyők és a tavaszi cserjék mellett az Alföldön szokatian - alhavasi hangulatot idéző - rodo­dendronok. ■ Fűszernövények Fűszernövényeinket akkor szed­jük le, amikor a legerősebb az illa­tuk. A betakarítás időpontja attól függ, milyen fűszernövényről van szó. A leveleket teljes kifejlődésü­ket követően elkezdhetjük szed­ni. Röviddel a virágzás előtt a leg­erősebb a levelek illata, és ekkor van belőlük a legtöbb. A virágokat akkor szedjük le, amikor éppen felnyíltak. A magokat csak a teljes érés után gyűjtsük be. Ha a fűszernövényeket frissen akarjuk felhasználni, akkor a le­veleket és a szárakat kora reggel, a harmat felszáradása után vágjuk le. A virágokat délután is leszed­hetjük. A rozmaring, a kakukkfű és a zsálya esetében a hajtáscsú­csokat csípjük le. Gyakori met­szés mellett a növények megtart­ják tömött formájukat. Ha magokat akarunk begyűjte­ni, a szárakat idejében vágjuk le, húzzunk papírzacskót a magto­kokra, és fejjel lefelé lógassuk fel őket. Amint megértek a magok, kiperegnek a tokból a zacskóba. Ha azt szeretnénk, hogy egész év­re legyen fűszertartalékunk, any- nyi növényt termesszünk, hogy egy részüket tartósíthassuk. A megszárított fűszernövénye­ket tároljuk megfelelően, hogy minél tovább megőrizzék az aro­májukat. Erre a célra kiválóan al­kalmasak a légmentesen záró tá­rolóedények. A fűszernövényeket dézsába ültetve az erkélyen vagy a teraszon is nevelhetjük. Hogy ne keveredjen a fűszer- növények íze és illata, fajtánként külön zacskóba gyűjtsük be őket, majd tegyük hűvös helyre. A virá­gokat akkor szedjük le, amikor éppen felnyíltak a bimbók. Ha fel­akasztva akarjuk megszárítani, szárral együtt vágjuk le őket. A növényeket többféle mód­szerrel száríthatjuk. Levegőn: te­rítsük szét a leszedett részeket egy rácson árnyékos, levegős he­lyen. Összekötve, fejjel lefelé a la­kásban is felakaszthatjuk őket. Száríthatjuk sütőben. Ha a mikro­hullámú sütőt választjuk: tegyük a növényeket tiszta konyharuhá­ra, és egy percig szárítsuk egyik, majd további egy percig a másik oldalukat. ■ Nagy kincsünk a tiszta ivóvíz Annyira természetes, hogy van, hogy fel se tűnik. Hiánya azonban azonnal zavarokat okoz. Nem kevésbé, ha kide­rül: valami szennyezi ivóvíz- készletünket, esetleg olyan ta­lajban fakad, hogy kikerülhe­tetlen a megengedettnél na­gyobb mértékű „idegen anyag” belekerülése. Arról az ivóvízről van szó, amely - ha hinni lehet a különféle előre­jelzéseknek - még inkább megbecsülendő kincs lesz majd a nem is olyan távoli jö­vőben. A vízgazdálkodási törvény értel­mében a felszín alatti vízkincs ál­lami tulajdon, víznyerő kút létesí­téséhez hatósági engedély szük­séges. Felmérések szerint napi 3 liter vizet fogyasztunk. Ivóvíz­ként csak az előírásoknak megfe­lelő, szakhatóság által megvizs­gált és engedélyezett víz használ­ható. Ez a víz biztosítható a köz­üzemi hálózatról, illetve minősí­tett felszín alatti vízkészletből. Családi házak, majorok, fel­szín alatti vízből történő vízellá­tása különböző típusú kutakból történő víznyeréssel oldható meg. A felszín alatti vízkészletek különböző mélységekben lévő víztartó rétegekben helyezked­nek el. Az építendő kút típusát a vízadó réteg mélysége, minősége és az igényelt vízmennyiség hatá­rozza meg. A kút létesítése után a termelt víz vízminőségi vizsgálatát meg­felelő szaklaboratóriumban min­denképpen el kell végeztetni, mi­vel csak így határozható meg, hogy a vizet milyen célokra lehet felhasználni. A vízminőséget humán egész­ségügyi szempontból leginkább az arzén veszélyezteti, mely kis dózisban is súlyos egészségkáro­sító tényező. Természetes erede­tű szennyezésként nagy területen fordul elő, a dél-alföldi ivóvizek­ben a ’80-as évek elején csaknem félmillió fogyasztót érintett. Újabb adatok szerint egyes bara­nyai települések ivóvizében is ki­mutatható határértéket meghala­dó szennye­zés, szeren­csére az érin­tett lakosság száma itt ala­csony. A kü- 1 ö n 1 e g e s adottságú - meleg, gá­zos, sok szer­ves anyagot és ammóniu- mot tartal­mazó vizek - alföldi terüle­teken a má­sod la g o s bakteriológi­ai szennye­zettség igen jelentős. A kórokozó a vízadó réte­gen keresztül is okozhat szennyezést, sőt járványt is. A legré­gebben is­mert, széles kört érintő vízminő­ségi probléma a nitrát jelenléte a felszínközeli vizekben, a talajvi­zekben. Elsősorban a talajvizet használó településeken, Borsod, Veszprém, Pest megye egyes ré­szein fordul elő, de csaknem min­denhol számolni kell vele. Az ivóvizek fluorid- és jódtar- talma az ország legnagyobb ré­szében az ideálisnál jóval alacso­nyabb, ugyanakkor egyes víz­adók esetében a megengedettnél magasabb ezen anyagok kon­centrációja. Nagyon kevés adat áll rendel­kezésre az ivóvízbe kerülő ólom­ról illetve peszticidekről, továbbá az ismert és ismeretlen hulladék- lerakók által okozott szennyező­désekről. A mikroszennyezők kö­zül az ólom esetében kicsi a való­színűsége, hogy jelentős veszély- forrás legyen, a bórra vonatkozó felmérések a mélyen fekvő víz­adók (Békés megye) esetében je­leznek nagyobb koncentrációt. A nagy folyók közül a Duna a ráckevei Duna-ág alsó szakaszá­nak kivételével bakteriológiai szennyezettsége miatt fürdésre alkalmatlan. A Tiszának vannak tiszta szakaszai, de Szolnok alatt szennyezett. A kisebb folyók kö­zül egyes duzzasztott szakaszok, holtágak jönnek szóba. A Balaton vízminőségét az eutrofizáció következtében a nyár végi algásodás fenyegeti. A tó egészének bakteriális tisztasá­ga jó, a parti sávban a fürdőzés okoz helyi szennyezést. Megol­datlan a kis tavak, bányatavak vé­delme. (Forrás: KSH) m Az iskolai kertgondozás XIX. század elejei pedagógiai doku­mentumokban arról győződhetünk meg, milyen jelentőséget tulajdoní­tottak a kert gondozásának, a növé­nyek ápolásának és védelmének. A századelő népiskolai tanterveiben szerepel a gazdászat és kertészeti gyakorlatok (III. és IV. o.), melyek az iskolakertben folytak. A tanterv helyet adott az iskolá­kért leírásának is. „Egy csupán fais­kolai célra berendezett terület nem felel meg ... ezért szükséges, hogy közvetlenül az iskola mellett, egy rendesen bekerített, bővizű kúttal ellátott nagyobb földterület álljon rendelkezésre...” A tanítóképzős tantervekben az első és második osztályban heti két-két óra gazdaságtan szerepelt. Szerepeltek benne az őszi mun­kák, talajvizsgálat, talajművelés, faiskola, gyümölcsfa-nemesítés, fa­ültetés; őszi munkák a konyhakert­ben, talajművelés a mezőgazda­ságban, méhészet; állattenyész­tés... védekezés a növények és álla­tok kártevői ellen. A tanítóképzők­ben: háztartási gyakorlatok és kerti foglalkozások (az órakeret azonos a férfiakéval); konyhakert, vetemé- nyek befőzése, tárolása, az élés­kamra és takarítása, mosási gya­korlatok, vetésgondozás, palántá- lás, fatisztogatás, metszés, a mé­hes, sajtkészítés; ruhaneműk gon­dozása; az állattartás, méh- és se­lyemhernyó-tenyésztés. Közép­pontban a gyakorlatiasság állt. Több olyan törvény és rendelkezés született, miszerint .....ahol a köz­o ktatásügyi miniszter állami isko­lát állít fel - amennyire á község anyagi ereje engedi -, köteles az ál­lami iskolához telket, épületet vagy legalább az építési anyagot, mun­kaerőt, testgyakorló tért, kerthelyet ... adni.” Az oktató-nevelő munka feltét­elei közé tartozott - főleg tanyán - az iskola udvara és kertje. A tan­terv és utasítások előírták, hogy ezek minták legyenek a tanulók és a szülők számára. Az udvart be kell fásítani, hisz jó időben ez nem­csak a játék, hanem a tanítás célját is szolgálta. Az 1930-as években Magyaror­szágon virágkorát élte a gazdasz- szonyképzés. A vándortanfolya­mok minden falu életében ese­ménynek számítottak. Az oktatás reggel nyolctól délután ötig tartott. Először két elméleti órát tartottak, majd a résztvevőket két csoportba osztották: az egyik főzött, a másik pedig varrt, illetve kézimunkázott. Az elméleti tárgyak között háztar­tásvezetés, kertészeti ismeretek (egyszerűbb konyhakerti tudniva­lók, gyümölcsfák gondozása), ál­lattenyésztési ismeretek, valamint a helyi orvos bevonásával csecse­mőgondozás, női egészségvéde­lem, betegápolás is szerepelt. Friderikusz Sándor és a francia sajt Friderikusz Sándorról jól tudják közeli ismerősei, mennyire szere­ti a francia sajtokat, ezért legtöbb­ször üyen különlegességgel lepik meg őt azok, akik a kedvében akarnak járni. Manapság szabad estéit legszívesebben szűk baráti körben tölti, amikor könnyű bo­rok mellett végigkóstolják az asz­tali fatálra kirakott legfinomabb francia sajtok sorát. Ilyenkor egy­általán nem tartják be a francia ét­kezés íratlan szabályait, miszerint csak egyetlenegyszer lehet venni egy sajtból. A francia etikett sze­rint az étkezést lezáró sajttálat egyszer adják körbe, és ha már va­laki továbbadta, illetlenség még megállítani róla valamit. {...} Pedig a sajt hosszú évszáza­dokon át nem számított szalonké­pes eledelnek Franciaországban. Csakis a parasztok számára volt mindennapos, akik így konzervál­ták a gazdaságban megmaradt te­jet. Az arisztokraták körében még a XIX. század elején is csak kü­löncségnek, hóbortos szeszély­nek minősült, ha sajtot szolgáltak fel az ínyencek asztalán. Szó, ami szó, a francia sajt igen nagy karriert futott be az utóbbi néhány évtizedben, sőt egyfajta nemzeti jelképpé is vált. Párizsban, valahol a rue Mouffetard közepe táján már egy olyan étterem is találha­tó, ahol az előételtől a főételen át egészen a desszertig minden fo­gásnak sajt az alapanyaga. Ma­napság a franciák évente fejen­ként 20 kilónál több sajtot fo­gyasztanak, és olyan sok he­lyen foglalkoznak sajtkészí­téssel, hogy a különféle francia sajtok száma négyszáz felett van. {...} ■ Ami a klasszikus francia sajttálat illeti, ajánlatos négy-öt fajtá­ból úgy összeválogatni a kínála­tot, hogy a kecskesajttól (Saint Maure, Valenpay, Crottin de Chavignol stb.) a penészbevona­tú vagy mosott kérgű lágy sajto­kig (Brie, Camembert, Munster, Pont l’Év^que stb.), a pasztöri- zált tejből érlelt félpuha vagy ke­mény sajtoktól (Comté, Beau­fort, Saint-Nectaire stb.) a pené­szes, illetve „kék” sajtokig (Bleu de Bresse, Bleu d’Auvergne, Bleu des Causses, Roquefort stb.) minden fontosabb sajtcsalád és minden jelentősebb tájegység képviselve legyem $ végül: ne féljünk a francia sajtokat magyar borokkal kísérni! Hiába a nagy távolság, az eltérő kultúra, ha egy Reblochon a Somlói Hársle­velűvel, egy Saint-Marcellin a Villányi Rozéval, vagy egy Coulommiers a Szekszárdi Mer- lot-val találkozik, biztosak lehe­tünk benne, hogy jól megértik majd egymást. (uanu;. friderikusz. hu) Baráti körben, könnyű borok mellett, francia sajtokkal. dr. Vágó Áron nevetésterápia bőrgyógyász főorvos, A nevetés egyaránt jót tesz kozmetológus a testnek és a léleknek: Bőrkinövések, szemölcsök 5> segítségével eloszlathatók eltávolítása, pattanásos bőr a STRESSZ káros hatásai teljeskörű kezelése. támogatja a IMMUNRENDSZERT Gyulladásos, ekcémás, gombás A foglalkozások ideje: bőrbetegségek gyógyítása. minden hónap első péntekje. Rendel: hétfő: 18-20 h, 18.00-19.30 óráig. csütörtök: 16-18 h. 6000 Kecskemét, Magyar u. 19. Kecskemét, Kápolna u. 2. | Tel.: 76/504-644, 06-30/3060-730® (Északi térfal űj udvara) * Dr. Kósáné Bakai Zsuzsa P; Bejelentkezés: 06-30/317-59-00 Dr. Gyarmati Csaba plasztikai sebész, sebész szeherves Munkahely: w Kecskemét, megyei kórház bőrsebészet, Nagykőrösi u 76/501-930 Magánrendelő: MEDITRES KECSKEMET (Bagoly) Bagoly u. 1/A Péntek: 45.00-16.00 óráig. jp Bejelentkezés: 30/2283-705, munkanapokon. ^ Esztétikai sebészet: ~ , emlő-, has-, orr- stb., helyreállító sebészet Bőrelváltozások, visszerek terápiája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents