Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-24 / 299. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. December 24., kedd | BMB AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 368,74 Cseh korona 7,56 Euró 235,85 Japán jen (100) 190,40 Lengyel zloty 59,23 Svájci frank 161,29 Szlovák korona 5,64 USA-dollár 230,16 Összekapcsolt kép és hang A Westel és a Pannon GSM teg­nap összekapcsolta MMS-küldő központjait, és ezáltal ügyfeleik a fényképeket, hangokat tartal­mazó üzeneteket, így akár a ké­pes karácsonyi üdvözleteket közvetlenül, mobilról mobilra is elküldhetik egymásnak. A szí­nes fényképek másik mobilra to­vábbításában jelentős előrelé­pést jelent a szolgáltatók közötti együttműködés, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek hálóza­ton belülre és másik GSM- hálózatra egyaránt elküldhessék multimédiás üzeneteiket. A küldés egyszerű, az eddig megszokott módon történik. A rendszer felismeri, hogy az üze­net címzettje a másik szolgáltató hálózatát használja, és az MMS-t a partnerhálózat MMS-központ- jába küldi, így juttatva el azt egy másik MMS mobilra, internetes vagy wapos felületre. A hálóza­tok közötti átjárhatóság terén a két nagy hazai mobilszolgáltató együttműködése példamutató, hiszen Európában elsőként biz­tosították, hogy ügyfeleik rövid szöveges üzenetet küldhessenek egymásnak. _________europwíss Hí rek t VÁSÁRLÁS. A Hungagent Rt. 2,76 százalékos részesedést szerzett a Glóbusban - jelentet­te be a cég hétfőn a Magyar Tő­kepiacban. A Hungagent de­cember 19-én adásvételi szerző­déssel 61178 darab Glóbus- részvényt vásárolt 13,55 eurós részvényenkénti áron. mti VÉTEL. A holland SHV Gas N.V. sikeres nyilvános vételi ajánlatot tett a Prímagázra, amelynek eredményeként meg­szerezte a társaság részvényei­nek 95,02 százalékát. A PAM Gas B.V. is közleményben je­lentette be, hogy a Prímagáz­ban korábban fennállt 64,71 százalékos közvetlen befolyása megszűnt, mivel azt a nyilvá­nos vételi ajánlat keretében el­adta. Ezzel a tulajdoni hányad­dal megnyílt a lehetőség a kis­részvényesek kiszorítására a társaságból, és a cég tőzsdei ki­vezetésére. MTI OLAJÁR. Már hordónként 29,64 dollárnál tartott az OPEC hét különböző nyersolajának árából képzett átlagár pénteken - derül ki a hétfőn kiadott je­lentésből. Ötödik napja állt az átlag a kartell által célsávnak tartott 22-28 dollár felső értéke felett. Húsz nap után az olajex­portáló szervezet - tagjai koráb­bi elvi megállapodása szerint - termelése napi félmillió hordós növeléséről kell döntést hoznia az ár visszakényszerítésére. mti VESZTESÉG. A Financial Ti­mes németországi kiadása sze­rint a német Deutsche Telekom (DT) gyorsan el akarja adni francia vezetékes leányvállala­tát, a Sirist: január közepéig akar vevőt találni, vagy bezárja a veszteséges céget, mti CSÚCSON. Nagy-Britannia gazdasága gyorsabban bővült a harmadik negyedévben az elő­zetesen számítottnál, sőt, az ütem több mint kétéves csúcsra gyorsult, jeléül annak, hogy a brit gazdaság nagy része job­ban állja a világméretű nyo­mást. MTI ■ Nagyító alatt a középmezőny Az Ecostat 100-as középvállalkozói toplistájára felkerült gazdál­kodóknak csaknem a fele a feldolgozóiparban működik. A Közép-Top vállalatai a termelési tényezők alapján 5-7 százalé­kos súlyt képviselnek a teljes kis- és középvállalkozói szektoron belül. Utóbbi szektor nemzetgazdaság-béli súlya pedig a terme­lés és a foglalkoztatás szempontjából 19-22 százalékot tesz ki. Budapest A rendszerváltás utáni „vállalat- alapítási boom ” időszakán túljut­va a középvállalatok helyzete a nagyvállalatokéhoz hasonlóan megszilárdult, e szektor a magyar gazdaság fontos és jelentős részét képviseli. A legnagyobb magyar- országi középvállalatok, az Ecostat Gazdaságelemző és Infor­matikai Intézet Közép-Top rang­listájára felkerült vállalkozások árbevétele 1 és 4 milliárd forint között mozog. A foglalkoztatot­tak száma a középvállalati felső 100-ak körében egyezik a törvé­nyi előírásban szereplő 50-249 fős határral. Az adózás előtti eredmény a vizsgált vállalati körben félmil- liárd forint körüli, néhány cég gazdálkodása veszteséges. Az egymilliárd fölötti eredményt rea­lizáló vállalkozások száma mind­össze kettő. A száz legnagyobb középvállalat kétötödében 100 százalék a külföldi tőke aránya. Az 5614 középvállalat alapvetően a belső piacra termel, az export szerepe általában kiegészítő jelle­gű. A Közép-Top körbe került cé­gek egyharmadánál azonban az export aránya kifejezetten magas, meghaladja a 75 százalékot, többségük az első 50 vállalat kö­zött található. A saját vagyon nagysága a gaz­dálkodás jövedelmezősége szem­pontjából lényeges, a Közép-Top csoportban ez mégsem egyértel­mű, hiszen a legnagyobb saját vagyonnal rendelkező cég a GDP szerinti rangsorban csak a 35. he­lyet foglalja el. A létszám alapján vizsgált sorrend alapján az első 100 vállalkozás döntő többségé­ben 150 főnél több alkalmazott dolgozik. Csupán néhány 100 fő alatti vállalkozás került a felső százak csoportjába, ezek többsé­ge fejlesztő cég, magas hozzá­adott értékkel. A Közép-Top első 10 vállalko­zása közül 6 szolgáltató, 4 pedig gépipari, illetve építőipari terme­lő cég. A rangsort az Uvaterv Út-, Vasúttervező Rt. vezeti 2,9 mil­liárd forintos árbevétellel, 225 fős létszámmal. A második helyen az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. áll 3,4 milliárd forintos árbevétel­lel, 218 fős átlaglétszámmal. A harmadik helyet szintén szolgál­tató cég, a Microsoft Számítás- technikai Szolgáltató és Kereske­delmi Kft. foglalja el, viszonylag magas 3,7 milliárd forintos ár­bevétellel. A 100 legnagyobb középválla­lat közül 46 a feldolgozóiparban működik. Ezen belül a szerveze­tek az élelmiszeriparban, a vegy­iparban és a gépiparban koncent­rálódnak. Az építőiparban a kö­zépvállalatok száma és aránya magas, a vizsgált körbe 13 gaz­dálkodó egység került. A gazda­sági szolgáltatások körében 21, ebből a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokéban (pénz­ügyi-számviteli, műszaki tanács­adás) 12 cég működik. A középvállalatok vagyona és teljesítménye megközelítőleg a nemzetgazdaság egyötödét kép­viseli, ezen arányok az utóbbi két-három évben szerény mérték­ben mozdultak el. A középválla­latok köre az elmúlt két-három évben alig változik, a módosulás­ban a nagyvállalatok szétválása, a kisvállalkozások egyesülése ját­szik meghatározó szerepet. A kü­lönböző termelési tényezők és eredménymutatók alapján a Közép-Top aránya saját csoport­ján belül 5-7 százalékra tehető. Az Ecostat adatai szerint Ma­gyarországon 2001 végén 5614 középvállalat működött különbö­ző jogi státusban, elszámolási rendben és tulajdonosi összeté­telben. A középvállalatoknál mű­ködött az eszközök 18,8 százalé­ka, azaz 1,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szek­torban a külföldi tőke részesedé­se meglehetősen magas, meg­közelíti a 40 százalékot, s mind­össze 8 százalékponttal marad el a nagyvállalati aránytól. A középvállalatok a GDP ter­melésében 2001-ben 20,9 száza­lékkal részesedtek, ez az arány megfelel a főbb termelési tényező által meghatározott gazdasági szerepnek. A szektor folyó áron 16 százalékkal növelte GDP-jét, gyorsabban, mint a vállalati átlag 'vagy a nagyvállalatok. A közép- vállalatok eredménymutatói, te­vékenységük hatékonysága vala­mivel kedvezőtlenebb mint a nagyvállalatoké, a 2001. évi válto­zás viszont fordított előjelű volt. A szektor részesedése az adózott eredményben az előző évihez viszonyítva 40 százalékkal javult, míg a nagyvállalatoké visszaesett. A középvállalatok gyorsan alkal­mazkodtak a romló piaci körül- ményekhez. dóczy László Lengyel-magyar agrárbéke Hosszabb ideje húzódó mezőgazdasági kereskedelmi vita végére tehetnek pontot azok a magyar-lengyel agrártárgyalá­sok, amelyek eredményeként jövő január 1-jétől mindkét fél ismét teljes mértékben alkalmazni fogja a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) agrárkereskede­lemre vonatkozó kedvezményeit. portkorlátozásokat, ám a lengyel fél több alkalommal ennek el­halasztását kérte a magyar illeté­kesektől. Lengyel részről az idén négy termék - búza, sertéshús, baromfihús, paradicsomkonzerv - esetében korlátozták a magyar Budapest A külügyi tárca már szeptember közepén hírül adta, hogy a két fél október 15-től kölcsönösen meg­szünteti az egymás agrártermé­keivel szemben bevezetett im­árucikkekre nyújtott CEFTA-ked- vezményeket. A magyar fél ha­sonló mértékű ellenintézkedés­ként felfüggesztette a lengyel édesipari termékekre, és szárított zöldségre vonatkozó kedvezmé­nyeket. Az év első tíz hónapjában az 597 millió dollár lengyelorszá­gi magyar exportból 89 millió dol­lárt tett ki az agrárkivitel, és azon belül 16,3 millió dollárt a lengyel piacvédelmi intézkedésekkel érintett termékkör. DÓCZY Védintézkedés kezdete 1998. jan. 1. 1999. márc. 31. 1999. márc. 31. 1999. márc. 31. 1998. jan. 1. CEFTA vámtétel: 0% 15% 25% 28% 11% 2001-ben érvényes éves kontingensek 2001.jan.21. márc.19. között 140 000 tonna 60 000 tonna 2 000 tonna 5 000 tonna 7 000 tonna 2001. márc.19. ápr.15. között visszavonva visszavonva visszavonva visszavonva visszavonva 2001. ápr. 15-től korlátozás nélkül 200 000 tonna 2 000 tonna 5 000 tonna 10 000 tonna 2001. dec.10-31. vámpótlék 2002. január 1-jétől korlátozás nélkül 200 000 tonna 2 000 tonna 5 000 tonna 10 000 tonna 2002. ápr. 2CKÓI vámpótlék vámpótlék 2002. júl. 8-tól vámpótlék vámpótlék Eltűnik az aranyrészvény Az uniós csatlakozásig megszűnik az aranyrészvény. A koráb­ban többletjogosítványokat élvező állam kivételesen, nyomós közérdekből, hatósági jogkörében avatkozhat csak be az érin­tett cég döntéseibe. A törvénytervezet jövő tavasszal kerülhet a parlament elé. Budapest Az uniós csatlakozással - össz­hangban a közösségi joggal - megszűnik az aranyrészvény. A törvényjavaslat várhatóan már jö­vő tavasszal a parlament elé kerül - tájékoztatta a Világgazdaságot Gadó Gábor, az Igazságügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkára. A leendő jogszabály hatályba lépését követően nem bocsátható ki az államnak előjogokat adó el­sőbbségi részvény azoknál a cé­geknél, amelyeknek korábban tu­lajdonosa volt. A törvény hatályát megelőzően is funkcionáló aranyrészvényeknél az azokat megtestesítő többletjogoknak ­legkésőbb a csatlakozás időpont­jában - meg kell szűnniük. Az el­képzelések szerint főszabályként nem lép semmi a megszüntetett aranyrészvények helyébe. Az Európai Bizottság állás­pontja az, hogy az államnak a volt privatizált cégekben fennálló többletjogosítványai sértik a tőke­mozgás szabadságát. Az Európai Bíróság legutóbbi, nyáron hozott határozatai is a bizottság állás­pontját erősítették meg. A testület szerint csak Belgium élt jogszerű­en az aranyrészvény nyújtotta le­hetőséggel. Rámutatott: kizárólag nyomós közérdekből - például energetikai cégek értékesítésénél, a közszolgáltatás folyamatossága végett - korlátozható a tőke­mozgás aranyrészvénnyel. A beavatkozás nem lehet diszkri­minatív, ellenben megkövetel­hető az arányosság és az átlát­hatóság. Vajon miképpen biztosítható majd bizonyos állami befolyás a nagy hírű hagyományosan magyar cégekben eladásuk után? Gadó Gábor véleménye az, hogy ha az állam kötődik cégekhez, akkor ne adja el azo­kat. Amennyiben mégis, úgy hazafias érzelmekre hivatkozva nem kreálhat aranyrészvény- tartalmú hatósági jogosítványo­kat sem. Az Európai Bizottság állás- foglalásaiban egyértelművé tet­te, hogy az állam aranyrész­vényszerű konstrukciókat sem alkalmazhat gazdasági-üzleti megfontolásokból. Felértékelődő innováció Budapest A Magyar Innovációs Alapít­vány idén kilencedik alka­lommal hirdette meg a Ma­gyar Innovációs Nagydíj pá­lyázatot. A gazdasági célú pá­lyázaton a kiemelkedő inno­vációs eredményt elért hazai vállalkozások indulhatnak. Több, a gazdaságban és a kuta­tásban érdekelt minisztérium és szervezet támogatásával, illetve együttműködésével hirdette meg a kilencedik alkalommal kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pá­lyázatot a Magyar Innovációs Alapítvány. A lassan már egy év­tizedes múltra visszatekintő kez­deményezés idén új lendületet kapott azáltal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a meg­valósításában kiemelkedő szere­pet kapó operatív program meg­különböztetett figyelmet szentel az innovációs tevékenység mene­dzselésének, pénzügyi pozíciója javításának. A hagyományoknak megfele­lően a pályázaton azok a Magyar- országon bejegyzett és itt is mű­ködő társaságok, illetve egyéni vállalkozók indulhatnak, ame­lyek az idei évben kiemelkedő gazdasági hasznot értek el nagy jelentőségű innovációs fejleszté­seik révén. Az elmúlt években fokozato­san fölértékelődött a hazai inno­vációs nagydíj. Ez egyrészt a be­adott pályázatok számában, más­részt az elismerés presztízsében is megmutatkozott. A tapasztala­tok szerint a legtöbb pályázat a fővároson kívül a komoly inno­vációs múlttal és háttérrel ren­delkező térségekből - mint ami­lyen Nyugat-Dunántúl vagy Dél- Dunántúl -, illetve a tudományos centrumokat tömörítő nagyvá­rosok - Győr, Pécs, Szeged, Deb­recen - környezetéből érkeznek. Az idei pályázatra 2003. feb­ruár 25-ig jelentkezhetnek az in­novatív gazdasági szereplők az alapítványnál, a vetélkedés vég­eredményét márciusban hirdetik majd ki. A gazdasági és közleke­dési miniszter vezette bíráló- bizottság hazai és külföldi refe­renciák alapján a bevezetett in­nováció előidézte gazdasági eredményt, eredetiséget és társa­dalmi hasznot vizsgálja. KASZÁS E. Karácsonyi reklámpiac Budapest A reklámpiac egészét tekintve az október-novemberi csúcs- időszakhoz képest gyengébb a reklámköltés az év utolsó hó­napjában, a karácsonyi ünne­pek miatt azonban még így is kifejezetten lendületes a de­cemberi költekezési kedv. Rá­adásul vannak olyan hirdetők, amelyek a karácsonyi ajándé­kozás időszakára összponto­sítják legnagyobb reklám- kampányaikat - derül ki az Initiative Media felméréséből. A tavalyi év tendenciái azt mu­tatják, hogy ajándékozásra java­solt termékével kifejezetten a hi­deg téli napokra összpontosított például a Zwack Unicum Buda­pest, és decemberre időzítette legnagyobb kedvezményeit a vá­sárlóit a „Nem lehet hülye, aki üyen zsákot cipel” feliratú tás­kákkal is ellátó Media Markt is. Pedig sem a Media Markt, sem pedig a Zwack nem tartozik éves reklámköltése alapján a hirdetők topkategóriájába, az ünnepeket megelőző költséges kampá­nyaikkal azonban mégis a legna­gyobb reklámozók közé kerültek 2001 decemberében. Hasonló reklámköltés jellemezte a Drehert, amely ugyancsak a de­cemberi reklámjaival hívta fel termékeire leginkább a vásárlók figyelmét. A médiumokban lát­ható és hallható reklámok közül karácsonykor az egyik legmaga­sabb összeget a mobiltelefonos szolgáltatók költik, nagy elánnal hirdetik a háztartási eszközöket, a kozmetikumokat. A ma már ál­talános karácsonyi meglepetés­nek is tekinthető mobiltelefonok terjesztői, akiket amúgy is a hir­detők első vonalában tartanak számon, ilyenkor még erősebb reklámkampányba kezdenek. Közülük a Vodafone az, amelyik tavaly az egész évi reklámkölté­sének - a riválisokénál maga­sabb - majd 20 százalékát de­cemberre szánta. A szektoron­kénti megoszlásból kiderül az is, hogy tavaly az utolsó hónapban több pénzt költöttek hirdetésre a könyvkiadásban és a tömegtájé­koztatásban is. A szezonális jellegű reklámpiac két csúcsidőszaka, amikor a hirdetni vágyók a legnagyobb intenzitással költik el pénzüket: április-június, október-november. A legcsende­sebb időszak január és február, va­lamint a július-augusztus. A nagy hirdetők átlagban 10 százalékot fordítottak termékeik év végi reklámozására. A de­cemberi reklámköltés az ismert tavalyi évi adatok alapjäh ki­sebb, mint az októberi és a no­vemberi csúcsidőszak, viszont magasabb az ugyancsak erős reklámköltés jellemezte szep­tembernél, és túltesz az ápri­lis-június közötti másik rekord­költési időszakon is. A média­típusok közül, akárcsak az év minden egyes hónapjában, de­cemberben is a televíziókban je­lenik meg a legtöbb hirdetés. EUROPRESS USA: növekvő fogyasztás Élénk kiskereskedelmi forgalom Washington Az amerikai kormányzat hét­főn közzétett adatai szerint az országban a személyi jöve­delmek novemberben 0,3 szá­zalékkal nőttek, a személyi kiadások pedig 0,5 százalék­kal, éves szinten számolva. Elemzők az októberi 0,1 száza­lékos jövedelememelkedés után előzetesen 0,2 százalékos növe­kedést vártak, míg a kiadások terén a megelőző hónap 0,4 százalékos növekedését sze­rintük novemberben a kiadások 0,5 százalékos növekedése kö­veti. A jövedelmeken belül a bérből és fizetésből származó jövede­lem növekedése 0,4 százalékos volt a múlt hónapban. Ez a nö­vekmény 17,7 milliárd dollárnak felel meg az amerikai magán- szektorban, csaknem kétszerese lett az októberi 9,5 milliárd dol­lárnak. A személyi kiadások ütemé­nek növekedését elemzői körök­ben örvendetesnek nevezik, mert az már az év végi ünnepi kiskereskedelmi forgalom várha­tóan kedvező alakulását jelzi. Ar­ra enged következtetni, hogy az amerikai kiskereskedelmi szek­tor növekvő idei éves eladásokról és javuló eredményekről adhat majd számot. Kiemelkedően nőttek novem­berben a tartós fogyasztási cik­kekre fordított személyi kiadások az Egyesült Államokban, a növe­kedés 1,9 százalék. Ugyanakkor a szolgáltatásokra 0,2 százalék­kal adtak ki többet november­ben, mint egy évvel korábban.

Next

/
Thumbnails
Contents