Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-13 / 290. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TU KOR 2002. December 13., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. december 12.) Korán kezdődő fenyőszezon Borsodchem 5 200 Ft a Egis 14 290 Ft ű Matáv 859 Ft, ű Mól 5 430 Ft ű 0JP 2120 Ft Ű Richter 14 000 Ft ff TVK 4150 Ft ff Zalakerámia 1430 Ft ű BUX: 7807,46 +1,04% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 6-12-IG 8100 7842,46 : ’7921,60 '7807,46: 8000 .7881,59: (7726.78?- ’ 7900 7800 [1 7700 í ! ’\^r 1 pont 1 Péntek Hétfő Kedd Szerda | Csütörtök ! í ^ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona 367,37 7,56 235,82 189,30 59,47 159,80 5,65 Bár még bő másfél hét van ka­rácsonyig, az ország legtöbb vidékén már elkezdték árulni a karácsonyfának szánt fe­nyőket. A legtöbb helyen a ki­vágott fenyők mellett meg­jelentek már a dézsás, vagy kisebb fák esetében a csere­pes növények is, sőt egyre töb­ben hallottak már a vissza­váltható fenyőkről. A gyökérrel megvásárolt növény tavasszal elméletileg a szabadba is kiültethető. Gyakori gond azonban az, hogy a kereskedők nem megfelelően tárolják, keze­lik a fákat, így azok a gondosko­dás ellenére sem maradnak élet­ben. Az ország egyes tájain ugyanakkor gyökeres fenyőt csak elvétve találni az idén, a nagy hideg miatt ugyanis szinte lehe­tetlen a fákat úgy kiemelni a föld­ből, hogy ne menjen tönkre a gyökérzetük. Ezt tapasztalták többek között az Eger környékén tájékozódó vásárlók. Egerben a tavalyihoz képest átlagosan 15-20 százalékkal emelkedtek a fenyőárak. A szolnoki piacon a hét elején jelentek meg a fenyők. Egyelőre még erdei feketefenyőt sehol sem kínáltak, de valószínűleg a hét végén vagy a jövő hét elején az is Az árak jelentősen különböznek az egyes megyékben fotó: europress/kallus györgy megérkezik a kereskedőkhöz. A gyökeres (dézsás) fenyőkért is hasonló árakat kérnek, bár ezek­ből csak ezüst- és normandiai fenyőket kínálnak, darabját (mé­ter körüliek) 3000-4000 forintos áron. Hatvanban a legtöbb helyen darabra árulják a fenyőket. Luc­fenyőt már 500 forintért is lehet venni, de van harmincezer forin­tot érő nyolcméteres normandiai fenyő is. Gyöngyösön már egy hete kí­nálják a karácsonyfának való nö­vényeket a kereskedők, igaz, egy­előre még „csak” a piacon és a zöldség-gyümölcs kereskedések­ben. Várhatóan idén is - az ün­nephez közeledve - egyre na­gyobb kínálat és több eláru­sítóhely várja majd a vásárlókat. A csomagolásért 100-200 forintot számolnak fel az árusok. Fekete­fenyő egyelőre nincs a mátraalji város piacán. Tolnában tapasztalataink sze­rint nincs méterár, darabra adják a fenyőket. Az ár a fajta mellett a fa méretétől, minőségétől függ, • és igen tág határok között vál­tozhat. EUROPRESS USA-dollár 232,72 Megye Lucfenyő Normandiai feketefenyö Erdei feketefenyő Ezüstfenyő Komárom-Esztergom 900-1000 Ft/m 1990 Ft/m 1500 Ft/m 1990 Ft/m Hírek Békés 600 Ft/m 5000 Ft/1,80-2 m 3000 Ft/1,80-2 m 3-4000 Ft/1,5 m EURÓ. Célszerű minél hama­Fleves 600-800 Ft/m 4500-5000 Ft/m 1200-1500 Ft/m 2000-5000 Ft/m Nógrád 200-250 Ft/m 800-1000 Ft/m 200-250 Ft/m 500-800 Ft/m rabb csatlakozni az eurózóná­Bács-Kiskun 750-800 Ft/m 3300-3500 Ft/m 850-1000 Ft/m 2000-2200 Ft/m hoz, mert a forint túlzott fel-, Somogy 450 Ft/m 1200-1500 Ft/m 1500-1800 Ft/m illetve leértékelődése, a magas Tolna 400-3000 Ft/db 2500-14 000 Ft/db 3500-5000 Ft/db 2500-12 000 Ft/db kamatok nem segítik a reál­Baranya 500-800 Ft/m 1000-1500 Ft/m 1600-2500 Ft/m felzárkózást - derült ki Oblath Szolnok 500-600 Ft/m 3500-4000 Ft/m 2500-3000 Ft/m Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagjának szavaiból. Közgazdaságilag csak akkor érdemes azonnal teljesíteni a maastrichti feltéte­leket, ha a magyarországi tény­leges inflációnak az egyensúlyi infláció feletti többletét dön­tően az inflációs várakozások okoznák, mti AUTÓPÁLYA. Három fő téma­körben, az M7-es és az M6-M56-os autópályák horvát­országi folytatásáról, a Mura- híd megépítéséről és a rijekai kikötő rekonstrukciójáról tár­gyalt Csillag István Roland Zuvanic horvát közlekedési miniszterrel. A magyar fél már korábban átadta a horvát tárcá­nak az M7-es és az M6-M56-0S autópályák megépítésére vonat­kozó dokumentumokat, és arra kérte horvát kollégáját, hogy minél előbb döntsenek az M6-M56-os gyorsforgalmi úti határátkelőről, mti ÁLLAMI. A Dunaferr társaság- csoport 8500 munkavállalója azt követeli, hogy a cégben az állami tulajdon a privatizáció után is meghatározó mértékű maradjon. Mintegy 16 ezer aláírást tartalmazó petíciót vett át Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöksége nevében Vásárhelyi István elnökhelyettes. A Dunaferr Du­nai Vasmű Vasas Szakszerveze­ti Szövetség azért demonstrált! hogy az október óta húzódó ÁPV Rt.-döntést a Dunaferr privatizációjának mértékéről előmozdítsák, mti BÍRSÁG. A Gazdasági Verseny- hivatal versenytanácsa versenyt korlátozó kartellmagatartás miatt a Budapesti Közlekedési Rt.-t 30 millió, illetve három hírlapkereskedő céget további 30 millió forintra bírságolta. A versenytanács megállapította: a vállalkozások által 1996. január 17-én megkötött megállapodás, miszerint a BKV csak a Hírker és a Buvahír hozzájárulásával létesíthet további újságárus­helyeket a közlekedési társaság területén, versenyt korlátozó megállapodásnak minősül, mti ■ Népszerű informatikai tenderek Budapest Az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium (IHM) idei pályázatai­ra a vártnál többen jelentkeztek, a 6,5 milliárd forintos kerettel szemben mintegy 20 milliárd forintos támogatást igényelve - mondta Kovács Kálmán. Egyedül az önkormányzatok internetes el­látását segítő program iránt nem volt túljelentkezés, miután a 11 ezer ellátatlan település közül csak 800 igényelt támogatást. A legnagyobb érdeklődést az infor­mációs társadalom megvalósítá­sát elősegítő kutatás-fejlesztési pályázat váltotta ki, amelynek 400 millió forintos keretét nyolcszoro­sán múlták felül az igények. A pá­lyázatok elbírálása megkezdő­dött, és a tárca reményei szerint még az idén megköthetik a szer­ződéseket. A támogatási progra­Megállapodtak a kvótákról Budapest A Európai Unió közvetlen mezőgazdasági támogatások­ra vonatkozó ajánlata még kedvező irányban változhat, a kvótákról szóló tárgyalá­sokat viszont már lezárta Magyarország - nyilatkozta lapunknak Szanyi Tibor. A földművelésügyi tárca politi­kai államtitkára elmondta: az uniós tárgyalásokon hazánk technikailag lezárta a kvóták kérdését. Nem sikerült ugyan mindent elérni, amit Magyar- ország szeretett volna, ám jóval az uniós ajánlat felett sikerült a pozíciókat kialakítani. Ha a köz­vetlen mezőgazdasági támoga­tások jelenleg ismert mértéke másként alakul, akkor még van mozgásterünk. A legkevesebb, amit a magyar kormány Kop­penhágában el tud érni, az a közvetlen kifizetések 45 száza­léka, fele annak, amennyit az uniós gazdák kapnak. Az Euró­pai Unió 25 százalékot ajánlott a közvetlen kifizetések finanszí­rozására, míg a fennmaradó 20 százalékot a vidékfejlesztésre adott uniós forrásokból lehet nemzeti kifizetésként finanszí­rozni. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó brüsszeli ajánlat azonban még pozitív irányban változhat. A kvótákkal kapcsolatosan Szanyi elmondta: valamennyi kvótáról megállapodtak, számo­kat azonban nem volt hajlandó közölni. Azt azonban hozzá­tette: a mennyiségek tekinteté­ben jóval az uniós ajánlatok felett sikerült megállapodni Brüsszellel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kvóta nem terme­léskorlátozást, hanem támoga­tást (is) jelent. A kvótával együtt ugyanis pénzt is kapnak a gaz­dák. Amennyiben emelkedik a közvetlen kifizetés mértéke, akkor ugyanarra kvótára maga­sabb a bevétel. A szaktárca államtitkára sze­rint a kvóták mértéke minden esetben további mozgásteret biztosít a jelenlegi magyar ter­melési, fogyasztási színvonal­hoz képest. Ez azt jelenti, hogy egyetlen termékből sem kell majd kevesebbet termelni. A közvetlen kifizetések mértéke közel áll a magyar elképzelések­hez. Jelezte: a szubvenciók köre nem szűkül le a közvetlen ki­fizetésekre, azon túlmenően a nemzeti kormányok más támo­gatási formákat is nyújthatnak a termelőiknek. Az államtitkár be­jelentette, hogy elkészült a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium uniós kommuni­kációs stratégiája, amelyet vár­hatóan már a jövő héten elindí­tanak. A koppenhágai csúcs- értekezletet követően pedig új középtávú agrárstratégia készül majd a tárcánál. ÚJVÁRI GIZELLA mot jövőre is folytatja az IHM, szándékaik szerint a jövő év végé­re valamennyi önkormányzatot internetkapcsolattal és megfelelő eszközökkel kell ellátni. Minden­ki számára elérhetővé kell tenni az ingyenes jogszabályokat, ezen­kívül az informaükai vívmányok­nak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a gazdaság és a köz- beszerzés terén is élénkítő szere- pet szán a kormányzat. dóczy Csekély áremelkedés Budapest Féléves csökkenés után emelkedett a mezőgazdasági termékek termelői ára a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Októberben egy szá­zalékkal haladta meg az ár­színvonal az előző év azonos időszakában jegyzett árakat. Egy százalékkal haladta meg a mezőgazdasági termékek terme­lői árszínvonala októberben a 2001 októberi szintet, janu­ár-októberben pedig öt száza­lékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben - áll a KSH jelenté­sében. Az idei, január-októberi adatok szerint a növénytermesz­tési, kertészeti termékeknél 4,6 százalékos, az állatoknál és az állati termékeknél 5,3 százalé­kos volt az árcsökkenés. Az idén októberben a növénytermeszté­si és kertészeti árak 8,4 száza­lékkal nőttek, míg az élő állatok és az állati termékek termelői ára 6,3 százalékkal csökkent a ta­valy októberihez képest. A tava­lyi év első tíz hónapjához viszo­nyítva a gabonaféléket 5,9 száza­lékkal alacsonyabb árszinten ér­tékesítették, ám októberben 19,7 százalékkal nőtt áruk a bázisidő­szakhoz képest. Szeptemberben stagnáltak az árak az előző év azonos időszakához képest, ja­nuár-szeptemberben pedig 5,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. ■ Támogatott sertések ___________Budapest_____________ J övőre legalább húszmilliárd forint állami támogatásra lenne szüksége a sertéságazatnak, hogy az ideihez hasonló jövedel­mezőségi szint fenntartható legyen a sertéstartók számára - jelentette ki Zádorí László, a Vá­góállat és Hús Terméktanács (VHT) csütörtöki tájékoztatóján. A VHT titkára elmondta: a fo­rint erősödése okozta árfolyam- veszteség a múlt év közepétől ez év végéig várhatóan eléri a 12 milliárd forintot. Az ebből eredő árbevétel-kiesés pedig idén vár­hatóan eléri a 10 milliárdot. Idén nem volt elegendő az állami tá­mogatás az ágazat piaci pozíciói­nak javítására: a rendelkezésre álló 8 milliárd forintot 1,5 mil- liárddal kellett kiegészíteni, és a terméktanács további 1,8 milliár­dot ad még az év végéig saját intervenciós kasszájából a terme­lőknek és feldolgozóknak.- ÚJVÁRI ­Ráfizetéses év volt Budapest Veszteséges évet zárnak idén a búza- és kukoricatermesz- tők, mivel a termelői árak jó­val az önköltség alatt marad­tak - hangzott el a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) tegnapi gabo­naválasztmányi ülésén. A MOSZ adatai szerint a gabona- termelők 23 milliárd forint vesz­teséggel zárják az idei évet. Az őszi búzát átlagosan 22 ezer fo­rintért tudták a termelők értéke­síteni, szemben a 26 ezer forin­tos önköltségi árral. A kukorica esetében a 24 ezer forintos előál­lítási költséggel szemben mind­össze 22 ezer forintért tudtak túl­adni a gazdák a termésen. Tóth István, a MOSZ titkára elmondta: a forint árfolyamának erősödése tonnánként 3-4 ezer forinttal csökkentette a termelői árakat. Az alacsony árak kialakulásához vezetett az is, hogy későn jelent meg az intervenciós felvásárlás­ról szóló rendelet. A termelők őszi búza esetében tonnánként 2 ezer forintos exporttámogatást kérnek az Európai Unión kívüli térségekbe 2003. május 31-ig kiszállított árukra. A kukorica esetében a Kereskedelmi Világszervezet­megállapodás alapján nincs lehe­tőség exporttámogatásra. így azt javasolják az agrártárcának, hogy tegye lehetővé a 2003. első félév­ben lejáró közraktári szerződé­sek meghosszabbítását, az idei támogatási feltételekkel. EUROPRESS Túl erős a forint Csökkentené a kamatokat, a devizaszerző ágazatok bérter­heit és a távol-keleti importot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Veszélyt jelent a makrogazdaságra nézve a forint erősödése, a probléma leküzdésére összehangolt munkára van szükség. Szoros szakmai együttműködést vár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány, és a jegy­bank részéről a forint erősödésé­vel járó problémák leküzdésé­ben. Parragh László, a szervezet elnöke szerint az MKIK akár a közvetítő szerepét is magára vál­lalja, ha ez közelebb visz a meg­oldáshoz. A kialakult helyzet súlyos veszélyeket hordoz magá­ban a magyar gazdaság makró- mutatóira nézve. Az MKIK stra­tégiát is kidolgozott már az erős forint káros hatásainak enyhíté­sére. A kamara szerint elsősor­ban csökkenteni kellene a kama­tokat 1,5-2 százalékkal, mivel az euró 242-245 forintos ára is meg­felelő lenne a kormány inflációs stratégiájának folytatásához. A nemzetközi versenyképességet javító intézkedésekre van szük­ség, amelyek magukban foglal­nák a bérterhek csökkentését a devizaszerző ágazatokban, a távol-keleti import korlátozását, és beruházási kedvezmények be­vezetését a versenyszektorban. STEINER KATA ■SSPM 10.00 M H .ll ltsn M IS- jhl VVIIIU IO> WIZ1RDS >11 i kosiirlnlidii'iHérltö/i's 13.00 11 W lll V'llH I MTI O-MI I »1 \>1 au:;ol bajnoki labdarn^o-utorko/cs IO. I.» kr/Halida. női 1 nropnbn jnoksaü Dániából. 2. rlőifonlő(Hú) 21.00 okol» i% as, ^Éj|- | ^ ( VI / lOlll -i’l IMI II 1 í C lp* * t ti * , . ■irmárólkö/i profi-nirrko/rs ’ miitől bajnoki labdacngn-tnőrkő/r*«(rlo) J6.I5 kézilabda t^’3EiiiRjpn-bn!mik «.nr Ä ;É Dániából, döntő (ólő 20.1.» -im vn óla««/ bajnoki labdarngó-niúrkő/lú (őlő) /

Next

/
Thumbnails
Contents