Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-12 / 289. szám
2000 PROSPEKTUSOK, SZÍN ES KIADVÁNYOK •TERVEZÉSTŐL A KÉSZTERMÉKIG 6000 Kecskemét, Végvár u. 7i/B • Telefon: 76/501-240 • Fax: 76/501-249 • e-mail: Inf0@print2000.hu • www.print2000.hu Luca, péntek 13. és a kabala A 13-as számhoz, különösen pedig a péntek 13-hoz mindenféle hiedelmek és babonák kapcsolódnak, nem beszélve a rejtélyes Luca napjáról, amely mindig az év december havának 13. napjára esik. Az idei esztendő sajátossága, hogy ezúttal a Luca-nap péntek 13. is. A racionálisan gondolkodók nyilván legyintenek az egybeesésen, a babonásak meglehetősen megborzadnak, mi pedig egy összeállítást nyújtunk át az olvasónak ebből az alkalomból. A babona Nehéz meghúzni a határt a babona, az irracionális tévhit és a természetfeletti jelenségek vagy az okkult tanok között. Ami az egyik ember szemében babona, a másik számára vallás vagy tudomány. (Ghánában például 1955-ben úgy módosították a választási törvényt, hogy jogsértőnek minősüljön, ha valaki a szavazások eredményeit bármilyen varázslattal vagy mágiával igyekszik befolyásolni.) Európa számos országában hisznek még ma is a boszorkányságban, varázslásban. Angliában minden hatodik ember hisz a kísértetekben, tizennégyből egy nyilatkozik úgy, hogy már látott is. Minden tizedik ember hisz a szerencsés napokban. Németországban ennél jóval többen. A németek kétharmada mindennap elolvassa a horoszkópját, háromból egy pedig bevallottan hisz is benne. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi háttér nem döntő tényező a babonásságban, a diákok és szellemi foglalkozásúak között is szép számban akadnak olyanok, aki hisznek a csillagoknak az emberi életet befolyásoló hatásában vagy a tenyérjóslásban. Számok misztikája A 13-astól való félelem görög neve, a triszkaidekafóbia ókori eredetű babona: a számoknak különös jelentőséget, pozitív vagy negatív tulajdonságokat tulajdonító gondolko dásmódot, a számmisztika elemeit még a püthago- riánusoktól (Pythagorasz és tanítványai filozófiai rendszerében központi szerep jutott a számnak) és a kabbahstáktól örököltük. A kabbala „átadás, hagyomány” jelentéssel bírt eredetileg. Tágabb értelemben a zsidóság ezoterikáját jelenti a kései ókor óta, szűkebb értelemben a középkorban keletkezett misztikus teozófiai irányzat. A kabbalisták előszeretettel tanulmányozták a szent szövegeket, melyekben hitük szerint minden tudás fellelhető. Misztikus módszereik a héber írás azon sajátosságain alapultak, hogy a héber ábécében nincsenek magánhangzók, ületve (sok más ókori nyelvhez hasonlóan) a számjegyeket is betűk jelölik. Ez a vallási szövegek elvileg végtelen számú értelmezési lehetőségét tette lehetővé. A kabbalisták azt vallották, hogy a szám minden dolgok lényege. A hármas jelentőségét a világot alkotó három alapelem, a tűz, a víz és a levegő lényegességével magyarázták, a hetes azért lett .kabalaszám”, mert annak idején a Holddal és a Nappal együtt hét bolygót ismertek. A 12 mindenképp a tökéletességet jelenti hónap van, a napnak 12 órája, Jézusnak 12 apostola, Izraelnek 12 törzse stb.) A 13 ezen túl van, ezért . valami go- noszságot hordoz magában. A tökéletes 12-höz hozzáadódik még egy szám, és ez megbontja az egységet, a harmóniát, ezért halált hozó. A numerológia nagyon sok eleme ma is velünk él. Nem véletlenül hívjuk a szerencsét hozó tárgyakat vagy számokat kabalának. A népmesékben és szólásmondásokban is a hármas és a hetes a kiemelt számok: hétpecsétes titok (az Apokalipszis pecsétéinek száma is 7), heten, mint a gonoszok, a hétfejű sárkány, hét törpe, hetedhét országon túl. De ugyancsak a világ hét csodájáról beszélnek, hét szentség van és hét főbűn, de Krisztus utolsó szavainak a száma is ennyi volt. A babona legújabb változata szerint a házasságok kritikus éve a hetedik, akik abban az évben nem válnak el, már biztosan együtt öregszenek meg. A 13-as Napjainkban is vannak, akik messzire elkerülik a 13-as számot. Amerikában hiányoznak az épületek 13. emeletei, sok kórházban nincs 13-as kórterem. Amikor az Apolló 13-nak a 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a 39-es (háromszor 13!) indítóállványról meghiúsult, a babonásak nyilván bólintottak: „persze”. Európa sem kivétel: amikor 1965-ben az angol királynő Nyugat-Németországba látogatott, a vágány számát, amelyről a királynő vonata indult volna, 13-ról 12-re cserélték. Amerikában 1978-ban készítettek egy felmérést, melynek eredménye az volt, hogy a 13.-ák akár egymüliárd dolláros veszteséget is okozhatnak. Ezen a napon sokan egyszerűen nem mennek dolgozni, nem váltanak vonat- vagy repülőjegyet, és nem szívesen vásárolnak. Sokan rettegtek mindig is attól, hogy tizenhármán üljenek asztalhoz, mert a hiedelem szerint valaki közülük hamarosan meghal. Az utolsó vacsorán is Jézus volt a tiRégi szokások Sopron környékén „Luca-nap reggelén a gyerekek járnak házról házra egy marék szalmával. Rátérdelnek a szalmára, és ezt mondják: Luca Luca kity-kotty, kukuríkú! Kéték tiktyai, lúdgyai jó tojók legyenek, kéték disznyajának akkora szalannája legyen, mint a mestergerenda, akkora kobászo, mint a kert hossza. Kapnak pár fillért, vagy almát. Lucanapkor ha akármit, de különösen ha vasat kémek kőcsön, elvüszik a ház szerencséjit. Idegen asszont se szabad bejeresztenyi a házbo, mer akkor is így járnak. Lucanapkor kezdik a Luca-széket faragni. Kilencféle fából készül, 13 napig kell rajta dolgozni. Karácsonykor csak ötven-hatvan éve állítanak, jobban mondva: kötnek föl az asztal fölé a gerendára fenyőfát. Azelőtt csak ádventi imádságokat imádkoztak és Jézus születéséről szóló énekeket énekelgettek karácsony este. Ajándékot azonban kaptak a gyerekek: babát, lovat, dobot. Ma már teljesen általános a karácsonyfa. Siflit (mézeskalácsot) aggatnak rá, amelyet a bábostól vesznek, meg aranyos divót, ómát, szent- jános kenyeret. Gyertyát is raknak rá. Alája szentképeket tesznek, meg kötényt, cipőt, csizmát. Ezekbe rakják, amit a kis Jézus küldött, cukrot, süteményt stb. A kis Jézus szamarának még búzát, árpát, kukoricát tesznek oda zsomporban. Magának a kis Jézusnak csörgés pogácsát meg kenyeret. Szent Józsefnek harapófogót, kalapácsot, szeget. Hajdanában lószerszámot és fokhagymát is tettek oda, bizonyosan a gonosz távol tartása végett, de a mostaniak arra már nem emlékeznek...” zenharmadik az apostolai között. Napóleon és Franklin Delano Roosevelt híresek voltak arról (is), hogy semmi pénzért sem vacsoráztak volna tizenharmadmaguk- kal. Párizsban létezett a quatro- ziéme intézménye, melynek révén végszükség esetén bárki rendelhet egy hivatásos tizennegyedik vendéget. Talán nem véletlen az sem, hogy a tarotkártya tizenharmadik lapja a halált ábrázolja. Luca A Pallas Nagylexikon szócikke szerint Luca „a martiroloiumban Lucia nevű szent vértanú magyaros neve. E szent ünnepe december 13-ára esik, s a napját megelőző estén kezdik a mi népünk babonája szerint a L. székét faragni, melynek a hagyományos alakja, az ősrégi idők óta varázserejünek hitt pentagramm v. pentalfa (ném. Trudenfuss), magyarul boszorkány-szög. {...} A L. székéről népünk azt tartja, hogy aki L. napjától karácsony estéig minden este annyit farag rajta, amíg éppen a mondott időre teljesen el nem készül vele, az az éjféli mise alatt rajta ülvén, meglátja a helység összes boszorkányait. L. napján egy lepedőkbe burkolt, seprűvel fegyverkezett alak jár körül a falvakban, ijesztgetve a gyermekeket s a nőcselédséget. Ez a szintén L. nevet viselő alak tehát az egy héttel előbb (dec. 6. körül) járó jóságos Mikulás kíséretében szereplő Krampusz női mása, s vele együtt idegen eredetű nálunk. {...} Érdekes különben, hogy a Mikulást kísérő Krampusz és e Perahta-Lucia közt rokonság van annyiban is, amennyiben amazt ugyanott, ahol a L. helyett a Berchtl (Perchtl) jár körül, tehát ahol a germánpogány szokás maradványa él, Barthl-nak hívják, vagyis majdnem egészen úgy, mint női mását. De az sem egészen véletlen dolog talán, hogy a cseh- szlávban lucias a. m. ördög, akinek számos neve közül itt önkéntelen is a Luciferre gondolunk. Nem csoda tehát, ha L. e réven is az ördöngösség hírébe keveredett. A L.-napi szokásokat részben a Befana (Epiphania) nevéhez fűzve vizkereszt napjára ruházta át az olasz néphit. Nálunk Magyarországon érdekes még az e napon járatos babonának közel az u. n. kotyulás (másutt palá- zolás, eredetileg polozsálás, tehát szláv kölcsön vétel), amelynek célja a baromfi szaporaságának biztosítása...” (gyöngyi a. - s. b. s.) Boszorkányok pedig... A magyar boszorkány szó keleti eredetű: a török basyrkan szóból a csuvas nyelvben busturgan lett, ebből alakult ki a „boszorkány”, mely eredetileg Mércét jelentett. A boszorkány interperszonális lény: az emberi személy és a természet- feletti, természeti hatalom között áll. A boszorkányság a mágiával való foglalkozás számos formájának egyike. A mágia azon a hiten alapul, hogy a természetfeletti erők befolyásolhatók. Művelője számára a mágia e világi törekvés, nem teológiai vagy elméleti kérdés. A mágia nem vallás, de a vallások csaknem minden formája mágikus elemeket is tartalmaz (pl. kereszténységnél a rózsafüzér, imádság: a formulák ismétlésének mágikus erőt tulajdonítottak). Az ókorban jóindulatúnak tartották a két világ között álló lényt. A középkor elején Németországban a Walkürökkel rokon, erdei istennőként tisztelt nőalak volt a boszorkány. A kereszténység elterjedése hozzájárult a jélentésválto- záshoz, a negatív töltet kialakulásához. A keresztény autoritások az eredetileg pogány fogalmakat átértékelve az eretnekség körébe vonták, melyben a sátán központi szerepet játszott. Szent György napja. Azt tartották, a szegedi boszorkányok ezen a napon megfúrják a szőlőtőkét, és háromezrüknek elegendő bort lopnak így. Ez a nap a tavaszi csorda- kihajtás ideje. A boszorkányok hajnalban lehúzzák a harmatot a földről, ezzel megrontva a termést. Ez ellen úgy védekeztek, hogy mária- fogta rózsát, azaz vadrózsát helyeztek a szántóföld szélére vagy az istálló ablakába. Módszerek boszorkányok ellen: nyúlhájat tettek a kulcslyukba, söprűt a küszöbre (azt nem tudja átlépni), az ajtót gatyamadzaggal kötötték be, vagy meglocsolták a földet szenteltvízzel. A boszorkány felismerhető arról, hogy a templomba úgy lép be, hogy oldalt fordítja a fejét. Ennek az az oka, hogy szarvai vannak, amik csak így férnek be az ajtón. A boszorkányok irtása: forgószélbe sarlót kell dobni, ez meg- sebzi az ott táncoló vagy repülő boszorkányt. Jégeső ellen fejszét kell kidobni az udvarra. Megsebzi a boszorkányt, ha a lábnyomát késsel körülkerítjük és beleütünk egy kést. ________■ V annak helyek, ahol a boszorkányt szarvakkal képzelték el. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Negyedóra emlékezés • Negyedóra emlékezés • Negyedóra emlékezés v#8iíü8ÍtÍ(ffi ;jj¥ lllll Syl ■ * Mennyit keresett Latyi? Helfái Nándor A Latabárok Magas gázsija, sok maszekolása miatt sokan orroltak Latyira. Honi körülményeinkhez viszonyítva jól keresett. „lépes mézre mindig akad bogár, avagy a hakni” Ő maga úgy érezte, hogy tehetségével, iszonyú sok munkájával megszolgálta a neki juttatott forintokat, már csak azért is, mert sokat hozott színháza, valamint az Országos Rendezőiroda és a Moziüzemi Vállalat konyhájára. Anyagiassággal vádolták bizonyos politikai berkekben: a Népművelési Minisztérium egyik főosztályvezetője, a Fővárosi Operettszínházat védelmező, Rákosi Mátyásnak küldött tájékoztatója szerint ugyan „Honthy és Latabár az elmúlt rendszer dédelgetett kedvence volt”, de... Pénzhajhászással marasztalták el, mert ha tehette eleget tett a felkéréseknek, vagyis rengeteget szerepelt. Az ötvenes években, a színházak államosítása, a művelődési otthonok, a tömegszervezeti rendezvények megszaporodása után, tömegestől rajzottak ki a fővárosból az úgynevezett hakni brigádok, mert lépes mézre műidig akad bogár. Ha valamennyi érdekelt mézelhet valamennyit bizonyos javakból, bajos a még oly aprólékos szabályok betartatása. Főként a könnyű műfaj vezető képviselői szívesebben vállalták el vidéken kér egymást követő előadást, mert jobban megtalálták számításaikat. Még akkor is jól jártak, ha második szereplésükért a szabályok szerint honoráriumuk hatvan százalékát vették föl. Sokan azonban mindkét produkcióban vállalt közreműködésükért az egyedi előadásért járó gázsit kérték és gyakorta kapták. „250 külső szereplést vállalt” Az úgymond túljövédelmeket megszüntető, szigorú rendelkezést javasolt a Népművelési Minisztérium Főkönyvelőségének Munkaügyi Csoportja, no nem saját miniszterüknek, hanem a hatalmi központ, a Magyar Dolgozók Pártja Tudományos és Kulturális Osztályának. 1955. december 2-án - tudható a Magyar Országos Levéltárban található (276 f/91) számú iratból. „Évek óta fennálló súlyos problémát jelent, hogy nincs szabályozva sem a kötelező fellépések, sem a túlfel- lépések rendszere. Ennek következtében egyes művészeket - különösen a nevesebbek közül - szinte már egészségük rovására menően foglalkoztatnak. [...] A legnagyobbak közül Honthy Hanna lényegesen többet keres kint, mint a színháznál. Latabár Kálmán külső szereplésekkel fizetésének közel négyszeresét keresi meg. Nagy művészünk színházánál egy év alatt mindössze 53- szor játszott, ugyanakkor 250 külső szereplést vállalt, Németh Marika 148 munkahelyi fellépésén kívül munkahelyén kívül 127-szer szerepelt. Ráthonyi Róbert 230 belső szereplésével szemben 237- szer szerepelt kint.” Intézkedni kell, mert „a fellépés-számokban megmutatkozó igénybevétel egyes színészek művészetével és egészségével való igen káros gazdálkodásra, másoknak elhanyagolására mutat.” 1963. nyarán Latabárt is eltiltották a színházon kívüli fellépésektől, négy hónapra. Honthy Hanna és Latabár kapott a legtöbbet 1958. szeptember 11-én újból módosították a a kifizethető honoráriumot. Eszerint: a „könnyű műfaj” két óriása áll a kifizethető tiszteletdíj felső és alsó határértékét megállapító gázsilista éjén: Honthy Hanna (1000-500),. Őket Bilicsi Tivadar követi 700-tól 400- ig, Csákányi Lászlót 450-250, Perényi Lászlót 210-110 Ft-ra taksálták. (Ferencsik János honoráriuma esetenként 3000 Ft, Fényes Szabolcs zongorakísérőé, 400-250 Ft, Gábor Miidósé 650-350 Ft volt.) FOLYTATJUK. Petőfi Népe Kiadja a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója. Főszerkesztő: Hámori Zoltán Főszerkesztő-helyettes: Bán János Ügyvezető igazgató: Gazsó László Gazdasági vezető: Gyorsa Zoltánná A szerkesztőség és a kiadó címe: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 76/518-200. Telefax: 76/481-434 Kiadói telefax: 76/486-539 E-mail-cím: petofinepe@axels.hu Készült: Szilády Nyomda Kft. Telefon: 76/481-401. Telefax: 76/481-204 Felelős vezető: Boros Gábor ISSN szám: 00133-235 x Az előfizetői példányok kézbesítését a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. terjesztőhálózata végzi. Árusítja a Délhír Rt. Terjesztés: Juhász Attila Telefon: 76/518-273. Telefax: 76/486-539 Előfizetés: 76/518-270 Előfizethető a Petőfi Népe kézbesítőinél, ügynökségeinken és közvetlenül a kiadónál, valamint közvetlenül, postautalványon és átutalással a KHB 10402506-25020380 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja: egy hónapra: 1.450 Ft; negyedévre: 4.350 Ft; félévre: 8.700 Ft; egy évre: 17.400 Ft. Hirdetési vezető: Király Ernő. Telefon: 76/518-275 Telefonos apróhirdetés-felvétel: 76/518-250 Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon részt vevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Kéziratokat és fotókat nem őr- zünk meg és nem küldünk vissza. Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A MATESZ által auditált. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok fel- használásával a kiadónk érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer Budapest Kiadói Kft., Axel Springer Magyarország Kft. Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft., Népújság Kft.) Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.) előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmüket. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent. A Petőfi Népe bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Petőfi Népére hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, azokért felelősséget nem vállalunk.
