Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-07 / 259. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. November 7., csütörtök Nézőpont Bálái F. István Támadnak bennünket? Őrvezetőként szereltem le a szocialista hadsereg sorállományá­ból, magatartásbeli okokból alkalmatlannak nyilvánítva a tartalékos tiszti szolgálatra. Pedig előfelvételis katona voltam, mindig kiváló lőeredménnyel, s a rohampályát is jól teljesítettem. Az ok valójában politikai volt, de nem akartak ilyen ügyet kreálni az esetemből. A megbélyegzésemtől függetlenül mégis valami alhadnagyféle lennék, ha van még ilyen egyáltalán. A nyolcvanas években kaptam az elő­léptetéseket, ma sem tudom, hogy miért. Ez is a magyar hadsereg egyik furcsasága. Mostanában ismét előtérbe kerülnek a különféle furcsaságok, sok a katonai hír a lapokban és a hírügynökségi jelentésekben. Amerikai újságok írják, hogy nem vagyunk katonanemzet, állítólag Nándorfe­hérvár óta nem nyertünk csatát. (Az persze a világtörténelem egyik legfontosabb háborúja volt, csatát pedig többet is nyertünk. Leg­utóbb egy egész hétre tisztítottuk meg fegyveres harcban Budapestet a szovjetek - a világ egyik legerősebb hadserege - ellen, de az is ré­gen volt, már az amerikaiak se tudják be jó pontnak nekünk.) Érzékelhető a nyomás rajtunk, nyilván katonákat kell Afga­nisztánba küldenünk, s talán jobban támogatni az Irak elleni készülődést, hogy ne nevezze­nek gyengének és gyávának bennünket. Nem irigylem a po­litikusokat, katonai ügyben na­gyon nehéz most okosnak len­ni. Itt van mindjárt a repülőgépek kérdése is. Ismét napvilágot látott, hogy a kisebb európai országoknak valójában nincs is szükségük tel­jes légierőre. Elég, ha a földi harcokat támogató helikopterekkel ren­delkeznek és harcra kész állapotban tartják repülőbázisaikat. (Má­soknak.) Szükség van-e működő vadászgépekre? Ezek szerint feleslegesek volnának a Gripenek is, de ezt is amolyan furcsaságnak tekintem. Lehet, hogy ha F16-osokat vennénk, mind­járt mások is úgy látnák, hogy szükségünk van saját vadászgépekre. Én - nem mint tartalékos alhadnagy, mert úgy nem értek hozzá, ha­nem - mint állampolgár, most is úgy látom, hogy kellenek nekünk a vadászgépek, fontos a saját véderő. Tessék tehát a MiG-ek javítására is nagyon odafigyelni! A történelem midig kedvenc tárgyam volt, s jól emlékszem általános iskolai tanáromra, aki minden második órán Zrínyi Miklóst idézte. Azt kellett megtanulnunk, hogy a költő-hadvezér szerint, ha mások szabadítanak majd föl bennünket a török megszállás alól, akkor azok fognak elnyomni bennünket. A történet az osztrákokról szólt, de volt annyi eszünk, hogy rájöjjünk: a tanár bácsi a szovjeteket ér­ti elnyomók alatt. Ha a mai viszonyokra fordítjuk át a történetet, ak­kor azt kell nagyon figyelnünk, mennyire aláz meg és ugráltat ben­nünket az, akinek a védelmére szorulunk. Igyekezzünk tehát minél ütőképesebbnek lenni a saját erőnkből. Legalább ésszel... Ha volna valaki, aki nem értené, hogy miről beszélek, annak sem magyarázok tovább. Kiskunfélegyházi szolgálatvezetőmet ajánlom figyelmébe. Bernáth főtörzsőrmester szállóigévé lett kijelentésével írta be magát a hadtörténetbe. Imigyen szólt: „Megmondtam már tíz­szer, százszor, ezerszer, hogy nem beszélek kétszer!” Olaszul felsőfokú szinten beszélő, megbízható munkatársat keresünk állandó munkára. Angolnyelv-tudás előny. Bérezés: megegyezés szerint. A jelentkezést, ill. a részletes fényképes önéletrajzot kérjük az alábbi címre: 6500 Baja, Pf. 111 „Megbízható munkatárs" jeligére. | Katicáról - svédül és magyarul A Bankfalui Általános Iskola diákjai illusztrálták rajzaikkal a könyvet Hamarosan kiadják a Svédországban már megjelent, Katica nevű cigánylányról szó­ló könyv magyar fordítását. A kötet il­lusztrációját magyar gyerekek, a kiskun­félegyházi Bankfalui Általános Iskola di­ákjai készítették az Oktatási Minisztéri­um felkérésére. Kiskunfélegyháza Staffan Carlsson svéd nagykövet tegnap járt Kiskunfélegyházán a tavaszra kiadásra kerülő könyvvel kapcsolatban. A látogatás alkalmával megismerkedett az országos szinten is elismert félegyházi etnikai okta­tási intézménnyel, annak diákjaival, peda­gógusaival, valamint Ficsór József polgár- mesterrel. A bankfalui iskola 121 diákjának több mint fele roma származású. A hasonló in­tézmények közül valószínűleg az ott ural­kodó rend, tisztaság, fegyelem, a színvo­nalas munka, illetve a negatív irányú meg­különböztetés hiánya miatt emelkedik ki. Vass Antal igazgató szerint ennek köszön­hető, hogy a minisztérium választása erre az intézményre esett. A munkában 20-25 félegyházi diák vett részt, akik a könyv elolvasása után készítették el rajzaikat. A kötet egyébként egy svédországi, XX. szá­zadban élő cigánylány életének történetét dolgozza fel. A kiskunfélegyházi városházán tartott sajtótájékoztatón Staffan Carlsson utalt arra, hogy Svédországot két kapcsolat is Magyarországhoz köti. Egyrészt a Staffan Carlsson svéd nagykövetet - a kép bal szélén - műsorral köszöntötték a bankfalui iskolások. fotó, v. p. Svédországban élő, a társadalomba beil- diákok megbeszélhetik, milyen érzés leszkedett, aktív kulturális életet élő ma- másnak lenni. gyár csoport. Másrészt a kiskunfélegy- A svéd nagykövet tervei között szerepel, házi Bankfalui Általános Iskola, amely hogy tavasszal, a könyv megjelenésekor az részt vett a kötet elkészítésében. A szé- elhunyt szerző testvérével, illetve gyerme- les körű kezdeményezés célja, hogy a kével megismerteti Magyarországot, azon könyv minél több roma és nem roma belül Kiskunfélegyházát, a Bankfalui Általá- összetételű iskolához jusson el, ahol a nos Iskolát. győrianikó A nemzeti park és a homokhátság Kerekegyháza Az Országgyűlés Környezetvé­delmi Bizottsága ma kihelyezett ülést tart Kerekegyházán. A na­pirendi javaslat szerint Szilágyi Gábor igazgató a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munkájáról tart tájékoztatót. Be­számoló hangzik el a Duna-Ti- sza közi homokhátság vízpótlá­sáról szóló országgyűlési hatá­rozat végrehajtásáról, majd szó lesz e terület jelenlegi helyzeté­ről és jövőben tervezett intézke­désekről. A bizottsági ülés részt­vevői ellátogatnak Fülöpházára. A csoportnak a Balázs-rét és a Kurjantó térségében bemutatják a vízhiányos területet. A Terep- bejárást a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának munka­társai vezetik. E programon ott lesz dr. Halász Rudolf, az Adu­vízig igazgatója, valamint mun­katársai. _______■ A tudomány ünnepnapjai Kecskemét 1997. óta november 3-a a Ma­gyar Tudomány Napja. Ez al­kalomból tudományos fóru­mot tartottak kedden a kecs­keméti Tudomány és Techni­ka Házában. A Bács-Kiskun Megyei Tudomá­nyos Fórum rendezvénysorozata 1995-ben kezdődött a hírős vá­rosban. Mára a megye két másik nagyobb településén, Kiskunha­lason és Baján is tartanak előadá­sokat. A programok egész héten át zajlanak a főiskolákon és egyéb helyszíneken. Á kecskeméti plenáris ülés ha­gyománya a városban található kutatóműhelyek összefogása ré­vén alakult ki. A Kecskeméti Főis­kola, a Bács-Kiskun Megyei Kór­ház Tudományos és Oktatási Bi­zottsága a MTESZ-szel és annak tagegyesületeivel közösen szer­vezi meg évente a tudomány napi Plenáris ülés a Tudomány és Technika Házában. FOTÓ: BOSNYÁK JÁNOS rendezvénysorozatot. A sorozat áttekintést nyújt arról, hogy a tu dományos műhelyekben mi tör­tént az elmúlt évben, s milyen kutatási programokat tartanak fontosnak. Nincs meghatározott tematika, változatos programmal várják az érdeklődőket. ■ Kecskemét is kiállítja... Európai Filmhét Új könyv Kecskemét is kiállítja... cím­mel megjelent a Katona Jó­zsef Múzeum Kecskemétiek a szabadságharcban című so­rozatának új kötete. A könyvbemutatóra ma délután 16 órától kerül sor a kecskeméti városháza dísztermében. A mű­sorban kolozsvári vendégek sze­repelnek: Sebesi Karen Attila színművész verseket és prózai műveket ad elő Kossuthról és Kossuthtól, leánya, Sebesi Hrip- szimé Tündér pedig a témához kapcsolódó dalokat énekel. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Kecskemét tá­mogatásával megjelent könyvet dr. Sárközy István alpolgármester méltatja, majd a szerzők mutat­ják be a kötetben megjelent, új kutatási eredményeket összegző tanulmányaikat. Hermann Ró­bert történész (a Hadtörténeti In­tézet igazgatója, a Kossuth-em- lékév országos titkára) a hazai és külföldi archívumok anyagának felhasználásával Gáspár András honvédtábornok életútját írta meg. Péterné Fehér Mária (fő­levéltáros, Bács-Kis­kun Megyei Önkor- | , gr i mányzat Le­véltára) Les­tár Péter, a későbbi pol­védzászló­alj Komárom feladásáig tartó tör­ténetét foglalta össze. Csikány Tamás történész, alezredes (a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára) a Kecskeméten megalakult 16. (Károlyi) huszár­ezred létrejöttét mutatja be. Erdősi Imre piarista szerzetesről, a „branyiszkói hősről” olvasható pályakép Zakar Péter szegedi tör­ténész (a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola tanára) munkája. Székelyné Körösi Ilona (törté­nész főmuzeológus, Katona Jó­zsef Múzeum) - aki a kötetet is szerkesztette - a Kecskemét vá­ros által 1849-ben kiállított sza­badcsapat tevékenységéről írt, amelynek élén a Jókai által is megörökített gerillakapitány, Muraközy János ügyvéd, festő­művész, honvéd százados állt. ■ ____ Kecskemét A z európai filmgyártás hét rendkívül érdekes termékét mutatja be holnaptól az Ott­hon mozi, az Európai Film­hét keretében. Holnap kezdődik és november 14-éig tart az Otthon mozinak az az előadás-sorozata, amely kere­tében minden este 19 órától más­más filmet tekinthetnek meg az érdeklődők. Az Európai Filmhét az osztrák Kánikula című alko­tással indul, amely tavaly a Ve­lencei Filmfesztiválon a zsűri nagydíját nyerte el. Ebben hat egymásba futó történet bontako­zik ki, felfedve egy csalódásokkal és magányos figurákkal teli vilá­got. A következő napon az angol Csavard be, mint Beckham! című filmet vetítik, amelyben egy In­diából származó lány focis karri­erjét követhetjük, akinek meg kell értenie, majd át kell hágnia a kulturális hovatartozásból adó­dó szabályokat. A francia Homok alatt című film érzékeny és mégis kímélet­len. Egy asszony mindennapjait mutatja be, aki immár egyetlen­ként hisz abban, hogy szeretett férjét nem nyelte el a tenger, ha­nem egy napon visszatér hozzá. Igazi élményt nyújthat az Iris - Ijigy csodálatos női elme című, amerikai-angol dráma, amely igaz történetet dolgoz fel. Az al­kotás a regényíró és filozófus Iris Murdoch és férje, az irodalom­kritikus John Bayley rendkívüli kapcsolatát mutatja be. Végzetes végjáték a címe annak az an­gol-francia filmnek, amelyben egy sakknagymester élete legfon­tosabb játszmájára készülve ta­lálkozik a szerelemmel. A gyö­nyörű orosz nő megmutatja a szeszélyes zseninek, hogy a sakk világán kívül is létezik boldog­ság. November 13-án mutatják be a Furcsa játék című osztrák fil­met, amely megdöbbentő hatás­sal tárja elénk az indíték és ma­gyarázat nélküli erőszakot. Az al­kotás a rendező, Michael Hane­ke egyik legradikálisabb mun­kája. Az Európai Filmhét az olasz-francia koprodukcióban készült Tudatlan tündérekkel zá­rul, amely a családról, a szere­lemről, a barátságról és ezek ke­veredéséről szól - a rendező Fer- zan Ozpetek szemszögéből, t.v.

Next

/
Thumbnails
Contents