Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-06 / 258. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. November 6., szerda Nézőpont Szász András __________ F alurombolás és cianidbomba Alig három évvel a Tisza teljes élővilágát elpusztító környezeti ka­tasztrófa után újabb aranykereső vegyes vállalat hozta rettegésbe Közép-Kelet-Európát. Ezúttal nem Nagybányán, hanem az Álba (ré­gen Alsó-Fehér) megyei Verespatakon. Verespatak környékén már a római időkben működtek aranybányák. A nemesfém érc formájában rejtőzik a sok száz éves település házai alatt, egyéb fémek és salakanyagok társaságában. Ahhoz, hogy hoz­záférhető legyen, több száz lakóházat kell lerombolni. Az eredeti ter­vekben a lebontásra szánt épületek között három magyar templom: katolikus, református és unitárius is szerepelt. (Verespataknak öt temploma van, két román és az említett három magyar.) A nemzet­közi nyomás hatására a templomrombolásról letett ugyan a román­kanadai Gold Corporation, ám a nemesfém különválasztásához ugyanolyan cianidos technológiát alkalmazna, mint a nagybányai Aurul cég. Újraéledt Csakhogy a verespataki zagytá­rozót (ülepítőt) tízszer akkorá­ra tervezik, mint a nagybányai. Elgondolni sem jó, milyen be­láthatatlan következmények­kel járó környezeti katasztrófát okoz, ha megreped a hatalmas ülepítő tó fala, és az iszonyatos méreg a környező folyókba ke­rül. Nem beszélve arról a veszteségről, amit a különböző nemzeti­ségek békés egymás mellett élését szimbolizáló, virágzó kultúrájú városka lebontása jelent. a falurombolás réme? A verespataki aranybánya még nem indult be. A cég eddig csak üze­meltetési terveinek ismertetőjét nyújtotta be a román környezetvé­delmi minisztériumhoz. Petru Lificiu, a szaktárca vezetője a napok­ban azt nyilatkozta: az aranybánya engedélyezéséről a román parla­mentnek kell döntenie. Ugyanakkor hozzátette: a minisztérium meg­adja a szükséges engedélyt, amennyiben a Gold Corporation teljesí­ti a környezetvédelmi feltételeket. Alig tizenkét évvel tehát a Ceausescu-diktatúra bukása után úgy tű­nik, újraéled a falurombolás réme keleti szomszédainknál. S ami en­nél is riasztóbb: újabb környezetpusztító bomba kezdte el a ketye­gést Európa közepén. Az egészben legfeljebb az nyújthat némi vi­gaszt, hogy az aranybánya beindítását egy nemzetközi bizottság vé­leményétől teszi függővé a román parlament. A bizottságban - állító­lag - magyar szakértők is helyet kapnak. Laktanyamustra Változik a homokhátság éghajlata Tudományos tanácskozás a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karán A Magyar Tudomány Napja alkalmából tegnap tudományos tanácskozást tartot­tak a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Ka­rán. Az agrár szekcióban mintegy tizenöt előadás hangzott el, igen széles tematikát ölelve át. Néhány az érdekes címek közül: Az aszmagtartalom hatása a szamóca gyümölcsméretére, A fajta és a művelés­mód hatása a sárgarépa egyöntetűségére és minőségére, A cseresznye alany-nemes kombinációk növekedési erély és termés­hozam alakulásának vizsgálata karcsú orsó koronaformán. Kecskemét Novák János, a Kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatórium vezetője Éghajlati ten­denciák a homokhátság vízháztartásában címmel fejtette ki gondolatait a tudományos tanácskozáson.- Mikor kezdődtek Kecskeméten a meteo­rológiai mérések? - kérdeztük az előadót a szünetben.- A XIX. század hetvenes éveiben, a város vezetőinek kezdeményezésére. Az igény megfogalmazásakor egyértelmű volt, hogy a homokhátság sajátos éghajlata alap­vetően befolyásolja az itt élők életkörülmé­nyeit és munkalehetőségeit. Számos időjá­rási jelenség változó gyakorisággal rontotta a mezőgazdasági termelés eredményessé­gét. Az elemicsapás méretű időjárási kilen­gések körében a vihar- és fagykárok, vala­mint az aszály és a jégeső volt a leggyako­ribb. A gyakorisági sorrend és a kárese­mény súlya, fontossági sorrendje erősen változott Bács-Kiskun megye térségében az idők folyamán. ÉRDEKESSÉGEK A CSAPADÉKRÓL, XX. SZ. ____________(KECSKÉIÉT)____________ M ennyiség Év A legtöbb csapadék 830 mm 1910 A legkevesebb csapadék 330 mm 1983, 2000 Forrás: Kecskeméti Agrometeorológia Obszervatórium______- A még nem túl régen véget ért huszadik században mi foglalkoztatta leginkább a meteorológusokat?- Különösen érdekes volt éghajlatunk víz- háztartása, amelyet többször részletesen taglaltak egy-egy aszályos periódus kap­csán. Főként az aszályosság éghajlati-agro- nómiai - talajtani - kapcsolatai foglalkoz­tatták a mezőgazdasági szakembereket és klimatológusokat régiónk környezeti feltéte­leinek vizsgálatakor. Ezeket a kíváncsisko- dásokat fokozták a globális klímaváltozás helyi hatásairól szóló hírek. Ha növekszik a régió hőmérséklete, az súlyos vízháztartási következményekkel járhat.- A homokhátság vízháztartásá­nak megítéléséhez milyen ismeretek szükségesek?- A meteorológiai elemeket és az ag­rotechnikai tényezőket kell ismerni. A meteorológiai elemek közül a csa­padék a legfontosabb. Továbbá a párol­gásviszonyokat reprezentáló lehetsé­ges párolgás (PE), amelyet a léghömér- séklet és a légnedvesség összefüggésé­ben számítunk. A kettő aránya alkal­mas annak eldöntésére, hogy a száraz­ság milyen mértékű és mennyire ve­szélyes a növényi élettevékenységre. Az ag­ronómiái - talajtani - tényezők közül fonto­sak a talaj víztározóképességének paraméte­rei. Ez a talajtípustól is erősen függ. A víz­forgalomban időnként döntő tényező a nö­vényzet, amely további feltételeket jelent a kölcsönhatások bonyolult rendszerében.- Mondana néhány érdekességet a múlt századbeli csapadékeloszlásról?- A huszadik századi csapadékmérések feldolgozásaiból számos érdekesség és ta­nulság állapítható meg. A legtöbb évi csapa­dék, 830 milliméter 1910-ben, a legkevesebb pedig, 330 milliméter 1983-ban és 2000-ben volt. Az évszázad első felében 537, a máso­dik felében 526 milliméter volt az átlagérték. Voltak olyan évtizedek (1981-1990), amikor 450 alatt volt a csapadék átlagértéke. E ne­vezetesen és tartósan aszályos időszakban közismerten kiéleződött a régió vízellátásá­nak kérdése. Bár ekkor még mindig vitatott maradt a probléma hosszú távú aktualitása. Néhány csapadékos (1995, 1998, 1999) év hozzájárult a cselekvés elodázásához.- Az évszázad második felét mi jellemez­te?- Sajnálatos tény, hogy az úgynevezett csapadéktározási időszakra (szeptember és március közti időszak) összegzett hiányok növekvő gyakoriságot mutatnak az évszá­zad második felében. Pedig köztudott, hogy a talajban raktározott nedvesség fontos tar­talék a nyár eleji aszályok elkerülésére. Ez volt a 2002. év vízhiányos tenyészidőszaká- nak egyik fontos okozati tényezője. Más­részt a talajvízszint évenkénti változása is összefügg a tél-tavasz csapadékosságával.- A csapadékmentes időszakok hossza lé­nyeges?- A vízháztartás és a növényi élettevé­kenység szempontjából különösen érdekes a csapadékmentes időszakok hossza. Lé­nyegében ez alapján lehet egyértelmű vá­laszt adni arra, hogy növekedett vagy csök­kent a csapadékosság. Ebből a szempontból is érdekes átrendeződések kezdetét sejtjük az évszázad első és második felének vi­szonylatában. Úgy tűnik, hogy 1951 és 2000 közt növekedett a különböző csapadékösz- szeg lehullásáig eltelt időszakok hossza, il­letve maximális tartama. Például 5 mm eső NOVÁK JÁNOS 1953-ban született Székesfehér­várott. A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem főiskolai karán, a nö­vénytermesztési szakon végzett. Agrometeorológusi szakképesí­tést az Országos Meteorológiai Szolgálatnál szerzett. 1975 óta dolgozik a kecs­keméti obszervatóriumban, 1985 óta vezető­ként. Nős, három gyermek édesapja. lehullásáig átlagosan 3-4 nappal több idő telt el 1951-2000 törzsértéke szerint, mint a megelőző 50 évben. Ilyen típusú elemzések alapján az is nyilvánvaló, hogy nem mindig a csapadék összege a fontos, különösen a vízigényes növényfélék tenyészidejében. Talán hihetetlen, de az évszázad második felében előfordult olyan eset, hogy két 10 mm-t meghaladó eső között 114 nap telt el, addig, hogy májusban hulljon a kérdéses mennyiség. Ennél még nagyobb szélső érté­kek is voltak, többnyire a tél folyamán.- A párolgást mi befolyásolja?- A csapadék és talajnedvesség biztosítot­ta párolgási lehetőséget alapvetően befolyá­solja a vízvesztési kényszer meteorológiai feltétele, amelyet az úgynevezett potenciális párolgásnak nevezünk. Évi átlagban 900 milliméter víz elpárolgása lehetséges a mé­rések és számítások szerint. Ennek több mint 70 százaléka lehetséges a tenyészidő- szakban. Tudjuk azt, hogy sok év átlagában nem számíthatunk 650 mm csapadékra és talajnedvességre. A párolgásviszonyok év­százados léptékű változására nincs egyértel­mű bizonyítékunk. Viszont az igaz, hogy száraz-csapadékszegény évben többnyire az átlagosnál nagyobb a párolgási vesztesé­gek esélye. A párolgást meghatározó hőmér­sékleti feltételek növekedése esetén egyér­telmű a tendencia kimenete. Vagyis foko­zódhat az aszályveszély. Egyébként ezt ta­pasztaljuk a növényi vízforgalom-számítá­sok alapján is. A vízforgalmi tényezők év­százados menete jelenleg az agrárium szá­mára kedvezőtlen kilátásokat sejtet, s telje­sen logikusnak tűnik az ivóvízellátásra prog­nosztizált rosszabbodó kilátások esélye is.- Tehát változik a Homokhátság éghajla- ta?- Általánosságban is elmondható, hogy változik az éghajlatunk, ez a múltban is megtörtént. Viszont a jelenlegi, az agrári­um szempontjából kedvezőtlen kilátások cselekvést kívánnak, és azt, hogy kellő súly- lyal kezeljük a szakszerit meteorológiai méréseket, az éghajlat tanulmányozásának fontosságát - hívta fel a figyelmet Novák Já­nos, a Kecskeméti Agrometeorológiai Ob­szervatórium vezetője."”­Olaszul felsőfokú szinten beszélő, megbízható munkatársat keresünk állandó munkára. Ango íny elv-tudás előny. Bérezés: megegyezés szerint. A jelentkezést, ill. a részletes fényképes önéletrajzot kérjük az alábbi címre: 6500 Baja, Pf. 111 „Megbízható munkatárs" jeligére. f Figyelnek az otthontalanokra Egyre több az utcán élő, segítségre szoruló ember Kecskemét Pontosan sehol sem tudják az illetékesek, hogy hányán is vannak, de mindig többen, mint ahányukról gondoskod­ni tudnak a karitatív szerve­zetek. Az utcán lakók közül sokan betegek, még többen rendszeresen isznak is. A hi­deg idő beálltával az ország­ban mindenütt próbálnak se­gíteni a rászorulókon, így Kecskeméten is, ahol jelenleg mintegy 300 hajléktalanról tudnak. Kecskeméten megháromszorozó­dott azoknak a hajléktalanoknak a száma, akikről az utcán kell gondoskodni. Ez a szám tavaly 10-12 személyt jelentett, míg idén csaknem negyvenet. A szakembe­rek szerint ennek ellenére nem nőtt drasztikusan az otthontala­nok száma a városban. Az utcai szolgálatot teljesítők egyre több rászorulót ismernek meg, így kb. ötven hajléktalannal rendszeres a kapcsolatuk. Muzsik Tamás, a Szociális Szolgáltató Központ Hajléktalangondozó Szolgálatá­nak tagozatvezetője elmondta: az utcán élők egyelőre heti három alkalommal kapnak élelmet. A csomagban kenyér, készétel, kon­zerv és forró tea van. Az élelmi- szercsomag-osztás gyakoribb lesz, ha még hidegebbek jönnek. Ezenkívül orvosi ellátásban is ré­szesülnek az otthontalanok.- Sikerült elérni, hogy egy átfo­gó ellenőrzés keretén belül rák- és tüdőszűrésben, fogászati ellenőr­zésben, valamint bőrgyógyászati vizsgálatban is részesüljenek ezek az emberek - tette hozzá. A hajléktalanok másik része a Táncsics Mihály utcán lévő haj­léktalanszállón talál magának menedéket.- Csaknem százszemélyes az épület, így telente mindig telt ház van - tájékoztatott a szálló veze­tője. Az éjjeli menedékhely és a nappali melegedő ingyenes, azonban az átmeneti szállóért fi- A Máltai Szeretetszolgálatnál megkaphatják a védőoltást a hajléktalanok. fotó: b. r. zetniük kell a hajléktalanoknak. Az adott személy jövedelme alap- látására. Rigóné Kiss Éva, a kecs- Terveink között szerepel, hogy ján állapítható meg a „lakbér”. így keméti szervezet vezetője el- december elején az utcán élő haj- 3900-7400 forint közötti össze- mondta: a szolgálat épületében léktalanoknak meleg zoknit és get kell annak fizetnie, aki igény- nappali melegedő várja a rászo- egy pár cipőt juttatunk - hallot- be veszi az átmeneti szállót. rulókat. Ezenkívül az utcai szol- tűk Rigóné Kiss Évától. - Ezenkí­- Az éjjeli szállás mellett itt gálát folyamatosan osztja a se- vül megérkeztek az ingyenes inf­moshatnak, főzhetnek és tisztái- gélycsomagokat, amelyekben a luenza elleni védőoltások is; amit kodhatnak az otthontalanok, va- hidegebb időjárás beköszönté- bármelyik otthontalannak be- lamint ingyenes csomagmegőrző vei kalóriadúsabb élelmiszert adunk, ha kívánja. Gyógyszer- is működik. Nézhetnek TV-t és találnak majd a hajléktalanok, adományt is kaptunk nem olyan videót is - mondta el lapunknak A kecskeméti szervezet pályáza- régen, ebben antibiotikum talál- a szálló vezetője. ton gyógyszert és kötszert nyert ható, amit szintén a rászorulók­A Máltai Szeretetszolgálatnál a fagyásból keletkező sérülések nak adunk oda. is felkészültek a hajléktalanok el- kezelésére. ____________gerencsér zoltáh s zakemberei jártak a yaskúti úti, egykori laktanyában. Úgy tapasz­talták, viszonylag jó állapotban vannak az épületek. Hasznosítá­sukról azonban csak az után le­het határozni, ha eldől, müyen feltételekkel jut hozzá az önkor- mányzat az ingatlanokhoz. u Baja Várhatóan még a hónap során megkötik a volt honvédségi in­gatlanok átvételéről szóló szerző­dést Baján. Széli Péter polgár- mester kérdésünkre elmondta, hogy a közelmúltban a város

Next

/
Thumbnails
Contents