Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

2002. November 29., péntek 0 L V ÁSÓI C SALÁDUNK Petőfi Népe - 11. oldal KIRÁNDULTAK AZ OVISOK. A bácsborsódi óvodások nemrégiben egy szép kiránduláson vehettek részt: a gemenci erdőbe utaztak. Nem is akárhogy! Kisvasút zakatolt velük, majd a Dunán lehajóztak Veránkáig. A felvétel az indulás előtt készült az apróságokról. ___________________________■ Ú JRA EGYÜTT. A közelmúltban ötvenéves találkozójukat tartották az egykori szabadszállási kisdiákok. A rendezvényre hajdani tanáraikat is meghívták. Terített asztal mellett elevenítették fel a diákcsínyeket és a legszebb iskolai emlékeket, s vidáman beszélgettek a az elmúlt esztendők eseményeiről is. ■ A múlt héten hirdették ki a fogászati hó­nap alkalmából rendezett me­gyei rajzver­seny eredmé­nyét. Az 1-2. osztályosok közt a keceli Varga Vivien győ­zedelmeskedett. Szép teljesít­ményéhez ezúton is gratulál szerető családja. ______■ B OLDOG SZÜLETÉS­NAPOT! Mé­száros István Richárdot harmadik szü­letésnapja al­kalmából ezú­ton is nagyon sok szeretettel köszönti és bol­dog, vidám gyermekkort kíván neki Attila, Andika és Zsuzsa mama. ■ Drága szüléink, Bóta István és Bucsi Mária november 27-én ünnepelték 54. házassági év­fordulójukat, valamint szüle­tésnapjukat. Ez alkalomból köszöntjük őket, nagyon jó egészséget és vidám, hosszú életet kívánunk mindkettőjük­nek: szerető gyermekeik és a család többi tagja.______■ H uszonöt év hűségben Pongrácz Béla és neje Kerekegyházán immáron 25 esztendeje házasok. A közelgő évforduló alkalmából nagyon sok boldogságot kívánnak nekik szerető fiaik, menyeikés unokáik. ■ Gregus Berta­lant 2. szü­letésnapja alkalmából köszöntik szülei, nagyszülei, kereszt­szülei, déd- szülei, Szil­via, Roli és egyetlen ük- mamája^____■ G ajdos Sán- dornét, a leg- drágább édesanyát köszöntjük 60. születés­napja alkal­mából: Ani­kó, Józsi és Vivien. GRATULÁLUNK! Orgoványon Csó­ka Andrást és fe­leségét, Kordás Máriát köszönt­jük harmadik há­zassági évforduló­juk, valamint szü­letés-, illetve nép­napjuk alkalmá­ból. Mindkettőjük­nek szívből kívá­nunk nagyon sok boldogságot és örömben-egészségben együtt töltött, hosszú, boldog életet. Nagybátyjuk, Laci és családja. Tisztelt Olvasóink! Felhívjuk figyelmüket, hogy az Olvasói csalá­dunk rovatban csak jó minőségű fotókat tudunk megjelentet­ni. Kérjük, hogy a képek mellé olvashatóan írják le a köszöntőt s azt, hogy mikorra kérik a megjelenést. Megcímzett, felbélyegzett válaszborítékot is szíveskedjenek mellékelni, megjelenés után csak így tudjuk visszaküldeni a fotókat. A szerk. Az állattartás szabályairól Szeretném leszögezni: bizton ál­lítom, hogy a kecskeméti Város- gazdasági Kft. Gyepmesteri Tele­pén nem elvadult, mindenre el­szánt kutyagyilkosok „garázdál­kodnak”, és a részlegvezetőjük sem egy vérszomjas emberpél­dány. Ezek az emberek a dolgu­kat végzik, a közgyűlés által az állattartók s legfőképpen a lakos­ság védelme érdekében a 7/1999. (III. 29.) sz. rendelet értelmében. Ezen rendelet beszerzését, alapos áttanulmányozását és maradék­talan betartását ajánlom forrón minden Kedves Állattartónak! Én ugyanis felettébb rühellem, hogy a fűben gyakran hancúrozó gyermekem cipőjéről kétnaponta suvickolnom kell a kutyagumit. Merthogy még egyetlen polgár­társamat sem láttam, aki betartva az imént említett rendelet 4. íj­ának (7) bekezdését, kutyája ürü­lékét összeszedte és az arra kije­lölt, megfelelő helyre tette volna! Igen fontos továbbá, hogy a rendelet 5. §-a szerint „az eb tar­tója - nyilvántartás céljából - a jegyzőhöz köteles bejelenteni, ha az eb a három hónapos kort el­érte; elhullott vagy elveszett; tar­tási helye három hónapnál hosz- szabb időre megváltozott; új tu­lajdonoshoz került”. Talán meg­lepő, de „az eb felügyeletét ellátó személy köteles az eb oltási iga­zolványát magánál tartani és a rendőr vagy közterület-felügyelő felhívására bemutatni”. Minden bizonnyal sokunk vé­leményét tükrözve, a legfonto­sabbnak tartom a 7. § (4) bekez­dését, mely szerint „ebet szaba­don futtatni kizárólag e rendelet 2. sz. mellékletében meghatáro­zott, e célra kijelölt (táblával meg­jelölt) területen szabad”. A (7) bekezdés szerint pedig tilos az állatok kínzása, bármilyen mó­don történő bántalmazása, elűzé­se, elhagyása vagy kitétele”. A szabályok, törvények nem ellenünk vannak, hanem értünk. Mindannyiunkért. A betartásuk pedig közös érdekünk lenne. Amíg Kecskemét utcáin az in­dokolatlan mértékben szaporodó és megunttá, feleslegessé váló kutyák tömegei csatangolnak, a gyepmesterek munkájára sajnos igenis szükség van. Mélyen Tisztelt Állatvédők! Én mint szociálismunkás-hallgató, őszintén megértem az érzései­ket. De higgyék el: mindenkinek jobb lenne, ha a gyepmesterek gyalázása és vádaskodás helyett inkább azon fáradoznának, hogy a lakosság értékrendje, állattar­tási kultúrája, etikája, ha nem is „uniós”, csak legalább emberi szintre felemelkedjen. Utána le­het - bár nem érdemes - dobálni a köveket! JUHÁSZ HENRIETTA KECSKEMÉT, TINÓDI U. 12/D Önkényeskedő sofőrök November 2-án Kecskeméten, a Rávágy téri távolsági buszmegál­lóban egy idős, elesett, ápolatlan bácsi várta a halasi buszt. Akik rendszeresen járnak erre, azok­nak ismerős a görnyedt kis öreg nagy, nehéz csomagjaival, szo­kásos, kék színű melegítőjében, ami az igazat megvallva nem va­lami tiszta. Jött a busz 18.15 körül, min­denki felszállt, kivéve a bácsit, akit a sofőr nem engedett fel. A váróban maradt utasok megdöb­benését egy hölgy törte meg, aki megkérdezte a sofőrt, hogy mi­ért nem viszi el a bácsit. Erre csak egy fölényes nemleges fejrá­zás volt a válasz. Két hete ugyanez történt este fél nyolc felé, csak annyi kü­lönbséggel, hogy akkor a mentő vitte el a bácsit, mivel az ott tar­tózkodók úgy ítélték meg, hogy rosszul van. Tehát nem attól volt négykézláb a járdán, hogy holt részegre itta magát. Vajon azóta még hányszor tapasztalta meg ez az idős em­ber ugyanezt az elutasítást? Miért nem viszik el a sofőrök? Azért, mert nem éppen kellemes illatú? Vagy amiatt, hogy hajléktalan, ápolatlan? De ha valahová igyek­szik rendszeresen, akkor csak la­kik valahol! Tizenöt éve buszozom. Ta­pasztalatból tudom, hogy nagyon sokan nem részesítik előnyben a fürdéssel járó, kellemes közérze­tet maguk és mások számára. Az ilyen „izomszagú” egyéneket mi­ért engedik fel a buszra az önké­nyes sofőrök? Ha ennyire védik az utasokat a kellemetlen szagú egyénektől, akkor az ízlésük for­málásában is segíthetnének és megtanulhatnák azt is például, hogy a sötét nadrághoz nem illik a vakító fehér zokni... NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Mit kapunk a pénzünkért? Tegnap bementem a kecskeméti nagypostára, hogy megnézzem s kiürítsem a postafiókomat. Hiva­talos leveleket vártam, ezért az ablaknál is sorban álltam, ahol az ajánlott küldeményeket fel le­het venni. Meglepetésemre meg­kért a bent ülő hölgy, írjam már alá a hivatalos levél átvételét. Azt, amelyet meg sem kaptam! Ter­mészetesen nem írtam alá. Ho­gyan is ismernék el egy olyan le­velet, amit nem is láttam? Reklamáltam. Már hárman vol­tunk a reklamációs irodában, mind azonos probléma miatt. Annyit a kérésemre kiderített a hölgy, hogy a levél Kecskemét­ről jött, de hogy ki a feladó, és hogy konkrétan honnan, azt nem. Miért is váltottam postafió­kot? Azért, mert amíg ezt meg nem tettem, korábban is történt velem ilyen eset. Nem kellene jobban odafi­gyelni az illetékeseknek a munká­jukra, s nem a mások bosszantá­sát keresni és úgy venni, mintha mi sem történt volna?! NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Mentőszolgálat Pató Pál úr módra Az orvosom beutalt Kecskemét­re, ahol kaptam két időpontot: az egyik 14-én 9 óra izotóplabor, a másik 25-én 9 óra 20 perc CT. Ez történt 12-én, kedden. Másnap a fájdalmaim erősödtek, ezért kér­tem az orvost, amennyiben lehe­tőség van rá, legyen szíves men­tőt kérni. A diagnózist látván ő ezt meg is tette. Eljött 14-e, csütörtök, és én reggeltől vártam türelmesen a mentőt - sajnos hiába. 15-én fel­hívtam a mentőszolgálatot. Egy férfi közölte, hogy még aznap meg fog történni a szállítás. Én megjegyeztem, hogy nekem 14- ére szólt az időpontom, ez nem lesz-e probléma. A válasz: ezt meg lehet oldani. Megnyugod­tam és vártam délután négyig. Akkor ismét rá kellett jönnöm, hogy aznap sem jönnek már ér­tem. Ismét telefonáltam. Egy má­sik férfihang nagyon udvariasan közölte: kértek a számomra egy új időpontot. Megkérdeztem tőle, ismeri-e a diagnózist, mire ő: igen, nagyon sajnálja, de nem tud mit tenni, és jöttek a külön­böző kifogások. Ó délelőtt nem dolgozott, a papírom át van húz- gálva, át van írva többször is... Nem volt kunszentmiklósi szállítás egyik nap sem? Vagy egy beteg nem beteg, azért már ki sem kell menni? (Később meg­tudtam: lett volna.) Ezek után a férfi közölte az új időpontot: 25-én 9 óra. Mond­tam, ez nem valószínű, hogy ne­kem megfelel, mert ugyanezen a napon, ugyanebben az időben a CT-vizsgálatom van. A két vizs­gálatot pedig egy időpontban nem lehet elvégezni... Mondtam azt is, megpróbálok utánanézni, valójában mi is történt... Ekkor már csöppet sem udva­riasan közölte: ne tegyem, úgyis azt fogják válaszolni, nem volt rá kapacitás. Inkább menjek el hét­főn az orvoshoz. Ezek után több kérdés is fog­lalkoztat. Csütörtökön miért nem értesítették a beküldő orvost, hogy időben tudott volna intéz­kedni? Ha én nem telefonálok, mikor értesítettek volna az új idő­pontról? A két időpont között ti­zenegy nap eltérés van, ez na­gyon hosszú idő. A legújabb idő­pontom már 27-ére szól! Tizen­három nappal hosszabb a bi­zonytalanság. Ezt nemcsak fi­zikailag, de lelkileg is el kell vi­selni. ______ R.-NÉ, KUNSZENTMIKLÓS S olton, az idősek klubjában kö­szöntötték Faragó Bélát 95. szü­letésnapja alkalmából. A klub valamennyi tagja és dolgozója erőt, egészséget és hosszú éle­tet kíván Béla bácsinak. ■ O BO 80 80 80 80 80 80 g Ágasegyházán s s s s s s s s s Berta Sándort és feleségét Gugi Zsuzsannát h ázass ágköt ésük Q 30. évfordulója alkalmából Q * köszönti a ® ^ Németh és a Pintér család ^ ^ Kecskemétről. ^ »80 80 80 80 80 80 80« Kecskemétre! özv. BOGNÁR ISTVÁNNÉT 90. SZÜLETÉSNAPJÁN köszönti családja: unokái, fű ^ dédunokái, testvére /' Cikkünk nyomán__ A zsebünk bánja A Petőfi Népe címlapján novem­ber 5-én megjelent, Kevés a bor című cikkhez a következő ész­revételt teszem: nem tavaly pa­naszkodtak a borászok, hogy te­le a pince, hanem most ősszel, a szüret előtt, vagyis három hó­napja. Most már világosan lát­szik, hogy a céljuk a szőlő árá­nak alacsony szinten történő tartása volt, amit el is értek! Ezt mint szőlőtermelő a saját bőrö­mön, pontosabban a zsebemen tapasztaltam meg. ____________SZECtŐDI GYÖRGY, KUNADACg K incs a kicsiknek Borús, esős, szomorkás regge­len kedvetlenül jönnek a gyere­kek az óvodába, egy-kettő még el is sírja magát, hogy álmos. Ál­talában a reggelizés közben ele­venednek fel jobban. Aznap is így volt, amikor megérkezett hozzánk egykori óvodásunk, Bartos Péter és felesége, Farkas Katalin - sok-sok színes lég­gömbbel. Néhány nappal koráb­ban volt az esküvőjük, és a te­rem, ahol a lakodalom zajlott, e léggömbökkel volt feldíszítve. Nekik már nem volt szükségük a színes lufikra, ezért meglep­tek azokkal bennünket és a ki­csiket... Szívmelengető érzéssel néztük, ahogy az apróságok bir­tokba vették az ajándékot. Kö­szönjük a kedves meglepetést! A DAMJANICH UTCAI ÓVODA DOLGOZÓI, BAJA Juhász Sándornak, Izsákra! 50. születésnapod alkalmából sok boldogságot kíván: feleséged, gyerekeid, vejed, unokáid: az egész család, barátok. ,.i kicsik-nagyok egyaránt. ^

Next

/
Thumbnails
Contents