Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. November 23., szombat Nézőpont Barta Zsolt _____________ S zegény ország sikeremberei Magyarország leggazdagabb embere 40 milliárdos vagyonnal ren­delkezik. Nála szegényebb az a vállalkozó, aki ugyanezen a listán a 100. helyre került. Az ő becsült vagyona körülbelül 2,5 milliárdra rúg. A kiadványt az egyik országosan terjesztett napilap jelentette meg nemrég. Átböngésztem a sikeremberek történetét. Ők többnyire diplomás, több nyelven beszélő gazdasági zsenik, akik ügyesen forgatták pén­zeiket. Sokat és profi módon dolgoznak, rengeteg embernek adnak munkát, sok-sok adót fizetnek stb. Illetve, ami még közös bennük: csaknem mindenki a ’90-es években alapozta meg jólétét. Ez az érem egyik oldala. Az érem másik oldala pedig pont az az időszak, amikor is a mesés vagyonok születtek. Az 1989 és 2001 közötü időben állt át az ország a piacgazda­ságra. Müliók vesztették el ál­lásukat, kényszerültek munka­helyet váltani. A változások okozta sokkot az ország egyes vidékei a mai napig sem tudták kiheverni. Gondolok itt Észak-Bácská- ra, Szabolcsra, a Viharsarokra, Nógrád vidékére is. A fizetések reálér­téke az idén érte el az 1989-es színvonalat. Szóval a polgárok többsé­gének a ’90-es évek nem annyira egy sikeres, mint inkább egy feszült­ségekkel, bizonytalansággal teli időszakot jelentettek. Olyan éveket, ahol sokszor a számlák kifizetése is komoly teljesítményt jelentett még a munkában álló családoknak is. Egy minisztériumi felmérés szerint ma is egymillió család küszködik rezsifizetési gondokkal. Eb­ben az időszakban tettek szert mesés vagyonokra az említett kiad­ványban szereplők. Azaz 2,5-40 ezer évnyi átlagfizetést érő vagyont tudtak egy bő évtized alatt felhalmozni. (Ma nettó 1 millió forint kö­rül van egyévi átlagfizetés idehaza.) Még mielőtt valaki az SI-vel, az­az a Sárga Irigységgel vádolna meg, közlöm: számomra a polgári ér­tékrend egyik ismérve a magántulajdon megléte, annak tisztelete. A gond csak az, hogy az ország lakosainak többsége még véletlenül sem tudta a távolból követni őket. Ez nem is csoda: az ország fejlő­déséből ez ugyanis nem következett. Hazánk GDP-je - bruttó nem­zeti összterméke - tavaly jutott el a rendszerváltás előtti szintre. Ez pedig nem sok még akkor sem, ha tudjuk: a ’89-es szintet már egy átalakított piacgazdasággal rendelkező Magyarország érte el. Sokat és profi módon dolgoznak Magyar nők jövője az unióban Egy felmérés szerint a nők kevésbé tájé­kozottak az Európai Unió és a csatlako­zás kérdéseiben, mint a férfiak. Ezen kí­ván változtatni az a program, amelynek keretében a szebbik nem képviselőinek rendeznek információs napot. Kecskemét A Nők Magyarországon - Nők Európában elnevezésű információs napot ezidáig már több magyar városban is megtartották. Az esemény célja, hogy az uniós kérdések­ben sokszor tájékozatlan nők megismer­kedjenek a tagság előnyeivel és lehetősé­geivel, akár szociális, akár munkavállalási téren. A rendezvénynek legutóbb csütörtökön a kecskeméti Katona József Könyvtár adott otthont. Az Európai Bizottság Magyaror­szági Delegációja és a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont közös szervezé­sében létrejött kötetlen beszélgetésen Ju­hász Borbála nőtörténész a feministák mozgalmáról tartott történeti összefogla­lót. A karrier és a gyermekvállalás kérdésé­vel kapcsolatosan példaként említette a tagországok közül Hollandiát, ahol egy ko­molyan kiépített bölcsőde- és óvodarend­szer segít abban, hogy a nőknek ne kelljen a kettő között választaniuk. Dr. Szabó Szil­via jogász arról beszélt, hogy Magyaror­szágon még nem születtek meg azok a tör­vények, amelyek a nők diszluiminációját végképp megszüntetnék. Szóba került az a felmérés is, amelyből kiderül, hogy a magyar nők közül kik azok, akik a csatlakozást követően az unió töb­bi tagországában vállalnának munkát. Az adatok azt bizonyítják, hogy a huszonéves korosztály mindenképpen élni kíván a le­hetőséggel. Ezzel szemben a 30-40 év kö­zötti nők csak a már elért életszínvonal és az itthon megszerzett pozíció megtartására vágynak. A kerekasztal-beszélgetés egyet­len férfi előadója volt Benedek Attila, aki az Európai Tájékoztatási Központot képvisel­te. O elmondta, hogy az unió tagállamai­nak intézményeiben álta­lában a dolgozók tíz szá­zaléka a nő. Ebből a szempontból Magyaror­szágon is hasonlóak az adatok. Kivételt képeznek a különböző országok parlamentjeiben számí­tott arányok. Míg Magyar- országon a parlamenti munkában részt vevőknek szintén csak tíz százaléka nő, addig Skandinávia parla­mentjeiben a szebbik nem aránya eléri a negyven százalékot. Az információs programon szóba került a nők bántalmazása is. Ezzel kapcsolato­san elhangzott: osztrák mintára itthon is ki kellene alakítani a bántalmazott nőket védő intézményrendszert. Már az is hala­dásnak számít, hogy a magyar nőket ért bántalmazások nyilvánosságra kerülnek, tehát a társadalom mer ezekről az esetek­ről beszélni. TAKÁCS VALENTINA Ellopták a harcikutyákat Kunszállás Kerüljük a drogot! Baja A bajai Kábítószerügyi Egyezte­tő Fórum (KEF) és az angol DAT csoport (a magyar szervezet megfelelője) együttműködési programja keretében hétfőn ér­keznek tapasztalatcserére szak­értők a Sugovica-parti városba. Több intézményt - Jelky-szak- képző, rendőrség, Türr-szak- képző - is meglátogatnak a ven­dégek. Másnap 9 órától szak­mai beszélgetéssel folytatódik a program az Ifjúsági Házban. Csütörtökön 11 órától a művelő­dési központ nagytermében vá­rosi nyílt KEF-nap lesz. Itt Pre­venció és egészségfejlesztés címmel fórumot tartanak a he­lyi intézmények gyermek- és if­júságvédelmi felelősei, drog­koordinátorai. ■ Tovább bonyolódik a kunszál­lási tiltott kutyaviadal ügye. Ismeretlen tettes ugyanis csü­törtökön ellopott hat harciku­tyát abból a tizenötből, ame­lyeket a napokban találtak egy kunszállási tanyán. Mint arról korábban beszámol­tunk, a rendőrség állampolgári bejelentés nyomán jutott el ked­den ahhoz a tanyához, ahol ti­zenöt, harcászatra kiképzett ku­tyát tartottak. Az állatok egy ré­szén - amelyek között kölykök is akadtak - begyógyult sebek, sé­rülések voltak. A nyomozók az állatokon kívül mérleget, stop­perórát, valamint a kutyák keze­lésére szolgáló antibiotikumokat is találtak. Az ebeket, illetve a ku­tyaviadalok szervezéséhez és a kutyák felkészítéséhez szüksé­ges eszközöket lefoglalták - tud­tuk meg a rendőrségtől. A harci kutyákat nem szállították el - mint az üggyel kapcsolatban ko­rábban más kutyákkal ezt tették -, hanem a tanyán hagyták. Ferenczi László, a rendőrség szó­vivője elmondta: a Dunakeszin lévő telepen már nem tudtak több kutyát fogadni, ezért ideig­lenesen a tanyán hagyták az álla­tokat. A ház 28 éves tulajdonosát viszont őrizetbe vették a történ­tek után. A fiatalember távollé­tét használta ki a tolvaj, amikor szerdán hajnalban ellopott hat kutyát a lefoglalt tizenötből. Egyes információk szerint az el­lopott ebek mindegyike felnőtt, kifejlett példány volt, a tettes a kölyköket hagyta csak a háznál. A rendőrség ismeretlen tettes el­len indított eljárást. Egyelőre nem tudni, mi vezérelte a tolvajt, amikor ellopta a fél tucat kutyát. Az okozott kár mintegy 180 ezer forint. Mint ismert, az ügy múlt héten szombaton került a nyilvá­nosság elé, amikor a kunszállási Róna Panzió pincéjében tiltott ál­latviadalt lepleztek le a rendőrök. Az 57 előállított személy közül kilencet vettek őrizetbe, közülük pedig három férfit letartóztattak. A többiek szabadlábon védekez­hetnek. Részben tiltott állatvia­dal szervezése a gyanú, de ezen­kívül kábítószerrel való vissza­élés miatt is eljárás indul egyes személyek ellen. GERENCSÉR ZOLTÁN KECSKEMÉTI FŐISKOLA TŰI a 8000. mérnöki diplomán - GAMF Gyakorlati bemutatóval egybekötött előadás a szupravezetés témájában A Kecskeméten és a város vonzáskörzeté­ben lakók biztosan hallottak már a térség legnagyobb műszaki felsőoktatási intéz­ményéről, a GAMF Karról. A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara már közel 40 éve működik. Fennállása óta az intézmény számos változást élt meg. 2000 januárjá­ban a Felsőoktatási Törvény értelmében létrejött a Kecskeméti Főiskola. Intézmé­nyünk ekkor a Kecskeméti Főiskola Mű­szaki Főiskolai Kara nevet viselte, míg 2002 szeptemberétől a Kecskeméti Főis­kola GAMF Kara néven szerepel. Az el­múlt években nem csak a név változott, bővült az oktatott ismeretek köre. Az intéz­mény kezdetben csak gépgyártás techno­lógus üzemmérnököket képzett. Napjaink­ban a karon - az alapképzés keretében - gépészmérnökök, mérnök informatikusok, műszaki menedzserek és mérnök tanárok képzése folyik. A 2000/2001. tanévtől - a főiskolai alapképzés mellett - beindult a felsőfokú szakképzés is. A képzési rendszer kiszélesítésével párhuzamosan nőtt a hallgatói létszám. A 2002/2003. tanévben nappali tagozaton 2221 fő, levelező és kihelyezett tagozaton pedig 643 fő kezdte meg tanulmányait. Je­lentős a posztgraduális képzésben részt vevők száma is. A hallgatói létszám növe­kedésével növekedett az oktatók száma. A 95 főállású oktató közül 13-nak van tudo­mányos minősítése. A karon fontos szerepet kap a kapcso­lattartás a kis- és nagyvállalatokkal, vala­mint a külföldi felsőoktatási intézmények­kel. A vállalatok közül többen nem csupán szakmai-gyakorlati és szakdolgozat-készí­tési lehetőséget biztosítanak, hanem je­lentős anyagi támogatást is nyújtanak. A vállalatok munkatársai és az oktatók közöt­ti viszony rendkívül jó. A főiskola több eu­rópai ország egyetemével, főiskolájával működik együtt. Az intézmény 39 éves fennállása alatt több mint 8000 diplomát adott ki. A vég­zett hallgatók iránt nagy a kereslet, amit a kar állásbörzéin rendszeresen megjelenő cégek száma és az intézménybe eljuttatott álláspályázatok mellett a hallgatók pálya­követéses vizsgálata is megerősít. Diplo­másaink az ország minden részén a legkü­lönbözőbb - többnyire vezető - beosztá­sokban dolgoznak. Volt hallgatóink közül többen külföldön futottak be sikeres pá­lyát.- Milyen képzésekre jelentkezhet­nek a diákok?- A főiskolán alapképzés, felsőfokú szak­képzés, és szakirányú továbbképzés folyik. Alapképzési szakok a GAMF-on: gé­pészmérnöki szak, műszaki informati­kai szak, műszaki menedzser szak, mérnök tanári szak. A képzési idő átlagosan 6 félév, ettől csak a műszaki menedzser és a mérnök tanári képzés tér el. Műszaki menedzser szakon 7 féléves képzésben vesznek részt a hallgatók, melyből az utolsó félév folya­mán szakmai gyakorlatot folytatnak. Az egyes szakokon az ún. törzsanyag egységes. Ennek keretében a szak sajá­tosságai által megszabott természettudo­mányos alapismeretek, gazdasági, hu­mántudományi, jogi, idegen nyelvi és me­nedzsmentismeretek kerülnek oktatásra. Ezek alapozzák meg a széles körű szak­mai ismereteket és a különféle speciális területek művelésével összefüggő, a mér­nöki készségek kifejlődését elősegítő to­vábbi tananyag oktatását. A speciális szakmai ismereteket a szakirányok nyújt­ják. A hallgatók képzésük utolsó félévében szakdolgozatot készítenek, majd sikeres zá­róvizsga után kapják meg diplomájukat. A záróvizsgára bocsátás feltétele alapfokú „C” típusú vagy középfokú „A” vagy „B" típu­sú nyelvvizsga megszerzése egy idegen nyelvből. A főiskolai felvétel feltételei között nem szerepel a nyelvvizsga, de megléte többletpontot jelenthet a jelentkezésnél. A gépészmérnök, a műszaki informatikai, és műszaki menedzser szakokon a nappali tagozaton felül levelező és szakirányú továbbképzés is folyik. A főiskolai alapképzés mellett már har­madik éve folyik a felsőfokú szakképzés a GAMF Karon. Ezen a formán belül két szakon, a gépipari mérnökasszisztens és a logisztikai műszaki menedzserasszisz­tens szakon folyik oktatás. A képzési idő 4 félév, melynek letelte után - a megfele­lő feltételeket teljesítve - a hallgatóknak lehetőségük van arra is, hogy tanulmánya­ikat a főiskolai mérnökképzésben folytat­hassák. A GAMF Kar az érettségizett, ill. az érett­ségi előtt álló fiatalok felsőfokú intézmény­be való bejutása, valamint az ottani helytállá­suk segítése céljából önköltséges formá­ban nulladik évfolyamos oktatást is indít ma­tematika és fizika tárgyakból. Több mint iskola, több mint tanulás! A kar 9 hektáros területén több oktatási épület, jól felszerelt és Internet-hálózatra csatlakoztatott könyvtár, sportolásra, pihe­nésre alkalmas nagy park, valamint tornate­rem, labdarúgó-, kézilabda- és teniszpályák találhatók. 2002. szeptember 6-án adták át a főiskola új informatikai intézetét, mely tel­jesen új és korszerű termekkel, laborokkal, nagyelőadóval áll a hallgatók, a tanárok és az oktatás rendelkezésére. A főiskola eddig is kiemelkedően jó informatikai infrastruktú­rája így még tovább fejlődött. A kulturális életet különböző kiállítások, előadások és főiskolai, ill. hallgatói rendezvények színesí­tik. Ezek programját mind a karon, mind pe­dig a 700 férőhelyes kollégiumban is élvez­hetik a hallgatók. A GAMF Kar minden évben rendez nyílt napot, amikor az érdeklődők szemé­lyesen is meglátogathatják intézményün­ket. Ilyenkor a szakonkénti részletes tájé­koztatók meghallgatásán felül lehetőség nyílik a tanszékek, laboratóriumok megte­kintésére, valamint a kari felvételi tájékoz­tatók (prospektus és CD) beszerzésére is. Az idén a GAMF Kar nyílt napot no­vember 29-én, pénteken, 9 órától ren­dez, melyre sok szeretettel várunk min­den érdeklődő végzős középiskolást és szüleiket is. A nyílt nappal és a felvétellel kapcsolatos ügyekben részletes tájékoztatás a tanulmá­nyi osztálytól kérhető. Telefon: 76/516-316; 76/481-003 E-mail: felvetel@gamf.hu Honlap: http://www.gamf.hu A 2002 szeptemberében átadott Kalmár Sándor Informatikai Intézet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents