Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-14 / 265. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. November 14., csütörtök Nézőpont Bálái F. István A harmadik hatalmi ág? A rendszerváltás után gyakran esett ugyan szó a bíróságok műkö­déséről is, de a közvélemény előtt valójában rejtve maradt, hogy a bí­rák milyen érzésekkel foglalták el helyüket a megváltozó társadalom­ban. Csak most, a Legfelsőbb Bíróság élén történt személycserét kö­vetően vélem látni egy áttörési folyamat kezdetét, melynek lényege, hogy a bírói kar tényleg el kívánja foglalni azt a helyet, amely a „har­madik államhatalmi ág” megtestesítőjeként őt megilleti. Demokratikus társadalmakban alapvető kívánalom, hogy a bírósá­gok függetlenek legyenek a másik két hatalmi ágtól, a törvényhozó parlamenttől és az államügyek végrehajtását intéző kormánytól. A közjogi feltételei ennek adottak is, a személyi és tárgyi feltételeiről pedig viták folynak. A bírák fizetése mélyen az európai átlag alatt van, s nem kevesen végzik napi munkájukat rogyadozó épületekben, méltatlan körülmények között. Ezeknek a vitáknak az egyes részle­tei ugyan szűkén vehető szakmai kérdések, de a bíráknak sem mind­egy, hogy milyen „társadalmi hátszél” támogatja törekvéseiket. Ideális esetben a bíró abszolút erkölcsi tekintélyként, szikla­szilárd jellemként áll a társada­lom előtt, aki bölcsen és nagy hozzáértéssel végzi feladatát. Az emberek bíznak benne és hisznek neki, ezért mellé áll­nak, ha valamit kér. A bírói testületek és az egyes bírák iránti bizalom kérdésében alapvető probléma ugyan nincs, de alig­ha hiszem, hogy egyöntetű társadalmi támogatottságra találna mondjuk a bírói fizetések megduplázása, pedig európai összehason­lításban ez is kívánatos lenne. A tekintélyt ki kell harcolni! A tekintélyt a jól végzett munka adja, de csak akkor, ha erről a köz­vélemény is meg van győződve. Ha az egyes ügyek érintettjein túl a társadalom egyébként közömbös tagjaiban is él az a tudat, hogy a bí­ró okos, aki sokat dolgozva végez nehéz munkát. Igazságos és vég­rehajtható, még a tanulatlan ember számára is értelmezhető ítélete­ket hoz, tisztelve az esendő embert is. Nem biztos, hogy a közvéle­ményben ilyen kép él a bírákról, s az sem biztos, hogy a törvény- alkotó hatalmi ág segíti egy ilyen kép kialakulását. Hogy valós vagy torz-e, amit az igazságszolgáltatásról gondolunk, az a médián is mú­lik, s valóban: gyermekcipőben jár a bírósági szakújságírói munka is. Munkám során többnyire olyan bírókkal találkoztam, akiknek bá­mulom ragyogó intellektusát, nyomdakészen pontos fogalmazását. De találkoztam olyannal is, akiről szőke nős viccek jutottak eszem­be. Egy roncsautóval kapcsolatos csempészési ügyben egyértelmű volt, hogy a vádlottak ellentmondásban vannak, s erre ráérzett a bí­rónő is. Negyven percen át próbálta ezután kibogozni azt - sikerte­lenül -, aminek öt perc alatt a végére lehetett volna járni. Persze csak akkor, ha a bírónő - ha már belekezdett, s ha már gépkocsival kap­csolatos pert vezet - tisztában lett volna olyan fogalmak közötti ösz- szefüggésekkel, mint alváz, alvázkeret és futómű. Tájékozatlansága nem növelte a bírói kar tekintélyét. Mégis: a bírákat arra biztatnám, hogy vállaljanak több közszereplést, markánsabban hallassák hangjukat egy akár morális vagy a munká­jukat érintő törvény-előkészítési kérdésben, úgy, hogy ez jól közve­títhető legyen. A bírók ne zárkózzanak el, ha egy-egy újságíró mond­juk az ítéletük indoklásának közérthetőbb értelmezését kéri tőlük. Az is jó, ha a bíró jelzi a sajtónak, ha ítélet várható. így jelenhetnek meg nagy számban karakteres bírói arcélek a közvélemény előtt, ami a tekintély és társadalmi elfogadottság növekedéséhez vezet. Magyarország kedvenc haszongépjármüve Hosszú lenne felsorolni azokat a tényeket, hogy ki miért szereti. Az óriási európai sikereken túl közel két éve kategóriájában Magyarország legkedveltebb haszongépjármüve. lp,Só.a«,’"«'í­S5SÄSS*—-! FordTRANSIT Minőség. Megbízhatóság. yVSÜ Vegyes átlagfogyasztás: 7,4-11 1/100 km, C02-kibocsátás: 191-262 g/km. FordHovány Kecskemét 6000 Kecskemét, Szt. László kit. 20. Tel.: 76/487-300. Vasárnap 9-12-ig nyitva. Adná a tag, de nem adhatja Anomáliák az üzletrészek állami felvásárlása körül Alábbi írásunk szereplőjét elküldték a té- eszből, de az üzletrészét nem adhatja el. Az előzmény: alaposan fölkavarta az álló­vizet az Orbán-kormány, amikor meghir­dette a szövetkezeti üzletrészek állami fölvásárlását. Ezzel mintegy igazságot akart szolgáltatni azoknak, akik a papí­ron meglévő vagyonrészüknek semmi hasznát sem látták, mert használatáért a tsz. nem fizetett. Üzletrészek Az igazságtétel során először a még működő szövetkezetek kívülálló külső üzletrészesei ajánlhatták föl megvételre tulajdonrészüket az államnak. Aztán elkezdődött a nyugdíjas tagok üzletrészeinek megváltása is. Végül pedig a kívülállók és a nyugdíjasok a felszá­molás és végelszámolás alatt álló szövetke­zetekben lévő tulajdonrészüket is felkínál­hatták az államnak megvásárlásra. Az ilyen helyzetben lévő szövetkezetek aktív tagjai nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. S ezt bi­zony sokan és okkal sérelmezik. Mint például a kecskeméti Szlávik István. A helyi Kossuth Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben dolgozott gépkocsivezető­ként 1977-től. Természetesen tagja is volt a közös gazdaságnak. 1996-ban kapott egy le­velet a BONUS ECO Befektetési és Felszá­moló Rt. Bács-Kiskun Megyei Felszámoló Irodájától. Ebben közölték vele, hogy lét­számcsökkentés, illetve felszámolási eljárás miatt 70 nap felmondási idő figyelembe vé­telével augusztus 1-jével felmondják a mun­kaviszonyát. Ezt Szlávik István tudomásul vette, annál is inkább, mert - amennyire csak a helyzet engedte - korrektül jártak el vele szemben. Május 24-étől augusztus 1-jé- ig felmentették a munkavégzés alól - átlag- fizetés folyósítása mellett. Végkielégítésként négy havi átlagkeresetét is fölvehette. Most mégis elégedetlen. Nem az elbocsátása körülményeivel, ha­nem azzal, hogy az ő üzletrészét nem ve­szi meg az állam. Birtokában van a tsz-től 1992. május 19-i dátummal kapott levél, amelyben tájékoztatják, hogy mennyi rész­jegytőkéje, üzletrésztőkéje és föld-rész- aránytulajdona van a közösben. Az üzlet­részének értéke kellőképpen indokolttá te­szi, hogy sérelmezze az üzletrészek állami felvásárlásának logikáját, amely őt abba a körbe sorolja, akikre nem vonatkozik a vé­teli ajánlat. Az indok pedig nem más, mint az, hogy ő még mindig tag a felszámolás alatt álló szövetkezetben. Tudni akarta, hogy tényleg fennáll-e még a tagsági viszonya, ezért hite­les információért az AGROBRÓKER Pénz­ügyi Szolgáltató és Tanácsadó Rt.-hez for­dult. Választ 2002. szeptember 3-i dátum­mal kapott: „Értesítem Ónt, hogy a Szövet­kezetekről szóló 1992. évi I. törvény 48. pa­ragrafus (1) bekezdése alapján a tagsági vi­szony megszűnik, ha: a. ) a tag meghal, jogi személy tag meg­szűnik b. ) a tag a szövetkezetből kilép c. j a tagot kizárják d. ) a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át e. ) a szövetkezet jogutód nélkül meg­szűnik. A munkaviszony megszüntetése a tagsá­gi viszonyt nem érinti, az a munkáltató vagy a felszámoló részéről nem mondható fel.” Tulajdonképpen a válaszban benne van, hogy Szlávik István - bár a munkaviszonya rég megszűnt - még mindig tagja a felszá­molás alatt álló szövetkezetnek. S ez kizárja őt az állam által kedvezményezettek köré­ből, akiktől a 1992-es névértéken megvásá­rolják az üzletrészüket. Ezért is fordult az FVM megyei hivatalához, dön­tenék el, hogy ő most tag vagy sem? „Tájékoztatom, hogy a kecskeméti Kossuth Me­zőgazdasági Szövetkezet felszámolójának igazolá­sa szerint az Ön tagsági viszonya jelenleg is fennáll” - így kezdődik a hivatal válaszlevele. Ezután megmagyaráz­zák, hogy a hivatalnak miért nem áll mód­jában adásvételi szerződést kötni Szlávik Istvánnal. „A tagok esetében csak azon személyekre vonatkozik a vételi ajánlat, akik nyugdíjasok, illetve 1999. december 31. után nyugdíjasként léptek ki a szövet­kezetből.” Nos, Szlávik István még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Mint annak utánajár­tunk, egyelőre nem tehet mást, mint hogy vár a jó szerencséjére. S nem is biztos, hogy hiába vár. Ugyanis 2002. július 31-én Takács Mik­lós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője azt nyilat­kozta az MTI-nek: „egy ... készülő előter­jesztés ... lehetővé tesz majd, hogy az ál­lam a külső üzletrészesek, a nyugdíjasok, valamint a csőd és felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló szövetkezeti üz­letrészek után a közös gazdaságok aktív tagjainak is vételi ajánlatot tegyen szövet­kezeti vagyonára”. E nyilatkozat sajtóbeli közlésének napja, 2002. augusztus 1-je óta erről az előterjesztésről újabb hírt nem olvastam, nem hallottam, s hivatalos csatornán sem sikerült semmi közelebbit megtudnom róla. Bízzunk benne, hogy lé­tezik! A. TÓTH SÁNDOR KITÜNTETÉS. A szociális munkások napja alkalmából kulturális műsorral kedveskedtek Kiskunhalason a szakma dolgozóinak. Eb­ben az évben Balogh Zoltánné, valamint Darányi Mihályné vehette át a Kiskunhalas Szociális Ellátásáért díjat. _ fotó, Sebestyén istván Drágább lesz a levelezés Posta Holnaptól megváltozik a Magyar Posta Rt. hatósági és szabadáras szolgáltatásainak díja - tájékoz­tatta lapunkat Lovászi József, a szegedi igazgatóság sajtóreferen­se. Ezzel szeretné a posta ellenté­telezni az inflációt és a költség- növekedést. A szabadáras szol­gáltatások díja 7,4, a hatóságiaké átlagosan 5,6 százalékkal nő. Ez az áremelés elsősorban a banko­kat, biztosítókat, illetve a költség- vetési szerveket érinti, míg a la­kosságot csak kis mértékben ter­heli. Ugyanis a küldeményforgal­mi szolgáltatásokból a lakosság csak 10,3 százalékban részese­dik. Ezentúl a szabványos helyi levélre 33 helyett 35 forintos, a távolsági levélre 38 helyett 40, a levelezőlapra pedig 30 helyett 32 forintos bélyeget kell felragaszta­ni. Közepes címzett reklámkül­deményekre péntektől 57 helyett 60, ajánlott küldeményre 96 he­lyett 102, expressz szolgáltatásra pedig 200 helyett 250 forintot kell majd fizetni. Belföldi csomagok küldése 2 kilóig 360-ról 380 fo- rintra emelkedik. ■ A társasházak jövőjéről _________Kecskemét__________ S zeberényi Gyula Tamás, Kecs­kemét 15-ös számú választókör­zetének önkormányzati képvise­lője ma délután 16 óra 30 perckor fórumot tart a városháza első emelet 13-as termében. Beszélge­tésre várja körzete valamennyi társasházi és lakásszövetkezeti képviselőjét, valamint mindazo­kat, akik véleményt kívánnak nyilvánítani a körzet következő négy évben esedékes fejlesztési, felújítási és karbantartási felada- taival kapcsolatosan. ______ ■ Ú t épül az Bács-Kiskun / Tolna Állami forrásból épül meg az új Duna-hídra vezető M9-es út azon szakasza, amely a bogyiszlói cso­mópontot és a Tolna-Bogyiszló utat köti össze - derül ki abból a levélből, amelyet a közlekedési minisztérium küldött nemrég a bogyiszlói polgármesternek. Az eredeti tervek szerint az M9-es bogyiszlói leágazását csak egy keskeny önkormányzati útig épí­tették volna ki, ami újabb jelen­tős forgalomterhelést jelentett volna a falunak. Ám a lakosság elviselhetetlennek érzi a dunai kikötőbe tartó teherforgalmat. Bogyiszló azt szeretné, hogy az M9-es bogyiszlói csomópontjá­nak forgalma ne haladjon át a te­lepülés belterületén. Megoldot­ták volna a dunai kikötőbe irá­nyuló forgalom okozta problé­mát is: az M9-esen még egy cso­mópontot hoznak létre a kikötő­től nem messze. Ezt korábban a Nemzeti Autópálya Rt. elvben nem ellenezte. A minisztérium új hídhoz mostani levelében szerepel, hogy az állam építi ki a bogyiszlói csomóponttól a Tolna-Bogyisz­lói útig vezető utat (tehát nem csak a rövid szakaszt.j A levélből ugyanakkor az is ki­derül, hogy az M9-es bogyisz­lói csomópontjának helyén már nem lehet változtatni az építés előrehaladott stádiuma miatt. Eb­ben az esetben az adott helyen épülő bogyiszlói csomópontot kellene összekötni a dunai kikö­tővel, hogy a kikötői forgalom el­kerülje a falut. Ezzel kapcsolat­ban a főtanácsos összefogást ajánlott helyi szervezésben, a ki­kötőt üzemeltető cég, az önkor­mányzat, helyi vállalkozók rész­vételével, illetve pályázati támo­gatással. A projekthez „esetleg” a közlekedési minisztérium is ad pénzt. A bogyiszlói polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy ez ügyben elvi megállapodás van: a majdani elkerülő út meg­építésének előkészítéséhez mind az önkormányzat, mind a Blóker Rt. hozzájárul. ■ Minimum középfokú műszaki végzettséggel, magas fokú számítógép-ismerettel rendelkező ALKATRÉSZGAZDÁSZT raktározási, logisztikai gyakorlat, illetve angolnyelv-tudás előnyt jelent; valamint gyakorlattal rendelkező precíz AUTÓSZERELŐ SZAKMUNKÁST keresünk felvételre. Kimagasló munkáját magas jövedelemmel díjazzuk. AMIT ELVÁRUNK:- megbízható- pontos munkavégzés- magas fokú szakmai felkészültség AMIT AJÁNLUNK:- színvonalas munkahely- egy jó csapat- kellemes fizetés Önéletrajzát küldje Tóth Sándor részére, az alábbi címre: Hovány Kft. Kecskemét, Szent László krt. 20. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents