Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-13 / 264. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK KORKÉP 2002. November 13., szerda HUB Nézőpont Kübatovics Tamás Autósnak lenni örök kaland Drága autósok! Felesleges örömtüzeket gyújtani a benzinárcsökken­tés hírére. De ezt bizonyára önök is tudják. Mert az autós már csak ilyen. Semminek sem tud örülni. Jópárszor sorra vettem már ezeken a hasábokon az őket (minket) sújtó kellemetlenségeket. Szigorodó szabályok, dráguló kötelezők... Egy autóssal mindig történik valami. Engem például minap autóm miatt előállítottak. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy a bajai rendőrkapitányság melléküzemágat létesí­tett, melynek fő profilja kubatovicstamások gyártása. Erről szó sincs. Ellenőrizték autómat a járőrök, majd többszöri rádiós eszmecsere végén kijelentették: az én kocsim nem létezik, semmi keresnivalója az utakon. Megkértek, hogy fáradjak be a kapitányságra. Nem utasít­hattam vissza a kedves invitálást. Röpke fél óra alatt tisztázódott: a műszaki érvényes, szabályos, de nem szerepel a nyilvántartásban. Hozzátették, hogy gyakran előfordul ilyen eset. Javasolták, pontosít- tassam az adatokat az okmányirodában. (Egy adóforintokból fenn­tartott, nem egyenruhás hatóság hanyag volt, a rendőr tette a dolgát, én készülődhettem az ügyintézésre.) Majd 8-10 papír aláírása után szabadon távozhattam. Kezemben az igazolással, mely szerint előál­lítottak. Végre ez is megtörtént velem. Autósnak lenni - örök kaland. Ha én lennék az állam, nagyon szeretném az autósokat. Leg­jobban a dohányos, iszákos au­tóst kedvelném. Persze csak abban az esetben, ha kizárólag hivatalos csatornákon beszer­zett alkohollal hódítaná magát és cigarettája sem lenne csem­pészáru. Méginkább szeret­ném, ha nagy fogyasztású autójával éjjel-nappal járná az utakat és sosem keveredne balesetbe. Amennyiben mégis károsodna egészsé­ge, akkor elvárnám tőle, hogy gyorsan távozzon az árnyékvilágból. Ne kelljen költenem gyógyítására. Ilyen kegyetlen állam lennék. Csak tudnám, kitől tanultam ezt a szívtelen magatartást! Baján - és másutt is - mostanában döntenek a jövő évi súlyadóról. Egy tíz mázsás gépkocsit számolva - vagyunk még ladások szép számmal - évi 1500 forinttal nő az évi teher, ha a javasolt mértékű lesz az emelés. Ez az összeg 60 liter benzin tankolásával megtakarít­ható. Meglepő a számítás? Bocsánat, egy feltételről megfeledkeztem. Állításom csak akkor igaz, ha 25 forinttal csökken az üzemanyag ára. Na, az lenne az igazi autós kaland! Amire várhatunk. A dohányos, iszákos autós A bírák többet akarnak! Az ítélkező bírók társadalmi súlya és megbecsülése megfelel-e annak a szerep­nek, amelyet a „harmadik hatalmi ág” képviselőiként betöltenek? A válasz: egy­előre nem. így foglalhatnánk össze annak a tanácskozásnak a lényegét, amelyet dr. Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács elnökének előadását követve folytat­tak a Bács-Kiskun megyében működő bí­rák tegnap Kecskeméten. Bács-Kiskun / Kecskemét Dr. Lomnici Zoltán tegnapi kecskeméti láto­gatása egyrészt bemutatkozó jellegű volt a megyei összbírói értekezleten, másrészt tükrözte azt az újnak számító vezetési stí­lust, amellyel a Legfelsőbb Bíróság és az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke megkezdte hivatali tevékenységét. Lomnici Zoltán feltette a kérdést, hogy független és önálló hatalmi ág-e a bíráskodás Magyaror­szágon, miként a modern és demokratikus társadalmakban ez alapvető kívánalom? Eh­hez - fogalmazta meg maga a választ is - a közjogi feltételek adottak, de a végrehajtó hatalom a személyi és tárgyi feltételeket csak részben biztosítja, noha teljes egészé­ben kötelessége volna. Példaként említette, hogy a magyar bírói fizetések átlaga csupán 5 (azaz öt!) százaléka az európai átlagnak, s ebben a tekintetben kontinensünkön az utolsó előtti helyen kullogunk. A különféle nemzetközi és európai dokumentumok - például az Európa Tanács ajánlása - pedig leszögezik, hogy a bíráknak megfelelő kö­rülmények között és illő díjazás mellett kell dolgozniuk, mert ez része a korrupció elleni harcnak is. A Magyarországot vizsgáló országjelen­tések a honi ítélkezést nemzetközi viszony­latban is általában jónak és kellő gyorsasá­gúnak találják. Az ügyek 80 százalékában egy éven belül ítélet születik, s a felek ugyanebben az arányban el is fogadják a döntést, nem fellebbeznek. Kifogások főleg a Legfelsőbb Bíróság munkájával szemben fogalmazódnak meg. Lomnici Zoltán maga is elismerte, hogy a legfelsőbb bírói fóru­mon a polgári és közigazgatási ügyek elbírá­lása súlyos kívánnivalókat hagy maga után. Előfordult, miszerint olyan cégnél állapítot­tak meg jogellenesen követelt és befizetett adót, amelyet az ítélet meghozataláig régen felszámoltak. Lomnici Zoltán a hiányosságok okát az ügyek nagy számában és az ítélőtáblák ké­sedelmes felállításában látja. Ezzel indokol­ta, hogy elmaradt a „jogegységi munka”, s a Legfelsőbb Bíróság nem tölti be alkotmá­nyos küldetését. Am azt is elismerte, hogy nem alakult ki szoros szakmai kapcsolat az LB és az alacsonyabb szintű bíróságok kö­zött. Részben osztotta az alacsonyabb szin­tű bírák körében tapasztalható közvéleke­dést, miszerint a Legfelsőb Bíróság afféle „elefántcsonttoronyként” működik, ezért feladatának tekinti, hogy „helyreálljon a ma­gyar bírósági rendszer egysége”, amihez az ítélőtáblák működése ad majd nagy segítsé­get. Lomnici Zoltán elmondta, hogy az LB különböző kollégiumainak vezetői alig-alig jártak vidéki értekezletekre, s ezen a gyakor­laton máris változtatott. Azt is leszögezte, hogy sajnos az ítélőtáblák eleve ügyhátra­lékkal kezdenek majd, amelynek felszámo­lásához két-három év szükséges. Lomnici Zoltán jelezte: nagyrészt egyetért azokkal a kritikákkal is, amelyek az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács hivatalának munkáját érik a bírák részéről. Leszögezte, hogy az igazgatásnak kell szolgálnia az ítélkezést, nem pedig fordítva. A tárgyi feltételeket illetően szóba került: még mindig nincs minden bírónak munkahelyi számítógépe. A bírósági épületek jelentős része sem igazán alkalmas tárgyalások lebonyolításá­ra, a megfelelő biztonsági körülmények ki­alakítására. Nem egy helyen a bírótól kéz- nyújtásnyira áll a vádlott, vagy egymás mellett ülnek a felperes és alperes képvise­lői. Az elmaradt felújítások és szükséges korszerűsítések tízmilliárdokat igényelné­nek. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jövő évi költ­ségvetésben megfelelő összeg álljon az igazságszolgáltatás rendelkezésére. A je­lenlegi helyzet szerint arra van remény, hogy az idei 37 milliárdot 49 milliárdra srófolják fel, ami évek óta a legnagyobb előrelépés. Erre annál is inkább szük­ség van, mert az utóbbi években az igazságszolgál­tatási kiadások aránya a költségvetésen belül 2,6 százalékról 1,95 százalék­ra csökkent. Lomnici Zoltán jelezte, hogy maga is csa­lódott az ötvenszázalékos bírói fizetéseme­lés halogatása miatt. Eredetileg január 1-re szólt az ígéret, de a pénzügyminisztérium a jövő év közepére ígért 25 százalékot, no­vemberre pedig a további 25 százalékot. A bírók anyagi megbecsülésének kérdé­sén volt a hangsúly a Bács-Kiskun megyei bírók hozzászólásaiban is. Ezzel kapcsolat­ban - dr. Feleky István felszólalásában - elvi kérdésként is felvetődött, hogy megfelelően képviselik-e saját érdekeiket, illetve iz igaz­ságszolgáltatás vezető tisztségviselőinek mi­lyen magatartással kellene kiharcolniuk a bírák nagyobb megbecsülését. Kritikát ka­pott a különféle bírói egyesületek érdekérvé­nyesítő képességének hiánya is. Lomnici Zoltán óvatosságra intett - már ami a saját szerepét illeti ebben a folyamatban -, mert könnyen visszaüthet, ha megromlik a vi­szony a törvényhozás és a végrehajtó hata­lom képviselőivel. Hangsúlyozva az okos ér­velés fontosságát, leszögezte, hogy nagyobb mértékben kell igénybe venni a nyilvános­ság segítségét, mint eddig. Dr. Bicskei Fe­renc a kritikára reagálva elpanaszolta, hogy az ÓIT hivatalában ellenállást tapasztalt a bírói egyesületek kezdeményezéseivel szemben. Az értekezletet követő sajtótájékoztatón dr. Bodóczky László, a megyei bíróság el­nöke hangsúlyozta, hogy nehezíti a mun­kát a bíróságok elé kerülő szabálysértési ügyek nagy száma. Jó lenne, ha ezekben bírósági titkárok is nagyobb mértékben hozhatnának érdemi döntéseket, s a várha­tóan munkába álló „jogi asszisztensek” is szerephez jutnának, amivel Lomnici Zol- tán is egyetértett. ____________bau» r. istván B rill Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 32. Tel.: 76/503-020, Fax: 76/503-021 Az akció 2002. december 15-ig, illetve a késztet erejéig az Audi A3, A4, A6 és TT modellekre érvényes. A beléndek halált okozhat Bácsalmás / Hírháttér Bácsalmáson tegnap futótűzként terjedt a lapunkban megjelent hír, miszerint egy fiatal lány csat­tanó maszlag magot evett. Emiatt bódult, hallucinációktól zavart állapotba került, s mentővel kór­házba kellett szállítani. A csatta­nó maszlag, vagy más néven be­léndek magja, illetve levelének és szárának főzete kábítószerhez hasonló hatású, de könnyen túl­adagolható, halált okozó drog. Legfőbb baj vele pedig az, hogy könnyen elérhető, akár város­ban, útszéleken vagy füves-gyo- mos területeken is megterem. Bárminél jobban bírja a szárazsá­got, ezért szinte kiirtani sem le­het. Az allergiát okozó parlagfű­höz hasonlatos, kötelező irtási rendelet pedig nincs a csattanó maszlagra vonatkozóan. A fiatalok által ritkán használt, de erős kábítószer-hatású gyom­növény a csattanó maszlag. Bács­almáson 150 szem magot evett meg belőle a minap a fiatal lány. A szülőkben pedig joggal merült fel a kérdés: milyen hatása és tü­netei vannak a csattanó maszlag fogyasztásának? Munkatársunk az Országos Toxikológiai Intézet főorvosát, dr. Elek István főorvost kérdezte a csattanó maszlaggal kapcsola­tos hazai tapasztalatokról:- A csattanó maszlag két legna­gyobb baja az, hogy erősen mér­gező hatású és nagyon könnyen hozzáférhető növény. A trom­bitafajtájú növények közé sorol­ható, rokona például az angyal­trombita, vagy a trombitavirág, amelyek szintén mérgező növé­nyek. Jó tíz éve a nyugati kultú­rákban fordult elő, hogy bizonyos sátánista szeánszokon a csattanó maszlag főzetét itták. Ettől hallu­cinogén, vagy öntudatlan állapot­ba kerültek, amihez elég volt pár érett mag, vagy egy erős főzetből fél, vagy egy deciliternyi szemé­lyenként. Hazánkban 2-3 éve gya­koribb a csattanó maszlagos mér­gezés, de szerencsére nem nagy számban. Bár hasonlatos a hatása a kábítószeréhez, s a hallucináci- ók negatív tartalmúak. A mérge­zett személy agresszív lesz, olyan látomásokkal küzd, amelyek ne­gatívan hatnak rá, ezért rászokás- ról nem tudunk. A mérgezés el­sődleges tünetei közé sorolható a zavart állapot, a pupillák szokat­lan tágulása, szinte a szem egyet­len szembogárrá alakul át. A vi­selkedési zavarok mögött olyan szokatlan állapot rejtőzhet, amely egy ismerős vagy családtag számára nem a részegségi álla­potra utal. Súlyosabb esetben fél- rebeszélés, hallucináció, agresz- szív dühöngés, majd eszmélet- vesztés következhet be. A szülők számára fontos tud­nivaló, hogy a csattanó maszlag magja kicsi, könnyen elfér isko­latáska vagy hátizsák zugaiban, vagy ruházat zsebeiben. Ha a gyerekükön furcsa, általuk nem beazonosítható állapotot észlel­nek, azonnal jelezzék az orvos­nak, mert a szer a belső szer­vekre is kártékony hatású. Rendkívüli módon teszi szapo­rává a szívverést, keringési za­varok támadhatnak és halált is okozhat - nyilatkozta lapunk­nak dr. Elek István toxikológus főorvos. A környezetünkben tö­megesen fordul elő a csattanó maszlag, a városiak is találhat­nak belőle. A mezőgazdaságban dolgozók jól tudják: a csattanó maszlagot ajánlatos távol tarta­ni az állatoktól. Egy nagyobb testű állatot 5 óra alatt képes megölni a takarmányba kevere­dett másfél-két kilogrammnyi zöld vagy száraz csattanó masz­lag. Ezentúl a gyerekeket és a fi­atal felnőtteket is óvni kell ettől a gyilkos növénytől, berki erika Vigyázat, méreg! __________fotó: b. e. C sattanó maszlag - Datura stramonium Társnevei: maszlagos redőszirom, tölcséres beléndek, dögfű, szú­rós disznó. Egyéves gyom. Júniustól késő őszig virágzik. Illata kel­lemetlen, átható, kissé a keserűmandulára emlékeztető. Termése dió alakú és nagyságú, durva tüskés, négy kopáccsal nyíló tok. A magvak lapított vese alakúak, szürkésfeketék, kb. 3 mm átmérőjű- ek. Hatóanyagai: A növény minden része, főként a levele és a magja összesen 0,1-0,6% hioszciamin, szkopolamin, atropin alka­loidokat tartalmaz, amelyek a paraszimpatikus idegrendszert bénít­ják. Erősen mérgező hatásukat szántás után is megtartják. Az alkaloidtartalom legnagyobb a magvakban. 4-5 gramm levélből ké­szült főzet mérgezést okoz. Gyermekkorban néhány (3-5 darab) mag elfogyasztása halált okozhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents