Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-05 / 233. szám

AZ ÚJ ÉVEZRED 2002. október 5. Petőfi Népe FALURÓL VÁROSRÓL SNÁDUDVAR A község múltja és jelene A vendégszeretetre építenek _________Falutörténet A mai Nemesnádudvar he­lyét már a bronzkorban is lakták. A honfoglaláskor a Megyer törzs települt ide. Vezéreinek vagy főemberei­nek szállását udvarhelyek­nek nevezték. Ezt őrizheti Nemesnádudvar neve is. Az elnevezéssel kapcsolatban van a közkeletű, téves - noha ésszerűnek látszó - magyarázat. Mely szerint a török hódoltság idején a nép a környék nádas­mocsaras területeire menekült volna. Hogy a magyarázat nem állja meg a helyét, az abból is ki­tűnik, hogy már egy 1298-ban kelt okiratban említtetík egy Nád­udvari András nevű nemes em­ber, aki a kalocsai káptalan előtt egy hozománnyal kapcsolatos nyilatkozatot tett. A község nevének okiratban történő említése is 1431-ből való, Nagwdwar-ként. A Nemesnádud­var nevet 1900-ban kapta a falu, megkülönböztetendő a Hajdú-Bi- har megyei Nádudvartól. (A „ne­mes” előtag az egyházi nemesek lakhelyére utal.) „A török uralom alatt a hely megsemmisült, és besoroltatott a lakatlan helységek csoportjába” - jelzi az egykorú térkép. Tudjuk, hogy 1647 és 1695 között Nádud­var teljesen lakatlan volt. Csak a karlócai béke után (1695) kezd­ték szorgalmazni az újratelepí­tést. A térségbe gróf Csáky Imre kalocsai érsek hozta az első tele­peseket. Nádudvarra 1715 körül először néhány szlovák családot, majd 1724-ben német telepese­ket. Rövidesen Nádudvar tiszta német nemzetiségű településnek volt tekinthető. Csak a II. világhá­ború után változott a lakosság összetétele, amikoris - ez 1947- ben történt - a németséget na­gyobb részben kitelepítették. A kapcsolat azonban megma­radt, és - köszönhető részben a borünnepnek is - mind szorosab­bá válik az elűzött egykori ne­mesnádudvariakkal. Neibsheim- mel például - innen is érkeztek az első telepesek - a hivatalos kapcsolaton kívül élő családi, ro- koni kapcsolatok vannak. ■ A nejbsheimi küldöttséggel a testvéjkapcsqlatok következő rendezvényét tárgyalják meg.n Egy kis bortörténet Borkultúra A szőlőművelés és a borkészítés szinte egyidős az emberiséggel. A mitológiában Dionüszosz és a bib­liai Noé egyaránt híve volt ennek a zamatos gyümölcsnek, és a belőle sajtolt pompás nedűnek. Az elődök ide s tova három évszázaddal ez­előtt virágzó szőlőkultúrát honosí­tottak meg a Kiskunság futóhomok­ján. Ezt mutatja a páratlan érdekes- ségű pincefalu. Már 1877-ből ada­tok vannak arról, hogy Nádudvar - akkor még így hívták - lakóinak leg­főbb jövedelmi forrása a bor. A sző­lőt 1447 kataszteri holdon, tehát je­lentős területen művelték. Nagy szorgalommal, és nem kevesebb hozzáértéssel, az apáktól tanult, nemzedékről-nemzedékre átörökí­tett szőlészeti-borászati tudomány birtokában. A nemesnádudvari bor melyet régebben kizárólag veres­nek, később veresnek és sillernek szüreteltek, a környék homoki bo­rai között az egyik legjobb. Ha a szőlőfajtákat tekintjük, a legkedvel­tebb a kadarka volt. De ez mellett más, szívesen termelt fajták is vol­tak és vannak. Például Kék Góbér, Csókaszőlő, Rácfekete, Fehér Mus­kotály, Rakszőlő, Mézesfehér, Vö­rös Dinka, Kövidinka és Szlanka- men. A skála kiegészül még a Ca­bernet, Merlot, Chardonnay, Király- leányka, Rajnai Rizling fajtákkal. Azt mondhatni, hogy Nemes­nádudvar mind a 728 lakóházában van legalább egy személy, aki sző- lészettel-borászattal foglalkozik. A történelmi pincefaluban 456 bor­pincét tartanak nyilván. Egy nagysikerű Szent Mihály-napi Újbor Ün­nep után van a község. A szüretnek is, az új­bor ünnepnek is komoly hagyományai van­nak itt, hiszen immár 15. alkalommal, és né­hány éve három napra kiterjesztve, mind gazdagabb programkínálattal ünnepelték meg az újbort Nemesnádudvaron. A szüret­nek is, a számvetésnek is itt az ideje. Erre kértem meg Hidasi Antal polgármestert. Interjú- Aki csak eljött Nemesnádudvarra az idei ünnep­re, mindenki megcsodálta, hogy milyen hangula­tos, milyen szép és rendezett a község. Minek kö­szönhető, hogy csupa jó, sőt elragadtatott véle­ményt hallhattam1- Nem tagadom, hogy nagyon jól esik, ha azt hallom, hogy a vendégeink nagyra becsülik, amit nyújtani tudtunk. Sok munka van ebben is, a rendezett faluképben is. Csak azt mondhatom, úgyis mint tősgyökeres nemesnádudvari - hiszen ez a szülőfalum -, hogy a falu minden lakosának benne van a munkája az eredményekben. Büsz­kék vagyunk arra, hogy vendégeink szilárd bur­kolatú utcákkal, takaros portákkal, virágos elő- kertekkel, tiszta árkokkal és sok zöldfelülettel ta­lálkoztak nálunk. És akkor még nem is említet­tem a pincefalut, melyet a tulajdonosok gondo­san karbantartanak. Törődnek a pincéjükkel, és mintaszerű rendben tartják a környezetüket.- Ha már a pincéknél tartunk, tudom, hogy a páratlanul szép természeti képződmény, a partfal évtizedek óta rengeteg gondot okoz.- A település nagy részét - az említett termé­szeti adottságok miatt - állandó omlás- és csu- szamlásveszély fenyegeti. Sokévi erőfeszítés eredményeként nagyot változott, javult a helyzet. Lassan, kis lépésekkel, de következetesen ha­ladva sikerült a partfa­lak jórészét lényegében stabilizálni. Csak az utolsó négy évben több mint 88 millió forintot sikerült a nagy munká­ra, támfal építésre ál­dozni. Az egész falu ér­deke, hogy biztonság­ban legyenek a pincék, akár az emberéletet, akár a vagyoni értéket tekintem.- Milyen anyagi kö­rülmények között kezd­ték az idei évet?- A község önkor­mányzata 235 milliós költségvetéssel számol­hatott. A kötelezettsé­gekre és az új feladatok­ra tekintettel felújítási és a felhalmozási kiadás meghaladja a 47 millió forintot. Az igen jelentős fejlesztések elsősorban a jól működő vállalkozá­soknak köszönhetőek. Ugyanis a helyi adókból származó bevételek ad­ják a sikeres pályázatok­HIDASI ANTAL 1943-ban született Nemesnádud­varon. 1962-ben érettségizett a bajai III. Béla Gimnáziumban. 1985-től a falu tanácselnöke. 1990-től Nemesnádudvar polgár- mestere. Nős, 2 gyermek édesapja. Két unokája van. hoz szükséges saját erőt. Idén a helyi adókból származó bevételek megközelítik a 30 millió fo­rintot. A ciklus egészét tekintve fejlesztésekre és felújításokra a különböző címeken benyújtott pá­lyázatainkra nem kevesebb, mint 158 millió forint támogatást kaptunk.- Mire fordították a tekintélyes összeget?- Ennek köszönhetően megtörtént egyebek között az óvoda épületének és a művelődési ház nagytermének, illetve vizesblokkjának felújítása. Az általános iskolában kicseréltettük az összes ablakot. Ehhez a helyi Schumacher Asztalosmű­hely úgy is hatékony segítséget adott, hogy az ab­lakokat 50 százalékos áron számlázta.- Az idelátogatót meglepik, milyen jó utak van­nak a községben.- A szilárd burkolatú utak megépítése nemcsak a lakosság komfortérzetét javítják, hanem nagy­ban elősegítik a vállalkozói telephelyeken a vállal­kozások hatékony működését és fejlesztési lehető­ségeit. Sikerült a vállalkozókkal összefogva a víz­hálózat fejlesztéseket is elvégezni. Befejeződött az egész községet illetőleg a közvüágítás korszerűsí­tésének első üteme. A második ütemben a vállal­kozói övezet közvüágítása készül el.- Miben látja Nemesnádudvar fejlesztési lehető­ségeit?- Három fontos té­nyezőt említhetek. Az egyik kitörési lehetősé­get a jól működő vállal­kozások adják. A másik az idegenforgalmi adott­ságok folyamatos fej­lesztésé, a vendégforga­lom növelése. Az utóbbi célt segíti elő a Knáb Panzió, a Muskátli Foga­dó és a többi vendéglő. Ehhez járulnak a szőlős­gazdák által megtermelt kitűnő borok, továbbá a pályázati támogatással, a Knáb Panzió közre­működésével önkor­mányzati beruházás­ként megépült szabad­idő park. A harmadik ki­törési lehetőségünk ki­terjedt külföldi kapcso­latrendszerünkben rej­lik, mely a lakosság ven­dégszeretetére épült, s melyen keresztül gyara- píthatjuk községünk jó hírnevét. Úgy érzem, ehhez az Újbor Ünnep is hozzájárult. GÁL ZOLTÁN Battári Adrienn és Nébl Kitti, az ifjúsági tánccsoport tagjai a hagyományos szőlőtaposást végzik. ■ POLGÁRMESTERI HIVATAL: 6345 Nemesnádudvar, Dózsa György tér 1. Tel.: 79/478-211. Polgármester: 478-088. Jegyző: 478-643. ÜGYFÉLFOGADÁS: Munkana­pokon (csütörtök kivételével): reggel 8-tól délután 4 óráig, pén­teken 8-tól fél 1-ig. ÖNKOR­MÁNYZATI INTÉZMÉNY: Álta­lános Művelődési Központ. Igaz­gató: dr. Farkas József. INTÉZ- MÉNYEGYSÉGEK: Általános és Alapfokú Művészetoktatási Isko­la, Petőfi u. 40. Tel.: 578-200. Napköziotthonos óvoda, Kos­suth u. 8. Tel.: 478-652. Egység- vezető: Heltainé Panyik Erzsé­bet. Könyvtár, Petőfi u. 50. Tel.: 578-210. Egységvezető: Her- manutz Tamásné. Művelődési Ház, Petőfi u. 38. Tel.: 478-042. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉ­NYEK: Háziorvosi rendelő, Pe­tőfi u. 34. Dr. Nagy Edit. Tel.: 478-322. Gyógyszertár: Simon­ná dr. Schauer Magdolna Tel.: 478-179 KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Hidasi Antal polgármester, Bartek Fe- rencné, Bartha Tamás, Cser Se­bestyén, Engelhardt József, dr. Farkas József, Fekete Károly, Gál Tiborné, Heltainé Panyik Erzsé­bet, Mátrai János. Hengerics Dóra, az idei borkirálynő. ■ BEMUTATKOZOTT A ZENEKAR. Az Újbor Ünnep kiemelkedő eseménye volt az általános iskolások fú­vószenekarának fellépése a vasárnap délelőtt tartott ünnepi műsorban. A kiemelkedő színvonalú elő- adást karmesterük, Czipták Zsolt vezényelte. _________________________________________fotók, gál zoltán C saládias együttműködés Testvérkapcsolat A véletlen folytán tanúja lehettem egy beszélgetésnek, mely az ün­nep előtti délutánon történt dr. Farkas József, az Általános Műve­lődési Központ igazgatója, a Nemesnádudvari Szent Mihály- napi Újbor Ünnep kezdetektől va­ló főrendezője, önkormányzati képviselő és Rolf Wittmann, a neibshemi testvérközségi kül­döttség vezetője, a község elöljá­rója között. A beszélgetés fő té­mája az ifjúsági zenekar patroná- lása, és jövendő kölcsönös látoga­tása volt. Rolf Wittmann: - Hadd ragad­jam meg az alkalmat, hogy né­hány szót a mi településünkről, Bretten-Neibsheimről is szóljak a Petőfi Népe olvasóinak tájékozta­tására. Bretten 13 ezer lakosú te­lepülés, a városrészekkel együtt - ehhez tartozik a tőle 8 km-re fek­vő Neibsheim - 28 ezer lakost számlál. Széleskörű nemzetközi kapcsolatokat ápolunk, ezek kö­zött számunkra nagyon fontos a Nemesnádudvarral való partneri együtt­működés. Tudvale­vő, hogy az itteniek elődei valamikor Neibsheimből is köl­töztek ide. Jómagam tavaly májusban vol­tam itt a zenekarunkkal. Én nem egészen három esztendeje töltöm be az elöljárói tisztet, a jó kapcso­lat kiépítése a mi részünkről nagyrészt az elődöm érdeme. Jó érzés tudni, hogy az eltelt 15 esz­tendő alatt élő, családi kapcsolat­tá nemesedett, távol sem egy ren­dezvényre, mint a borünnep, szól. Persze, ehhez az is hozzájá­rul, hogy nincs közöttünk nyelvi probléma. Fontosnak tartom, hogy a kulturális mellett a gazda­sági együttműködés is mind gyü­mölcsözőbbé válik közöttünk. Dr. Farkas József: - A borün­nep 15 éves, a neibsheimi kapcso­lattal együtt született. Most azon fáradozunk, hogy az együttműkö­dést az ifjúság irányába is kiszéle­sítsük. Neibsheimi barátainknak nagyon tetszett, hogy Káptalanfü- reden együtt táboroztak a mi fia­taljainkkal. Olyannyira, hogy sze­retnék megismételni. Iskolai ze­nekarunk támogatására kottákat és más segítséget ígértek, és ter­vezzük a kölcsönös látogatást is. Amit Rolf Wittmann úr említett, magam is úgy látom, hogy nem a hivatalos, hanem a családi kap­csolat a fő. Bevált gyakorlat, hogy nagyobb családi eseményre, lako­dalomra, keresztelőre meghívjuk őket, és öröm számunkra, hogy a köztünk levő nagy földrajzi távol­ság ellenére el is jönnek. Remé­lem, hogy a jövő évi újbor ünne­pünkre is, melynek előkészítését - tudom, hogy kissé különösen hangzik -, de a magam részéről máris megkezdtem. ___________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents