Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-30 / 253. szám
12. oldal - Petőfi Népe ÉGÉ S Z S É G 2002. Október 30., szerda Lassan gyilkoló kilók Fogyókúra ________ Ism ert adat, hogy hazánk felnőtt lakosainak mintegy harmada túlsúlyosnak tekinthető. Márpedig az elhízás - ezt ma már pontosan tudjuk - korántsem kizárólag esztétikai kérdés, hanem komoly rizikó faktor is. A kövér emberek között számottevően nagyobb a szív- és érrend- szeii megbetegedések, így például a magas vérnyomás, a stroke, a szívbetegségek kockázata, de az átlagosnál gyakoribb körükben a cukorbetegség, az ízületi bántal- mak, a visszértágulat, sőt, bizonyos típusú rosszindulatú daganatok előfordulása is. A jelentős túlsúly kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Az öröklött hajlamon, a mozgáshiányon, és az étkezési szokásokon túl a szervezet anyagcseréje, valamint az életkor is meghatározó tényező. Az viszont bizonyos, hogy a plusz kilók lerakódását sokkal köny- nyebb, és a szervezet számára is kevésbé megterhelő megelőzni, mint azoktól megszabadulni. A hangsúly e tekintetben a táplálkozáson - mit és mikor eszünk -, valamint a mozgáson van. Az optimális testsúly megőrzésének titka ugyanis az energiabevitel és az energiafelhasználás között megtartott egyensúly. Nyilvánvalóan több energiám van szüksége egy sportolónak vagy fizikai munkát végző embernek, mint egy ülőmunkát végzőnek. Bár az emberek többsége - közérzetünk és terhelhetőségünk ezt megbízhatóan jelzi - pontosan tudja, hogy testsúlya megha- ladta-e az optimális mértéket, talán nem haszontalan, ha a túlsúly megállapításához egy egyszerű számítási módszert is felhasználunk. Az úgynevezett testtömegindex kiszámításának módja: a testsúlykilogrammot elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Vagyis: egy 80 kilogramm testsúlyú, 170 centiméter (1,7 méter) magas ember esetében 80/1,7x1,7=80/2,89= 27,68 a testtömegindex. Túlsúlyról a 25-ös érték fölött beszélünk, jelentős egészségügyi kockázatról pedig akkor, ha a testtömegindex eléri, vagy meghaladja a 30-at. Mit tehetünk, ha a túlsúly már kialakult? Szabaduljunk meg tőle elszántsággal, akaraterővel és önfegyelemmel! A fogyókúra egyik legfontosabb - és ugyanakkor talán legnehezebb - alapszabálya, hogy ne akarjunk rövid idő alatt látványos eredményt elérni. A szervezetet nem megterhelő, lassú, de kiegyensúlyozott fogyókúra eredménye sokkal tartósabb, mint a radikális önsanyargatásé. Hetente átlagosan egy kiló leadásával számolhatunk. Ez az a mennyiség, amikor a szervezet kizárólag zsírt, és nem izomfehérjéket éget. A hatékony fogyókúra alappillére az étkezés időpontjának, Összetételének és a testmozgás arányának helyes megválasztása. Fontos a rostban gazdag élelmiszerek - magvak, gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék - fogyasztása, a zsír- és cukorbevitel korlátozása, valamint a megfelelő folyadékbevitel (1,5-2 liter víz, ásványvíz vagy gyógytea). Inkább naponta több alkalommal (ötször), de kis mennyiséget együnk. Az egészséges egyensúly fenntartásához elengedhetetlen a napi rendsz- erességű testmozgás is, természetesen csak fokozatosan terhelve a szervezetet. Érdemes előbb nagyobb sétákkal kezdeni, s csak ezután beiktatni az intenzívebb sportot - úszást, kerékpározást, aerobikot - is. TOTI A fogyókúra egyik legfontosabb - és agyanakkor talán legnehezebb - alapszabálya, hogy ne akarjunk rövid idő alatt látványos eredményt elérni. A szervezetet nem megterhelő, lassú, de kiegyensúlyozott fogyókúra eredménye sokkal tartósabb, mint a radikális önsanyargatásé. GAZDAVÁR FIÓK Kecskemét, Dobó körút 15. A csontsűrűségmérés fájdalommentes és veszélytelen . Hormon nélkül a csontvesztés megelőzésére A hosszú távon alkalmazott női hormonpótló terápia első, korszerű klinikai vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a betegségmegelőzési, egészség-megőrzési céllal adott kezeléseknek komoly veszélyei is vannak. Ezt a világ egyik legbefolyásosabb orvosi szaklapja, az amerikai JAMA tette közzé, és szolgáltatta vele a nyár talán legnagyobb negatív orvosi szenzációját. Dr. Szathmári Miklós, a Semmelweis Egyetem 1. számú Belklinikájának docense naponta találkozik a Iwrmonhiány okozta egyik legsúlyosabb betegséggel, a csontritkulással.- Korábbi vizsgálatok is kiderítették már, hogy a női hormonpótlásnak nemcsak kedvező, hanem kedvezőtlen következményei is lehetnek. Tudtunk arról, hogy az öt évnél hosszabb ideig tartó kezelés során a melldaganat előfordulása gyakoribb, ha nem is jelentős mértékben. Arról is, hogy növekszik a trombózisveszély, gyakrabban keletkezik epekő és epehólyag-gyulladás. Az utolsó időkig tartotta magát az a meggyőződés, amely szerint a változó korban a női szervezetbe juttatott hormonok éppen olyan védettséget biztosítanak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, mint a szervezet által korábban termelt hormonok. Ez a mostani vizsgálat viszont bizonyítja, hogy a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása az ilyen betegségek szempontjából negatív kórelőzményű nőknél a kombinált hormonpótló kezelés során nemhogy csökkenne, hanem sajnos éppen nő. Ez a kockázat és a többi kimutatott veszélyeztetettség olyan mértékű, hogy a vizsgálatot azonnal leállították. Magyarországon is le kell állítani a terápiát azoknál a nőknél, akik hormont kaptak, de eleve szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvednek, illetve akiknél már jelentkezett az említett esetleges következmények valamelyike. Ők hogy védjék meg magukat a hormonhiány hosszú távú következményével, a csontritkulással szemben?- Miután közzétették a Women’s Health Initiative vizsgálat eredményeit, sok nő maga Mérleg hagyta abba a hormonpótló kezelést. Ezekben az esetekben várható, hogy a változó korban ta- pasztalhatóhoz hasonló, gyors csontvesztés alakul majd ki. Ez olyan fokú is lehet, mintha a hormonpótló kezelést el se kezdték volna a menopausa beálltát követően. A csontvesztés természetesen ilyenkor is csontritkuláshoz vezethet, amelynek következtében eltörhet a csípőcsont és a csigolyák. A csontjaik teherbíró képességét védeni kívánó nőknek mindenképpen valamilyen kezelésre van szükségük. Ez különösen igaz, ha már kialakult csontritkulásuk van. Erre van a női hormonpótló kezelésnél kedvezőbb, kevesebb mellékhatású, nem hormonális úton ható terápia is. Amikor a női hormonpótlást elhagyó nők egy csoportjának egy másik fajta, nem hormon típusú szert adtak a csontritkulás kezelésére, a csont ásványi tartalmának megőrzésére, azt tapasztalták, hogy az új terápiával sikerült megelőzni a csont ás- ványianyag-tartalmá- nak csökkentését. Ez a nem hormonális készítmény, a biszfosz- fonát vegyületcsoportba tartozó alendronát volt, Magyarországon már hozzáférhető, és ezzel a szerrel bizonyítottan kivédhető a 1 csont ásványanyag-tar- talmának csökkenése a női hormonpótló kezelés abbahagyását követően. A szer az elveszett csonttömeg tíz-tizenkét százalékát is képes visszapótolni három-négy év alatt, jelentősen csökkentve a csontritkulás okozta törési kockázatot. Ugyanakkor a női hormonpótló kezelésről sem kellene lemondani, mert rövid távon a nők jelentős részénél több a haszna, mint a kára. A tanulmány szerint a vizsgálat mérlege: ha 10000 nőt öt irio éven át kezelünk hormonnal, akkor előidézünk 35 szívinfarktust, 40 szélütést, 40 tüdőembóliát, 40 mellrákot - összesen 155 súlyos szövődményt. Viszont megelőzünk 30 vastagbélrákot és 25 csípőtáji törést. Nobel-díj: száz évig is élhetünk Három genetikus kapta az idei orvosi Nobel-díjat a programozott sejthalál génjeinek azonosításáért. Minden sejtben ott a genetikai program, amely meghatározza élettartamát - mondta az Europressnek Czeizel Endre orvos genetikus. - A sejthalált szaknyelven apoptózisnak nevezik, ami magyarul igen szemléletesen az élet alkonyát szimbolizálva lombhullást jelent. Ha a sejt küldetésének lejártakor nem pusztulna el, a szervezet egésze látná kárát. A három kutató azokat a géneket fedezte föl, amelyek ezt a programozott sejthalált elindítják. Paganatképzö- Kiderült: ezek a gének a betegségek létrejöttében is fontos szerepet játszanak. A rák esetében például egy bizonyos külső ártalom miatt a sejt nem hajlandó elpusztulni, és korlátlan osztódásba, burjánzásba kezd. Ebből indul ki a rákos daganat. A szervezet védekezik ellene egy szupergén, a P53-as segítségével. Ha ezt a szupergént éri a támadás, akkor nagy a baj, mert megszűnik a szervezet védekező mechanizmusa és elindulnak a rákos folyamatok. Az Egyesült Államokban ezt a P53-as szupergént már szűrik is, mint nálunk például a koleszterint. így megtalálják azokat, akik a rákra’nagyon hajlamosak. Egészségőr Sorsgének A magzat kialakulásakor is fontos szerep jut a programozott sejthalálnak. Mostanában sokat beszélnek az autizmusról. Ennek hátterében is az apoptózis betegség húzódik meg, mert az agysejteknek is van egy meghatározott élettartamuk, ám ha az agysejtek nem hajlandók meghalni, és bizonyos agyterületen összezsúfolódnak a sejtek, ez az agyi működési zavarhoz vezet. Ha ez a sejti últengés olyan agyi központban jön létre, mint a ma tematikai képességekért felelős terület, akkor a gyerek zseniális matematikus is lehet. Dr. Czeizel Endre Már a betegségek genetikai alapú kiküszöbölésével is nagyon sok évet nyerhetnénk, hiszen az örökletes anyagokban 120 évre vagyunk „kódolva”. Amerikában már nagyon várják az új genetikai korszakot, amikor mindenki megtudhatja a génjeiben rejlő sorsát. Ha értelmesen élnek az emberek, és védekeznek az őket fenyegető rák, agyvérzés vagy az infarktus ellen, akkor húsz évvel nőhet az átlagos életkor. Amerikában ez most 78 év, tehát ha hozzáadjuk a 20-at, akkor a többség 100 évig élhet. NÉMETH ZSUZSA Hírek 83 új gyógyszer a tb-listán Novembertől 83 új, a forgalomban lévőknél olcsóbb készítménnyel bővül a tb gyógyszerlistája. A 83 szer között antibiotikumok, szív- és érrendszeri, bőrgyógyászati készítmények is vannak. 500- 700 millió forint megtakarítással járhat már az idén annak a nyolc, elsősorban a súlyos daganatos és mozgásszervi betegségek kezelésére szolgáló innovatív készítménynek a novemberi kihirdetése. A tervben az is szerepel, hogy a jelenleg forgalomban lévő készítmények referenciaáránál (az adott terápiás gyógyszercsoportban a támogatás alapjául vett olcsó medicina) kevesebbe kerülő, 83 generikus gyógyszerrel gyarapodik a választék. Ez az idén már nem hoz jelentős megtakarítást a tb 199 milli- árdra növelt kasszájában, a betegek kiadása mindenképpen csökken. Megtakarítás különkeretből Méltányossági alapon, az OEP főigazgatójának külön engedélyével egyedileg szereztek be a gyógyintézmények gyógyszereket. Ezután az úgynevezett különkeretes gyógyszerkasszából a biztosító központilag vásárol. Ez a vásárlási forma azért előnyös, mert versenyeztetni tudja a cégeket, s a megtakarítás eredményeként több beteg juthat hozzá a legkorszerűbb orvossághoz. E medicinák közül a legolcsóbb 13 508, a legdrágább pedig 591500 forint. Gondolkodó csecsemők Egy Amerikában élő francia tudós házaspár elektronikus érzékelők tucatjait helyezte el csecsemők fején, hogy kiderítsék: miként gondolkodnak az apróságok. Az agy elektromos aktivitásának mérése igazolta, hogy a csöppségek például fél másodpercnél rövidebb idő alatt meg tudják különböztetni az egyszerűbb szavakat. A tesztet cuclival végzik, amely összeköttetésben áll egy mérőműszerrel. Az orvos- tudomány ígéretei A 21. században olyan új módszereket és gyógyszereket fejlesztenek ki, amelyek forradalmasítják az orvos- tudományt. Összeállították azoknak a betegségeknek a listáját, amelyek gyógyítása terén különösen jelentős fejlődésre számítanak. Közéjük tartozik a cukorbetegség, különböző elmebetegségek, égési sérülések, fertőző betegségek, idegbetegségek, szívbetegségek és természetesen az AIDS, valamint a rák. Dohányzó csecsemők Amerikai kutatók kiderítették, hogy magzati vagy újszülött korban a nikotin megzavarhatja az alvás alatti légzést. Máskor is előfordulhat, hogy kihagy a légzés, de ilyenkor az agy érzékeli a vér alacsony oxigénszintjét, és parancsot ad a levegővételre. Svéd kutatók szerint a magzati életben és újszülött korban beszívott nikotin „elronthatja” az agyi érzékelőket.
