Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-29 / 252. szám
ül 2002. Október 29., kedd A HÉT Petőfi Népe - 7. oldal I I PORTJA Az ismeretien Hírős Kommandó Adrenalint reggeliznek, pisztollyal napoznak és gyakran együtt éjszakáznak Az akciót gyakran többórányi mozdulatlan várakozás előzi meg. Ezek az emberek képesek negyven fokos melegben és mínusz húsz fokos hidegben, kicsavart testhelyzetben is moccanás nélkül figyelni. Ilyenkor idegszálaik egyetlen dologra vannak kihegyezve: a feladat végrehajtására. Lőttek már rájuk, és ők is lőttek másokra. Ők Bács-Kiskun kommandósai, olyan szakemberek, akik országos szinten is a legprofibbak hírében állnak. Apák, férjek, férfiak és szeretők. Kiváló rendőrök, páratlan lövészek. Ők a Hírős Kommandó. A napokban Németországban rendeztek egy nemzetközi katonai és rendőri lövészversenyt. Kilenc ország száznyolcvanhat lövésze közül a harmadik helyezett a kecskeméti Héjjas János rendőrfőhadnagy lett, aki pisztollyal és géppisztollyal egyaránt kiválóan teljesített. A mesterlövésznek is titulálható kecskeméti rendőrtiszt azonban sokkal inkább arról nevezetes, hogy többedmagával évekkel ezelőtt megalapította megyénkben a Hírős Kommandót. Egyik kollégájával gyakran nosztalgiáznak, hiszen már tinédzserkorukban is sülve-főve erről álmodtak: egyszer nekik is lesz majd egy k o m - mandójuk, aminek János a Hírős Kommandó nevet adta. Ez a csapat az ország egyik legnagyobb rohamosztaga. Amikor azt kérdeztem, száz óra kiképzésre és gyakorlásra hány óra bevetés jut, csak széttárták karjukat, hiszen előfordul: egy héten keresztül szinte csak fürödni járnak haza - rosszabb esetben akár még azért sem. Egyre több az olyan bűncselekmény, aminek megakadályozásához, a vészhelyzet megoldásához kommandósokat kérnek segítségül. Az interjúk során kérték, hogy most az egyszer legyenek ők azok, akiknek csupán a monogramjuk jelenik meg az újságban, bár ilyen személyekkel leginkább nekik gyűlik meg a bajuk. Munka és család L. Z. alig múlt harmincéves. Hatalmas termete eleve tekintélyt párán csoló, szúrós tekintete pedig azt sugallja, hogy szinte nem is tud mosolyogni. Ám amikor nevetés közben kivillan a fogsora, akkor mindenki azt mondja rá: fogpasztareklám.- A kommandó helyzete speciális. Ennélfogva dolgunk, kötelességünk jobbnak lenni a civilek által átlagrendőrnek tartott rendőröknél. Jobbnak is érzem magam, ezt tekinthetjük akár egészséges önbizalomnak is. Tíz éve foglalkozom kommandós tevékenységgel, s ha lehet, még száz évig csinálnám. Azonkívül, hogy alapító tag vagyok, az idekerülő rendőrök kiképzésében is tevékenyen részt veszek. Ha pedig nem dolgozom, akkor legszívesebben a családommal töltöm az időmet. Két gyermekem vár haza. Bár vannak pillanatok, amikor nincs lehetőségem még gondolni sem erre. Egyszer, egy rajtaütés során például egyedül maradtam, teljesen farkasszemet nézve az elkövetővel. Ráordítottam, hogy „Rendőrség, tegye le a fegyvert!” - de azt fikarcnyit sem érdekelte, hogy mi lesz. Esze ágában sem volt megadni magát, simán le is lőhetett volna. Elmebetegek? K. B. csendes és megfontolt ember benyomását kelti. Első ránézésre nem is gondolná senki, hogy már tizenéves korában is karatézott és éjszakánként megálmodta a maga kommandóját. Komoly férfi lett belőle, eltelt tíz vagy húsz év - és az álom mára megvalósult.- Nem is akartam más lenni soha az életben, mint kommandós. Én is alapítótag vagyok, tő együtt viszont hihetetlenül nehéz feladat. Elképesztő, hogy mekkora energia gyülemlik fel tébolyult emberben... Aztán, ha nem bevetésen vagyok, akkor szívesen mászom hegyet vagy búvárkodom. Nappalok és éjszakák Ny. F. külsőre annyira megnyerő férfinek látszik, hogy talán kevesen hinnék róla, ha kell, tud nagyon nem megnyerő is lenni. Elfogott már tucatnyi súlyos bűnözőt és megannyi nehézfiút. Kattintott bilin- c'-------- droekereskedő csuklói én azt hajtják végre, amire kiképeztem őket. Ezért aztán ugyanúgy vigyázok rájuk, mint a kétlábú társaimra. Szekrény a sötétben Szekrény, azaz Szűcsi szeret meghúzódni a többiek árnyékában, bár ezt aligha teheti meg könnyedén. 100 kilogrammos testsúlya és 190 centis magassága a csapat egyik legkiemelkedőbb tagjává teszi.- A testet vinni kell a futásnál, ami bizony hátrány, hogy az akadályteljesítést nács - akár a bölcs indiánok - összeült és eldöntötte: beveszik-e a jelentkezőt a csapatba. Fiatalkora és csekély kommandósmúltja ellenére is volt már része élet- veszélyes bevetésben.- Csak álltam hangtalanul, hallottam, ahogy a bűnöző csőre tölti a fegyverét. Kattant a szán, aztán ismét idegtépő nesztelen csend következett. Nem tudtam, hogy a pisztoly csöve mely irányból mered rám. Ezt szerintem nem lehet megszokni, csak azt megtanulni, hogy feldolgozhassuk magunkban a kritikus pillanatokat. Nem engedhetem meg magamnak és a társaimnak sem a rossz döntést, még ha erre néha csak a másodpercek töredéke jut csak. Szabadidőnkben összejárunk. Dehogyis, ez nem sok, kiA „Jani szinte a családom a csapat. A feleségek vagy a barátnők szoktak így hívni bennünket, ha a társaink közül bárki telefonál: „gyere, az élettársad keres!” Fontos az, hogy itt bárkire rábíznám az életem, mert ezt másként nem lehet csinálni. Aki nem ide való, azt előbb-utóbb kiveti magából a közösség, és magától elmegy. Előfordult már velem, hogy arra gondoltam: ezt a pillanatot szeretném élve megúszni. Kétszer voltam ilyen helyzetben, az egyikről nemigen beszélek. A másik alkalommal egy ejtőernyős ugrás folytán majdnem belefulladtam a Dunába. Az általam legérdekesebbnek tartott munka mégsem a bűnözők, hanem az elmebetegek elfogása. Az elzárkózott elmebetegeket ugyanis - igény szerint - a rendőrségnek kötelessége bevinni a kórházba. Olyan esetben, ha előtte például egy elmebajos késsel hadonászik és nem enged a közelébe senkit, akkor a kommandósokat hívják. Az társadalmi elvárás, hogy a beteg az elfogás során ne sérüljön meg, akármivel is hadakozik, legyen az fegyver, kés vagy bármi más eszköz. Nekünk meg az az elvárásunk ilyenkor, hogy az akció közben mi se sérüljünk meg. A ket- Régi álmom volt, hogy ide kerüljek, a kommandóhoz. Persze az ember kamaszként Iát filmeket, amikben a hősök mindig nyernek és rettenthetetlenek. A legizgalmasabb mindig a legutóbbi bevetés volt. Persze vannak árnyoldalai is ennek az egésznek. Az elfogás után a szabadulás az, amivel számolok. Akad már olyan személy, akit elfogtam, és már szabadult a börtönből. A fegyverek szerelmese vagyok, ezért nekem a nappal a fegyvereké, az éjszaka pedig azoké, akik épp mellettem vannak. Kutyás kávéillat Á. F. főzi a Hírős Kommandó legjobb kávéját. Állítja, papírja is van róla, s nem szívelné, ha nem kóstolnám meg én is a frissen lefőtt feketét. A 35 éves, régi vágású, Kalocsa közeléből származó családapa másfél éve kommandós.- Napi négy kilométert futok, legyen tél vagy nyár. Utána jöhetnek a kiképzési gyakorlatok, folyamatos fizikai edzésben vagyok. Van viszont két kutyám: emberelfogásra és kábítószer-felderítésre képeztük ki őket. Eddig semmilyen helyzetben nem hagytak cserben, fegyelmezetne is említsem. Ettől függetlenül nem óvakodom a fizikai megterheléstől. Sok mindent szeretek a kommandós életen kívül is, főként enni, bár egy tányér mákos tésztával ki lehetne kergetni a világból. Négy éve vagyok a csapat tagja, előtte Szolnokon a hadsereg elit deszantjánál szolgáltam. Az egyik újságban olvastam egy hirdetést, hogy a rendőrséghez kommandósokat keresnek. Jelentkeztem, mert piszkosul érdekelt a dolog. Pesten kezdtem, de a pszichológus belém akarta beszélni, hogy félek a sötétben - ami mellesleg szerintem nevetséges. Sehol sem félek, nincsenek fóbiáim, ejtőernyős is voltam egy ideig. így aztán itt kötöttem ki Kecskeméten, szerintem halálosan jó csapat vagyunk. A korábbi országos kommandós versenyeket rendre megnyertük a csapattal. Á barátnőm is megszokta mellettem a velem járó „nyűgöket”, és mára elértem, hogy az édesanyám sem félt már... Szekrény az interjúsorozat rutinkérdésére árulta el: „Ma vagyok 27 éves.” Csőre töltve L. P. 24 évesen a közelmúltban „felvételizett” a Hírős Kommandó soraiba. A vizsgán nem elég azonban jól teljesíteni. A megfelelő eredmények után a kupaktacsit sem sok az együtt- létből. A többiek bólogatnak. Héjjas János főhadnagy nem kéri, hogy burkoljuk ismeretlen félhomályba. Vállalja nevét, sőt engedi magát fotózni is. Úgy érzi, védett maga és a többiek által, s azt hajtogatja: meg tudja védeni magát, ha esetleg olyan személy olvasná a sorait, aki bosszút készül forralni ellene - bár ilyenről nem tud.- Kölyökkorom óta itt ez a kommandó a fejemben. Nem is lehetett volna kiverni belőle. Az út idáig azonban nagyon rögös volt. Az Egyesült Államok FBI-ügynökei- től tanultam a krízishelyzetben alkalmazható tárgyalási technikát. Mit mondjak, kevéssel utána rögvest hasznát is vettem. Egy elfogás után az elkövető mobil- telefonja megcsörrent. „Kapcsold ki” - mondták a többiek, de én önfejű létemre mégis fogadtam rajta a hívást. Felvettem az elfogott személy beszédstílusát, s a hívó észre sem vette, hogy nem azzal beszél, akivel akart. Megadta a fülke számát, visszahívtam, s a beszélgetés során még három másik társát is sikerült beazonosítanom. Őket is elfogtuk. Később egy benzinkútnál pedig egy üzletet hiúsítottunk meg. Kimentünk a helyszínre, ahol négy kézigránát, két fegyver, ebből egy Skorpió pisztoly és két kiló marihuána cserélt volna gazdát. Olyan rajtaütés volt ez, amit nem lehetett előre kisakkozni, mert nem tudtuk, hogy hányán lesznek, és ki hol fog állni. Gyorsan és jól kellett dönteni, mert olyan fajsúlyú bűnözőkkel álltunk szemben, akik közül mind képes lett volna ránk lőni. Aztán egy híres zsarolási ügynél a pesti kommandósok később értek le helikopterrel, mint mi Kecskemétről. Mire odaértünk a helyszínre, az elkövetővel már élénk tárgyalásba fogott az akkori helybeli kapitány. A helyzetet hegyezte, hogy az elkövető anyja fent volt a házban, s közben az összes gázcsapot kinyitotta a kutyaszorítóba került férfi. Olyan gázszag volt a házban, hogy még lent is érződött. A bajt és a feszültséget fokozta, hogy csőre töltött fegyverrel hadonászott. Attól tartottunk, hogy egyetlen szikrával felrobbantja a házat. Ott az igazi akcióhős a kapitány volt, mi csak asszisztáltunk, ugyanis ő hozta ki a férfit a házból. Aztán sok éve rálőttem egy férfire, mert nem volt más választásom. Fegyveres rablás miatt körözték, s menekülni próbált. Az egyetlen megoldás a biztos célzás és lövés. Nem halt meg. De előzőleg egy egész falut tartott rettegésben. Az interjúkat és a fotókat a Hírős Kommandó vendégszeretetében és türelmével elkészítette: berki erika
