Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-24 / 248. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖR KÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Október 24., csütörtök _________________Nézőpont Bálái F. István ___________________ J avaslat ’56-os közmegegyezésre Látványos koszorútépés, fütty, indulatos b ártanak 1956 emlékének. Ebben a néhány sorban most megkísérlek javaslatot tenni egy közmegegyezésre 1956 kapcsán. Szerkesztőként volt némi közöm ahhoz, hogy lapunk keddi számának ebben a rovatában - nem először - Mindszenty József 1956-os rádióbeszédéből idéztünk. Meggyőződésem ugyanis, hogy a közmegegyezés bármiféle nemzeti minimuma csdk a bíboros rádiószózata mentén alakulhat ki, ami - nem vetem el a sulykot - a XX. század legnagyobb magyar politikai beszéde. Tessenek elolvasni! Az 1956-os események egyes feldolgozói ugyan legszívesebben kihagynák a történések sorából is, hiszen az utolsó percben hangzott el, s a demokratikus baloldal főszerephez jutott képviselői annak idején nem is fogadták egybehangzó örömmel. Pedig ma már egyértelmű, hogy minden sora vállalható. A beszéd lényegében az 1989-es rendszerváltás célkitűzéseinek rövid foglalatát tartalmazza, s nincs egy betűje sem, amit feltétlenül el kellene utasítani. Ehhez képest alig esik szó róla, mintha a főpapnak - aki a felkelés győzelemre vitelének napjaiban még rab volt -, köze sem lett volna az eseményekhez. A bíboros emléke többet érdemelne! Az a körülmény, hogy a bíboros 1949-től 1956-ig nem vehetett részt a közéletben, nem kizárta, hogy pontos ítéletet alkothasson, hanem éppen hogy judíciumot adott neki a szólásra. Azokban a napokban két hiteles személyiség volt az országban: a baloldalon Nagy Imre, a jobboldalon Mindszenty József. Ők ketten határozták volna meg a kibontakozást, egyaránt hatalmas tömegbázissal a hátuk mögött. Az út nem lett volna könnyű, de azóta - elvben s a valláserkölcsi megközelítést kivéve - a Mindszenty által felvázolt irányban jár jobb- és baloldal egyaránt. A demokratikus baloldal történészei szeretik úgy beállítani a dolgot, mintha 1956-ban a tulajdonviszonyok kérdése nem vetődött volna fel, pedig Mindszenty rádiószózatában elhangzott: ....szociális érdek ektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló... ország akarunk lenni”. Ez akarunk lenni ma is. Mindszenty rádiószózata volt az első alkalom, hogy a szociális piacgazdaságot konkrét politikai programba vette valaki Magyarországon. A bíboros emléke ezért is többet érdemelne. k Zala kerámia Zalakerámia teljes választékát - burkolólapok, szaniterárúk - megtalálja üzleteinkben. 1.0. falicsempe: 1460 Ft/m2-től 1.0. padlólap: 1590 Ft /m2-től W.C.-k, mosdók: 4730 Ft-tól )lasz Köporcelán Centrum Márkabolt: Kiskunfélegyháza, Szegedi út 44. Tel.: 76430-269 Központ: Szeged, Kálvária sgL 104. Tel/fax: 62444-'>08 KEIäWÄ KFf hirös-ép A Hirös-Ép Kft. FELVÉTELRE KERES: 1 fő gépkocsivezetőt Elvárások: B, C, E kategóriás jogosítvány változó munkahellyel Nehézgép-kezelői vizsga előnyt jelent. Érd.: Fekete István, 30/9-442-029. Jelentkezni levélben, fényképes kézzel írott önéletrajzzal. ~2~ TÜV EN ISO 9001:2000 »79 100891» Hirös-Ép Kft. 6000 Kecskemét, Bajnok u. 3 . 289, ’56-os megemlékezések megyeszerte A megyei rendőr-főkapitányságon ünnepi állománygyűlésen kitüntetések, jutalmak, valamint előléptetések átadásával emlékeztek ked- Tiszaalpáron koszorúzással emlékeztek den az 1956-os eseményekre. Az elismeréseket Gergényi Péter dandártábornok, megyei főkapitány adta át. fotó: banczik Róbert 1956-ra. fotó: győri anikó Kiskunmajsán kedden négyméteres emlékoszlopot állítottak 1956 ismeretlen áldozatai- Lakiteleken, a község főtéri kopjafájánál október 22-én este emlékeztek meg az ’56-os nak tiszteletére az ’56-os múzeumnál. fotó: tapodi Kálmán forradalom és szabadságharc évfordulójáról.______________fotó: szász andrás M inden évben kézműves vásár Hagyományt teremt a Bács-Kisknn Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai élet Ha föltűnnek a honfoglaló magyarok hajlékát formázó sátrak a hírős város főterén, akkor sokadalomra lehet számítani. Idén az egyik ilyen alkalom A kézművesség 1000 éve a Kárpát-medencében című kiállítás és vásár volt. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezte. A sikeren felbuzdulva úgy döntöttek, hogy ezután minden évben meghívják Kecskemétre a történelmi Magyarország területén élő mestereket. A rendezvényről Lettner Lászlóval, a kereskedelmi és iparkamara titkárával beszélgettünk azt követően, hogy elkészítették a millenniumi kiállítás és vásár mérlegét.- Hiánytalanul sikeresnek értékelték a rendezvényt? - kérdeztem a titkár úrtól.- A nagyközönség tetszésnyilvánítása, a kiállító kézművesmesterek elégedettsége és a konferencián szerepelt szaktekintélyek értékelése alapján azt mondhatom, hogy igen. Egyébként maga a konferencia külön is olyan sikeres volt, hogy többen kérték a kézművesek közül: teremtsünk gyakrabban ilyen alkalmakat az ismeretszerzésre, a tapasztalatok kicserélésére. Úgy gondoljuk, ez annak köszönhető, hogy szerencsésen állítottuk össze a tanácskozás tematikáját. Jól indítottunk Szulovszky János tudományos főmunkatárs előadásával - ő a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét képviselte -, amely a honfoglalástól napjainkig áttekintette a kézművesség történetét. A Népi Iparművészeti Múzeum igazgatója, Kriskóné Dávid Mária arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy van-e jövője a kézművességnek uniformizálódó világunkban. Sándor Ildikó néprajzkutató arról értekezett a hallgatóság előtt, hogy milyen szerepük van mai, huszonegyedik századbeli életünkben a kézművestermékeknek. Nagy érdeklődéssel hallgatták a konferencia résztvevői Benkő Cs. Gyulát, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetőjét is, aki a zsűriztetésről, a minőség elismeréséről adott tájékoztatást. Erről jut eszembe, hogy a kamara és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus novemberben zsűrizni fog itt, a székházunkban. Már van vagy harminc jelentkező, aki szeretné a remekeinek megszerezni az iparművészeti vagy népi iparművészeti termék minősítést. Visszatérve a konferenciához: a többi előadót is nagy tetszéssel hallgatták, a témák találkoztak a résztvevők érdeklődésével. Szép anyaggal várta a látogatókat a rendezvény keretében a Népi Iparművészeti Múzeum és a kamara székházában megnyitott fotókiállítás is, melynek témája szintén a kézművesség volt.- A kézművesmestereket milyen módszerrel kutatták föl a határon innen és túl?- Nagy munkát végzett a szervezőcsapatunk. Alapítványokkal, határ menti kamarákkal, vegyes kamarákkal, egyesületekkel vettük föl a kapcsolatot, így találtunk rá a mesterekre. Mivel azt gondoltuk, hogy első kézből, tiszta forrásból merítve mutatjuk be a közönségnek a mai Kárpátmedencei kézművességet, csak olyanokat hívtunk meg, akik maguk készítik a kiállításra szánt termékeket. Vagyis olyan személyek, akik csak kereskednek ilyen cikkekkel, nem kaptak helyet a vásár sátraiban.- Végül is hányán jöttek el, és honnan?- Bács-Kiskun megyéből tizenhét (Kecskemétről Idlenc), Pest megyéből tizenkettő (Budapestről hét), Jász-Nagykun-Szolnok megyéből hat, Heves megyéből, Hajdú-Biharból, Győr-Moson- Sopronból, Borsod-Abaúj-Zemp- lénből, Komárom-Esztergomból egy-egy, Csongrád megyéből három kiállító érkezett. A határon túlról, a székelyudvarhelyi Arte- ra Kézműves Alapítványtól tíz, Kolozsvárról kettő, Korondról egy, a Kovászna megyei Zaboláról egy fő jött el a vásárra. Ösz- szesen közel hatvan kézművesmester mutatta be munkáit.- Mely mesterségeket képviselték?- Többek közt fazekas, fadísz- tárgy-készítő, mézeskalácsos, csipkeverő, szövő, merítettpapír- készítő, vesszőfonó, bútorfestő, fafaragó, bábkészítő, bútorkészítő, tojásfestő, hangszerkészítő, késes, díszüveges, díszműko- vács, csuhéfonó és szőrmés mutatkozott be az Erdei Ferenc Művelődési Központban, illetve kinn, a főtéren.- Valamiféle utómunkálatok zajlanak-e?- Igen, hozzákezdtünk annak a kiadványnak a megszerkesztéséhez, amely színvonalas formában tartalmazza majd mindazt, ami az első nagyszabású kecskeméti kézműves vásáron, kiállításon és konferencián látható volt, illetve elhangzott - mondta Leitner László, a megyei kereskedelmi és iparkamara titkára, a. tOth Sándor
