Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-22 / 247. szám

2. OLDAL 2002. Október 22., kedd Európa készül a csúcsra Megkezdték tanácskozásukat az Európai Unió külügyminiszterei. A nizzai szerző­désről sikeresen zárult ír népszavazás fé­nyében külön jelentősége van, hogy Mádl Ferenc időközben az Európai Parlament székhelyére utazott, hogy felszólaljon a testület plenáris ülésén. Luxemburg - Strasbourg Miközben az EU soros elnökségét adó Dá­nia Európa-ügyi minisztere, Bertel Hoarder kijelentette, hogy országa mindent elkövet a december közepén Koppenhágában meg­rendezendő csúcsértekezletig a csatlakozási tárgyalások befejezéséért, mindenekelőtt az agrárfinanszírozás kérdésének révbe jutta­tásáért, a bővítés mellett egyéb politikai té­mák is napirenden szerepelnek. A hétvégi informális állam- és kormányfői találkozón ugyanis megkerülhetetlen a kalinyingrádi probléma (Moszkva azt szeretné, hogy a le­endő tagországok közé ékelődött területre az orosz állampolgárok vízum nélkül utaz­hassanak), továbbá a nyugat-balkáni és a közel-keleti helyzet. Az Unió szakemberei arról a vitáról is szót ejtenek, amelyek az olyan izraeli árucikkek eredetiségét igazoló okmányokkal kapcsolatos, amelyeket pa­lesztin területen állítottak elő. Az EU-Izrael Társulási Tanács ülésére Luxemburgba uta­zott Simon Perez izraeli külügyminiszter. Javier Solana és Simon Perez FOTÓI EUROPRESS/EPA Mádl Ferenc hétfőn az esti órákban rövid munkalátogatásra Strasbourgba érkezett. A köztársasági elnököt Pat Cox, az Európai Parlament elnöke hívta meg, hogy kedden, az 1956-os magyar forradalom kitörése év­fordulójának előestéjén beszédet mondjon az Európai Unió közös parlamentjének tel- jes ülésén. ____________________ ■ A VILÁG HÍREI TÖBB ukrajnai párt kárpát­aljai szervezete beadvánnyal fordult az ukrán állam legfelső vezetőihez, amelyben tiltako­zik Kárpátaljának mint önálló közigazgatási-területi egység­nek a tervezett megszüntetése ellen. A beadvány rámutat: megvalósulása esetén a terve­zett területi átrendezés Kárpát­alját letörölné mind Európa, mind Ukrajna térképéről, mti VILLÁMLÁTOGATÁST tesz csütörtökön Berlinben Vlagyi­mir Putyin orosz elnök - jelen­tette be hétfőn a német fővá­rosban Charima Reinhardt, a kormányszóvivő helyettese. Putyin úton Lisszabonba áll meg két órára Berlinben, de nem mozdul ki a repülőtérről: az orosz elnök és Gerhard Schröder kancellár találkozó­ját a tegeli légikikötőben ren­dezik meg. A két politikus egyebek között az iraki kér­dést és Kalinyingrád problé­máját vitatja meg. mti AUSZTRÁL nyomozók véle­ménye szerint öngyilkos me­rénylő működhetett közre a megsemmisítő erejű báli rob­bantásokban. A két diszkó előtt elkövetett robbantások közül az elsőben dinamitot hoztak működésbe, amelyet alkalmasint valaki magánál hordhatott - mondta Mick Keelty ausztrál főnyomozó hétfőn az ausztrál rádióban. A második, jóval nagyobb erejű pokolgép röviddel ezután egy kisbuszban robbant fel. A me­rénylők a pokolgépek készíté­séhez trágya és üzemanyag elegyét használták, mti MONTENEGRÓBAN a vasár napi rendkívüli parlamenti választás nyomán kényel­mes többségre számíthat a törvényhozásban a Milo Djukanovics elnök nevével fémjelzett pártszövetség, amely csak három évre mon­dott le a köztársaság függet­lenségéről. A választás nyo­mán a Djukanovics vezette Szocialisták Demokratikus Pártja és a Szociáldemokrata Párt alkotta tömörülésnek 39 képviselője lesz a 75 tagú par­lamentben. A szövetség be akarja vonni a kormányba a hárompárti albán szövetséget, amely két helyhez jutott a par­lamentben. A majdani köztár­sasági kormány tehát 41 fős többségre támaszkodhat a tör­vényhozásban. MTI Igent mondott az Európai Unió bővítéséhez nélkülözhetetlen nizzai szerződésre Írország lakossága a hét végén megrende­zett népszavazáson, ám ez nem csupán megkönnyebbülést hozott, hanem újabb kérdéseket is fölvetett. Dublin Menetrend van, határidő nincs Örömteli és kétkedő hangok az ír népszavazással kapcsolatban Írország igen szavazatával Eu­rópa megnyithatja kapuit a Kelet előtt - írja hétfői tudósításában a Corriere della Sera, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy a bővíté­sért folyó játszma korántsem ért véget. A dublini akadályt sikerült ugyan leküzdeni, de a bővítésért folyó versenyfutás még nem ért véget, sőt, újabb akadályokat kell majd legyőzni. A’bővítés menet­rendje már megvan, de a szín­falak mögött erősen érezhetőek a határidők kitolására irányuló hát­ráltató törekvések is. A párizsi lapok szerint az ír referendum az európai közösség intézményrendszerének sérülé­kenységére világított rá, s hang­súlyosan megmutatta, hogy el­kerülhetetlen az Unió strukturá­lis reformja. Az írországi népsza­vazás leckéjéből számos kérdés adódik. Ha a tizenöt tagú szerve­zet ilyen nehézkesen és kocká­zatosán működik, mi várható egy 25 vagy éppen 27 fős közös­ségben? _____________ ■ Az ír választási bizottság hivata­los közleménye szerint a szava­zók 62,89 százaléka támogatta, 37,H százaléka elutasította a szerződést. A szombaton meg­rendezett referendumon az ír választók 48,45 százaléka vett részt. Bertie Ahem ír kormányfő szerint a népszavazás eredménye megmutatta, hogy „Írország erő­sen elkötelezett Európa irányá­ban, és Európa szívében marad”. A Kurier című bécsi lap megál­lapítja: az írek nem akarták kire- keszteni Kelet-Európát. Ugyanak­kor távolról sem győződtek meg arról, hogyan fog működni az új, immár 25 tagállamot tömörítő egyesült Európa. A konzervatív Die Presse rámutatott: Írország­ban nem Európa győzött, hiszen a két népszavazás felszínre hozta a túl mély, túl gyors integrációval kapcsolatos aggályokat. Az ír elutasítás az öreg konti­nens békés egyesítését hónapok­kal, talán évekkel odázta volna el - írta hétfői számában a Die Welt című berlini napilap, amivel a jobbközép irányzatú újság többé- kevésbé a többi kommentátor vé­leményét is tükrözi. A szociálde­mokratákhoz közel álló Frankfur­ter Rundschau szerint az ír vá­lasztó kevés fenntartást táplált a tíz új tagállam belépésével szem­ben, sokkal inkább habozásra késztették őket az abortusz ellen­zőinek vagy a semlegesség párto­lóinak szakmailag megalapozat­lan érvei. Ezen a héten más jelle­gű felvételi akadályok kerülnek előtérbe. Franciaország és Né­metország még mindig nem ren­dezte vitáját arról, hogy mi le­gyen az agrárpolitikával egy 25 tagú Európai Unióban. Hágában pedig nem utolsósorban a keleti bővítés finanszírozása miatt bomlott fel a kormány, azzal a kö­vetkezménnyel, hogy a döntő je­lentőségű koppenhágai csúcsér­tekezleten az ügyvezető holland kormány tulajdonképpen sem nemmel, sem igennel nem sza­vazhat. „Az ír választók meghallották és meg is fogadták Európa, az EU-tagok és tagjelöltek üzenetét, ezért szavaztak igennel a nizzai szerződésre - mondta Kovács László külügyminiszter hétfőn az EU-hajó - Budapest című találkozón elhangzott köszöntőjében. A külügyminiszter felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az év végéig el kell érni a csatlakozási tárgyalásokon: Magyarország pénzügyi pozíciói jobbak legyen a belépést követő év­ben, mint az azt megelőző utolsóban. Hangsúlyozta továbbá, hogy a ma­gyar mezőgazdasági termelők nem kerülhetnek méltánytalanul hátrá­nyos helyzetbe az EU-ban. Újabb robbantás Izraelben Tiltakoznak a zsidó telepesek házaik bontása ellen Hétfőn sem szűnt meg a feszültség a ciszjordániai Havat Gilad engedély nélkül épített zsidó településnél, ahol továbbra is mintegy 200, a telep lebontását ellenző fiatal tartózkodik a helyszínen. Halálos merényletet követtek el egy menetrend- szerű autóbusz ellen Netanjától északra. Izrael - Palesztina Az izraeli katonák mindenfelől kö­rülzárták a Náblusz közelében lé­vő vadtelepüléshez vezető utakat a telepesek visszaszivárgásának megakadályozására illetve azért, hogy a telepesek ne szállíthassa­nak anyagot a Ciszjordánia északi részén lévő telephez. A hétvégi, mintegy ötven sebe­sültet követelő összecsapások után a zsidó telepesek a helyszí­nen maradtak és a katonák jelen­léte ellenére hozzákezdtek a had­sereg által lerombolt épületek ide­iglenes felállításához és sátrakat is emeltek a telep körül. A telepesek felállítottak egy zsinagógaként funkcionáló épületet is. Az észak-ciszjordániai Kabati- jában az izraeli katonák lerombol­ták az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet egyik aktivistájának há­zát - közölte az izraeli hadsereg szóvivője. A falu elöljárója meg­erősítette ezt, azzal pontosítva, hogy Rabia Rafik Sarif a Hamász tagja. A paleszün aktivista részt vett az idén január 25-én Tel- Avivban végrehajtott merénylet­ben, amelynek egy halottja és húsz sérültje volt. Az izraeli hadsereg szóvivője elmondta, hogy Kfar Darom zsidó település közelében rejtőzködő palesztin fegyvereseket fedeztek fel. Az izraeli katonák tüzet nyitot­tak rájuk, és kettőt megöltek közü­lük. Holttestüket a palesztin auto­nómiához tartozó területen talál­ták meg. Az izraeli katonák akció­jukkal meghiúsítottak egy palesz­ün támadást ebben a körzetben - állította a hadsereg szóvivője. Újabb merényletet követtek el hétfőn Pardesz Hanna településtől nem messze. A robbantás során legkevesebb hét ember meghalt, további negyven megsebesült. Mintegy harminc sérültet kórház­ba kellett szállítani, és a klinika szóvivője szerint sokuk állapota válságos. Egymással egyező érte­sülések szerint a robbanóanyagot egy elhagyott járműbe rejtették. KIRÁLY BÉLA* 1956 tíz igazsága 1956-ban alig egy hónap alatt reformmozgalom, győztes forradalom, szovjet hadüzenet nélküli háború, szovjet csat­lós rezsim hatalomba ültetése és véres bolsevista megtor­lás zajlott le hazánkban. Ez túl sok volt a nemzetközi média és a kutatók számára ahhoz, hogy lássák az igazságot, de a szovjetek hazugsághadjárata tovább ködösített is. Követ­kezésképpen pontatlanságok, sőt ferdítések is elterjedtek '56-ról, közülük néhány még ma is él. Ezért kell feltárni '56 tíz igazságát. 1.1956-ban a magyarok nem forradalmat, hanem reformokat sürgettek. Példá­nak tekintették az 1848-ban békésen beiktatott „áprilisi törvényeket", bízva a bé­kés átalakulás lehetőségében 1956-ban is. A reformmozgalom forradalommá vált akkor, amikor az ÁVH fegyvert használt a reformokat követelők ellen. 2. A forradalom céljait az egyetemi ifjúság 16 pontja tartalmazta: A nemzet függet­lenségét, demokratikus szabadságjogokat, a bolsevista terror felszámolását, a koncepciós perek felülvizsgálatát, rehabilitációkat, a hadifoglyok hazahozatalát, Rákosi és Farkas törvény elé állítását, a nemzeti jelképek és ünnepek visszaállítá­sát, demokratikus kormány alakítását Nagy Imre részvételével, a sztálinisták eltávo­lítását, gyarmati helyzetünk megszüntetését, az uránium-ércbányák visszaadását, belügyeinkbe való be nem avatkozást. A lengyel reformkísérletekkel szembeni rokonszenv kifejezésével zárul a felsorolás. A16 pont nem követelte sem a kommunista rezsim azonnali, sem a szocializmus eltörlését, de a gazdasági tervek, az ipari normák, az illetmények, a beszolgáltatás rendszerének felülvizsgálatát igen. Sürgős reformokat akartak, de a társadalom és a kormány új formáját az állampolgárok általános választásokon kifejezendő elhatá­rozásától váriák. 3. A forradalom győzött. Október 28-án Nagy Imre tűzszünetet rendelt el és kez­detét vette az ország radikális, békés, politikai átalakítása: az ÁVH és az MDP fel­oszlott (utódpártja a Magyar Szocialista Munkáspárt és főtitkára, Kádár János el­kötelezte magát a demokrácia építése és a nemzeti függetlenség mellett), Nagy Imre több pártrendszeren alapuló kormányt alakított, mely gyorsan konszolidálta a helyzetet. A forradalom bel-, a fegyveres agresszió nemzetközi ügy. Ez utóbbi­val szemben alulmaradt a magyar nemzet, de ez nem változtat a tényen: a forra­dalom - mint belügy - győzött. Sajnos még ma is néhányan „bukott” forradalom­ról beszélnek. Helytelenül. 4. A győzelmet a pesti (és vidéki) fiatalok vívták ki az ÁVH és a szovjet tankokkal szemben. Mi magyarázza ezt a túlerő elleni győzelmet? Az ügyben való hit és el­szántság. De '56-ban segített két technikai tényező is. A szovjetek hazánkat egyik leghűségesebb csatlósuknak tekintették, hirdették is, hogy „Hazánk nem rés, hanem erős bástya a kommunizmus falán”. A fiatalok katonai alap- és kis egységek vezetésére kiképzést kaptak. A kommunisták maguk képezték így ki harcosokká ellenfeleiket. A lőszer- és fegyverraktárak megnyíltak a szabadság- harcosok számára. A fő nehézségek: a képzetlenség és a hadianyag hiánya 1956-ban - szemben 1848-cal - nem jelentett problémát. 5. A győztes fiatalok a politikai konszolidáció biztosítására - a '48-as példát követ­ve - egységbe a Nemzetőrségbe tömörültek és központi vezetést választottak. Törekvéseiket támogatta Kopácsi Sándor ezredes, Budapest rendőrfőkapitánya, aki a forradalom mellé állt és a Deák téri székházat megnyitotta a szabadsághar­cosok gyűlései számára. Október 29-én már olyan nagy számban jelentek meg ott szabadságharcos gócpontok képviselői, hogy határozataik a szabadsághar­cosok közös akaratának tekinthetők. Ők választották meg a Forradalmi Karhatal­mi Bizottságot, amely alapját képezte egy szakszerű katonai jellegű felső vezeté- ■•si törzsnek, a Nemietörség Főpárancsnokságának. Mindkettőt Nagy Imre elis­merte a kormánya nevében. A Nemzetőrség Főparancsnoksága egyre több vidéki szabadságharcos egysé­get vett fel a Nemzetőrségbe. Fő feladatának mégis a főváros rendjének biztosí­tását tekintette. Szervezőmunkájának eredményeként csökkent a fegyverhaszná­latok száma. November 1-je éjjelén már lövések zaja nélkül aludhatott Budapest lakossága. A konszolidáció sikernél haladt, Nagy Imre kormányát honi zavarkeltők nem veszélyeztethették. 6. A Szovjetunió október 30-ről 31 -re virradó éjszaka fegyveres beavatkozást kez­dett hazánk ellen. A felvonulás befejeztével 16 hadosztály szintű egység, 2000 harckocsi és egy - főként vadászbombázókból álló - repülőegység állt táma­dásra készen. A Nemzetőrség Főparancsnoksága Nagy Imrének naponta több­ször is jelentette, hogy a szovjet erők támadásra kész gyűrűt alakítottak a fővá­ros körül. Október 31-től (nem november 4-től) a Szovjetunió hadüzenet nélkü­li háborút viselt Magyarország ellen. 7. Nagy Imre értékelve a készülő szovjet beavatkozás méreteit, tiltakozott a szov­jet kormánynál és jelentést tett az ENSZ-nek. Mivel a szovjet hatóságok átlátszó hazugságokkal igyekeztek leszerelni a magyar kifogásokat, és az ENSZ-től sem érkezett visszajelzés, a kormány bejelentette az ország semlegességét és a VSZ-ből való kilépését. Nagyot az a gondolat vezérelhette, hogy amennyiben szovjet szövetségesként ér bennünket az orosz agresszió, a Nyugat „családi perpatvarnak” ítélheti az agressziót, ha azonban semleges országot ér támadás, az ENSZ talán cselekszik. Abból, hogy a semlegesség kimondása november 1-jén történt, a szovjet támadás pedig november 4-én kezdődött, többen arra következtettek, hogy a magyarok forrófejjel kiprovokálták a támadást. A fentiek tükrében azonban ez az állítás nem állja meg a helyét. A szovjet agresszió oka és nem következménye volt a semlegesség kikiáltásának! 8. A szovjet tömb egészét erkölcsi felelősség terheli mindazért, ami történt. Kí­na október 30án jóváhagyta a szovjet beavatkozást. Másnap szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Brestbe, ahol Hruscsov a lengyel vezetést tájékoz­tatta. Ezt követően a román, csehszlovák és bolgár vezetők tájékoztatására ke­rült sor Bukarestben, majd Brioni szigetén Tito kapott felvilágosítást a készülő agresszióról. A lengyelek helyeslés nélkül vették tudomásul a tájékoztatást, a ro­mán és csehszlovák kommunista vezetők felajánlották részvételüket, de elutasí­tották őket. Tito egyetértett. 9. A szovjet intervenció a szocialista országok közötti első háború volt, hiszen a forradalom programjában - mint jeleztem - nem szerepelt a szocialista rend­szer eltörlése. A demokratikus magyar szocialista államot a totalitáriánus szovjet szocialista állam támadta meg. 10. A Nyugat és az ENSZ elismerte '56 igazságait. A szabad világ meglepően gyorsan reagált a magyarországi eseményekre. Tömegtüntetésekre került sor, Párizsban felgyújtották a kommunisták székházát, értelmiségiek sokasága lépett ki a kommunista pártokból. Hannah Arendt szerint a forradalom legfontosabb in­tézményei a tanácsok voltak. E szó orosz megfelelője: szovjet, így Arendt szerint: „Midőn a szovjet tankok vérbe fojtották a magyar forradalmat, elpusztították a vi­lágtörténelemben egyedül Magyarországon létesült demokratikus szovjeteket...’’. Miiovan Gyilasz, Tito volt helyettese, prófétai jóslata ez volt: „A magyar forrada­lom a kommunizmus végének kezdete...’’. Raymond Aron így írt: „A magyar for­radalom... egy vereség diadala, örökre azok közé a ritka események közé fog tartozni, amelyek visszaállítják az emberiség hitét önmagában és figyelmeztetik... küldetésének értelmére: az igazságra". Az ENSZ Ötös Bizottsága 1957-es zárójelentése megállapítja: „A Szovjetunió agressziót követett el... Magyaror­szág ellen”. Borisz Jelcin orosz elnök 1992. november 11-én, a magyar Or­szággyűlésben jelentette ki: „1956 tragédiája... a szovjet rendszer lemoshatat- lan szégyenfoltja marad örökké!”. Ezek '56 igazságai. ’ A szerző az 1956-os nemzetőrség főparancsnoka, hadtörténész, egyetemi tanár volt amerikai egyetemen. Tagja volt az 1990ben megválasztott Országgyűlésnek. Könyvkiadója - angol nyelven - több mint 100 kötetet jelentetett meg a magyar forradalom igazságáról. Ma vezérezredesként - túl a kilencvenedik életévén - a legmagasabb rangú magyar katonák egyike. ____________ÁLLÁSPONT_________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents