Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-19 / 245. szám

2. OLDAL Hírek Elnöki előadás Amikor Magyarország be akar lépni az Európai Unióba, egy olyan integrációhoz akar csatla­kozni, amely sem a tágabb Eu­rópában, sem az integráción belül nem húz mesterséges és hosszú távú, új határokat - mondta Mádí Ferenc „Ma­gyarország felkészülése az EU- tagságra” című előadásában az isztambuli egyetemen. A köztársasági elnök hang­súlyozta: Magyarországnak különösen fontos érdeke szom­szédainak és a tágabb térség más országainak mielőbbi euro-atlanti csatlakozása, mti Kisebbségben Szabadkán ma tartja alakuló ülését a vajdasági magyarság önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), és másfél hétre rá hat vajdasági magyar szervezet folyamod­ványára a jugoszláv szövetségi alkotmánybíróság nyilvános meghallgatást tart, amelynek az lesz a tárgya, hogy alkotmány­ba ütköző-e vagy sem az MNT megalakulásának módja, mti Jó a Benes A Cseh Köztársaság a Benes- dekrétumok visszavonása nél­kül is csatlakozhat az Európai Unióhoz - állapította meg az Európai Unió bizottságának pénteken Brüsszelben nyilvá­nosságra hozott jelentése. Az Európai Bizottság jogászai számos szemszögből megvizs­gálták az 1945-ben hozott dek­rétumokat, és a rendszerváltás után kiadott cseh kárpótlási törvényeket, mti Hazaszállítás A Külügyminisztérium gondos­kodott a szerdán Bulgáriában halálos közúti balesetet szenve­dett Galli-Hirling Tamás, a szó­fiai magyar nagykövetség volt konzulja földi maradványainak hazaszállításáról. A miniszté­rium saját halottjának tekinti Galli-Hirling Tamást. A Hon­védelmi Minisztérium a bulgá­riai baleset másik áldozata, Hegyi Tibor ezredes, katonai attasé földi maradványainak hazaszállításáról szintén gon­doskodott. A diplomaták teme­téséről később intézkednek, mti Guinness-rekord Százszázalékos részvétel mel­lett százszázalékos támogatás­sal újabb hét évre megerősítet­ték államelnöki tisztségében Szaddám Huszeint a megrende­zett iraki népszavazáson. A népszavazáson Szaddám Húszéin volt az egyetlen jelölt. A régi-új elnök pénteken a Ko­ránra letette az esküt, mti VILÁG TŰKOR 2002. Október 19., szombat Hollandia ajtót nyitott A holland kormány úgy döntött: nem fogja megvétózni az Európai Unió felvételére váró tíz ország csatlakozását. Diplomáciai források ugyanakkor jelezték: az ügyvezető hol­land kormány előtt szerepelt olyan javaslat is, amely lehetővé tenné egyes EU-tagjelölt országok felvételének elhalasztását, ha nem felelnek meg a csatlakozási feltételeknek. Hága - Brüsszel Hollandia miniszterelnöke, Jan Peter Balkenende a kormányülést követően utalt rá, hogy vétó ese­tén súlyos ellenreakciókkal kelle­ne számolnia országának. A belső villongások miatt szer­dán lemondott, azóta ügyvezető­ként tevékenykedő hárompárti koalíciós kormány liberális tagja, a Néppárt a Szabadságért és a De­mokráciáért (VVD) elsősorban Lengyelország, Lettország és Szlo­vákia felkészültségét kérdőjelezte meg olyan területeken, mint az élelmiszer-biztonság vagy a vám­szabályozás. A holland kormány­nak mindazonáltal a következő hónapokban várható új választá­sokig korlátozott döntési jogköre van - jegyzik meg a szakértők. A holland kormány most jelez­te: Lengyelországot, Lettországot és Szlovákiát is szívesen látják az EU-ban. Igaz, azt továbbra is sze­retnék elérni, hogy azok az orszá­gok, amelyek bizonyos részterüle­ten időre nem teljesítenek minden feltételt, belépésük után ne is kap­janak beleszólási jogot az ezeken a területeken hozott döntésekbe. Az EU október 24-25-ei brüsz- szeli csúcstalálkozója várhatóan jóváhagyja a tíz új tagállam felvé­telét javasló bizottsági állásfogla­lást, s a felvételi tárgyalások hiva­talosan a decemberi koppenhágai csúcsértekezleten érhetnek véget. Európában heves bírálatokat vál­tott ki Romano Prodinak, az Euró­pai Bizottság elnökének csütörtö­kön a francia Le Monde-ban meg­jelent nyüatkozata, amelyben a politikus „ostobának és merev­nek” nevezte az euróövezet orszá­gaira nézve kötelező stabüitási és növekedési paktumot. Prodi azt mondta: ő is jól tudja, hogy „mint minden merev döntés, a stabilitási paktum is ostoba”, és ennél intelli­gensebb szabályozókra és na­gyobb rugalmasságra lenne szük­ség. Ennek ellenére elismerte, hogy a paktum az egység meg­teremtője a valutarendszerben. A leghevesebb kritikát Edmund Stoiber fogalmazta meg. A bajor miniszterelnök szerint Prodi nem alkalmas az Európai Bizottság el­nöki posztjára, és nyilatkozatával elvesztegette az Európai Bizott­ságba vetett maradék bizalmat is. Elnököt - közvetlenül Jövőre lejár Václav Havel mandátuma Egy felmérés szerint a cseh lakosság többsége a közvetlen államfőválasztás híve. A kérdés azért érdekes, mert jövőre lejár Václav Havel második elnöki mandátuma is. Prága A Társadalmi Kutatások Központ­ja (STEM) októberi országos fel­méréséből kiderült, hogy a köz­vetlen államfőválasztást a megkér­dezettek 85 százaléka támogatja. Az emberek majdnem 80 százalé­ka ugyanakkor úgy gondolja, hogy már Václav Havel utódját is ezzel a módszerrel kellene meg­választani. Csehországban a hatá­lyos törvények szerint a parla­ment két háza választja meg együttes ülésen és egyszerű több­séggel a köztársasági elnököt. A pártok kijelentették: támogatják a törvény megváltoztatását és a köz­vetlen elnökválasztást, de csak egy későbbi időpontban. Havel utódját még a parlamentben kí­vánják megválasztani. A testület szervezőbizottsága január 15-re tűzte ki a választás dátumát. A közvélemény-kutatások sze­rint a közvetlen áílamfőválasztás- ban Otakar Motejl ombudsman- nak, valamint Václav Klaus volt kormányfőnek lenne a legna­gyobb esélye a sikerre. Motejl egyike a szociáldemokraták négy jelöltjének, akiknek azonban még az előválasztásokon is meg kell mérkőzniük egymással, míg Klaust az ellenzéki polgári de­mokraták jelölték. Vladimír Spidla kormányfő és a Cseh Szo­ciáldemokrata Párt elnöke egyér­telműen jelezte, hogy pártja Havel utódját még a neki leginkább ked­vező parlamenti viszonyok között kívánja megválasztani. A prágai sajtó szerint várható, hogy az ál- lamfőválasztás most még az eddi­gi törvény szerint fog lezajlani. Ilyen véleményt fogalmazott meg nyilvánosan a héten Václav Havel is. ■ Választások Montenegróban Montenegróban vasárnap rendkívüli parlamenti választást tartanak, immár hatodszor a többpártrendszer tizenkét éve történt bevezetése óta. Podgorica Csakúgy, mint a legutóbbi, 2001 áprilisában tartott választáson, most is szoros eredmények vár­hatók, de senki nem tudja meg­jósolni, hogy a Milo Djukanovics elnök nevével fémjelzett pártkoa­líció meg tudja-e tartani ingatag alapokon álló hatalmát. A mintegy 660 ezer lakosú ju­goszláv köztársaságnak 455 ezer szavazati jogú lakosa van, akik­nek a 6,6 százaléka analfabéta, 8 százalékának pedig nincs semmi­lyen iskolai végzettsége. A szava­zópolgárok 35 százaléka csupán az általános iskolát fejezte be, és ugyanennyien dicsekedhetnek középiskolai végzettséggel. A Djukanovics vezette Szocia­listák Demokratikus Pártja (SNP) és a Szociáldemokrata Párt (SDP) szövetsége Demokratikus Lista Európai Montenegróért néven indul a választáson. A jugoszláv szövetségi állam fenntartásáért küzdő Szocialista Néppárt (SNP), a Szerb Néppárt (SNS) és a Nép­párt (NS) alkotta tömörülés im­már az Együtt a Változásokért ne­vet viseli, miután a belgrádi meg­állapodás értelmetlenné tette az Együtt Jugoszláviáért név hasz­nálatát. A kormányválságot voltakép­pen az idézte elő, hogy Djuka­novics elnök és Filip Vujanovics kormányfő nagy nemzetközi nyomásra március 14-én aláírta a már említett belgrádi megálla­podást. Djukanovicsék ezzel tu­lajdonképpen lemondtak - leg­alábbis három évre - Montenegró önállóságáról. A kormány tulaj­donképpen március óta parla­menti támogatottság nélkül mű­ködik, és a törvényhozásnak kor­látozott döntésköre van, jogosult például arra, hogy vitát nyisson a majdani közös szerb-monteneg- rói állam alkotmányáról. __■ S ZTRAPÁK FERENC A főpásztor titka Még a szókimondóbb egyházi méltóságok is tartózkodóvá vál­nak, amikor a 75 éves Paskai László bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek utódlása a beszédtéma. A leköszönő ka­tolikus főpásztor megmarad a bíborosi rangban, továbbra is ahhoz a 116 tagú konklávéhoz tartozik, amelyik II. János Pál pápa utódát megválasztja majd. A pápa viszont már dönthetett a főegyházmegye új vezetőjéről, aki a szokásjog szerint Magyarország prímása is lesz. Legalábbis mindeddig hivata­losan nem cáfolták a Rómából felröppent sajtóértesülést. Az internetes világhálón ráadásul arról olvashattunk: a héten ország-világ megismeri, hogy kiről van szó. Vagy mégsem. Jelenleg legalább négy név forog. Az esélyesek körét mintha változatlanul Seregély István (71 éves) egri érsek és Bosák Nándor (63) debrecen-nyíregyházi megyés püspök vezetné. Ugyanakkor velük együtt emlegetik a Vatikánban szolgálatot teljesítő Ternyák Csaba (49) érseket és Erdő Péter (50) kato­likus egyetemi rektort. Az eltérő sorrend attól függ, hogy me­lyik szakértőre hallgatunk. Több mint 20 év korkülönbség, változatos gyakorlati és elméleti felkészültség, más-más lelki alkat tagolja a listát. (Az ötödik - vagy legelső - név egyéb­ként Paskai Lászlóé, aki képesnek bizonyult a kényes egyhá­zi és közéleti egyensúlyok megtartására. A Szentatya ugyan­is, ha akarja, meghosszabbíthatja a főpap hivatali idejét.) A folytonosság mellett sokan változásokat is várnak. Például azt, hogy még.tágabbra nyíljanak a püspöki paloták kapui az emberi-társadalmi gondok előtt. Hogy Jézus nevében ki-ki megvívhassa személyes megváltó ütközeteit a szegénység, az erőszak, a drog, a pusztítás és az elmúlás démonaival. Pápai titoknak számít Paskai László utódlása a kihirdetésig. Állítólag azért kell várni, mert manapság minden figyelmet a helyhatósági választások kötnek le. Ez igaz. Ha tehát vasár­napig sem száll fel a füst, akkor csak később tudhatjuk meg a fontos-pontos személyi hírt. Pillanatnyilag csupán erről mondhatjuk azt, hogy szent igaz. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 HÁMORI ZOLTÁN Fogunk fehérje „A rendszer nem vált be stop. Sürgősen abbahagyni stop.” A legenda szerint ezt a táviratot küldte Királyhegyi Pál magyar humorista Sztálinnak az ötvenes évek elején. Ó mondta azt is a hatvanas években - utalva a magyar egészségügy ingyenes­ségére -, hogy „itt nagyon jó betegnek lenni. De egészséges­nek! Az más.” Magyarországon úgy látszik, még mindig jó betegnek lenni. Legalábbis Ausztriából nézve. Egy taxisofőr Bécsben megala­pította a „Fogtaxi” utazási irodát, amelynek tevékenységi köre igen egyszerű. A győri fogorvosokhoz szervez utazásokat, amelyek során egy könnyű tömés, átmozgató csiszolás mellett megmutatja a várost is a fogturistának, méltányos összeg fejé­ben. „Először fölhelyezik a hidat, aztán megnézzük a Rába- hidat!” - hirdetheti, gondolom, a céget. Harmadába, negyedébe kerül nálunk a fogkezelés, mint Auszt­riában. Mi a nyolcvanas években kvarcóráért, Fa szappanért, Gorenjéért mentünk Bécsbe, ők most a magyar gyökértömé­sért vannak oda. Győrben egyébként kétszer annyi fogorvos van, mint más városokban, évente több ezren jönnek Ausztriá­ból fogat csináltatni, a biztosítójuk is fizeti a ráeső részt. Min­dennel nagyon meg vannak elégedve. Én erre büszke vagyok. Orvosainkra, egészségügyi rendsze­rünkre, fogtechnikusainkra, vagyis mindenkire. Egy kis büsz­keségért nem megyek a szomszédba. Talán meg lehetne pen­díteni, ha már e tekintetben ennyivel előrébb járunk, mint nyugati szomszédunk, hogy nem akar-e Európa esetleg hoz­zánk csatlakozni, fölzárkózni a mi színvonalunkra? Persze biztos lenne néhány feltételünk. Például csak az jöhet, akinek minimum 22,4 foga van. Ennyi ugyanis a harminckettő hetven százaléka. S mint tudjuk, a százalékokat az Unióban nagyon komolyan veszik. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ____________________ÁLLÁSPONT _____________________ I gen vagy nem Írországban az Európai Unió bővítése a tét Nem lehet kellemes érzés ezen a hét végén ír szavazópolgár­nak lenni, és egész Európa aggódó tekintetétől kísérve végleges ítéletet mondani a nizzai szerződés felett. Brüsszel A tavalyi első népszavazáson óriási meglepetésre elutasított szerződés hívei a kudarc meg­ismétlődésétől tarthatnak; annál is inkább, mert a tétek a mai nép­szavazáson összehasonlíthatatla­nul nagyobbak, pedig akkor sem voltak csekélyek. Ellenfelei vi­szont úgy érezhetik, hogy mél­tánytalanul nagy felelősséggel terhelik meg őket, amikor „Euró­pa”, de legalábbis az EU-bővítési folyamat jövőjét kérik rajtuk szá­mon. Hiszen ők csak egy - szerin­tük rossz - szerződést akarnak eltemetni; ha már így alakult, má­sodszor is. A két tábornak még a sorsdön­tő referendum előtti utolsó na­pokban is egyformán volt oka a nyugtalanságra. A legfrissebb fel­mérések szerint az utóbbi hetek­ben sokat javult ugyan a támoga­tók pozíciója, és a zászló pillanat­nyilag az „igen” szavazatoknak áll. Csakhogy ez kísértetiesen emlékeztet a tavalyi szavazás előtti helyzetre, még az arányo­kat tekintve is. Akkor senki nem számított negatív eredményre. Most senki nem tudja, mire számíthat. A legkevésbé Európa, vagyis az EU-tagországok és tag­jelöltek, amelyek számára az írek döntése hosszú időre kijelölheti a politikai tennivalókat. ■ Helikopterre vadásznak Orvul támadnak a csecsen szakadárok Gudermesz Csecsen szakadár fegyvere­sek lőtték le az orosz belügyi csapatok Mi8-as típusú szállí­tó helikopterét a köztársaság második legnagyobb városa, Gudermesz közelében - kö­zölte Borisz Podoprigora ez­redes, az észak-kaukázusi egyesített szövetségi erők parancsnokhelyettese. A támadás hírét a KavkazCentr szakadár internetes honlap is megerősítette, a beszámoló sze­rint a fegyveresek golyószóróval lőtték le a Mi8-ast. Orosz katonai források a fedélzeti mérnök halá­láról, két személy eltűnéséről és 4 sebesültről számoltak be, a sza­kadárok szerint viszont legalább 5 halottja és 15 súlyos sérültje van az akciónak. A gépen összesen 25 ember, 22 belügyi katona és a 3 fős személyzet tartózkodott. A szakadárok fő célpontjai közé tartoznak az orosz katonai helikopterek. A legsúlyosabb merénylet augusztus 19-én a cse­csen főváros, Groznij közelében történt, a lelőtt Mi25-ös helikopte­ren 118 katona vesztette életét. Péntek reggel helikopter­katasztrófa történt Oroszország távol-keleti vidékén, Kamcsatkán is. A Mi26-os határőrgép 8 utasa közül egy életét vesztette, négyen megsebesültek. A katonai ügyészség mindkét esetben eljárást indított, feltéte­lezések szerint ugyanis a gépek felszállására utasítást adók Csecsenföldön és Kamcsatkán is megsértették a repülésbiztonsági előírásokat, többek között figyel­men kívül hagyva a rossz időjárá- si viszonyokat. ________ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents