Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-18 / 244. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Október 18., péntek BBB Az első 100 nap megmutatta: a jóléti rendszerváltás programja szilárd alapokon áll. Építsük együtt a jövőt! Oktober 2Q*an szavazzon ismét a szocialistákra! Tartjuk a szavunkat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 17.) Kedvezmények befektetőknek Borsodchem 4 680 Ft ff Egis 12 800 Ft Á Matáv 750 Ft Ű Mól 4 920 Ft fi OTP 2 048 Ft flRichter 12 085 Ft it TVK 4 600 Ft A Zalakerámia 1395 Ft BUX: 7121,66 +2,61 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 11-17-IG 710Q .6940,32| .<# * 7000 «806,67 6900 • g jV! ! 6800 7033,05* 6700 6873.23 1 7121.56. pont S yp í * í J" <0 S -o 'S s AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 390,52 Cseh korona 7,94 Euró 245,75 Japán jen (100) 202,51 Lengyel zloty 60,40 Svájci frank 167,51 Szlovák korona 5,85 USA-dollár 251,41 _________Hírek ________ B ÁBOLNA. Állami kézben marad továbbra is a Mezőhegyest Ménesbirtok és Bábolna, a köréjük épült nagy gazdaságok viszont a dolgozók tulajdonába kerülhetnek- jelentette be Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára, europress EGYBEKELNEK. Fúzió le hetőségét vizsgálja a Funda- menta és a Lakáskassza- Wüstenrot Rt. Az egyesüléstől a tulajdonosok piaci pozícióik további erősödését remélik, az így létrejövő lakástakarékpénztár vezető szerepet vehetne át a piacon. A fúzióra 2003 közepén kerülhet sor. EUROPRESS DIGITÁLIS. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Belügyminisztérium együttműködésbe kezd az e-köz- igazgatás mielőbbi kiépítése érdekében, különösen nagy súlyt fektetve a digitális aláírás alkalmazási feltételeinek megteremtésére. Az elektroni- kusaláírás-project keretében az IHM eszközök beszerzésével és átadásával segíti a BM által létrehozandó központ kialakítását, europress VESZÉLYBEN. A magyar könnyűipar kapacitásának kétharmadát elvesztette a rendszerváltás utáni években, a maradék egyharmad működése is veszélybe került- hangzott el a Magyar Köny- nyűipari Szövetség ülését követően. Ezért a szervezet a fix egészségügyi hozzájárulás eltörlését, a munkaerő intenzív ágazatok lehetőségeinek vizsgálatát, és szakmai érdek- egyeztetéseket javasol a kormánynak. europress Pécs Három lábon áll a kormány új befektetésösztönző programja. A parlament előtt lévő tervezet szerint a gazdasági minisztérium adókedvezménnyel, közvetlen állami juttatásokkal, illetőleg speciális ajánlati csomagokkal kívánja megtartani, az országba vonzani a gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás alapját adó beruházókat. végrehajtott beruházásokra. Az új adókedvezmény-rendszer hangsúlyos eleme, hogy a kormányzat javaslata szerint a képződő nyereséget az eszközölt beruházás összegéhez mérten lehet majd adómentesen visszaforgatni a cégbe. A tervezet szerint ennek általános mértéke 50 százalék lehet, ugyanakkor egyes ágazatokban - mint például az autógyártás - 35-37,5 százalék. A kedvezmény mértékének megállapításakor területi elvek is érvényesülhetnek a jövőben. Azok a cégek, amelyek elmaradott, magas munkanélküliséggel sújtott térségekben eszközölnek beruházást, akár alacsonyabb tervezett munkáslétszám mellett is részesülhetnek támogatásban, illetve magasabb szintű kedvezményben. Az állam által biztosított közvetlen támogatásoknak is lehet A kormányzat által már elfogadott beruházásösztönző stratégia egyik legfontosabb eleme az adó- kedvezmények rendszerének változása. A tervezet lényege, hogy az új beruházásokba kezdő vállalkozásokat - legyenek azok hazaiak vagy külföldi tulajdonúak - hozzáigazítják az Európai Unió normáihoz. Az előkészületben lévő rendelkezések szerint az újdonság minden 2003. január 1-je után elkezdett beruházásra vonatkozik majd. Jelenleg is zajlanak viszont az Unió képviselőivel a tárgyalások arról, hogy a korábban szerzett kedvezmények eredeti lejártukig - esetenként ez 2011-ig is szólhat - megtarthatók legyenek. A gazdasági tárca illetékeseinek nyilatkozata szerint ugyanakkor még a jelenlegi kedvezmények érvényesek az idén területi differenciáló hatása. A vidéken végrehajtott teljesítménynövelő, foglalkoztatást bővítő beruházások - de a fejlesztés lehet akár egy hasonló hatást elérő üzemcsarnok hosszú távú bérlése is - ugyancsak igényt tarthatnak az állami juttatásra, ezen felül pedig a meglévő pályázati alapok is nyitva maradnak számukra. A stratégia speciális eleme az az új program, amelynek keretében a kormány különleges ajánlati csomagokkal segíti majd elő a befektetők vonzását, megtartását. Az újdonság nem közvetlen anyagi kedvezményeket biztosít a Magyarországot választó gazdasági érdekeltségek számára, hanem inkább egyfajta egyablakos rendszer bevezetésével segít a cégek letelepedési helyének kiválasztásában, a vállalkozásalapítás, a beruházás, az engedélyeztetés, a termelés és piacra jutás bürokratikus terheinek elintézésében. E programban kulcsszerepet játszik majd a gazdasági tárca irányításával működő ITD Hungary. KASZÁS ENDRE A KÖRNYEZET KÖZELRŐL. A budapesti vásárvárosban a legtöbb kiállító víz-, illetve hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat kínál. Képünkön az olajszelektív felitató anyagok (amelyek a vizet nem szívják fel) használatát bemutató stand látható. A felső akváriumban olajjal szeny- nyezett víz van, amely a felitató anyagon átszűrve tisztává, a halak számára is megfelelő minőségűvé változik. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Hasznot hozó kiadások Nagy költséggel, de még nagyobb haszonnal jár az Európai Unió környezetvédelmi irányelveinek betartása: előzetes számítások szerint az irányelvek alkalmazása akár évi 1800 milliárd forintot is megtakaríthat Magyarország számára 2010- től. Az idei évben 170 milliárd forintot fordítanak környezet- védelmi beruházásokra. Budapest A lakosság jogos igénye, hogy értesüljön, milyen konkrét haszonnal, illetve kötelezettségekkel jár hazánkra nézve az uniós csatlakozás, ezért a kormány összefoglalókat ad ki a már lezárt csatlakozási tárgyalások eredményeiről. Az első lezártnak minősíthető terület a környezetvédelem. A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország vállalta, hogy - néhány kivétellel - a csatlakozás napjától elfogadja és alkalmazza az uniós környezetvédelmi normákat, és megteszi a megfelelő intézkedéseket, megteremti a szükséges feltételeket. Hazánk négy területen kapott mentességi haladékot az EU-tól. Ezek a csomagolási hulladékokról, a veszélyes hulladékok égetéséről, a települési szennyvíz elvezetéséről és a nagy tüzelőberendezések (vagyis erőművek) által kibocsátott légszennyező anyagok korlátozásáról szóló irányelvek. A legnagyobb problémát a települési szennyvíz elvezetése okozza, melyet 2015 decemberéig kell megoldani, és körülbelül 810 milliárdos beruházást jelent. A környezetvédelmi beruházások az idei évben 170 milliárd forintot emésztenek fel, amelynek 73-75 százalékát állja az állam. A költségek 20 százaléka a vállalkozói szférát (főként a nagyvállalkozókat), 5-7 százaléka pedig a lakosságot terheli. Külső forrásból a költségek körülbelül hat százalékát lehet finanszírozni, amelynek nagy része az uniós támogatásból származik. A környezetvédelem azonban nem csak kiadásokkal jár. Az EU öt tanácsadó cége által végzett kutatás szerint a beruházások következtében csökkenni fog az erdőpusztulás, a tiszta környezet fellendíti majd a turizmust, csökken a légzőszervi és a baktériumos fertőzéssel terjedő megbetegedések száma, illetve a termelési költségeknél is megtakarítások várhatók. Az előzetes számítások szerint minimum 250, maximum 1800 milliárd forintos haszonnal jár 2010-től, ha betartjuk az EU- normákat. steiner kata Csúcstalálkozó készül Budapest A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) országainak csúcs- találkozóját november 13. és 15. között Macedóniában tartják - jelentette be Gyenge András, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy Magyar- ország számára a KEK az egyik legfontosabb tömörülés. A 17 tagországban ugyanis 250 millió ember él, míg az együttes GDP 1800 milliárd dollárt tesz ki. A tagországok exportja összesen 520 milliárd dollár, míg importja 570 milliárd dollár. Magyar- ország külkereskedelmi forgalmának 26 százalékát ezzel a térséggel bonyolítja. Ezért a regionális együttműködés jelentősége az európai uniós tagság után sem csökkenhet. A csúcstalálkozón a 17 tagország miniszterelnökei és külA Közép-európai Kezdeményezés (KEK) 1989-ben alakult Olaszország, Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia részvételével. Mára tagországainak száma 17-re emelkedett. Célja a tag- ■áliamok gazdasági és szociális szférájának fejlesztése a két EU- tagállam, Olaszország és Ausztria koordinálásával. ügyminiszterei találkoznak, valamint gazdasági fórumon vitatják meg a tagországok gazdasági eredményeit és tapasztalatait. A gazdasági fórum keretein belül szóba kerül a kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint az egyes tagországok befektetési lehetőségei és privatizációs projektjei. Napirenden vannak az infrastrukturális és közlekedési fejlesztés, valamint az információs technológia kérdései is. EUROPRESS Start előtt a felvásárlás _________Budapest_________ L apunk információi szerint napokon belül megjelenik a kukorica intervenciós felvásárlásáról szóló rendelet. A gazdálkodók már november 1-jétől beszállíthatják a termést a közraktárakba. Mint azt az agrártárca már korábban bejelentette: az állam tonnánként 21 ezer forintért felvásárolja kukoricát a termelőktől. Az intervenciós felvásárlásban azok vehetnek részt, akik nem vették igénybe az FVM- rendeletben meghirdetett köz- raktározási támogatást. A gazdálkodóknak 2003. március 31. és május 31. között kell majd eldönteni, hogy maguk értékesítik vagy az államnál hagyják a termést. 2003. május 15-ig a termelő jogkövetkezmény nélkül elállhat intervenciós értékesítési szándékától, és eladhatja áruját más piaci szereplőnek, ha jobb árat kap érte. Az értékesítés során a közraktárból kivett minimális mennyiség ötven tonna lehet. Az intervencióra november 30-ig lehet jelentkezni az Agrárintervenciós Központnál (AIK). A hamarosan megjelenő rendelet szerint az egy termelő által felvásárlásra felajánlható kukorica mennyisége minimum 50 tonna, illetve hektáronként legfeljebb 5 tonna lehet. Az AIK a befogadott kérelmek alapján ígérvényt ad ki a pályázók részére, akik ennek birtokában november 1-jétől beszállíthatják a termést a közraktárba. A termelők a közraktárjegy fedezete ellenében - az áru ellenértékének (tonnánként 21 ezer forint) mértékéig - éven belüli lejáratú hitelt vehetnek fel. A ténylegesen femerült kamat száz százalékát az FVM hét hónapra, a november l-jétől 2003. május 31-ig terjedő időszakra, átvállalja. Ezen felül ugyancsak hét hónapig tárolási támogatást nyújt a tárca. Ennek mértéke művi tárolás esetén hetenként és tonnánként 20, a közraktár saját telepén történő tárolás esetében pedig tonnánként és hetenként 100 forint. A gazdálkodók a kamattámogatást negyedévente, a tárolási támogatást utólag egy összegben igényelhetik. ______________________(ÚJVÁRI) M egszűnik a kényszertagság _____ Tatabánya A Komárom-Esztergom Megyei Vadászszövetség az Országos Magyar Vadászkamara kötelező tagságának jogszerűségét kérdőjelezte meg abban az indítványban, amelyet az Alkotmánybírósághoz nyújtott be egy másik megyei szövetség támogatásával. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vonatkozó törvény kötelező tagságról szóló bekezdése alkotmányellenes, így 2003. március 31-ei hatállyal megsemmisítik. Dr. Vörös László, a Komárom- Esztergom Megyei Vadász és Vadgazdálkodók Szövetségének elnökhelyettese elmondta: Magyarországon a vadászok érdek- képviseletét teljes egészében a megyei vadászszövetségek látják el. Ugyanakkor a kamaráról szóló törvény kötelező tagságot ír elő minden vadász számára. Az éves tagdíj 10000 forint a sport- és hivatásos vadászoknak is. Sőt, 1997 előtt a földművelés- ügyi hivatalok által kiadott vadászjegyek értékesítési jogát is megkapta a kamara. A befolyt pénzösszeg felét saját költségeire fordíthatta a szervezet. Ebből az összegből a vadászok semmilyen módon nem profitálhattak. A megyei vadászszövetségek vadász- társaságokat tömörítenék, ahol a közvetlen kapcsolat segítette az érdekérvényesítést is. A kötelező kamarai tagság eltörlésével azonban valószínűleg ellehetetlenül a szervezet is, mivel nagyon sokan nem fogják vállalni az önkéntes belépést. Más kamarák kötelező tagságának megszüntetésekor is a tagok aránya 10-15 százalékra csökkent, a vadászkamara esetében valószínűleg még kevesebben maradnak. ■
