Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-17 / 243. szám
2002. Október 17., csütörtök MEGYE I Petőfi Népe - III. oldal TERÜL ETFEJLESZTÉS MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA Év Támogatás (e Ft) Munkahelyek száma 2000 172.216 173 2001 308.459 206 2002 175.990 118 FORRÁS: MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS Munkahelyek létrejöttét is támogatta a területfej leszési tanács Nem csupán az önkormányzatoknak van lehetőségük forrásokhoz jutni megyei szinten, hanem más szervezeteknek, vállalkozóknak is. Érdemes röviden összefoglalni, mi a 2002-es esztendő tapasztalata az úgynevezett TFC-pályázatokkal kapcsolatosan. A TFC-pályázat jellemzően vállalkozások számára meghirdetett támogatási lehetőség, de ön- kormányzatok, kistérségi társulások, alapítványok és egyéb nonprofit szervezetek is sikeresen pályázhattak, ha fejlesztési elképzeléseik megfeleltek a támogatható céloknak. Bács-Kiskun megyében idén 44 pályázó részesült támogatásban a TFC-alapból. Az elbírálásnál valójában nem volt nehéz helyzetben a tanács, mert az előírásoknak megfelelő valamennyi pályázatot támogatni tudta. Ebben az esztendőben 21 pályázó összesen 118 munkahely megteremtését vállalta, ami jóval kevesebb, mint az előző években. Ennek alapvető oka, hogy a kormányváltást követően a vállalkozók elbizonytalanodtak a jövőt illetően, és nem mertek a korábbi esztendőknek megfelelő mértékben kötelezettséget vállalni. Fontos még kiemelni azt is, hogy a vállalkozók előszeretettel kombinálták a területfejlesztési pályázatokat a Széchenyi-terv pályázataival. Ez egy olyan lehetőség volt, amit a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács is jó szívvel ajánlott a pályázóknak. Az év második felében azonban az új kormányzat a Széchenyi-terv számos pályázatát megszüntette - bezárva a lehetőségeket a vállalkozók előtt. 2002-ben jelentős mértékben, 197 millió 607 ezer forinttal támogatta a tanács a vállalkozásokat segítő, termelő infrastrukturális beruházásokat. Új munkahelyek létesítésére, a meglévők megtartására is pályázhatnak pénzt vállalkozások a területfejlesztési tanácsnál. Felvételünk a jánoshalmi Bácsgépkernél készült. A közjóért hasznosulnak a forintok A területfejlesztési törvény felhatalmazása alapján 1996 óta működő Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács hatáskörébe tartozik a területfejlesztési pályázatok működtetése. A tanács október 9-én tartotta legutóbbi ülését Kiskunmajsán, a Jonathermál Rt. új konferenciatermében. A tanácskozáson az árvízvédelmi intézkedésekkel és a megyebeli laktanyák hasznosításával kapcsolatos napirendek megtárgyalása mellett volt lehetőség a 2002-es területfejlesztési munka értékelésére is. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Endre Sándort, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács elnökét a tapasztalatokról. Interjú- A területfejlesztési tanács február 25-i ülésén döntött a megyei pályázatok kiírásáról, amelyek így - a korábbi kormányzat kétéves költségvetési tervezésének köszönhetően - időben megnyíltak a pályázók előtt. Mit jelentettek a területfejlesztési pályázatok a megye számára?- Idén két csomagban indítottuk el a megyei területfejlesztési pályázatokat. Az ön- kormányzatok március 1-től már folyamatosan adhatták be pályázatukat a céljellegű decentralizált alapra (CÉDA) és a kedvezmint minden évben - most is kiemelten kezelte a települések infrastruktúrájának fejlesztését, az ön- kormányzati alapfeladatokhoz kapcsolódó intézmények támogatását, a vállalkozói szférában pedig a munkahelyek megtartását és újak teremtését. Hadd jegyezzem itt meg azt, hogy a testület szinte minden esetben egyhangú döntést hozott. Ezek megszületésekor figyelembe vette a megyebeli kistérségek javaslatait, mérleményezett kistérségekben a területi ki- egyenlítést szolgáló, fejlesztési célú alapra (TEKI). A települések önkormányzati intézmények beruházásaihoz, infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez, felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó ön- kormányzati fejlesztésekhez és település- rendezési tervek készítéséhez kérhettek 70-80 százalékos támogatást. A tanács gelte a gazdasági kamarák, valamint a Munkaügyi Tanács véleményét. A jól előkészített, gördülékeny döntéshozatal alapját mindenképpen a kistérségekkel, a településekkel kialakított szoros együttműködés jelentette.- Miként éreztetik hatásukat a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács által megítélt támogatások?- Közvetett és közvetlen módon. A munkahelyteremtő és -megtartó támogatások hozzájárulnak a vállalkozások fejlesztéséhez vagy esetenként életben tartásához, az önkormányzati termelő infrastrukturális beruházások pedig közvetett gazdaságfejlesztési és közvetlen vidékfejlesztési hatásúak. Az infrastrukturális feltételek javulása vonzerőt jelent a betelepülő vállalkozásoknak, a megyébe látogató turistáknak s ezzel együtt javítja az itt lakók életkörülményeit is.- Felismerték a megyebeli önkormányzatok és vállalkozások a területfejlesztési alapokra beadható pályázati lehetőségeket?- Többségük igen. Mi sem érzékelteti ezt jobban, minthogy - az éves keretek szűkössége miatt - a területfejlesztési tanács többször kényszerült arra, hogy jól megfogalmazott pályázatokat is elutasítson forráshiány miatt. Tény azonban az, hogy Bács-Kiskun megyében hatékonyan működnek a decentralizált pénzalapok, jól szolgálják a terület- fejlesztési törvényben meghatározott célok elérését. BENYÚJTOTT ÉS ELFOGADOTT PÁLYÁZATOK 2002-BEN PÁLYÁZATI CSOMAG BENYÚJTOTT PÁLYÁZAT ELFOGADOTT PÁLYÁZAT db. támogatási igény (eFt) db. támogatási összeg (eFt) TFC 55 692.611 44 539.368 TEKI 132 1.171.697 121 898.990 CÉDA 154 1.121.484 131 342.120 FORRÁS: MEGYEI TERÜLETFEJLESZTESITANACS Külön figyelem a kisebbségeknek A területfejlesztési tanács - az országban egyedülálló módon - az elmúlt esztendőkben külön figyelmet szentelt a kisebbségek támogatásának. így volt ez az idén is. A tanács 2002-ben is külön keretet biztosított a kisebbségi önkormányzatok számára a céljellegű decentralizált alapon (CÉDA) belül. A korábbi években e döntésnek nagyon pozitív volt a fogadtatása, hiszen Bács-Kiskunban számos nemzetiség él, s ezek kisebbségi önkormányzatokat is létrehoztak. A tanács a pályázatok értékelése során a kisebbségi önkormányzatok tevékenységéhez kapcsolódó beruházások számára, a rendelkezésre álló pályázati alap 10 százalékának mértékéig prioritást adott. A TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS ÁLTAL ______________A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNAK NYÚJTUTT TÁMOGATÁSOK, 2001-2002_____________ Te lepülés Támogatott beruházás Beruházás értéke (Ft) Támogatás mértéke (Ft) Császártöltés német kisebbségi hivatal kialakítása 4.647.000 3.717.000 Kiskunhalas cigány kisebbségi önkormányzat - épületfelújitás 7.925.000 6.340.000 Kiskunmajsa cigány közösségi ház felújítása 8.996.000 7.197.000 Harta német nemzetiségi közösségi ház rekonstrukciója 3.470.000 2.500.000 Hajós német „Egyesületek Háza” tetőfelújítása, I. ütem 5.535.000 3.510.000 Kecel cigány kisebbségi önkormányzat - irodahelyiség kialakítása 1.535.000 1.000.000 Kerekegyháza cigány kisebbségi iroda felújítása 4.589.000 3.500.000 Hajós német „Egyesületek Háza” felújítása, II. ütem 12.667.000 10.133.000 Császártöltés német nemzetiségi fúvószenekar próbaterme és a nyelvoktató tanterem felújítása 3.950.000 3.159.000 Dunaegyháza szlovák nemzetiségi óvoda felújítása 3.032.000 2.425.000 Dunafalva cigány kisebbségi önkormányzati iroda kialakítása 1.827.000 1.462.000 Kecel cigány kisebbségi közösségi épület és óvoda kialakítása 27.678.000 8.489.000 Összesen: 88.470.000 53.932.000 FORRÁS: TER.FEJL. TAN. Összefogás és segítség a bajban A megyei területfejlesztési tanács nemcsak a fejlődés motorja a térségben, de több esetben nyújtott segítséget is a bajba jutott önkormányzatoknak. S hogy milyen formában tette ezt? Az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk mérsékléséhez, helyreállításához a vis maior alapból lehetett támogatást pályázni. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács vis maior kerete idén 81 millió 980 ezer forint volt, amelyből kilenc önkormányzaton tudott segítem. Ez a kilenc település: Kisszállás, Kun- peszér, Szeremle, Tiszakécske, Nemesnádudvar, Kiskunmajsa, Tiszaug, Jakabszállás, Kunba- racs. A tanács emellett természetesen kiemelten kezelte a Dunán és mellékfolyóin levonult árhullám okozta károk ügyét. Bács-Kiskunban az augusztusi dunai ár 12 települési önkormányzatnak adott védekezési feladatokat. Az elsődleges cél az volt, hogy a magán- és önkormányzati értékeket megmentsék. A megye nagysága miatt ez rendkívüli erőpróbát jelentett, hiszen 127 kilométer hosszú fővédgáton kellett védekezni. A megyében összesen 5400-an vettek részt a védekezésben. Felhasználtak 365 ezer homokzsákot, 8000 négyzetméter fóliát, 50 ezer köbméter homokot. Megépült mintegy 40 kilométernyi nyúlgát, illetve töltésmagasítás. A munkák hatékonyságának bizonyítéka, hogy csak egy családot kellett kitelepíteni otthonából. Az árvíz levonulta után meg kellett oldani a visszabontási feladatokat, lehetővé kellett tenni, hogy a víz visszafolyjon az elöntött területekről, s meg kellett akadályozni az intenzív szúnyogszaporodást. A Bács-Kiskun Megyei Terület- fejlesztési Tanács feladatul kapta a védekezés költségeinek felmérését, az önkormányzatok elszámoltatását. A felmérés határidőre, szakmailag kifogástalan módon elkészült, s eredményeként valamennyi önkormányzat megkapta védekezési költségének igényelt ellenértékét. Összesen majd’ 307 millió forint lett kifizetve. A támogatást központi vis maior-tartalékból lehetett igényelni - a tanács javaslatának megfelelően. A víz visszavezetése a bajai Nagy-Pandúr-szigetnél volt igen kritikus, mert szükségessé vált a gát átrobbantása. Ennek helyreállítása mintegy 50 millió forintba került. A Duna mentén kialakult klíma - magas páratartalom és 25-30 fokos meleg - ideális körülményeket teremtett a szúnyogok szaporodásához. A településeket gyorsan ellepték a vérszívó rovarok, így szükségessé vált a teljes terület szúnyogmentesítése, amely mintegy 60,6 millióba került. ▲
