Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-16 / 242. szám

DON AP AT AJ fl Beszélgetés Dunapataj polgármesterével Eredményes négy évet az önkormányzat AZ UJEVEZRED 2002,október 16. Petőfi Népe ”“8“1»**081«"1 Látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években Dunapataj és a köz­igazgatásilag hozzá tartozó, tőle mintegy három kilométerre lévő, hetvenkét hektáros vízfelülettel rendelkező Szelidi-tó. A Duna menti ősi települések közé tartozó mai Dunapatajon található impozáns középületek (a műemlék jellegű múzeum, az iskola) kívül-belül megújultak, megszépültek. Az ön- kormányzat által végzett környezetgondozó, -szépítő munkát ismerte el a közelmúltban az Európai ARCÉ Vidékfejlesztés és Falufelújítás zsűrije, amely „különös, rendkívüli teljesítményéért dicsérő elismerésben” része­sítette Dunapatajt az infrastruktúra-javítás tevékenységéért, a lakosság példaszerű mozgósításáért, különös tekintettel a szociokulturális projektek megvalósítására. Dr. Nagy Antal polgármesterrel az Európai Falufelújítá­si Díj 2002 pályázatról, az elmúlt években végzett több mint félmilliárd forint értékű fejlesztésekről, valamint azokról a pozitív változásokról be­szélgettünk, amelyek Dunapatajt manapság jellemzik. Dunapataj tortunk ki, ami nagyban befolyásolta a víz minősí­tését. A szük­séges mun­kákat a jövő­ben is folytat­ni fogjuk, hi­szen csak ki­tartó, tudatos munkával le­szünk kéüe­Az esztétikusán felújított, kívül-belül megszépült dunapataji polgármesteri hivatal. Dr. Nagy Antal, Dunapataj polgármestere munka közben. ezer forintról 113 millió 504 ezer fo­rintra nőtt, ami több mint hatszoros növekedést jelent. Az összefogás és a tudatos környezetépítő munka ered­ményeként a sportolás lehetőségei is nagymértékben javultak. Igaz ugyan, hogy sportolási lehetőség régebben is volt, ennek feltételei azonban fokoza­tosan romlottak, 1998-ban pedig ezek a létesítmények majdhogynem hasz­nálhatatlan állapotba kerültek. így a bitumenes pályát újra kellett aszfal­tozni, a füves pályát pedig újrafüvesí­teni. Azért, hogy ne rongálódjon to­vább a nagypálya, s a gyerekek is meg­felelő körülmények között tudjanak sportolni, az egykori kukoricás he­lyére egy gyönyörű, füves pályát ala­kítottunk ki vörös salakos futópálya lehetőséggel.- Számos rangos fesztivál, rendez­„Meglátásom szerint egy települé látványához szorosan hozzátarioz nak a rendezett terek, parkolók amelyek nagymértékben növelik i lakók „komfortérzetét”. Néhány év nem is volt parkoló Dunapatajon Ma már elmondhatják, hogy fon tosabb intézményeink és üzleteim előtt a sáros gödrök helyett kultu rált, európai színvonalon kiépítet helyeken parkolhatunk. ” fejlődés egyik ilappillére. Dunapatajnak pedig egy jlyan természeti kincs - a Szelidi-tó - ran a kezében, amelyre méltán büsz­kék lehetünk. A tó és környéke 197G áta természetvédelmi terület, a Kis- cunsági Nemzeti Park része, így nem :sak Pataj, hanem az ország ékköve is. gazi értéke a sajátos, selymes tapintá- iú, lágy vize, sóösszetétele, magas jódtartalma, növény- és állatvilága. Nyugati része élénk üdülő­övezet, a ke­leti része pe­dig csendes, nyugodt hor­gászparadi­csom. Az üdülőövezet­ben árnyas, gondozott strand várja a vendégeket, számos vendéglátóegység működik, emellett szórakozóhelyek, panziók, kemping, sportpálya működik. Idén egy nagy­szabású diákrendezvényt, az Egyete­misták és Főiskolások Országos Tu­risztikai Találkozóját (EFOTT) szer­veztük meg az üdülőterület erre kije­lölt részén, melyre több ezer diák lá­togatott el az ország minden részéről. Mindemellett meg kell még említeni a hagyományos Szelidi Nyár rendez­vénysorozatot, amely számos szóra­kozási lehetőséget biztosít ugyanúgy, mint a Szelidi Strandfesztivál vagy az Országos Harcsafogóverseny. Idén nyáron az egyhetes Szelidi Alkotótá­bor keretében helyi és környékbeli művészeknek biztosítottunk kikap­csolódási, alkotási lehetőséget. Az ott elkészült alkotásokat a Pataji Ősz ren­dezvénysorozaton mutattuk be. A helyi vadásztársáság által egy éve első ízben megrendezett Vadászpünkösd idén még a tavalyinál is több prog­rammal várta az érdeklődőket.- Sokan egyfajta hiányosságként ve­tik az Ön szemébe,, hjqgy nem fDjgn'a,-^ patajon szüléiéit. Mások éppen ellen­kezőleg: úgy vélik, hogy Ön az elmúlt években „patajibb lett a patajiaknál”, sőt bárkivel bármikor felveszi a ver­senyt a település múltjával kapcsola­tos kérdésekben...- Nem egészen értem ezeket a felve­téseket. Senki nem tehet ugyanis ar­oitt uunapa- ról, hogy hol született. Ez nem lehet táj hírnevét, személyes érdem. Szegénységi bizo- Mennyire fon- nyítványt állít ki magáról az, aki ilyes- tosak ezek a mivel hivalkodik. Számos történelmi település éle- példát említhetnék az aradi tizenhé­tében? rom vértanútól kezdve Petőfin át Bem Meg- apóig. Pataji vagyok és lokálpatrióta, győződésem, Itt élek, itt adózom és Patajért dolgo- hogy az isme- zom. Nem arra kell fecsérelni az ener- retlenség ho- giánkat, hogy azt vizslassuk, ki, hol mályába búr- született, hanem azt, ki mit végzett kolózva egy saját lakóhelyének boldogulása érde- település nem kében. Kimondhatatlanul büszke va- tud fejlődni, gyök arra, hogy egy ilyen nagy múlt- Magyarán: az tál rendelkező település polgármeste- ismertség a re lehetek.- A választási szóróanyagok egyikén- másikán az olvasható, hogy a jelenlegi dunapataji önkormányzat megkülön­bözteti a lakosságot. Valóban ?- Megkülönböztetés nélkül nem va­lósulhat meg gondoskodás. Mondok egy példát: az, hogy egy iszákos, mun­kakerülő család nem akar dolgozni, meg kell különböztetni attól, hogy egy rendes család önhibáján kívül nem tud dolgozni. „Meggyőződésem, hogy az ismeretlen­ség homályába burkolózva egy telepü­lés nem tud fejlődni. Magyarán: az is­mertség a fejlődés egyik alappillére. Dunapatajnak pedig egy olyan termé­szeti kincs - a Szelidi-tó - van a kezé­ben, amelyre méltán büszkék lehe­tünk. ” A megkülön­böztetés nél­küli segélye­zés az itt élők adóforintjai­nak a szétszó­rását jelente­né. A gondos­kodást igény­lő embereket számba vet­tük, s megfe­lelő mérték­ben, arányosan gondoskodunk róluk. Ez pedig megkülönböztetés nélkül nem megy. Az kapjon tehát segélyt, aki valóban rászorul.- Az eredményes négy évet követő­en milyen tervei vannak?- Szeretném folytatni a megkezdett munkát s a tervbe vett vagy folyamatban lévő beruházásokat befejezni. Fontos­nak tartom, hogy a közösen végzett munka öröme összekovácsolja az itt élő­ket, és mindenki találja meg munkáját, kulturált pihenését, szórakozását Duna­patajon. FOTÓK ÉS SZÖVEG: MIKLÓS IMRE- A tudatos kömyezetszépítő munka eredményeként a Szelidi-tó vize 2000- ben, 2001-ben és 2002-ben is kiváló minősítést kapott. Hogyan sikerült ezt elérni?- Annak idején amolyan tűzoltó- munkaszerűen kellett elkezdeni a munkát, hiszen a tó vizének állapota enyhén szólva kritikus volt. Először is meggátoltuk a további szervesanyag- bevitelt és pótoltuk a víz oxigéntartal­mát, 1999-ben folyamatosan mértük a víz oxigéntartalmát, majd egy sike­res pályázatnak köszönhetően oxi­génbeviteli módszert fejlesztettünk ki. így a közvetlen veszély elhárult, s ne­kiláthattunk a rehabilitációs munká­nak. Nemcsak időszakosan végeztünk nád- és hínárvágást, hanem folyama­tosan, a levágott hínárt pedig össze­gyűjtve kivittük a vízből. Azelőtt hiá­ba vágták a hínárt, az szerves anyag­ként elrohadt a tóban. Tavaly nagy mennyiségű, több ezer körméternyi többet fejlődő településének. A verse­nyen 33 európai állam, ország és régió vett részt. A nemzetközi zsűri dolgát alaposan megnehezítette, hogy az in­duló települések struktúrája, helyzete különböző volt, ennek ellenére nagy felelősségtudattal, magas szaktudás­sal és gyakorlattal birkóztak meg a fel­adattal. Az előzetes értékelés igazolta elvárásainkat: az Európai ARGE Vi­dékfejlesztés és Falufelújítás elnöke, dr. Erwin Proli, Bécs tartományfőnö­ke például őszintén gratulált a kima­gasló teljesítményhez s különös, rend­kívüli teljesítményünkért dicsérő el­ismerésben részesítette Dunapatajt. Mindannyiunkat büszkeséggel tölt el az eredmény, hiszen meggyőződé­sem, hogy a nemzetközi versenyen való megmérettetés dicsőséget hozott nemcsak Dunapataj, hanem az egész régió, sőt Magyarország számára is. Az értékelésről és a 33 résztvevő or­szág településeiről egy olyan több­nyelvű prospektus jelenik meg, amely eljut minden országba, ezáltal Duna- ------ :-n-----“"égéi nemzet­közi vonat­kozásban is smertté vál­nak. Öröm­mel tölt el, nogy sikerült nálunk sok­kal gazda­gabb telepü- éseket, jóval :öbb pénzből, nagyobb költ­ségvetésből gazdálkodó falvakat magunk mögé utasítani. Az Európai Falufelújítási Díjat idén egy települési szövetség - Grossen Walser­tal in Voralberg - nyerte, a díjátadás november 7-én és 8-án lesz Alsó- Szászországban, Verdenben.- Kétségtelen, hogy Dunapataj az elmúlt időszakban látványos fejlődé­sen ment keresztül. Ezek az eredmé­nyek valójában hosszabb távon érvé­nyesülnek igazán...- Valóban. Nagyon sokan megállíta­nak az utcán, számos levelet kapok is­meretlenektől is, amelyekben elisme­rően szólnak az általunk végzett mun­káról. Persze, akadnak ellenvélemé­nyek is. Vélhetően a választási kam­pány hevében egyesek „látszatberu­házásnak” tartják fejlesztéseinket. ítél­jék meg az olvasók, hogy „látszat-e”! sek vissza­csalogatni Szelídre a régi vendégkört. A tónak ugyanis nem csupán termé­szetvédelmi, hanem turisztikai jelen­tősége is van.- Az Európai Vidékfejlesztés és Falu­felújítás pályázat nemzetközi zsűrije idén június 25-én tekintette meg a községet és a helyszínen győződött meg az elvégzett munkákról. Milyen benyomásokat szereztek?- Kétfordulós versenyről van szó, az első fordulóját Magyarországon bo­nyolítják. A másodikon azok a telepü­lések vehetnek részt, amelyek a hazai szakaszt megnyerték. Az a megtisztel­tetés érte Dunapatajt, hogy megnyer­te a magyarországi versenyt, a főépí­tészekből, nemzetközileg is elismert szakemberekből álló zsűri pedig Du­napatajt tartotta az utóbbi évek leg­A romos épületben kályhákkal fűtött helyiségeket kiváltotta az új, alsó ta­gozatos iskola, mely ma a megyében a legmodernebbek közé tartozik. A mú­zeum főépületét kívül-belül felújítot­tuk, így mára egy látogatható, európai szintű intézményegységgé vált. Elis­merésként Dunapataj megkapta a Mú­zeumpártoló Önkormányzat III. díját. Elkészült a Dunapatajt Szelíddel ösz- szekötő kerékpárút, óvodáinkat és a többi intézményünket fűtéssel láttuk el, valamint korszerűsítettük a világí­tást is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden probléma megoldó­dott, hiszen négy év egy település éle­tében nagyon rövid idő. Több hosszú távú tervünk megvalósítását is meg­kezdtük. A Szelidi-tó rehabilitációjá­hoz szükséges adatgyűjtést befejez­tük, kiviteli terveink elkészítésére pá­lyázatot adtunk be. A hulladékgaz­dálkodás európai követelményeinek végrehajtásaként csatlakoztunk a Ho­mokhátsági Regionális Hulladékgaz­dálkodási projekthez. Hangsúlyozni szeretném, hogy feladataink csak ösz- szefogással, a vállalkozók, civil szer­vezetek és a helyi lakosság egyetérté­sével, segítségével valósíthatók meg. Úgy érzem, mára nagyon jól összeko- vácsolódott a falu közössége.- Nemcsak a közintézmények újul­tak meg, hanem a falu terei, parkolói is. Milyen pénzből valósulhattak meg ezek a fejlesztések?- Mindenekelőtt hadd említsem meg, hogy meglátásom szerint egy te­lepülés látványához szorosan hozzá­tartoznak a rendezett terek, parkolók, amelyek nagymértékben növelik a lakók „komfortérzetét”. Néhány éve nem is volt parkoló Dunapatajon. Ma már elmondhatjuk, hogy fontosabb in­tézményeink és üzleteink előtt a sáros gödrök helyett ' vonalon ki­épített helye­ken parkol­hatunk. Saj­nos a lát­ványt rontja a csatornázás késedelme miatti útépí­tés hiánya, de a közeljövő­ben megkez­dett csatorná­zást követően ez is megol­dódik. Tere­inket virágok borítják, a fü­vet rendszeresen nyírjuk. Eszközpar kunkat még csak össze sem lehet ha sonlítani a régivel. Az első tavaszon 1999-ben kézi kaszákkal, gereblyéve kezdődött a rendrakás Patajon és Sze liden. Mostanra korszerű fűnyírókkal kaszákkal, különféle földmunkagé pekkel rendelkezünk. Ehhez persze számos pályázatot adtunk be, melyek­hez 10-50 százalékos mértékben biz­tosítottuk az önerőt. És itt szeretnék utalni a már említett adóra. A pályáza­toknál ugyanis ko­I moly szerepe van | az adóbevételek- I nek. Itt bizonyítja I Pataj lakossága, 1 hogy nemcsak sza- I vazataival, hanem I tetteivel is fejlesz- I tést, fejlődést akar. ! Ötvenkét pályáza- I tot nyertünk, ame- I lyekhez természe- I tesen biztosítani I kellett az önerőt is. I A megnyert pályá- 1 zatok segítségével I több mint 544 mil- I liós értékű fejlesz- I tést tudtunk meg- I valósítani. Viszo- j nyitásképpen: I 1998-hoz képest I 2001-ben a fejlesz- ’ tési célú kiadása­ink 18 millió 790

Next

/
Thumbnails
Contents