Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-15 / 241. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Október 15., kedd Nézőpont Bálái F. István A nálunk honos „kisebbségi önkormányzat” a világ legfurcsább po­litikai képződményeinek egyike. Azért hoztuk létre, mert magyarok milliói rekedtek az ország határain kívül, akiket bármikor túszként tarthatnak fogva. A kisebbségi önkormányzatokkal is bizonyítjuk, hogy országunkban a nemzeüségeknek milyen jó soruk van, nehogy szemrehányásokat kapjunk, amikor magyarjainkért szólunk. A görcsös igyekezet szülte tehát azt a lehetőséget, hogy bárki, ha ma­gát kisebbséginek mondja, s elég szemfüles, bármelyik településen képviselővé választathatja magát. Még akkor is, ha az adott telepü­lésnek, és személy szerint neki, semmi köze sincs a nevezett kisebb­séghez. Ebből a képviselőségből aztán négy évig jól lehet élni, még ha az illető csak látszattevékenységet folytatott is. Ezt nevezik etno- biznisznek, ami visszaélés a határon túli magyarok helyzetéből adó­dó körülményekkel! Kisebbség és etnobiznisz Kecskemét színmagyar város! Nem azok ellen akarok szólni, akik valóban kisebbségi létben élve őrzik egy-egy nemzetiség sajátos kultúráját. Bács-Kis- kunban is van jó néhány tele­pülés, amelyen indokolt a ki­sebbségi önkormányzat létre­hozása, s ott ez a testület talál--------------------------------------------- is értelmes feladatot magának bőven. Kimondottan etnobiznisznek tekintem viszont például a kecskeméti német kisebbségi önkormányzat létrehozására és fenn­tartására irányuló törekvéseket. Nem mintha nem találhatnánk né­met származású polgárokat a megyeszékhelyen, de kulturális hagyo­mányait és politikai közéletét tekintve Kecskemét a kezdeti évszá­zadoktól fogva színmagyar város. Német iskola, német dalárda, né­met újság, német közélet itt sohasem volt. Négy éve létezik viszont a német kisebbségi önkormányzat, amelyik az eltelt idő alatt a legki­sebb látszatát sem tudta kelteni annak, hogy szükség van rá. Országszerte számos hasonló anomáliát találunk. Főként a főváros­ban van sok olyan kisebbségi próbálkozás, amelyről első ránézésre állítható, hogy képviselői csak a politikai közélet húsosfazekához akarnak hozzáférni ezen a kerülő úton. Mi mást lehetne gondolni például az egyszerre örménnyé lett hajdani magyar kisgazdáról, vagy olyan románokról, akik nem is ismerik a nyelvet!? Jól gondol­juk meg, hogy milyen kisebbségre szavazunk, ha egyáltalán élni kí­vánunk ezzel a jogunkkal! Átadták Az év faluközpontja-díjat A Bács-Kiskun Megyei Falufelújítási és Műemléki Alapítvány pályázatán ebben az évben két település: Balotaszállás és Géderlak nyerte el Az év faluközpontja- díjat. Balotaszállás Az önálló községgé alakulásának idén ün­nepelte fél évszázados évfordulóját Balota­szállás. A település lakói tudatosan készü­lődtek az 50. születésnapra, s évről évre csi- nosítgatták a falujukat. Megszépült a főtéri park, ahová világháborús emlékművet állí­tottak, felújították a művelődési házat, a templomot, füves foci- és fogathajtó-pálya is épült. A millennium évében a község hatá­rában emlékoszlopokat állítottak az egykori templomhelyeknél. A magyarországi virá­gos települések közötti versenybe immáron ötödik éve neveznek be, így nem véletlen, hogy a községbe érkezőket szépen ápolt, vi­rágos porták fogadják. A balotaszállásiak büszkék lehetnek községük címerére is, hi­szen ez az első olyan magyarországi címer, mely honfoglalás kori magyar motívumot tartalmaz. (A címerpajzsba a falu határában talált honfoglalás kori női sírlelet egyik dí­szítő motívuma került.) Hétfőn újabb ünnepre gyülekezett az 1764 fős lélekszámú település apraja-nagy- ja. A művelődési házban került sor Az év faluközpontja 2002 díj átadására - melyet Kerekegyháza, Dusnok és Szánk után -, idén két település Balotaszállás és Gé­derlak érdemelt ki a Bács-Kiskun Megyei Falufelújítási és Mű­emléki Alapítvány pályázatán.- Gratulálok a tele­pülés valamennyi polgárának, hogy munkájukkal segítet­ték elnyerni ezt a ki­tüntető díjat, melyet az alapítvány kurató­riuma nevében tisz­telettel átnyújthatok - mondta köszöntő­jében Endre Sándor, a Bács-Kiskun Me­gyei Közgyűlés elnö­ke, aki egyben a díjat odaítélő alapítvány Endre Sándor (balról) adta át a díjat Németh Vendelnek, kuratóriumának el­nöki tisztét is betölti. - Balotaszállás és la­kói tetteikkel bizonyították, hogy csak kö­zösen lehet maradandó értékeket teremte­ni, s a célokat csak összefogással lehet megvalósítani.- A kuratórium három éve azonos dom­borművel, Vass Csaba szobrászművész bronzból készült alkotásával díjazza a nyer­tes faluközpontokat, melyek 250-250 ezer forintot is átvehetnek a díjjal együtt - mond­ta el lapunknak Endre Sándor. A település lakói nevében Németh Vendel polgármester mondott köszönetét az elis­merésért, melyet a jubileumi év egyik ki­emelkedő eseményeként tartanak számon. Az ünnepség zárásaként a balotaiak jó pél­dát mutattak a hagyományőrzésből: a kisdi­ákok verssel, énekekkel, táncokkal tették emlékezetesebbé a díjátadást, melyen fel­léptek a helyi citerások és a rangos díjakat elnyerő asszonykórus is. A képernyő előtti munkáról ____ Egészségvédelem_____ M ódosították a képernyő előtti munkavégzés minimális egész­ségügyi és biztonsági követelmé­nyeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EÚM rendeletet. 2003. január 1- jétől a munkáltató köteles a mun­kavállalót szükség szerint, de leg­alább kétévente látásvizsgálatra küldeni. A munkavállaló ezen a vizsgálaton köteles részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egész­ségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el. Ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállalónak képer­nyő előtti éleslátást biztosító szemüveg kell, a munkavállalót beutalja a szemészeti szakvizsgá­latra. Az orvos akkor is beutalja a munkavállalót szemészeti szak- vizsgálatra, ha fennállhatnak pa­naszokat okozó látórendszeri el­térések, vagy ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztat­ják, ahol a munkavégzése során váltakozva kell a különböző tá­volságban lévő tárgyakra fóku­szálnia. El kell küldeni a munka- vállalót a szemészetre az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgá­lat során akkor is, ha nincs ugyan panasza, de korábban nem vég­zett képernyő előtti munkát. Kép­ernyős munkakör az olyan mun­kakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figye­lésével végzett munkát is. A 3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba. ■■ Tartalmat a szavak mögé! A város kiemelkedése nem valósulhat meg tartalmas mun­ka nélkül. Nem valósulhat meg, ha nem kerül értő kezekbe Kecskemét irányítása. Rá kellett eszmélnünk, hogy a szép szavak nemtörődömséget, érdektelenséget takargattak. Még a kampány felfokozott lendülete sem volt elég ahhoz, hogy a város vezetői szembenézzenek saját tevékenységük követ­kezményeivel. Elképesztő cinizmus ez a választókkal szem­ben, lenézése azoknak, akik vakon hittek a város minden­kori vezetésében. lete és igénybevétele nélkül, szánalmas szereplői lehetünk csak ennek a versenynek. Vég­zetes hiba lenne olyan szemé­lyeket választani, akik hatalmat és pozíciót keresnek, akik en­nek megszerzése után négy évig már nem is foglalkoznak mással. Kérem a választókat, Soha nem állt Kecskemét olyan lehetőségek előtt, mint az elmúlt négy évben. Soha nem maradt le a többi nagy­város mögött olyan mérték­ben, mint az elmúlt négy év­ben. Soha nem sodorta még városvezetés olyan veszély­be a működést, és bénította meg a további fejlesztéseket, mint az elmúlt esztendők­ben. Megválasztásom esetén olyan szaktudás és kapcso­latrendszer nyílik meg és áll újra a város szolgálatába, amely a közigazgatás, a gaz­daság, a közélet, a kormány­zat területén meghatározó személyiségek elkötelezett együttműködésében nyilvá­nul meg. A sikertelenség oka, érté­keinek ismeretének illetve tudatosulásának és céltuda­tos kommunikálásának hiá­nya. Nincs semmiféle gazdasági kilábalási program, hogy is ké­szülhetett volna, ha nem ismer­ték fel a bajt. A létező, kötelező kapcsolatoknál sokkal fonto­sabb a kapcsolatteremtő képes­ség, az ideérkezők és az itt élők azonnali gyors megértése, szá­mukra azonnali segítségnyúj­tás. Ez gazdasági szakembert kíván, ez nem oldható meg pártsablonok, begyakorolt szó­virágok segítségével. Nem Kecs­kemét volt az egyetlen áldozata annak a félreértésnek, hogy csak nagy pártokban szabad gondolkodni. A nagy pártoknak is jó képességű emberekre, partnerekre van szükségük. Ed­digi munkám jó referenciát bi­zonyít ezen a területen. Ma Kecskeméten nem elvesztege­tett szavazat egy ilyen független jelölt melletti kiállás, ennek kö­szönhető a párthovatartozástól való elmozdulás a jelölésem óta eltelt időszakban. A siker a lakosság széles réte­geinek jobb egyéni boldogulá­sán mérhető. Célként ma csak európai mércét szabad állítani. A külső tudás és segítség tiszte­szavazzanak hiteles, kipróbált emberekre, és kerüljön több­ségbe az a párt vagy szervezet, amely képes ilyenekből többet kiállítani és sikerre segíteni! Le­gyen a következő négy évnek nyertese a jobb- és baloldali Kecskemét is, és győzzön az, aki egy kivételesen sikeres program jobb folytatásáról tud­ja meggyőzni a választókat. Bízok abban, hogy a jó vá­lasztásnak köszönhetően, sokat fognak beszélni a világban Kecskemétről, és újra a fejlődés motorja lehet e régióban. /y SZÜLŐVÁROSOMÉRT 9. számú választókörzet (Vacsiköz-belső, Bethlenváros) ÉRTÜK INDULOK KÉREM, TÁMOGASSON! TORMÁSI ATTILA (X) KÉVE KECSKEMÉT (Fizetett politikai hirdetés) (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents