Petőfi Népe, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. Szeptember 5., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. szeptember 4.) Borsotíchem 5 05Q Ft 6 Egis 12 000 Ft 0 Matáv 815 Ft 0 Mól 5 280 Ft o OTP 2 090 Ft-0­Richter 13 000 Ft 0 TVK 3 990 Ft tr Zalakerámia 1220 Ft ö BUX: 7336,79-0,62% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili 29-IX. 4-IG 7flíin * f 7700_ 7600 7527,53 ; i * 17625,38; 7500 7696,42 I ; 7300 I f665'07; mn> pont 1 Csütörtök i C L. 1 Hétfő 1 K edd 1 Szerda AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,86 Cseh korona 8,06 Euró 245,57 Japán jen (100) 210,06 Lengyel zloty 60,09 Svájci frank 167,60 Szlovák korona 5,69 USA-dollár 247,13 ___________Hír___________ F EJLESZTÉS. A kormányzat elkötelezett az ágazati érdek- egyeztetés továbbfejlesztése iránt - mondta Kiss Péter mun­kaügyi miniszter. Az intéz­ményrendszer kialakításához PHARE-forrásból kétmillió eurót kap Magyarország, ame­lyet 0,5 millió euró önrésszel egészít ki a költségvetés, mti ■ Kis tőzsde - kis válság A gazdasági folyamatok barométereként a nemzetközi érték­tőzsdék érzékenyen reagálnak minden történésre. A börzék teljesítményére erősen hat az elhúzódó recesszió, és bár a BUX is sokat esett, nemzetközi összevetésben jónak minősül a budapesti index produkciója. Budapest A világgazdasági dekonjunktúra az idei első félévben még alapo­san rányomta bélyegét a nemzet­közi részvénypiacok teljesítmé­nyére. Az elhúzódó negatív folya­maton még a mértékadó amerikai gazdaságnak a vártnál korábban bekövetkezett, és gyorsabb üte­mű kilábalása sem változtatott markánsan. Nemzetközi elem­zők szerint igazi pozitív fordula­tot az egyesült államokbeli nagy- vállalatok eredményeinek javulá­sa eredményezhet. Az idei máso­dik félévre prognosztizált fejle­mény kedvező hatást gyakorolhat a tőzsdei mutatók alakulására is. A nyugat-európai részvény- piacok a hagyományoknak meg­felelően követték az amerikai indexek csökkenő trendjét. A tőzsdei mutatókon némileg javí­tott az euró fokozatos felértéke­lődése, stabil növekedés azon­ban csak a várt konjunktúra tőzsdei cégekre gyakorolt hatása alapján várható. A hazai börzén a tavalyi mély­repülés után - az évfordulón 7131 ponton zárt a BUX - már január­ban átlépte a 8 ezres határt az in­dex, sőt május első felében már a 9000 pontot is megközelítette a mutató. Az is igaz azonban, hogy a nyereség javát mostanra „visz- szaadta a piac”, vagyis a nyár mélyrepülése után (az index 6500 pont környékére csúszott vissza) a BUX mostanság nem túl sokkal 7000 pont fölött jár. A viszonylagos hazai stabilitás hátterében a hazai tőzsdei szak­emberek a külföldi befektetők bizalmának stabilitását látják. Emellett viszont az is igaz, hogy a túlságosan is kis forgalmú piac nincs a legnagyobb befektetési alapok érdeklődésének közép­pontjában. Márpedig ezek távol- maradása egyfajta tetszhalott állapotba taszíthatja a tőzsdét, nem is beszélve arról, hogy a vá­sárlók hiánya az árfolyamoknak sem használ. Elemzők szerint ha a nemzet­közi befektetői bizalmat sikerül az első félévi szinten tartani, akkor a javuló nemzetközi és ha­zai kilátások ismét 8000 pont fölé emelhetik a mutatót. KASZÁS ENDRE Egyre népszerűbb a MasterCard A MasterCard hárommillió-kétszázezer bankkártyájával 61 százalékos piaci részesedést ért el Magyarországon július végére. A magyar kártyabirtokosok 85 százaléka használja hitelkártyáját elsődlegesen vásárlásra. > ___ Budapest Az első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest a kibo­csátott MasterCard kártyák száma 47 százalékkal, a velük lebonyolí­tott forgalom mintegy 35 százalék­kal nőtt - mondta Szabó Lívia Judith, a MasterCard Europe S.A. ügyfélkapcsolati igazgatója. A MasterCard májusban piackuta­tást végzett Magyarországon. Az eredmények szerint a magyar la­kosság a következő hiteltípusokat veszi igénybe: családi, baráti köl­csönök, áruhitelek, folyószámla­hitelek. A valódi hitelkártyák leg­főbb jellemzői, hogy nincs szük­ség lakossági folyószámla nyitá­sára, vagy a fizetés rendszeres át­utalására. Fontos még, hogy a tar­tozás visszafizetésére a kártyabir­tokosnak akár 46 nap is rendelke­zésére állhat. Ezenkívül a kártya- birtokos maga dönti el, hogy a tar­tozásából a minimum visszafize­tendő összeg (tartozásának 5 és 10 százaléka), illetve annak teljes összege között milyen arányú visszafizetést teljesít. A MasterCard kezdeményezte annak az egyedi terméktájé­koztató programnak a kidolgozá­sát, amelyet a jelenleg valódi MasterCard hitelkártyákat kibo­csátó CIB Bankkal, Citibankkal és Raiffeisen Bankkal összefogva va­lósít meg. A program célja, hogy bemutassa a hitelkártyák jellem­zőit, és eloszlassa azt a tévhitet, hogy minden bankkártya hitel­kártya. Ennek elérésére a bankok­kal együtt kidolgozott kommuni­kációs kampány szeptember 9-én indul. MasterCard International a világ több mint 15 ezer bankjának tulajdonában van; 1,7 milliárd Cirrus, Maestro, MasterCard bankkártyát használnak a világ 210 országában, tavaly 986 milli­árd dollár forgalmat bonyolítottak velük le 24 millió elfogadóhelyen. PRIVACSEK ANDRÁS ■ ■ m ... Egyenlegjavító kereskedelem Budapest A német és a magyar gazda­ságdiplomácia képviselői sikeresnek ítélik a két ország kereskedelmi kapcsolatait. Az elmúlt öt évben a két ország áruforgalma megduplázódott, és több mint 10 milliárd euró né­met befektetés valósult meg ha­zánkban - fogalmazta meg Major István, a Külügyminiszté­rium Integrációs és Külgazdasá­gi Államtitkárságának helyettes vezetője és Karl-Emst Brauner, a Német Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium kül­gazdasági és európai ügyekért felelős főigazgatója. Német­ország a magyar export leg­nagyobb felvevőpiaca, a kivitel több mint egyharmada a német piacra irányul, az import negye­de onnan származik. A kétolda­lú kereskedelemben évi 2-2,8 milliárd euró összegű magyar aktívum képződik. A magyar fél nagyra értékelte, hogy a német partnerek a kon­junkturális ingadozások és a működőtőke-kihelyezés nemzet­közi visszaesése dacára kitartot­tak befektetéseik mellett. Ha az első félév forgalmi irányzatai fennmaradnak, az év végére 5 százalék körüli export- bővüléssel - ami körülbelül 12,7 milliárd euró magyar kivitelt jelent -, és a tavalyihoz hasonló, 9,4 milliárd euró nagyságú be­hozatallal számol a tárca, dóla A gazdasági miniszter az iparkamarában Budapest Csillag István gazdasági mi­niszter részt vett a Kereske­delmi és Iparkamara elnöksé­gi ülésén, hogy a kamara és a kormány között megköten­dő együttműködési megálla­podásról tárgyaljon. A megbeszélésen szó volt a ka­mara és a minisztérium közötti együttműködési megállapodás­ról. A miniszter az uniós csatla­kozásig a kormány és a kamara közös feladatait három pontban foglalta össze. Az uniós fel­készülés keretében verseny- képessé kell tenni a hazai üzle­ti szektort, csökkenteni a vállal­kozások terheit, valamint be­ruházási kedvezményeket kell tenni a külföldi tőkebeáram­lás megkönnyítéséért. Parragh László, az iparkamara elnöke a gazdasági fellendülés kulcsát a befektetést ösztönző politiká­ban, a gazdasági teljesítmény növelésében és visszafogott, önkontrolláló költségvetésben látja. A miniszter közelgő moszkvai látogatása alkalmából elmondta: bár elsődleges az uniós csatlakozásra való fel­készülés, az állam nyitni kíván a keleti piacok felé is, ideértve Kínát, Japánt, Oroszországot, és a gazdasági érdeklődésre számottartó arab országokat. Csillag István oroszországi láto­gatása során találkozni fog az orosz ipari miniszterekkel, va­lamint Jevgenyij Primakovval, az Orosz Kereskedelmi Kamara elnökével is. STEINER KATALIN ■MAGYAR ÁLLAMPAPÍR­•A- LEGBIZTOSABB-1IÁTTÉR­■ KAMATOZÓ • KI NCSTÁRj EGY ■ A Kamatozó Kincstárjegy bármikor jegyezhető és bármikor eladható magyar lakossági állampapír. Fix kamatozásának és egyéves futamidejének köszönhetően megbízható rövid távú befektetés mindenki számára. A Magyar Államkincstár Rt, az OTP Bank Rt, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a CIB Bank Rt. és a kijelölt takarékszövetkezetek fiókjai forgalmazzák. i ßk i MM fJElLl MŰ <2EBZQ2222ZHÍ>-------------•"■SÍÍW"1------------­■ www.allampapir.hu ■ ; , , i­Váltania kell az ágazatnak A földművelésügyi tárca 2,7 milliárd forint támogatást nyújt az almatermelőknek, akik a jövő évben jutnak a szubvenció­hoz. A terméktanács szerint ez az összeg arra elég, hogy mér­sékelje a gazdálkodók veszteségét. Budapest Az agrártárca kilónként öt forint árkiegészítést nyújt a léalma fel­vásárlásához, hozzájárul továb­bá mintegy 50 ezer tonna jó mi­nőségű étkezési alma hűtőházi tárolási költségeihez. A támoga­tást az FVM a 2003 évi költség- vetése terhére biztosítja, a ki­fizetések is jövőre történnek. Szanyi Tibor, a tárca politikai ál­lamtitkára szerint az almapiac stabilizálásának feltétele, hogy a gazdálkodók léalma helyett lé­nyegesen több étkezési almát termeljenek. Ez az arány jelen­leg nyolcvan-húsz százalék a kí­vánatos ötven-ötven százalék helyett. Az államtitkár elmond­ta: ilyen jellegű intervenciós beavatkozásra vélhetően utoljá­ra került sor, mivel a mostani intézkedés nem EU-konform. Az Alma Terméktanácsnak - muta­tott rá - ki kell dolgozni egy kö­zéptávú tervet, amelynek alap­ján stabilizálható az almapiac és fejleszthetők a piacszabályozási intézkedések. Erre a célra 300 millió forintot biztosít a minisz­térium. Kovács Lajos, az Alma Ter­méktanács információs vezetője szerint a mostani támogatás csak arra elegendő, hogy mérsé­kelje a termelők veszteségét. El­mondta: az idén várhatóan 470 ezer tonna alma terem, szemben a múlt évi 600 ezer tonnás ter­méssel. A léalma felvásárlási ára 8-10 forint között mozog. A mos­tani ötforintos támogatással sem éri el a 20 forintos önköltségi árat. Kovács szerint a hazai*,al­matermesztés alapvető gondja, hogy a termés közel kilencven százaléka ipari alma. De az étke­zési almáért sem kapnak 30-40 forintnál többet a gazdák, holott az üzletekben ennek ötszörösét fizetik a vásárlók. A terméktanács képviselője szerint az évek óta ismétlődő problémákat fajtaszerkezet­váltással lehet kiküszöbölni. Az állam ötvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt az ültetvénytelepítéshez. De a gazdák is tehetnének kiszolgál­tatottságuk ellen azzal, ha minél több helyen szövetkeznének, értékesítési szövetkezeteket hoznának létre. _________________________________(ÚJVÁRI) F eladatok az árvíz után Az önkormányzatokra súlyos feladatként nehezedik az árvíz során felhasznált, veszélyes hulladéknak minősülő homok­zsákok és fóliák ártalmatlanítása - mutat rá a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. Budapest A dunai árvízzel kapcsolatos utó­munkálatok egyik fontos lépése a védekezés során felhasznált 4 millió 830 ezer homokzsák meg­semmisítése. A vízügyi szervek az általuk használt 2 millió 260 ezer zsákot „hivatalból semmisí­tik meg”, az önkormányzatokra azonban súlyos feladatként nehezedik az általuk felhasznált 2 millió 230 ezer homokzsák ke­zelése, amiben a központi segít­ség is elkél - mondta Tari-Kovács Béla, az országgyűlés környezet­védelmi bizottságának elnöke. Mint kifejtette, a homokzsákok kétharmad része műanyagból ké­szült, veszélyes hulladéknak szá­mít, tehát hulladéklerakó-helyen elhelyezve hosszú ideig szennye­zi a környezetet, elégetésekor viszont jelentős mennyiségű mérgező dioxin jut a levegőbe. A védekezés után 70 ezer négy­zetméter műanyag fóliát használ­tak fel az önkormányzatok, és 115 ezer négyzetmétert a vízügyi szervek - e veszélyes hulladékok ártalmatlanítása szintén környe­zetvédelmi feladat. A Duna-Tisza közti homok­hátság vízpótlása szintén sürge­tő feladat, mert e területen 4-6 méterrel süllyedt a talajvízszint. Bár 1995 óta évente 1-1,2 mil­liárd forintot irányoztak elő a vízpótlásra, e pénzeket a folyó menti települések vízügyi prob­lémáinak kezelésére fordította a mindenkori kormányzat - muta­tott rá Túri-Kovács Béla. Az el­nök a természetes vízpótlást támogatja, ami egyebek mellett a csapadékmennyiség hatéko­nyabb hasznosításával valósul­hat meg, de emellett olyan gaz­dálkodási formák meghonosítá­sát is fontosnak tekinti, amelyek a terület lakosságmegtartó ké­pességét javítják. (A csapadék- hiány mérséklésének egyik módja a talajvizet megtartó növények telepítése lehet.) A környezetvédelmi bizottság el­nöke szerint a Balaton vízszint­jét is természetes módszerekkel célszerű pótolni - e feladatot ja­vaslata szerint az ősz folyamán napirendre kell tűzni. DÓCZY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents