Petőfi Népe, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-26 / 225. szám
Magunk is tapétázhatunk a lakásban FOTÓ! PILISY ELEMÉR Falfelületek Áttört épületeknél a nyersen maradó tégla vagy kőfal erőteljes, homogén építészeti hatást kelt. A tégla és a kőrakás rajzolata esztétikai élményt nyújthat. A legtöbb épületnél azonban a falakat bevakolják, vagyis egy vagy másfél centi vakolatréteg kerül rájuk. Az elkészült vakolatra jöhet a festés, melynek összefüggő felületet kell alkotnia. Fontos, hogy fedje a vakolatot és színtartó legyen. Előnye, ha jól mosható, tisztítható. A legegyszerűbb festési mód a meszelés. A vakolatfelületet leköti a meszelés, ezért első festésnek ajánlott. Az enyves festést száraz helyiségekben használják, hagyományos, sokműveletes festési mód. Kevesebb munkát igényelnek a műanyagos festékek. Vízzel hígíthatóak, ecseteléssel, szórással, hengerezéssel egyaránt felhordha- tóak. A fehér alapfesték sokféle színnel színezhető. Öreg, repedezett vakolatoknál a fűrészporos tapétára illetve az üvegszövet tapétára való festést alkalmazzák. Az ilyen megoldásnál eltűnnek a vakolat egyenetlenségei. Természetesen nagyon sokféle falfelületi megmunkálás létezik: lehet a festékanyagot kenővassal, szivaccsal, durva seprűvel, összegyűrt papírral, ronggyal felvinni a falra, így foltosra festeni, antikolni vagyis kifejezővé lehet tenni a falfelületet. A tapéta A tapéta fénykora a XVIII. sz. végére illetve a XIX. sz. elejére tehető. Elsősorban díszítési célokat szolgált. Mintázata és színe az adott kor stílusának megfelelően az előkelő divatot követte. A mai tapétaválaszték olyan sokrétű, hogy szinte minden díszítési terv megvalósítható. A tapéta elterjedt falburkolási mód, tulajdonképpen átmenet a festés és a burkolás között. Sokféle anyagból lehet faltapétát készíteni, mégis a legismertebbek a papírtapéták. A papírtapétára azután lehet mindenféle anyagot, selymet, gyapotport, műselyemszálakat hordani, és így a gyapjú, selyem vagy bársony látszatát kelti a tapéta. A fatapéta fafurnér papírra ragasztásával készül. A műanyagokkal bevont tapéták mos- hatóak. Speciális kívánságokra fejlesztették ki a hőszigetelő és az égéskésleltető tapétákat. A tapétákat teljes felületükön ragasztják fel a falra. A papírtapéta a legegyszerűbb és leggyengébb minőségű fajtája az egyrétegű tapéta, amelynek színoldala egyszínű és nyomott mintás. A kétrétegű tapéta dombornyomással készül, amely textúrát vagy mintát eredményez. A profil illetve habosított tapéta a minták térbeli, a duplex alappapírra kerülő felület, fel- habosított festékpasztákkal, dombormintásra alakítható úgy, hogy a fény- és árnyékhatástól dimenziót nyernek. A vinyl tapéta kétrétegű papírra készül. Változata az úgynevezett selyemtapéta, amely brokát ill. selymet utánzó nyomással készül. A vinyl tapéta mosható, dörzsálló és tartós. A textiltapéta különböző vastagságú papír- hordozókra, különféle textilszálakat ragasztaA barkácsolás folyamata a boltban kezdődik. nak, ez adja a textiltapéta színét, struktúráját. Felületére utólag minta is nyomható. Az átfesthető tapéták elfedik a hajszálrepedéseket, tartós felületet biztosítanak, könnyen tisztítha- tók. A képtapéta (poszter) eredeti fénykép vagy grafika után készített, teljes falfelületet betöltő motívum, amely a tapétacsíkok pontos egymás mellé illesztésével képpé áll össze. Mire ügyeljünk? A tapéta kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy ne keverjük a különböző stílusokat, tartsunk egyensúlyt a színek, a formák és az anyagok között. A szobába kerülő bútorok, képek, dísztárgyak legyenek összhangban a fal későbbi színével. Hangoljuk össze a tapétát a szoba textiljeivel. Figyeljünk arra, hogy a falakon - tekintettel a fényviszonyokra -, a tapéták másképp hatnak, mint vásárláskor. A fény a színek tónusát és teltsé- gét egyaránt módosítja. Egy-egy szín más hatást kelt erős napfényben, borongós időben vagy különböző mesterséges megvilágítás környezetében. A világos színek tágítják a teret, mert visszatükrözik a fény nagy részét. A sárga, narancs, piros meleg színek, a kék, a kékeszöld hideg és nyugodt színek. Ezen különbségek különböző hatást keltenek, például a meleg színek döntően az érzelmi, érzéki értékeket képviselik. Aki teljesen semleges hátteret szeretne teremteni, fehér vagy törtfehér tapétát válasszon. Hová, milyet? A kis alapterületű szobákban a világos, pasztellszínek az előnyösek, mert ezek nem nyomják agyon a teret. Főleg természetes fénynél használt helyiségekben, pl. a nappali szobában ugyancsak a világos színek érvényesülnek, míg a hálószobában használhatunk erősebb, sötétebb árnyalatú tapétákat. A kékes, zöldes színek friss, távolságérzetet keltenek. A térérzet szempontjából fontos a horizontvonal is. A padlóhoz közel lévő színek lefelé vezetik a tekintetünket, míg a mennyezet közelibbnek tűnik, ha a fal színe fölfelé sötétedik. A tapétát a mintája határozza meg. Egyik legértékesebb tulajdonsága, hogy a mintákat pontosan és szabályosan elhelyezkedve képes ismételni. A felhelyezett tapéták sűrű mintáit nemcsak vízszintesen és függőlegesen lehet nézni, hanem átlósan is - éppen ezért fontos a megfelelő kiválasztása, mert egy oda nem illő minta teljesen elronthatja az enteriőr gondosan megteremtett hangulatát. Nagy mintás tapétát csak nagy felületre tegyünk, míg a kisebb helyiségekben inkább az apró minták érvényesülnek. A kicsi, apró minták elvesznek a nagy falfelületen. A sötét, dús minták szűkítik a teret, ugyanakkor meleggé, barátságossá teszik. Tapétázás Vásárlás előtt minden egyes helyiség, minden egyes falát gondosan mérjük le. A legnagyobb méretek alapján számoljuk ki, hogy az 53 cm széles és 10 m hosszú tekercsből hány darabra lesz szükség. Az ablakokat és ajtókat is falfelületként számoljuk, hogy a mintaillesztések miatt kieső anyag ne okozzon gondot. A tapéta súlyának megfelelő ragasztót keverjünk be; szétgöngyöljük a tapétát és a szükséges hosszúságú darabot egy fémvonalzó segítségével lehasítjuk; a lehasított csíkokat kenjük be bőségesen ragasztóval; a csíkokat 2/3 : 1/3 arányban hajtsuk össze (a beszívási kb. idő 10-15 perc); a tapétát egymás mellé illesztve ragasszuk fel, puha tapétázó kefével vagy gumihengerrel buborék- és gyűrődésmentesen nyomjuk fel a falfelületre; a sarkokban ollóval vágjuk le a felesleget. Kellékek nélkül nem megy. ÉPÍTÉSZÉT
