Petőfi Népe, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-26 / 225. szám
1 AE UIEVEZRED- C JfP|§ llltf Petőfi Népe 2002. szeptember 26. FALURÓL FALURA VAROSRÓL Tovább lépni csak összefogással lehet Beszélgetés Csontos Máté polgármesterrel Felértékelődik a falvak szerepe Beszélgetés Endre Sándor országgyűlési képviselővel Móricgát egy évtizede önálló település. Területe négyezer hektár. Mindössze hatszázan lakják. Annak ellenére, hogy a megye egyik legkisebb faluja, fejlődése töretlen. Az elmúlt négy év is erről tanúskodik. A fejlesztésekről és a tervekről Csontos Máté polgármesterrel beszélgettünk. Móricgát- Aki Móricgátra látogat, láthatja: a falu egyre szebb és otthonosabb. Az elmúlt négy év milyen változásokat hozott?- Valóban, ha csak kis lépésekben is, de fejlődik Móricgát. Arra törekszünk, hogy intézményeink fenntartása mellett, fejlesztésekre is jusson. Az elmúlt ciklusban közel 38 millió forintot tudtunk fejlesztési célokra fordítani. Ez egy kívülállónak kevésnek tűnhet, ezért azt is hozzá kell tennem, hogy közel ennyi a település egyéves költségvetése. Természetesen ezt a pénzt sem csupán költségvetésünkből gazdálkodtuk ki. Nagyrészét megyei pályázatokon nyertük.- A fejlesztési beruházások közül melyeket emelné ki?- Számomra, és úgy gondolom a móricgátiak számára mindegyik egyformán fontos. De, ha összegeznem kellene, akkor a faluház befejezését, a művelődési ház külső-belső rekonstrukcióját, az útfelújításokat emelném ki. Fontos azonban megemlítenem a ravatalozó rendbetételét, és számos olyan kisgép (fűnyíró, fűrészgép, talajmaró) vásárlását, amellyel a falu köztereit tartjuk rendbe. A megújult művelődési házban kialakítottunk egy konditermet és itt kapott helyet a teleház is. Kiemelkedő esemény volt a millennium évében a falu első köztéri szobrának felavatása is. Az alkotás 1,5 millió forintba került.- Mint ahogy ön is említette a legfontosabb és egyben a legnehezebb feladat az önkormányzati intézmények fenntartása. Az általános iskola sorsa is sokáig kérdéses volt.- Sajnos többször is felmerült már a helyi iskola bezárása. Ennek azonban elsősorban nem anyagi oka volt, hanem az alacsony gyermeklétszám. Az idei tanévet is mindössze négy diák CSONTOS MÁTÉ 1957-ben született Kiskunfélegyházán. 1973-ban gépszerelő-géplakatos végzettséget szerzett. 1975-ben leérettségizett. 1974-77- ig a móricgáti Petőfi Tsz. présüzemében gépbeállító. 1979-90-ig művezető. 1990-től a Mofer Kft. ügyvezetője. 1993-tól önkormányzati képviselő. 1994-től alpolgármester. 1998-tól Móricgát polgármestere. Nős, két lánya van. kezdte meg nálunk. Problémát jelent, hogy sok szülő a szomszédos Jászszentlászlóra és Bugacra járatja gyermekét. Az iskola további fenntartását az indokolta, hogy jövőre már 15 iskolás várható.- A kevés gyerekből következik, hogy kevés a fiatal is Móricgáton. Mit tudnak tenni az elvándorlás ellen?- A falu megtartó erejének növelése összetett és hosszú távú feladat. A legfontosabb munkahelyeket teremteni. Az idei év ebből a szempontból szerencsés volt. A Bauerfeind Bt. Móricgátra településével ugyanis több mint 40 embernek biztosit munkát. Természetesen nem mindenki helybeli. A környező településekről is sokan ingáznak. Hosszú távú cél a turizmus, mint a gazdaság egyik húzóágazatának - fejlesztése. A közelmúltban elkészült a település turizmusfejlesztési terve is. Ennek első lépése egy pihenőpark kialakítása a falu központjában. Ennek megvalósítására a Széchenyi-terv egyik pályázatán próbálunk támogatást szerezni. Úgy gondolom abban, hogy a falubeliek még otthonosabban érezzék magukat Móricgáton, nagyban közrejátszanak a községi rendezvények is. Evek óta megrendezzük a falunapot, a szüreti mulatságot és a télbúcsúztatót. Kiemelt községi ünnepnek számít a Teréz napi búcsú is. Lehet azonban bármilyen rövid vagy hosszú távú terve az önkormányzatnak, továbblépni csak a helybeliek segítségével, összefogással lehet. VAJDA PIROSKA Vidám szüreti mulatság Hagyományőrzés A hagyományőrzés és a régi szokások felelevenítése volt a célja ezúttal is a móricgáti ön- kormányzatnak a múlt heti szüreti mulatság megszervezésével. A szüreti felvonulást és bált egyébként idén negyedik alkalommal rendezték meg Móricgáton. Az immár hagyományosnak számító rendezvényen részt vett a település apraja és nagyja. A szombati szüreti mulatság a helybeli fogatosok felvonulásával kezdődött, akik feldíszített kocsijaikkal a művelődési háztól indulva járták be az egész települést, élükön a kiskunmajsai zeneiskola fúvószenekarával. Közben a móricgáti kisbíró, illetve a népviseletbe öltözött fiatal néptáncosok folyamatosan tánccal invitálták a helybelieket az esti mulatságra. A bálban aztán csaknem kétszázan ropták a táncot, egészen hajnalig. A feldíszített fogatok a művelődési ház elöl indultak, és bejárták az egész települést. FOTÓK: VAJDA PIROSKA Kétségtelen tény, hogy Móricgátnak és a hozzá hasonló kistelepüléseknek súlyos problémát jelent az elöregedés, az elnéptelenedés, a munkahelyhiány. Endre Sándor a térség fideszes országgyűlési képviselője viszont bizakodó. Szerinte, van jövőjük a falvaknak. Úgy véli azonban, továbbra is hathatós kormányzati segítségre szorulnak. Móricgát jelenéről és jövőjéről a hétvégi szüreti mulatság kapcsán beszélgettünk a honatyával. ____________Interjú__________________- A falvak egyik legégetőbb problémája népességmegtartó erejüknek növelése. Hogyan tud a móricgátiaknak ebben segíteni?- Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben komoly gondot fordított a kistelepülések megsegítésére. Móricgát is közel hatvanmillió forint állami támogatásban részesült a központi normatíván felül. Emellett csaknem tízmillió forintot kapott a település a megyei területfejlesztési tanácstól. Úgy gondolom, mindez komolyan hozzájárult a település fejlődéséhez. VéleméA tavalyi falunapon Endre Sándor leplezte le a kun előkelő szobrát. ENDRE SÁNDOR ogy.-i képviselő (Fidesz-MPP). 1959-ben született Kiskunfélegyházán. 1983-ban a Bajai Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1988- ban az ELTE bölcsészkarán diplomázott. 1990-től önk. képviselő. 1994-től a megyei közgyűlés tagja. 1998-tól ogy.-i képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. 2001-ben töltötte be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács soros elnöki tisztét. 2002-ben újraválasztották, mint országgyűlési képviselőt. Nős, két fia van. nyem szerint a kistelepülések ismét magukra találtak. A falvak szerepe ugyanis egyre jobban átértékelődik. Sőt, mondhatom, hogy felértékelődik. Az emberek élete pedig átalakul. Persze ennek a folyamatnak még csak az elején tartunk. Ahhoz, hogy a falvak megtalálják fejlődésük irányvonalát segítségre van szükségük. A politikai döntéshozók pedig felelősséggel tartoznak a vidéki emberekért.- A közelgő uniós csatlakozás komolyan érinti majd ezeket a kistelepüléseket. Ön szerint, mire számíthatnak?- Kemény versenyre, a mezőgazdaság átalakulására. Ezért is kell az önkormányzatoknak és természetesen a helybelieknek összefogni és átgondolni településük lehetőségeit. Örömmel hallottam, hogy Móricgátnak elkészült a turizmusfejlesztési terve. A hazai turizmus ugyanis még mindig kiaknázatlan, óriási lehetőséget rejt. Az uniós csatlakozás után pedig még jobban felértékelődik ez a terület. Ezért fontos, hogy minden település, köztük Móricgát is kihasználja értékeit. Fontos szerep hárul a területfejlesztési tanácsra is. Ugyanis ezeket a „gyöngyszemeket” tudni kell összefűzni és hasznosítani. Országgyűlési képviselőként és a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnökeként eddig is partner voltam Móricgát fejlesztésében, természetesen a jövőben is számíthatnak a segítségemre. Erre vállalkoztam, ez a feladaFOTÓ: V. P. tOm. V. P. Tudja-e? • Móricgát (korábbi nevén Móritz Gattya) már a XV. században önálló község volt. Miiben a Győaljaiak, 1493-ban pedig Kamarás Pál birtoka volt. A török időkben a falu elpusztult, 1642-ben a pusztát Szeged használta. Kőtemplomának romjai a XVII. század végén még láthatóak voltak. • Móricgát egyébként közigazgatásilag sokáig Lacházá- hoz tartozott. 1893-ban egyesítették a szomszédos településsel Szánkkal. • A Kiskunság területén a török hódítás következtében elpusztult vagy a már korábban elnéptelenedett középkori falvak helyén a 17-18. század folyamán összefüggő nagy pusztabirtokok alakultak ki, amelyeket a megmaradt környező helységek rideg és félrideg állattartással hasznosítottak. A redempció idején e pusztabirtokokat a lakosság közösen váltotta meg, így azok egy-egy közbirtokosságnak tulajdonába kerültek. Az akkor még puszta Szánk birtoklásáért Kunszentmiklós 5000, a vele szomszédos Móricgát pusztáért Lacháza pedig 2000 forintot fizetett. Egyes jász-kun puszták tulajdonjogi és birtoklási viszonyai az 1745-ös redempcióig nem voltak megnyugtatóan tisztázottak. Szánk és Móricgát puszták használatáért Kecskemét és Szeged városok között 100 éven át folyt a versengés. SZEGESDI ISTVÁN VEGYESBOLT Móricgát, Zrínyi u. 43. Tel.: 06-77/491-078 Kínálatunk: élelmiszer, vegyi áru, táp, termény, palackos gáz. i "lakatosi vari" VÁLLALKOZÁS 6133 Jászszentlászló, Iskola u. 1. Felajánlja szabad gyártókapacitását 2003. évre az alábbi munkákra: épületszerkezetek gyártása, O egyéb fémszerkezetek gyártása, csigalevelek, szállítócsigák gyártása. Érdeklődni lehet: Szabó Jenőnél, a 06-20/9131-642 & telefonszámon. 275911 dűlI
