Petőfi Népe, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-24 / 223. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI K Ö R K É P VÉLEMÉNYEK 2002. SZEPTEMBER 24., KEDD Nézőpont Miklós Imre __________ A könnyfakasztó paprika Kalocsán az elmúlt napokban igencsak felpaprikázódott a hangulat. A legmagyarabb növény előtt tisztelegve a termelő együtt sírt a fel­dolgozóval, nevetett a kereskedővel, a tudományos szakemberrel és fordítva. Közös volt az öröm, s közös a bánat is. Öröm, hiszen a pap­rika nemcsak a kulináris élvezetek, hanem a boldog együttlét forrá­sa is. Bánat, hiszen a jövő iránt érzett aggódás még csak köszönővi­szonyban sincs a felhőtlen boldogsággal. A paprika ünnepe egyúttal a hozzáértés, a kemény munka és a kockázat ünnepe is. Különös utat járt be ez a piros termésű, fehér virágú, zöld levelű növény. Kalandvágyó utazók, hajósok, majd kereskedők vették gondjaikba s utaztatták az Újvilágból Spanyolhonba, majd török janicsárok által magyar földre. A képzeletbeli ranglétrán való fel- kapaszkodás is legalább ilyen kalandos volt: előbb Európa barokk kastélyainak virágoskertjeit és ablakait díszítette, majd gyógynö­vényként tisztelték, s csak ezután aggatták rá a „fűszer” titulust. Mostanra továbblépett: a paprika immár nem csupán fűszernö­vény, hanem „a” hungaricum. Mondják, az erős paprikának fájdalom-kikapcsoló hatása van. Mágikus erejű, gyógyító hatású, sőt egyesek szerint víz­fakasztó képességgel is bír. Szentigaz. A kétségbeesett pvnpvítn h Í1 tíí <\11 prüszkölés és a levegő utáni 6YU6yiLU LLLLLLoLL kapkodás közepette az ember--------------------------------------------- hajlamos megfeledkezni a vi­lág bújáról-bajáról, hirtelenjében megszomjazni, s elfúló hangon vízért kiáltani. Búfelejtő hatása miatt az erős paprika kimondot­tan javallott szerelmi ügyekben. Nemcsak a fogyasztása, hanem a szedése is. K özhely, de igaz: a paprika a hajlott hátú embert szereti. Alázatot, iz­zadságot követel szedéskor s evéskor is. Aki látott már „tüzes” pap­rikától könnyező embert, jól tudja, mire gondolok. Igaz, nem kell erős paprikát enni ahhoz, hogy sírhatnékunk támadjon. Jó néhány éve hétvégi napszámosnak elszegődve paprikaszedésből próbáltam feltornázni gimis zsebpénzemet. A gazda örömmel tudatta, hogy mindössze nyolc sor paprikát kell leszedni, hurrá! Széles jóked­vünk a fajszi határban egy csapásra elillant, amikor kiderült, hogy másfél kilométer hosszú sorokról van szó. Azóta már tudom: a pap­rika képes megríkatni az embert. A paprika mágikus erejű, Flandriától a bajai csomópontig Az Európai Unió kapuja lehet a város a vízi közlekedésben Baja az egyik kiemelt országos logisztikai bázis - jelentették be a nemzetközi kikö­tő-konferencián a napokban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntését. Ti­zenhárom központot jelölnek ki, Baja ki­kötője és földrajzi fekvése okán az elsők között kapta meg a besorolást. Gazdaság Elsősorban flamand és magyar üzletembe­rek vettek részt a négynapos konferencia bajai nyitányán. Jelenlegi és potenciális üzletfelekkel ismertették meg Baja gazda­sági környezetét, a kikötő és a térségben érdekelt cégek helyzetét és lehetőségeit, elsősorban logisztikai szemszögből. Széli Péter polgármester a város kedvező adott­ságai mellett hangsúlyozta: az oktatás te­rén is egyedi értékkel bírnak, hiszen a Ma­gyarországi Németek ÁMK gimnáziumá­ban lehetőségük van magyar és német érettségit tenni a végzős diákoknak. A szellemi javak pedig elősegíthetik és erő­síthetik a gazdasági kapcsolatokat is. Nagy László kikötőigazgató a folyami, közúti és vasúti közlekedésre hívta fel a fi­gyelmet. Baja ezek révén közlekedési cso­mópontja lehet a tágabb térségnek (Jugo­szlávia, Horvátország, Bulgária, Románia, Dél-Magyarország). Az állami többségi tu­lajdonban lévő, országos közforgalmú ki­kötő egyaránt keres keleti és nyugati partnereket. Nem fe­ledhető, hogy Euró­pa fő vízi útja a Du­na, Baja pedig így az Európai Unió kapuja a vízi közlekedés­ben. A bajai kikötőnek már két éve együtt­működési megálla­podása van a belga Sea Canal céggel. Ez az 1995 óta működő társaság működteti Flandria központi ví­zi útjait. Amint Leo Clinckers vezérigaz­gató mondta: aktí­van fejlesztik nem­zetközi kapcsolatai- Baja a kikötője és földrajzi fekvése okán minősült logisztikai bázisnak. fotogálz. kát a belvízi hajózás európai jelentősége miatt. nős hangsúlyt fektetve a szállítási folya­Magyarország az egyik első és legfonto- matra. sabb partner, mivel Közép-Európa fő szál- Már zajlik a bajai kikötővel közös mar- lítási útvonalainak csomópontja. Baja keting kidolgozása. A vezérigazgató ab- mellett a Győr-Gönyű Kikötő Rt.-vel is ban is bízik, hogy a Duna jövőre már tény- szerződést írt alá. Céljuk a két ország kö- leg akadály nélkül hajózhatóvá válik. Kü- zötti áruforgalom növelése, elsősorban lön felhívta a figyelmet: hajózni környe- vízi úton. Három körzetben alakítanak ki zetbarát és gazdaságos, úgynevezett disztribúciós zónákat, külö- __________________ oéciy zsolt B egyújtották az első kazánt Kecskemét Az ország több nagyobb városá­hoz hasonlóan Kecskeméten is a megszokott időpont előtt indult el a távfűtés. A Termostar Hőszol­gáltató Kft. nem várva meg a la­kók telefonjait, tegnap beindított egy gázkazánt a hőközpontban. A hőszolgáltató kft.-nél meg­tudtuk: bár az átlaghőmérsék­let három napon keresztül nem volt 12 Celsius-fok, a cég a hiva­talos, október 15-i időpont előtt beindította a távfűtést a város­ban. Rácz Géza ügyvezető igazgató elmondta, hogy 12,2 fok volt az elmúlt napokban az átlag, de a következő héten az előrejelzés szerint tovább hűl majd az idő, így indokolt volt a távfűtés meg­indítása. A cégnél egyelőre egy gázkazán üzemel. Gubcsó László főmérnök sze­rint a kft. felkészült a hat hónapos fűtési szezonra, alapos karbantar­táson esett át a nyolcvan kilomé­ternyi távvezeték, a hőközpon­tokban az elzáró szerelvények, a melegvíz-tárolók és a hőcserélők. A Termostar Kft. 11 ezer lakásba és 1500 közülethez juttatja el a használati meleg vizet s a szezon ideje alatt a fűtésre használt vizet. Ahol még nem érzik szükségét a fűtésnek, ott lehetőség van vagy a radiátorra felszerelt szeleppel, vagy a hőfogadókban szabályozni a hőmérsékletet. A radiátorokkal kapcsolatos esetleges hibákat a 76/481-818 vagy a 76/504-040-es telefonszámon lehet bejelenteni..' TUDÓSÍTÓNKTÓL Gazdag négy esztendőt zár a megye Már egy hónap sincs a helyhatósági választásokig. Október 20- a közeledtén pedig sorra vonják meg a most záruló önkor­mányzati ciklus mérlegét a polgármesterek, képviselő-testüle­ti tagok s persze a választópolgárok is. Melyik, ’98-ban tett ígéretből lett valóság, s melyik maradt csupán csak ígéret az elmúlt négy évben? Az 1998-ban megválasztott Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés utolsó, Solton tartott ülésén tárgyalta meg azt a beszámolót, amely a megyei önkormányzat 2000-2002-es, tehát hároméves munkaprogramjának teljesítéséről szólt. Ennek kapcsán kértük Endre Sándort (Fidesz), a megyegyűlés elnökét arra, hogy értékelje a polgári koalíció vezette megyei önkormányzat négy esztendejét. Interjú „A feladatát helyesen értelmező megyei önkormányzatnak összefo­gó, koordináló és patronáló szerepet is be kell töltenie” - mondja Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke.- A beszámoló természetesen sok­kal részletesebben taglalja, hogy miként teljesítette a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait, mintsem azt egy terjedelmi korlátok közé szorított interjúban meg lehetne tenni. Mégis vannak olyan lényegi elemei az elmúlt négy esztendő­nek, amelyeket érdemes kiragad­ni. Az egyik ilyen, amit Ön több­ször is hangsúlyozott, hogy stabil a megye gazdálkodása. Ezt a kriti­kus ellenzék is elismerte.- Hogy meg tudjuk valósítani a munkaprogramunkban megfo­galmazott célokat, ahhoz alapfel­tétel volt a céltudatos, szakszerű, kiegyensúlyozott gazdálkodás. Ez tette lehetővé, hogy meg tudtunk feleim azoknak a feladatoknak is, amelyeket az önkormányzati tör­vény ró ránk kötelezően, de azok­nak is, amelyeket a megye önként vállalt magára. S itt meg kell je­gyeznem, hogy 1998-tól kezdve tudatosan rendet tettünk ebben a kérdésben, azaz elválasztottuk egymástól a kötelező és nem kö­telező feladatokat. S azt mondtuk: a kötelező feladatok színvonalas ellátása kell, hogy elsőbbséget él­vezzen. Például annak kell előnyt kapnia, hogy jól működjön, illető­leg folyamatosan korszerűsödjön, európai színvonalra emelkedjen a megyei kórház. Hogy emberhez méltó körülményeket biztosít­sunk az árváknak, időseknek, sé­rült embertársainknak a szociá­lis intézményekben. S ha mindez „működik”, akkor jöhetnek a - szívesen vállalt - pluszfeladatok. Meggyőződésem, hogy a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat ésszerű, takarékos gazdálkodás­sal, külső, elsősorban pályázati források bevonásával s a kiadá­sok racionalizálásával nemcsak hogy sikeresen teljesíteni tudta kötelezettségeit, de önként vállalt feladatokra is bőven áldozhatott. Gyarapodás- S ami nagyon fontos: az ez­redfordulóra eljött egy forduló­pont a megyei önkormányzat éle­tében. A korábbi évek vagyonfel­élését, amikor is csak úgy tudott működni a megye, ha pénzzé tet­te forgalomképes vagyonát, 1998- tól felváltotta a vagyongyarapí­tás, az építkezés korszaka.- A teljesség igénye nélkül: me­lyek azok a beruházások az el­múlt négy esztendőből, amelyeket az első négy helyen említene?- A megyei önkormányzat két nagyon fontos, az emberek min­dennapjait meghatározó terüle­ten teljesít szolgálatot. Az egyik az egészségügy, a másik a szoci­ális gondoskodás. Legjelentősebb beruházásaink is e két területen valósultak meg. Mintegy másfél milliárd forintot áldoztunk ebben az önkormányzati ciklusban a Bács-Kiskun minden polgárának gyógyulását szolgáló megyei kór­ház rekonstrukciójára, korszerű­sítésére, gyógyító gépek, korsze­rű műszerek beszerzésére. Kis­kőrösön elkészült a hátrányos helyzetben lévő gyermekek neve­lését, oktatását szolgáló speciá­lis óvoda és általános iskola új épülete. A komplexumban az óvodai és általános iskolai rész­leg mellett helyet kapott ugyan- aWcor a 9. és 10. évfolyam, vala­mint az autista tagozat is. Az in­tézmény további fejlesztését a szakiskola megalapozása és a kollégiumi háttér biztosí­tása jelentheti. Ugyancsak a se­gítségre szoru­ló, sérült fiata­lok életkezdé­séhez, a társa­dalomba való beilleszkedésé­hez nyújt hal­latlanul nagy segítséget bajai speciális isko­lánk tanműhe­lyeinek kiépí­tése. A német szövetségi kor­mány támoga­tásával valósul­hatott meg ez a beruházás. A tanműhelyek nem kisebb dolgot tesznek lehetővé, mint­hogy 12 szak­ma valamelyikét sajátíthatják el a fogyatékos fiatalok. Azaz: tu­dást és mesterséget kapnak, ők is dolgozni tudnak, akár egészsé­ges társaik, aminek társadalmi és gazdasági jelentőségét talán nem kell külön ecsetelnem. A negye­dik beruházás pedig, amit emlí­tenék, az a garai szociális otthon építése. Itt 2003 végéig az intéz­mény teljes rekonstrukciója meg­történik - címzett támogatás el­nyerésével. Vég nélkül lehetne sorolni még a fejlesztéseket, de azt hiszem, egyetlen számadat mindennél többet mond: összes­ségében mintegy 4 milliárd fo­rintot költöttünk beruházásokra az elmúlt négy évben.- Méghozzá úgy, hogy - ha jók az értesüléseink - a 2001-es évet a költségvetési tervhez képest 1 mil­liárd forintos plusszal zárta a me­gyei önkormányzat.- Ez így igaz, amit sokan egye­nesen szenzációnak tartanak. S valóban tény, hogy ilyesmi - fino­man fogalmazva - nem túl gyak­ran fordult elő önkormányzattal Magyarországon a rendszerválto­zás óta. És ami nagyon lényeges, s már az előbb is utaltam rá: in­tézményeink mindemellett nem sorvadtak el, nem épültek le, fel­adataikat el tudták látni. Ebben az esztendőben egyébként 700 millióval többet is szántunk az intézmények működésére. Partnerség, támogatás- Sok mindenről ejthetnénk még szót, de beszéljünk végeze­tül a települések és a megyeháza kapcsolatáról!- Igen, tudom, mire gondol. Tudvalévő, hogy a megyei önkor­mányzatok és a települési önkor­mányzatok között nem aláren­deltségi, hanem mellérendeltségi viszony van. Ebből következően egyenrangú felek partnerségéről beszélhetünk a megye és a közsé­gek, városok kapcsolatát illetően. A feladatát helyesen értelmező megyei önkormányzatnak ugyan­akkor összefogó, koordináló és patronáló szerepet is be kell tölte­nie. Én ebből a szempontból úgy értékelem a most záruló önkor­mányzati ciklust, hogy a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat jól, egyre jobban meg tudott fe­lelni e hivatásának. Példa erre az iskolatej-akció, amelyet a megyei önkormányzat szervezett meg a településeken. Példa erre a Bur­sa Hungarica ösztöndíjrendszer, amely a községi, városi önkor­mányzatok, a megyei önkor­mányzat és az oktatási tárca együttműködésén, partnerségén alapszik. Aztán jól érzékelteti a megye és a megyebeli kistérsé­gek, települések kapcsolatát az a tény, hogy a Bács-Kiskun Me­gyei Területfejlesztési Tanácsban - amelynek elnöke hivatalból a megyei közgyűlés elnöke - teljes konszenzussal születtek meg a döntések. Sem a megye, sem va­lamely kistérség, sem valamely település nem akart a többiek fö­lé kerekedni. Nagyon fontos fe­jezet, ha a megyei önkormányzat és a községi, városi önkormány­zatok közti kapcsolatról beszé­lünk, az az erkölcsi és anyagi tá­mogatás, amelyet a megye a te­lepülési, közösségi események, rendezvények, hagyományőrző és hagyományteremtő fesztivá­lok, falunapok stb. megrendezé­séhez nyújt. A Bács-Kiskun Me­gyei Közgyűlésben soha nem volt kérdés, hogy ezeket támogatni erkölcsi kötelességünk. Aztán szólhatnék részletesebben még arról a szakmai segítségről is, amit a balatonlellei tanácskozá­sok rendszeres megrendezésével nyújt a megyei önkormányzat a települések polgármestereinek, jegyzőinek, a polgármesteri hiva­talokban dolgozó szakemberek­nek. Szólhatnék a megye és a me­gyei jogú város, Kecskemét utób­bi években kiegyensúlyozottá, korrekté vált kapcsolatáról. Be­szélhetnék a megyében működő egyházakkal kialakított, hallatla­nul gyümölcsöző, értékteremtő munkakapcsolatról, a Bács-Kis- kunban élő kisebbségek segíté­séről, támogatásáról, és így to­vább. Ám ezúttal mindezt csak az említés szintjén sorolhattam - remélve, hogy így is sikerült ér­zékeltetnem a Bács-Kiskun Me­gyei Önkormányzat mögött álló négy esztendő gazdagságát, ___■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents