Petőfi Népe, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-14 / 215. szám

Lajosmizse régmúltja fotókon A rettenetes péntek 13-a és társai Könyvismertető Az a nép, amely múltját nem ismeri, hagyományait, kul­túráját nem ápolja, elődeit nem tiszteli, az az idő mú­lásával elvész. E mottó iga­zát nézve a lajosmizsei nép örökéletű lesz, soha nem vész el. Ugyanis a közelmúlt­ban megjelent, Történelem és emlékezet című kötet igé­nyesen „átöleli” a régmúl­tat. Kürti László - aki a ki­adványt írta és szerkesztette - vizuális keresztmetszetét adja a településnek. A könyv képei az 1896-1946-ig terjedő korszakot idézik. De a fél évszázadnál sokkal többet mond ez az időszak még azoknak is, akiknek egyetlen felvételen sem akad ismerősük. Zsigó Viktor polgármester ekképpen fogalma­zott az előszóban: „Bár az ábrá­zolt személyekkel soha nem ta­lálkoztam, viszont tudom, hogy ők jártak itt előttünk, tették a dolgukat, hogy őket követve mi is tehessük a miénket.” A kitartó csapatmunka - amelynek hajtó­ereje között ott a lokálpatrióta érzület is - „az utókor számára kézzelfogható, látható anyaggá varázsolt egy olyan történelmi időszakot településünkről, mely nemcsak a ma, de a jövő nem­zedék számára is egy rendkívül érdekes anyagot rejt magában.” Ez utóbbi idézet szintén a vá­ros elöljárójától való. Állításá­nak mintegy igazolására lapoz­zunk bele a 267 oldalba! Kürti László bevezetőjében visszapillant a település 125 esz­tendejére. Ugyanis épp idén van Lajosmizse megalakulásának e jeles évfordulója. Tekinthetjük tehát méltó jubileumi műnek is a Történelem és emlékezet szép kiadású tárát. Az írott sorok el­vezetnek bennünket egy jellegze­tes alföldi településre, amelynek megismerhetjük nagyközségi és pusztai múltját éppúgy, mint ön­állóvá válását. Az archív fényké­pek is szépen bizonyítják az ek­kor már mozgalmas kulturális életet. De bepillanthatunk a sport- és szabadidős tevékeny­ségbe, a hétköznapok, az ünne­pek sorába is. A bevezetőben egy örömteli ígéretre is rátalál az olvasó: „Az elmúlt ötven év fényképanyagá­nak rendszerezése legalább olyan izgalmas feladat lesz, mint az 1896-1946 közötti időszaké volt.” Ám mielőtt a sajátos fotótár-törté­nelmet - mintegy kedvcsinálónak a kötet megszerzéséhez - átla­pozzuk, úgy illik, hogy megemlít­sünk fényképészmestereket is: Hiskó János, Tóth Gerőné, Balas­sa Flóra és Baranyi Pál. Nélkülük aligha állhatott volna össze e ki­advány. De nemcsak az ő felvéte­leik „köszönnek visz- sza” a minőségi lapo­kon, megannyi családé is. Ugyanis mintegy négyezerből válogatták a négyszáz képet. Az igényes munkát a La­josmizsei Helytörténe­ti és Kulturális Egyesü­let tagjai végezték. A Képeslapok című fejezet elején ott a köz­ségháza. Igaz, a felvétel 1899-ben készült, de a mai városházát látva felfedezhetjük az öreg épületet. A Nagyközség, hivatal, üsztviselők összeállításban meg­ismerhetjük a település volt ve­zetőit, a tűzoltókat, a csendőrö­ket, az ápolónői tanfolyam hall­gatóit is. Az Egyház, vallásos­ság, rítusok oldalain bizonyára sokan felismerik őseiket, ha csak a Szent Imre Társulat és a Mária Kongregáció képet nézik. De tér­depelnek előttünk egykori első- áldozók, s „elmehetünk” jó né­hány esküvőre is. A mezőgazdaságot, a gazdákat bemutató, a tanyasi életet szem­léltető fotókat az iparosok, keres­kedők és mesterek sora követi. Megismerhetjük a Budai-malom dolgozóit, molnárait, gépészeit. Láthatjuk Mujkos István bádo­gos 1941-ben tett mestervizsgáját. A Gyermekkor, az ifjúság, az iskola fejezet fölött is öröm időz­ni. Sok arc látható a Mizse nádor cserkészcsapatot és a dalárdát megörökítő fotón. Szép ruhában léptek a színpadra a polgári isko­la néptánccsoportjának tagjai is- tanúskodik az egyik felvétel. A katonaság, a háború korsza­kát visszaadó fotók s képaláírá­sok főhajtást „követelnek”. A Szi­laj lánytestvérek kilencen voltak- egyebek között ezt is megtud­hatjuk a Család, rokonság cím­szó után következő felvételekből. Kürti László „barangolt” (jobbról) az érdeklődőkkel szívesen a kötetben. Az utolsó fejezet Kultúra, szóra­kozás. A kötet végén a köszönősorok - amelyek sokakat illetnek - s a képek jegyzetei. A könyv a la­josmizsei Helytörténeti és Kul­turális Egyesület kiadásában a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdájában ké­szült, a helyi polgármesteri hi­vatal és önkormányzat támoga­tásával. Az ipartestület szervezésében minden korosztálynak volt varró- és hímzőtanfolyam. ■ Ön is benne lehet! Intézmények, vállalkozások, vállalkozók címlistája a Petőfi Népe 2003. évi KALENDÁRIUMÁBAN- Szolgáltatás” oldalon Ehhez ki kell töltenie az alábbi szelvényt, s a postán feladott 2500 Ft feladóvevénnyel együtt szíveskedjen címünkre 2002. október 10-ig visszaküldeni: Petőfi Népe Szerkesztősége 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A------------­N év:............................ Tevékenységi kör: ... Cím:...............,............ T elefon- és faxszám: ,es A kalendáriumot előfizetőink ajándékba kapják Egyesek szerint tegnap volt az év egyik legsze­rencsétlenebb napja. Nem elég hogy 13-a volt, még péntekkel is párosult, és ez duplán pech. Mások szerint viszont az ilyen egybeesések semmit sem számítanak, s a tegnapi is ugyan­olyan nap volt, mint például a mai. Kultúrtörténet Nehéz meghúzni a határt a babona, az irracio­nális tévhit és a természetfeletti jelenségek vagy az okkult tanok között. Ami az egyik ember sze­mében babona, a másik számára vallás vagy tu­domány. Angliában hat ember közül egy hisz a kísértetekben, tizennégyből egy állítólag már lá­tott is. A németek kétharmada mindennap elol­vassa a horoszkópját, háromból egy pedig beval­lottan hisz is benne. Klárika - csak így szólítja, aki ismeri - kártyajóslással foglalkozik. El­mondása szerint nagyon sok visszatérő vendége van. Jó­solt már több közismert személynek is. Többen rendszeresen visszajárnak hozzá. Arra a kérdésre, hogy péntek 13-a közeled­tével többen jönnek-e meg­tudni a jövőjüket, Klárika azt felelte: vannak, akik direkt a dátum miatt mennek el hozzá, de vannak olyanok is, akiket ez nem érdekel. 0 - függetlenül a dátum­tól - mindig az igazat mondja, ha jó, ha rossz. A rettegett 13-as A XIII. században született meg a Taro kártya, melynek 13. lapjára a halál szimbolikáját festet­ték. Bár félték az elmúlást, a halál egyben az új­jászületés lehetőségét is jelentette. Ma is sokan messzire elkerülik a 13-as számot. Amerikában hiányoznak az épületek 13. emeletei, nagyon sok kórházban nincs 13-as kórterem. A babona káros lehet a gazdaságra is. Ezen a napon ugyanis so­kan egyszerűen nem mennek dolgozni, nem vál­tanak vonat- vagy repülőjegyet és nem szívesen vásárolnak. Sokan attól is rettegnek, hogy tizen­hármán üljenek asztalhoz, mert a hiedelem sze­rint valaki közülük hamarosan meghal. Jávorka Lajos plébános szerint a 13-tól való félelem egyszerű babona. A keresztény egyház kétezer év óta ellenáll minden olyan kísérletnek, amely valamilyen számhoz vagy időponthoz akar kötni bizonyos misztikus történést. A pén­tek szent nap és egyben tiltó nap is, míg a 13-as megjelenik a vallási kultúrában, de a péntek 13- ának nincs semmilyen balszerencsés jelentése. A tökéletes szám: a 12 A 13-astól való félelem ókori eredetű babona. A számoknak különös jelentőséget tulajdonító gondolkodásmódot, a számmisztika elemeit még a püthagoriánusoktól (Püthagorasz tanítványai) és a ka- balistákól örököltük. A kaba- listák azt vallották: a szám minden dolgok lényege. Sze­rintük a 12 mindenképp a tö­kéletességet jelenti (12 hónap van, a napnak 12 órája, Jézus­nak 12 apostola, Izraelnek 12 törzse stb.) A 13 azonban ezen túl van. A tökéletes 12-höz hozzáadódik még egy szám, s ez megbontja az egységet.- Néphagyományunkban is megjelenik a 13-as szám. December 13-a Luca napja. Ekkor kell el­kezdeni a tizenháromfajta fából álló Luca székét, amelyen állva meg lehet látni a gonosz lelkeket - magyarázza Mészáros Ágnes néprajzkutató. - Ily módon tehát kapcsolódik a halálhoz ez a szám. A péntek tiltó nap, bizonyos házimunkákat nem lehet ilyenkor elkezdeni és végezni. De a kettő egybeesésének - a Katona József Múzeum mun­katársa szerint - nincs jelentősége. GERENCSÉR ZOLTÁN • • „A Luxor felvillanyozza Ont!" MEGNYERHETI a 3 db 200.000 Ft értékű klímaberendezés, vagy a további 12 db 112.000 Ft értékű villamos energia bón egyikét, ha 2002. szeptember 16. 2002. október 12. között megjátszott és erre az időszakra ér­vényes Luxor játékból legalább 450,-Ft összértékű nyeretlen játékot összegyűjt (joker játék nem számít bele), mellékel hozzá 1 db nyeretlen Amőba sorsjegyet, és pályázik. A nyeretlen Luxor játékokat és nyeretlen Amőba sorsjegyet tartalmazó borítéknak pontos névvel, címmel és a pályázat jelmondatával „A Luxor felvillanyozza Önt!” ellátva kell beérkeznie 2002. október 22-ig az alábbi címre: Szerencsejáték Rt., Szegedi Területi Igazgatóság 6701 Szeged Postafiók 2405 (Csongrád megyéből pályázók) Postafiók 1055 (Békés megyéből pályázók) Postafiók 1310 (Bács-Kiskun megyéből pályázók) Az akcióban csak a Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyékben on-line módon játékba küldött nyeretlen Luxor játékok vesznek részt, lakóhelytől függetlenül. Ragasztott, szakadt vagy gyűrött igazoló szelvények nem használhatók fel az akcióban, az ilyen átvételi igazolásokat nem számítjuk be. Az a pályázat, amelyik nem rendelkezik az akció pontos jelmondatával, pontos olvasható névvel, címmel, ki­zárásra kerül a sorsolás során. A nyilvános sorsolás időpontja és helye: 2002. október 29-e, 9.oo óra, 147. számú Szrt. lottózó (Szeged, Szilléri sgt. 31-33.), közjegyző jelenlétében. A nyeremények átvételének módjáról a nyerteseket írásban értesítjük. Nyeremények:-3 db 200.000 R értékű klímaberendezés (megyénként 1 -1 db) A pályázaton csak természetes személy vehet részt. Egy boríték egy pályázatnak számít! Az egész akció sorsolásánál egy személy csak egy nyereményre jogosult.-12 db 112.000 forint értékű villamos energia bón (megyénként 4-4 db) A nyeremények csak a Démász Rt. működési területén válthatóak be. Szerencsejáték Rt. Démász Rt. Szegedi Területi Igazgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents