Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-29 / 201. szám
HeíéM^egyltftzft Mi történt az elmúlt évszázadban? Hetényegyháza életében mindig nagy szerepet játszott a szőlőtermesztés HETÉNYEGYHÁZA W» C / 0 6044 Külső nyír Belsőnyir Szarkás Urihegy ajjg NMfftytftfthiew Hetényegyházát Kecskemét városa 1902-ben alapította meg. Mindszenti kubikosokat telepített a városrészbe, akiknek köszönhetően ma hét és fél ezer lakosával a hírős város legnagyobb városrészévé nőtte ki magát. A napokban ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az eseményre a településrész lakossága méltó módon készül. A centenáriumi jubileum tiszteletére a főtéren egy szőlőprés alakú szobor-csobogót állítanak fel, amely hűen tükrözi Hetény szoros kötődését a szőlőtermeléshez. Mikor az 1870-es években az Amerikából behurcolt, filoxéra nevű szőlőtetű majdnem teljesen kipusztította a hegyvidéki, köztük a világhírű tokaji szőlőket is, az addig lenézett kecskeméti homoki boroknak és a homoknak országszerte becsülete lett. A kártevő ugyanis nem tudott megélni a homokban, megfulladt. Kecskemét-Miklóstelepen létrehozták a szőlészeti intézetet, amelynek jogutódja mára világszerte ismertté vált. A szőlőterületeket állandóan növelték, a munkásokból hamarosan hiány lett. A város két pontjára telepítettek munkáscsaládokat, többek között Hetényegyhá- zára. A helyi tanács 1902. január 29-én döntött a hetényi betelepítésekről. Mindszenti kubikosokat invitáltak az új városrészbe, akik elfogadták a meghívást. A nyár végén, ősz elején beköltöztek a város által épített szoba-konyha-kamrás lakásokba, így indult útjára Hetényegyháza fejlődése. A későbbiek során több alkalommal történtek még parcellázások, amelyeket újabb kubikoscsaládok beköltözése követett. A falu lassacskán fejlődni kezdett. A lakók által telepített szőlők, gyümölcsfák termőre fordultak. Abban az időben Tamási Áron, a híres író egész oldalas tudósítást jelentetett meg a Budapesti Hírlapban az itt élők kemény munkabírásáról. Mint írta: „Székely vagyok. Ismerem a székely nép páratlan szorgalmát, küzdelmeit, de ott a hegyekben és másutt sem, ilyet, amit a kecskeméti nép csinál, soha nem láttam.” Az 1920-as évek végére, de főleg a ’30-as évekre virágzó szőlő- és gyümölcskultúra alakult ki. „1937-ben indult el Kecskemétről az első barackszállítmány Angliába, hűtővagonokban. Erre a célra a rózsabarack volt alkalmas, mert nyolcnapi szállítást is elbírt hatvan százalékban éretten. A régi szőlők, de különösen az erdőföldi, fiatal gyümölcsfák ontották a világpiacra a gyönyörű export barackokat. Az angliai szállítást az Aszódi József- féle cég végezte és a legmagasabb árat fizette a he- tényegyházi export barackért. Az öreg boldogan mutogatta fia levelét, amit Angliából küldött, és jelentette, hogy óriási sikere volt a hetényegyházi és kecskeméti rózsabaracknak” - derül ki Bodócs Gyula Hetényháza történetéről szóló könyvéből. A borok is keresettek voltak: Bécsbe és Svájcba is eljutottak a hírős városi nedűk. Az első évtizedekben a tanyák mellett a falu két utcájában, a Fő utcán és a Miklós Gyula utcában építkeztek a családok. Az első mindszenti telepescsaládok többek között a Huszka, a Bába, az Ágoston, a Bacsa és a Berta család volt. De régi hetényi családnak számít ma már a Répás és a Trungel család is. Az utóbbi elsősorban fűszerboltja és darálója által vált híressé. A Fő utcától a sínekig erdő húzódott, melyet a ’30-as években kivágtak. Innen ered az Erdőföld elnevezés is. Egyedül egy fenyő- sávot hagytak meg, a tervek szerint itt épült volna fel a kecskeméti tüdőkórház. Végül ezt a részt is kivágták. Az első iskola 1903-ban épült fel, 1937-ben telepedett le az első orvos. A hívek áldozatkészségének köszönhetően a ’30-as években már önálló templomban folyt a hitélet. Az idős hetényiek elbeszéléséből kiderül, hogy a település megalakításakor még nem volt posta. A helybéliek a kisnyíri vasútállomásra hordták ki leveleiket. Az 1940-es években nyitott meg az első posta Belsőnyírben. Az első postásokra, Trompáknéra és Bányai Imrére sokan még most is szívesen emlékeznek vissza. Mint megtudtuk, az első kocsma a Miklós Gyula utcában Nagy Károly kocsmája volt, majd ezt követte a Polgár-féle kocsma, amely a mai gyógyszertár helyén állt egykoron. A fiatalok akkor is szerettek szórakozni. A legkedveltebb programjaik a padkaporos bálok voltak, amelyeket házaknál rendeztek meg. Télen a házakban, nyáron pedig az udvaron táncoltak cimbalom- és hegedűszó kíséretében. A zeneszó mellől természetesen a jó bor és a habos sör sem hiányozhatott. Az első boltot Deák Ferenc vezette, aki pékséget is fenntartott a Fő utcai üzletben. A vezetékes víz 1950 után jutott ki. Addig a családok a községi kutakról hordták a vizet. Volt egy a Miklós Gyula utcán, kettő a Fő utcán, egy pedig a mai focipálya környékén, amelyet Csordás kútnak neveztek, hiszen ott legeltették a tehéncsordákat. A falu lakossága mindkét világháborút megszenvedte. (A hősi hallottak névsora a centenárium alkalmából kiadott könyvben teljes egészében olvasható.) A második világháború végén, 1944. október 31-én hagyták el a falut a német csapatok. Jelentős változásokat hozott 1952. január elseje. A falu az 1951. évi, új közigazgatási rendezés folytán 1952-től önálló községgé alakult és a Bács-Kis- kun megye északi részén lévő kecskeméti járáshoz tartozott. A lakosság létszáma 3.800 körül volt, a területen 667 lakóépület állt. A világháborút követően a falu közegészségügye páratlan javulást ért el, dacára annak, hogy néhány tervbe vett intézmény még nem valósulhatott meg. Megnyílt először is a gyógyszertár, amely nem egy életet mentett meg sürgős esetekben, amikor a gyógyszerre azonnal szükség volt. Bodócs Gyula nevéhez fűződik a temető létrehozása. Ő szorgalmazta a kegyeleti hely kialakítását, s később, 1962- ben őt temették el elsőként az új temetőben. Bodócs Gyula az 1940-es évektől élt Hetényegyházán, a település első 50 évét ő foglalta könyvbe, illetve Bugac idegenforgalmának felvirágoztatásában is oroszlánrészt vállalt. Nehezen indult az önálló élet. Éveken keresztül idehelyezett káderek irányították a települést. 1963-tól lett helybeli tanácselnöke a falunak Bárkai Istvánná személyében, akinek elkötelezett tevékenysége jelentős fejlődést eredményezett. A későbbi időszakból meg kell említeni Martonosi József tanácselnököt, aki a falut az 1960-70-es években igazgatta. Nevéhez fűződik a település továbbfejlődése, lakosságának gyarapodása. 1982-ben újabb jelentős közigazgatási változás következett be: Hetényegyháza Kecskeméthez csatlakozott, városrésszé alakult. Kecskemét lakossága ezáltal százezer fölé emelkedett s így megkapta a megyei jogú város címet. Immár húsz éve, hogy Hetény városrésszé vált. Ez idő alatt számos közüzemi és intézményi beruházás valósult meg: talán a legfontosabb, hogy kiépítették a gázvezetéket, új óvoda épült, az iskolát pedig bővítették. Ma több mint hét és fél ezren élnek Hetényegyházán. A mindennapi életet családias hangulat jellemzi. A városból is sokan költöznek ki a csendes, nyugodt légkörbe. Sokat fejlődött az utóbbi években a városrész. A lakosság bízik benne, hogy az infrastrukturális beruházások folytatódnak, így otthonuk tovább virágozhat. SEBESTYÉN HAJNALKA A Hetényegyházára látogatók közül sokan megcsodálják a Nyíri erdő szomszédságában található Móricz-fát. A hatalmas törzsű fának történelme van. Valaha annak az erdőnek volt oszlopos tagja, amelyet még Móricz Zsigmond idején ültettek, és ez az egyetlen fa, amely megmaradt. Móricznak ezen a területen volt a tanyája, mindig szívesen megpihent a fák árnyékában. Ma az iskolások kedvelt kirándulóhelye, a derekát majdnem tíz kisdiák éri csak át. Minden ecsetre! — Profi Kolor és Supraiux termékcsaládok — Festöszerszámok széles skálája — Aljzatkiegyenlítők, csemperagasztók — Body autóstermékek Széles áruválasztékkal és igényes kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat. Car-Tel Star Bt. 6044 Hetényegyháza, Verőfény út 1/A Hetényegyháza története 1952-2002 Hetényegyháza történetét ismerteti 1952-2002-ig Kőfalviné Ónodi Márta könyve, amelyet a centenárium alkalmából készíttetett a települési részönkormányzat. A kötet feldolgozza az 1952-es önállóvá válást, illetve az utolsó húsz évet, a városhoz való csatlakozás után. A fotóblokkban régi épületeket, eseményeket és ismert embereket fedezhetünk fel. Az ünnepélyes bemutató augusztus 30-án, 18 órakor lesz a Naplemente Idősek Klubjában. Kőfalviné Ónodi Márta Hetényegyháza története 1952-2002 című kötetét bemutatja dr. Tóth Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója. ÜQLWStL ^ű£cc>[|ío)3 KI A RIO 20% helyett már 10% befizetéssel elvihető! 2.299.000 FELSZERELTSÉG: Szervokormány, légzsák, központi zár, indításgátló, stb.- Takarékos Üzemeltetésű, tágas családi sportos kombi, óriási csomagtérrel HASZNÁLT AUTÓJÁT BESZÁMÍTJUK! 1.31 77 LE KIA MOTORS Silver Autószalon: Kecskemét, Március 15. utca 3-5. Telefon: 76/477-263, 30/9-456-333 Garancia: 3 év v. 100.000 km, a karosszériára 5 év. Bejárati ajtók igény szerint Telephely: 6044 Hetényegyháza Belsőnyír 233. Tel: 76/401-299
