Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-26 / 198. szám
HIROS-GONG TAXI l: 48-48-48 BEKÖ JÓZSEF, 65-ÖS TAXI (EZÜST, FIAT) HIROS-GONG TAXI: 48-48-48 ÖLVÖDt ZOLTÁN, 69-fS TAXI (MtTÁIZÖLD, AUDI SO) Nézőpont Bálái F. István Köszönet az 1000 évért! Ha egy átlagos Bács-Kiskun megyei középiskolában nekiszegeznénk a történelemtanároknak a kérdést, hogy fel tudnak-e sorolni öt jelentős személyiséget a kalocsai érsekek közül, sokan jönnének zavarba. Pedig a kérdést éppen nekik kellene feltenni a diákok felé, hiszen Bács-Kiskun legrégebbi intézménye, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, az idén ünnepli fennállásának 1000. évfordulóját. A koronát hozó Asztrik-Anasztáz, Kalocsa első főpapja, vagy a mohácsi csatában életét áldozó Tömöri Pál még csak-csak eszébe jut a történelemben jártasoknak. De ki ismeri például a Csák nembéli Ugrin nevét? Pedig 22 évig volt kalocsai érsek, s kiemelkedő személyisége a magyar közjognak is, fontos szerepe volt az Aranybulla kiadásában. A még IV. Béla királyt is megfeddő érsek tudta a kötelességét a tatárjárás idején is. A muhi csatában az első vonalban halt hősi halált. Ha a magyar nemzettudat nem szenvedett volna súlyos sérüléseket, erről ma minden közép- iskolás tudna, Ugrin érseknek pedig kő- és bronzszobrai állnának országszerte, de minimum Bács-Kiskunban. Nem kapná meg az irredentizmus vádját az sem, aki tudná, hogy valaha a kalocsai érseki tartományhoz tartozott az erdélyi, a Csanádi, a nagyváradi, valamint a zágrábi (!) püspökség. A kalocsai érsek a Délvidék vezetőjeként fontos szerepet vitt a nyugat-európai kereszténység balkáni politikájában, amennyiben a szerémi, boszniai, belgrádi, vidini és Szörényi missziós püspökök munkáját felügyelte. A múltunkat nem veheti el tőlünk senki! A törökhódoltság utáni újjáépítésben Bács-Kiskun területén Pa- tachich Gábor érsek járt az élen, jelentős befolyást gyakorolva a megye déli részének máig fennálló település-szerkezetére is. Az erdélyi püspökségből került a kalocsai érseki székbe az a Batthyány József, aki később esztergomi érsek és bíboros, magyar ügyekben Mária Terézia tanácsadója lett. Nagyvonalú támogatója volt a magyar kultúrának, az 1790-es országgyűlést magyar nyelven nyitotta meg, s pártfogolta például Katona Istvánt, az első modern magyar történetírót. A mai érseknek kevesebb jut. Be kell érnie az ismételt újjáépítés reménykeltő, bár kis lépéseivel, miközben folytatódik egyházának eróziója is. De az sem kevés, hogy ő írhatta fel a millenniumi harangra: Deo Gratias! Köszönet az Istennek az 1000 évért! A múltunkat - ha ismerjük - már nem veheti el tőlünk senki! Vélemények az uniós csatlakozásról Az Európa Szabadegyetem résztvevői szobrot avattak Lakiteleken A Tisza menti települések lakói élénken érdeklődnek az Európai Uniós csatlakozás iránt. Ezt az a felmérés is bizonyítja, amelyet az elmúlt nyáron a Lakitelek Népfőiskolán szervezett Európa Szabad- egyetem hallgatói készítettek. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója a szabadegyetem múlt heti ösz- szejövetelén számolt be az eredményről. Tisza mente A kutatás során tíz településen (Cserke- szőlő, Kunszentmárton, Lakitelek, Nyárlő- rinc, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszainoka, Tiszaug, Tiszakécske) jártak a szabadegyetem hallgatói, ahol véletlenül választották ki a megkérdezetteket. Összesen 754 személynél érdeklődtek, ami a településeken élő lakosság hét százaléka. A megkérdezettek hatvan százaléka nő, negyven százaléka férfi volt. Az Európa Szabadegyetem résztvevői szombaton, a Lakitelek Népfőiskolán felavatták Illyés Gyula szobrát, Szabó Imrefia Béla alkotását. Avatóbeszédet Bíró Zoltán irodalomtörténész mondott, Lezsák Sándor pedig emlékeztetett Illyés Gyula 1979-es lakiteleki jelenlétére. Középen ül a költő lánya, Illyés Mária. fotó: bálái f. istván Csak részben tájékozottak Az első kérdésben az EU csatlakozással kapcsolatos alapismeretekről tudakozódtak. Három százalék úgy találta, hogy teljes mértékben tájékozott, míg 53 százalék csak részben. A lakosok többsége a televízió hírműsoraiból és a napi újságokból szerez tudomást az EU és a csatlakozás aktuális híreiről. Szerintük a csatlakozás kedvező és kedvezőtlen következményeit a vizsgált térségre vonatkozóan nehéz pontosan megjósolni. A kutatásban résztvevő települések lakosságának csaknem fele a nemzetközi piaci lehetőségek kibővülését, az európai strukturális és kohéziós fejlesztési támogatások megjelenését, és az elmaradott területek felzárkózását véli Magyarország szempontjából a legfontosabbnak. A közvetlen környezetükre vonatkozóan feltett hasonló kérdéseket illetően az életszínvonal emelkedése, új munkahelyek teremtése és a környezeti problémák megoldása az a három fő terület, melynek megoldásában sokat remélnek a Tisza menti polgárok. Az unióhoz való csatlakozás előnyös tényezőinek megítélésében nagy különbségek nem voltak. Az idegen- forgalom fellendülésére, a közlekedési viszonyok javulására ugyanúgy számít a lakosság, mint a vállalkozói szféra megerősödésére, vagy a mezőgazdaság modernizációjára. Számos gazdasági és társadalmi veszéllyel is számolnak a megkérdezettek. Veszélyek is lehetnek Úgy gondolják, hogy az évtizedek óta tartó negatív demográfiai következményekkel járó folyamat, a fiatalok és a képzett munkaerő elvándorlása folytatódni fog. Aggódnak a jövedelmi különbségek növekedése miatt, csakúgy, mint a helyi mezőgazdasági termékek piacról való kiszorulása láttán. A kérdeEU-ISHIERETEK A TISZA-MENTÉN Teljesen tájékozott: 3% Részben tájékozott: 53% Tájékozatlan: 46% Forrás: MTA-Európa Szabadegyetem zettek többsége (68 százalék) a helyi kultúrára, a szokásokra, a hagyományokra, a falusi, kisvárosi emberek mentalitására, szorgalmára, kitartására, találékonyságára a legbüszkébb. Önerőre is támaszkodni! Emellett a tiszai tájak szépségére és vonzerejére, a vízparthoz kapcsolódó turizmusra is úgy gondolnak, mint a térség legfőbb értékére. Arra a kérdésre, hogy mit fogunk mi kapni az csatlakozástól, a válaszolók 50 százaléka azt felelte, hogy az unió csak a számára igazán fontos, és a kifejezetten az érdekében álló ügyeket fogja támogatni. Közel harmaduk úgy vélekedett, hogy döntően mégiscsak önerőből kell elvégezni a térség felzárkóztatását. Érdekes áttekinteni azt is, hogy melyek a legszimpatikusabb csatlakozásra váró országok. Lengyelországot, Csehországot és Szlovéniát fogadják el általában, míg az EU tagok közül példaképként Hollandiát, Németországot, Angliát és Spanyol- országot említették a legtöbben. sz.t. Európa legnagyobb C&C nagykereskedelmi áruházlánca, a METRO KECSKEMÉTI ÁRUHÁZÁBA KERES húsosztályára szakirányú képzettséggel és kereskedelmi gyakorlattal OSZTÁLYVEZETŐHELYETTEST valamint ELADÓKAT. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, kérjük, fényképes önéletrajzával jelentkezzen az alábbi címen: METRO Holding Hungary Kereskedelmi Kft. Kecskeméti Önkiszolgáló Nagykereskedelmi Áruháza, személyzeti osztály 6000 Kecskemét, Ceglédi út Súlyos károk a méhlegelőkön Mezőgazdaság / Bácska Országos viszonylatban 2001-ben 890 ezer méhcsaládot teleltettek be a hazai méhészek. Az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal nőtt a méhcsaládok száma, százalékarányban ugyanennyivel nőtt a regisztrált méhészek száma is. Ami azt jelenti, hogy az idén 18 ezer regisztrált méhész reménykedett abban, hogy 12-20 ezer tonna mézet pörget majd ki a nyár végéig. Sajnos, ez nem valósult meg. A legértékesebb akácmézből, melynek 80 százalékát exportáljuk, idén mintegy 4-5 ezer tonnát sikerült kipörgetni. Tavaly az EU tagállamokban különlegességnek számító, kiváló minőségű magyar akácmézből 7700 tonnát, a vegyes virágmézből pedig 5300 tonnát értékesítettünk. Az EU tagországai 150 ezer tonna mézet képesek megtermelni, de mivel kétszer ennyi a fogyasztás, 150 ezer tonnát importálnak részben Kínából, Argentínából, valamint a kelet-európai országokból. Országos felmérések szerint az idén az akácosokban a nektárt adó virágok 70 százaléka elfagyott. A Bácskában, ahol az akác korábban virágzik mint Szabolcsban, a Mecsekben, a Nyírségben és Vas megyében, a fagykár 90- 100 százalékos volt. Méhészeink kénytelenek voltak cukorlepény- nyel etetni, s így életben tartani a méhcsaládokat a selyemfű, majd a repce és a napraforgó virágzásáig. Sajnos az aszály miatt csak helyenként mézelt jól a selyemfű (népiesen vaddohány) és a repce, míg a napraforgóról szinte alig lehetett nektárt gyűjteni. Ez azt eredményezte, hogy átlagban a felére-harmadára csökkent a mézhozam. Következésképpen a mézárak a piacokon fokozatosan felfelé kúsztak. Csak júliusban derült ki, hogy az éves export mennyisége csak szűkén lesz meg, így a felvásárlók ma már 750-780 forintot kínálnak a méhészeknek az akácmézért és 500- 550 forintot a hárs-, a repce-, illetve a vegyes virágmézért. A mézkereskedők a piac megtartása érdekében kifizetik ezt a rendkívül magas árat. Ugyanakkor a méhészek egyelőre kivárnak az értékesítéssel. Csak október elején döntik majd el mennyi mézet tartanak meg állandó belföldi vásárlóik számára és mennyit adnak át a kereskedőknek. (Forrás. Méhész Terméktanács) király László Kalocsa Elismerések Kiemelkedő munkájuk elismeréseként idén tizenhatan részesültek az önkormányzat által alapított városi kitüntetésekben. A közelmúltban megtartott ünnepélyes díjátadáson megjelent Magyar Bálint oktatási miniszter is. Kalocsa Városért Díjban részesült a három évvel ezelőtt elhunyt dr. Dankó László érsek (posztumusz), az egyház és az önkormányzat politikamentes együttműködésében kifejtett tevékenységéért és a civil közösségeket támogató munkájáért, valamint Lakatos György fagottművész, aki a Kék Madár Fesztivál szervezéséért és kiemelkedő művészi munkájáért vehette át a rangos elismerést. Kalocsán kifejtett művészeti tevékenységéért, városképi jellegű szobraiért Kalocsa Város Műváros kitüntetettjei velődési Díjat kapott Benedek György szobrász és Kerekesné Geri Zsuzsanna tanár, aki kimagasló énekoktatásért, a város kulturális életében való részvételért részesült a rangos kitüntetésben. Az egészségügyi ellátásban nyújtott több évtizedes magas szakmai színvonalon végzett gyógyító munkájáért Kalocsa Város Egészségügyi Díját vehette át dr. Halasy Kálmán orvos és dr. Palásti József orvos. Kalocsa Város Közszolgálatáért Díjban részesült Fonyódi Béláné és Gábor Jánosné köz- tísztviselő. Posztumusz díjat kapott a közelmúltban elhunyt Balázs Istvánné azért a lelkiismeretes munkáért, melyet a városi rendezvények szervezésében, lebonyolításában, és anyakönyvvezetésben végzett. A sportban elért eredményeiért és a városi sportélet szervezéséért Kalocsa Városért Sport Díjat vehetett át Dénes Zoltán tájfutó és Hamzók József birkózó. Kalocsa Város Polgár- mesterének Kitüntető Díjában részesült dr. Vécsei Béla orvos, a kórház sebészeti osztályának színvonalas vezetéséért és gyógyító munkájáért, valamint Szőke Imre tanár, kiváló pedagógiai munkájáért. Kalocsa Város Ifjúságának Neveléséért Díját vehette át Korsós Mária tanár és Tóthné Duzmath Mária vezető óvónő. Trefort Ágoston-díj azoknak a minisztériumi, önkormányzati és intézményi dolgozóknak adományozható, akik saját szakterületükön hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeztek. Idén Rudolf Gyuláné, az Oktatási Intézmények Gazdasági Szervezete vezetője vehette át az elismerést Magyar Bálint oktatási minisztertől." MIKLÓS IMRE
