Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-23 / 196. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Augusztus 23., péntek Kevesebben, de túl sokan Aí olyan vevőnek örülnek, aki itt él, és részt vesz a falu életében fotó: kovács tibor RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002 . augusztus 22.) Borsodchem 5 290 Ft Ű Egis 11650 Ft ű Matáv 832 Ft Ű Mól 5 225 Ft Ű OTP 2 225 Ft Ű Richter 12 500 Ft ff TVK 4 050 Ft ff Zalakerámia 1170 Ft ű BUX: 7541,38 +2,82% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 14-22JG 7400 7314,03 Í7334.84L *...-"~r..zm 7300 ... 7200 M ” 7541.38 7100 Jj 7294 07­! 7000 7091,61 [ j j ! I pont- § "a <u 03 M 1»£ CO Csütörtök j : Péntek j Csütörtök AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,80 Cseh korona 7,89 Euró 244,98 Japán jen (100) 210,32 Lengyel zloty 59,77 Svájci frank 166,84 Szlovák korona 5,60 USA-dollár 250,57 _________Hírek_________ TÁMOGATÁS. Az Európai Unió támogatásai nem automatiku­sak és nem vonatkoznak min­den ágazatra, a burgonyaterme­lők például jelenleg semmilyen támogatást nem élveznek - hangsúlyozta Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium politikai államtitkára. A csatlakozást kö­vetően a nemzeti szabályozás­nak már nincs helye, a kormány a jövő év elejétől már az EU- támogatási formákat kívánja bevezetni, mti ÉHEZŐK. A világon 2015-ig nem sikerül az éhezők számát a felére csökkenteni, és ez a cél valószínűleg még 2030-ra sem teljesül - vélekedik az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete. Mindenesetre az élelmiszer-termelés továbbra is gyorsabban nő, mint a népes­ség, így a fejlődő országokban is többen jutnak hozzá jobb mi­nőségű élelmiszerhez a követ­kező években. Az éhezők szá­ma a fejlődő országokban a jelenlegi 777 millióról 2030-ra 440 millióra csökken, mti VESZTESÉG. A közelmúlt ha­talmas árvize a cseh iparnak kö­rülbelül 7 milliárd korona, azaz 245 millió dollár körüli kárt okozott. A károk mintegy fele abból adódik, hogy a víz alá került üzemek hosszabb időn át nem termelhettek. A legna­gyobb veszteséget valószínűleg az ország vezető áramszolgálta­tó vállalata, a CEZ szenvedhette el: a céget legalább 950 mülió korona veszteség érte. mti FIZETNEK. A kukorica alsó in­tervenciós árát tonnánként 21 ezer forintban, irányárát pedig 24 ezer forintban állapítja meg a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium. Az állami piacszabályozást lehetővé tevő intervenciós intézkedés szep­tember 15-én lép hatályba, mti FÜRDŐ. A gyógyászati részleg áttelepítésével megkezdődtek a harkányi gyógyfürdő európai színvonalú fürdőkomplexummá történő fejlesztésének előkészü­letei; a kivitelezési munkálatok szeptember végén indulnak. A másfél milliárdos beruházás megvalósításához 750 milliót a Széchenyi-tervre benyújtott pá­lyázaton nyertek el, a fennmara­dó részt hitelből fedezik, mti ■ Budapest Jó néhány Somogy megyei te­lepülésen évek óta gondot okoz, hogy az ingatlanok egy­re nagyobb hányada kerül külföldiek kezébe. A vásárlók száma ugyan jócskán csök­kent az utóbbi egy évben, ám ez nem változtatott azon, hogy továbbra is Somogy a legnépszerűbb célpont.- Az elmúlt évhez képest 25 szá­zalékkal csökkent a külföldi ingat­lanvásárlók száma Somogybán, ennek ellenére még mindig itt a legkeresettebbek az ingatlanok a határon túli vevők körében. A So­mogy Megyei Közigazgatási Hiva­tal adatai szerint az idén eddig csaknem félezer külföldi, többsé­gükben német állampolgár vásá­rolt ingatlant Somogy megyében. Változatlanul keresettek a csendes vidéki településeken lévő lakó­házak, a Balaton-partján pedig fő­ként az újonnan épült apartma­nok és a panziók kelendőek. Somogybán az elmúlt évben - megelőzve a fővárost - 1257 kül­földi állampolgár szerzett ingat­lant, döntő többségük a Balaton- parton. A listavezetők továbbra is a né­met ingatlantulajdonosok a me­gyében, emellett osztrák, holland, A világ meghatározó gazdasá­gi tömörüléseinek előrejelzé­sei szerint a recessziós hul­lám mélypontját követően megkezdődött a lassú fellen­dülés időszaka. A magyar gazdaság főként az európai országokhoz kötődik, teljesít­ményének alakulására a né­met produkció van a legna­gyobb hatással. A világgazdasági prognózisok op­timizmusa leginkább az Ameri­kai Egyesült Államok javuló telje­sítményére alapoz. Az USA gaz­dasága ugyanis a vártnál lényege­sen gyorsabban lábalt ki az átme­neti recesszióból. Miközben számos ország gaz­daságára az USA mutatóinak ala­kulása fejti ki leginkább a hatását, a magyar gazdaság elsősorban az európai országokhoz, azon belül is főként Németországhoz kötő­dik. A német ugyanis a hazai ter­melés, illetőleg kivitel legjelentő­sebb felvevőpiaca. Európában a német gazdaságot jellemezte ta­valy a legnagyobb méretű lassu­lás, ugyanakkor az ottani gazda­ság erejét mutatja, hogy 2002 el­ső negyedévében az előző három hónapos ciklus teljesítményéhez képest már szerény 0,2 százalé­Budapest A foglalkoztatottság bővítését a program szerint elsősorban az élőmunka-terhek csökkentésével, a munkaerőpiac rugalmasabbá té­telével, a munkahelyteremtés ösz­tönzésével és a meglévő munka­helyek megtartását szolgáló intéz­kedésekkel kívánják elősegíteni. A foglalkoztatás bővítésének egyik akadálya - a munkahelyek szűkössége mellett - az, hogy a munkaerőpiacról kiszoruló réte­gek, csoportok képzettsége, munkakultúrája nem felel meg a versenyszférában létrejött új igé­nyeknek. A kitűzött cél négy év alatt 800 ezer-1 millió fő képzésé­nek megvalósítása. amerikai, és ha elvétve is, de ír és finn kérelmező is akad. Sokan kardoskodnak amellett, hogy a külföldiek ingatlanszer­zésének engedélyezése kerüljön vissza a helyi önkormányzatok­hoz a közigazgatási hivataloktól, mert csak helyben tudják eldönte­ni, hogy az ingatlanvásárlás sérti-e az önkormányzati vagy a helyi közérdekeket. A Balaton-régióban vannak olyan kistelepülések, ame­lyek lélekszáma az utóbbi évek­ben rohamosan csökken, mert kos növekedést produkált. Mivel a német belföldi kereslet tovább­ra is gyenge, a fejlődés útja az export erősödése lehet, ami ked­vező feltételeket teremthet a ma­gyar ipar számára is. Ami a magyar gazdaság idei ki­látásait illeti, a hazai elemzők a vi­lággazdasági környezet kedvező hatásainak érvényesülésére szá­mítanak. Az exportforgalom foko­zatos erősödése mellett a fellen­dülést hazai oldalról a lakossági fogyasztás év eleje óta tapasztal­ható bővülése is táplálja, aminek hátterében a reálbéreknek növe­kedése áll. A hazai gazdaság recesszióból való kilábalását mutatja az is, hogy az ipari termelés tavaly má­A munkaerő-piaci egyenlőtlen­ségek kiegyensúlyozására a kabi­net célzott ágazati és regionális programok útján keresi a megol­dást. A romák számára a munkát a munkaerő-piaci felzárkózást segítő elemekkel kombináló köz­munkaprogramok is indulnak. Az idősebb munkavállalók mun­kában tartása érdekében, vala­mint a 45 éven felüli munkanél­küliek visszasegítése céljából a program szerint a szakképzési hozzájárulás rendszerén keresz­tül támogatást kapnak azok a munkáltatók, akik jelentős szere­pet vállalnak a 40-50 évesek és idősebbek képzésében. A munkanélküliségi ráta ez év végére a tavalyi 5,7 százalékról a házakat sorra vásárolják meg a külföldiek. Ez az állami normatív támogatások csökkentésével és a településfejlesztés lehetőségeinek beszűkülésével jár. A román, szlovén, szlovák, uk­rán és kínai állampolgárok nem vásárolhatnak ingatlant Magyar- országon, mivel a fenti országok és Magyarország között nincs vi­szonossági kapcsolat, azaz ezek­ben az országokban magyar ál­lampolgárok nem vásárolhatnak ingatlant. europress sodik félévi és év eleji stagnálása után a második negyedévtől kezdve ismét bővül (+ 2%) a meg­határozó gazdasági ágazat telje­sítménye. A konjunktúraelemzé­sek és a gazdasági szereplők vára­kozásai alapján hasonló változást prognosztizálnak a beruházások területén, ahol éves viszonylat­ban a bővülés mértéke elérheti az 5-7 százalékot is. Az első félévi bizonytalanság után úgy tűnik, kezd magához térni a hazai turizmus is. Az utóbbi hetek javuló forgalmának köszönhetően a szakemberek a tavalyihoz hasonló mértékű devi­zabevételre számítanak, igaz, hogy ez elmarad az év eleji vára­várhatóan 5,5 százalékra csökken és a következő két évben is 5-5,5 százalék körül alakul. A gazdasá­gilag aktív emberek munkaképes korú lakosságon belüli aránya 2005-re a mai 59-60 százalékról 61 százalékra emelkedik. A kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatokat igazolta a Központi Statisztikai Hivatal jelentése is, mely szerint a nemzetgazdaság­ban ugyan nőttek a keresetek, ám tovább csökkent a foglalkoztatott­ság. A legfrissebb adatok szerint az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban ál­lók havi bruttó átlagkeresete 113 500 forint volt. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költ­ségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 0,3 százalékkal kevesebben álltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakáénál. dóczy Világgazdaság: túl a mélyponton-------------------------------------------------------------------------------------- A FŐBB VILÁGGAZDASÁGI CENTRUMOK 2002-2003. ÉVI _____________________PÉC» ____________________ NÖVEKEDÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEK ALAKULÁSA kozásoktól. KASZÁS ENDRE Munkahelyek csatlakozás után A jelenlegi hazai 59-60 százalékos foglalkoztatási szintet emelni kell, hogy az EU-tagállamokban 2010-ig 70 százalékra növekedjen a gazdaságilag aktívak aránya - derül ki a nemrég elkészült uniós előcsatlakozási programból. Pénzre vár a borágazat Budapest A szőlő- és bortermelők gond­jainak megoldására a már ko­rábban elfogadott támogatá­sokon túl 1,5-1,7 milliárd fo­rint pluszforrás szükséges, amit a mustkivitel ösztönzé­sére, mustsűrítésre és borle­párlásra kellene fordítani. Borszőlőből hazánk az idén vár­hatóan 4,2 millió hektoliter bort termel - ebből 3 millió hektoliter a belső fogyasztás igényeit elégíti ki, 900 ezer hektolitert a tervek szerint exportálunk, 3-400 ezer hektoliter pedig az átmenő kész­letezéshez szükséges. Az ágazat fő gondját a korábbi évekből származó 3,5 millió hektoliteres borfelesleg okozza, amit a meg­telt pincék sem tudnak befogad­ni, az idei szőlőtermésből pedig 100 ezer tonnára nincs felvásárló - mondta lapunknak Karakas Já­nos, az MSZP országgyűlési kép­viselője. Ezért a már eldöntött tá­mogatások mellett további lépé­sek szükségesek a szőlő- és bor­felesleg hasznosítására. A kor­mány a 2002. és a 2003. évben 190-190 ezer hektoliter bor ex­portját támogatja 590-590 millió forinttal, a közraktározási lehető­ségeket pedig 900 ezer hekto­literre növeli, 300 millió forintos költséggel. A szocialista frakció szerint további 1,5-1,7 milliárd forint plusz forrás szükséges az ágazat gondjainak enyhítéséhez, amit részben a mustkivitel ösz­tönzésére kellene fordítani úgy, hogy ne csökkentse hazánk uni­ós borkiviteli kvótáját. Ez rész­ben mustsűrítéssel képzelhető el, ami jobb minőségű testes bo­rok előállítását is lehetővé teszi, részben pedig seprős új bor le­párlásával. A tűzoltó munka helyett a problémák hosszú távú megoldá­sára kellene törekedni. Ezt egye­bek mellett új piacok szerzése, il­letve az orosz piac visszaszerzé­se szolgálná, amelynek nyomán borkivitelünk évi 1-1,5 millió hektoliterre emelkedhet. dóla Budapest Magyarország a világ 29. leg­gazdagabb országa - derül ki a Világbank 133 államra ki­terjedő fejlettségi jelentésé­ből. Eszerint a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) mutatója egy főre vetítve csak a fejlett ipari országokban, az olajál­lamokban és két EU-tagjelölt esetében magasabb, mint ha­zánkban. Az egy főre vetített GNI-mutatót a Világbank a közismert bruttó ha­zai termék (GDP) és a külföldi for­rásokból kapott nettó jövedelem összegeként határozza meg, ame­lyet a reális nemzetközi összeha­sonlítás kedvéért a nemzeti valu­ták alul-, illetve felülértékeltségét kiszűrő vásárlóerő-paritásra szá­mol át dollárról. Az így kapott mutató az egyik legjobban elfoga­dott mércéje a tényleges élet- színvonalnak. A tegnap közzétett, 2001-re vonatkozó Világbank­adatsorban Magyarország GNI-je vásárlóerő-paritáson 12570 dollár, amely némileg elmarad a cseh, a szlovén, a görög vagy a portugál értéktől, de magasabb, mint Szlo­vákia, Lengyelország vagy Hor­vátország mutatója. Hivatalos valutaárfolyamon számolva az egy főre vetített ma­gyar GNI csupán 4800 dollárt tett ki 2001-ben, ez a vásárlóerő-pari­tásos adattal összehasonlítva azt mutatja, hogy a forint még mindig jócskán alulértékelt a dollárhoz képest. A lista annak a Világbank-ta­nulmánynak a része, amely a jövő hétfőn kezdődő johannesburgi nagyszabású globális környezet- védelmi konferenciára jelent meg. Ebben a nemzetközi pénzintézet annak a véleményének ad hangot, hogy a világtermelés összértéke 2050-ben mai árakon 140 ezer milliárd dollárt tesz majd ki, ami azonban „nem fenntartható a je­lenlegi termelési és fogyasztási minták mellett”. europress Folytatódó kiárusítás Az 1994-ben bevezetett privatizá­ciós program keretében 82 milli­árd euróval gazdagodott az olasz államkassza - tette közzé a római kincstárügyi minisztérium. Első­sorban három állami nagyválla­lat, az Eni, az Énei részleges pri­vatizációja, valamint a Telecom Italia magánkézbe adása töltötte fel az államkasszát. Az Énei ener­getikai óriás 2000 novemberi el­adása 15 milliárd euróval, a Tele­com Italia privatizációja 11 milli­árd euróval, míg az öt harmadik generációs mobiltelefon licenc értékesítése 2000 októberében 10,5 milliárd euróval járult hozzá a kincstár bevételeihez. A lanyha gazdasági növekedés következtében 2002 második ne­gyedében felhalmozott költség- vetési deficit csökkentésére to­vábbi „kiárusítást” terveznek. Az olasz kormány a távközlésből és az olajiparból is teljes mértékben ki akar vonulni. A Telecom Italiában még meglévő 3,46 szá­zalékos részesedését még az év vége előtt el kívánják adni, utána pedig a Eniben birtokolt 30,33 százalékos tulajdonrészétől válik meg. _____________________mti Szerényebb Budapest Az Ecostat konjunktúrakuta­tó intézet idén a tavalyinál szerényebb, 3,4 százalékos gazdasági növekedést való­színűsít. Az egyik legdinami­kusabban bővülő ágazat az építőipar. A hazai gazdaság első féléves eredményei alapján a bruttó ha­zai termék (GDP) tavalyinál vala­mivel szerényebb, 3,4 százalékos növekedését valószínűsíti az Ecostat, ami lehetővé teszi a la­kossági fogyasztás 5 százalékos bővülését. Az ipari termelés júni­usban újra emelkedett, ám az első félévet összességében az ex­port lassú növekedése és a belföl­di értékesítés stagnálása jelle­mezte. Az esztendő hátralévő részében elsősorban az export további bővülése várható, ami így éves szinten eléri a 6,6 száza­növekedés lékot. Az import ennél nagyobb mértékben, 7,7 százalékká bő­vül, de a behozatal és a kivi­tel közti különbség mérséklőd­ni fog. A magyar gazdaság ágazatai közül továbbra is kiemelkedő mértékben bővül az építőipar tel­jesítménye. Az építőipar termelé­se éves szinten várhatóan 9 szá­zalékkal nő. Az ipar termelése várhatóan 3,5 százalékkal bővül. A fogyasztói árindex júliusban a 4,9 százalékos elemzői várako­zásokkal szemben 4,6 százalék volt, amely az élelmiszerárak folytatódó csökkenésének kö­szönhető. (A bérkiáramlásra ér­zékeny szolgáltatások ára ugyan­akkor szintén csökkent, ez rész­ben a tévé-előfizetési díj meg­szüntetésével hozható összefüg­gésbe.) Az intézet szakemberei szerint az év egészére kedvező esetben 5,4 százalékos infláció várható. dóczy László

Next

/
Thumbnails
Contents