Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-16 / 191. szám

w 2002. augusztus 20. A halászlé fővárosa Baja ünnepe Július második szombatja: halászléfőzés Baján. Hat éve állandó program a Sugovica partján. A várossá nyil­vánításának 300. évfor­dulójára 1996-ban meghirde­tett 300 bográcsos halász­léfőzés a város védjegyévé vált. Ma már Baja a halászlé fővárosa. Az utóbbi három évben közel 2000 asztaltár­saság, több tízezer ember gyűlt össze a Szentháromság téren, a belvárosi utcákon és a Petőfi-szigeten. A szín­padokon fellépő csoportok, együttesek, sztárok váltják egymást. Neves művészek, sportolók, ismert arcok bukkannak fel a tömegben. De ez az ünnep nem róluk szól, hanem a családi, bará­ti kapcsolatokról. Népünne­pély, amit a vendéget fogadó asztalgazdák tettek ismertté. Igazodási pont, a bajaiak második karácsonya. Ezt a címet adományozták városuknak a bajaiak. Mel­lőzve az (ál) szerénységet, a Sugovica-partján élők kine­vezték magukat. Tettükre magyarázatot adhat a né­hány év alatt nemzetközi hírűvé vált halászléfőző ünnep sikere. Piros betűs nap lett a bajai nap­tárban július második szom­batja. Ekkor a lokálpatrióták bográcsaikkal a Szenthárom­ság térre, a belvárosi utcákra, terekre vagy a Petőfi-szigetre baktatnak. Fő a halászlé vá­rosszerte. Barátokat, vendége­ket ültetnek asztalukhoz, hogy ünnepeljenek. Becslések sze­rint az utóbbi években már 50- 80 ezer résztvevő, érdeklődő hömpölygött ezen a napon a városban. Baja 1996-ban ünnepelte vá­rossá nyilvánításának 300. év­fordulóját. A szokásos kiállítá­sok, ünnepi megemlékezések mellett azonban valami igazi nagy dobáson törték fejüket a városukat szeretők. Visszaem­lékezések szerint egy spontán sörözésen pattant ki a szikra. Szentiványi Gábor vetette fel: Milyen szép lenne, ha 300 bog­rácsban főne a halászlé a város főterén! 300 éves város - 300 bog­rács halászlé. Ezzel a jelmon­dattal hirdették meg 1996. júli­us 13-ra az ünnepet. Április 1- jén kezdték meg a művelődési házban a főzőhelyek kiosztá­sát. Minden várakozást felül­múlt az érdeklődés. A 300 asz­tal két és fél óra alatt gazdára talált. Újabb igények érkeztek. Az első ünnepen 463 bogrács­ot az ünnepet az emberek saját maguk alakítják. ban főtt a halászlé. Előzetesen hatezer embert vártak a Szent- háromság térre, de több mint kilencezren voltak kíváncsiak az eseményre. Valami elkezdő­dött. Mindenki számára egyér­telművé vált: nem egyszeri al­kalom volt a halászléfőzés a város főterén. A következő év­ben már a halászlé ünnepe - a halászlé fővárosában címmel hirdették meg a fiesztát. To­vább nőtt az érdeklődés. A vi­lág távoli pontjairól is hazatér­tek a bajaiak a nagy főzésre.- Vitathatatlan, hogy Baja kezdte a gasztronómiai feszti­válok sorát. A halászléfőző rendezvény sikere nagy bátorí­tást jelentett azoknak, akik valami hasonlón törték a fe­jüket - mondja Csányi Sándor, a gasztronómiai fesztiválok egyesületének (Gasztrofeszt) szolnoki elnöke.- Ez nem protokoll rendez­vény. Július második szom­batja igazodási pont, mint egy falusi búcsú. Összejönnek a családok és örülnek egymás­nak - fogalmazott Béres Béla, aki a művelődési központ igazgatójaként idén már he­tedszer irányította a szerve­zők munkáját. Véleményét megerősítette egy kutatás is, melyből kiderült: az asztal­gazdák csaknem olyan erősen kötődnek a bajaiság jelképévé lett rendezvényhez, mint a karácsonyhoz. Ezt az ünnepet az emberek saját maguk alakítják. Felké­szülnek a vendégek fogadá­sára, asztalt díszítenek, pogá­csát sütnek, italt választanak, majd este hatkor tüzet gyúj­tanak és elkészül a bajai ha­lászlé. A vacsora után pedig beszélgetnek, muzsikálnak, nótáznak, poharazgatnak - hajnalig. Ebben még az időjá­rás sem akadályozza meg őket. Már többször megtör­tént - például idén -, hogy eső zavarta meg a vacsorázó- kat, ám az ünneplők nem hagyták magukat. Hazaindul­ni csak az éjfélkor kezdődő tűzijáték után illik!

Next

/
Thumbnails
Contents