Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-16 / 191. szám
Z,UUZ,. augusztus ZU. Pogányság vagy kereszténység? Géza és István harca a fennmaradásért A szent király közkedvelt ábrázolása. ^z, hogy a magyar nemzet ezerszáz éve a Kárpát-medencében letelepedett, s az évszázadok viharában meg- naradt, az valójában az Áriád dinasztia három jeles érfiújának is köszönhető, izek a fejedelmi fiák név szerint és sorrendben a kö- /etkezők voltak: Taksony, léza, Vajk, aki a keresztség- ren az István nevet kapta. Taksony időben rájött ar- a, hogy a kalandozások ko- a lejárt, tudta, hogy a térségben csak egy békességet tedvelő, földművelő és állatartó nép maradhat meg. Köreteket küldött hát Rómába, íogy a pápa adjon hittérítő rüspököt a magyaroknak, le a német-római császár •zt akkor még nem támogat- a. 972-ben fia, Géza követte aksonyt a fejedelmi posz- on. Kezdettől fogva azért nunkálkodott, hogy népe gazi hazára leljen ebben az ■rszágban. Őt már jobban lfogadta a nyugati keresz- ény világ is. Nagy Ottó névét császár Géza kérésére üldött püspököt és térítő zerzeteseket, papokat Ma- yarországra. A régi vallást —övető magyarok ellenállást Géza fokozatosan megérte. Felismerte, hogy a ma- yarság csak a nyugattal va- ) szövetségben, s a keresz- ínység térhódításával ma- rdhat fenn. Családja min- en tagját megkereszteltette, e ő egész életében két Valisnak, több istennek hóolt. Amikor 997-ben Géza fe- •delem elhunyt, nem min- en törzs- és nemzetség fo- rdta el fiát, Istvánt, s a keresztény vallás elterjedését. Éppen ezért ellenfelei - az egyik rokon vezetésével, Koppány vezérlete alatt - fegyvert fogtak az ifjú fejedelem és hada ellen. A keresztények Veszprém alatt táboroztak, Somogy nagy hatalmú ura Koppány vezér is oda igyekezett pogány hadával. Mivel István nem mondott le a hatalomról Koppány javára, így a harc elkerülhetetlen volt. A két magyar sereg a keresztény és a pogány összecsapása vereséggel végződött Koppány és a régi hagyományokhoz ragaszkodók számára. Koppány is elesett a kemény ütközetben, tetemét a győztesek a kor szokásának megfelelően felnégyelték s darabjait - elrettentésül - kifüggesztették az ország négy jelentős várának kapujára. Koppány vezér birtokait és jószágait a fejedelem elkobozta. A déli országrészt és Somogyot így most már uralma alá hódoltatta. István az ország területét királyi vármegyékre tagolta, s megkezdte a püspökségek felállítását, melyet két érsekségbe szervezett, összesen nyolc püspöki székhelyet hozott létre. A kor szokásainak megfelelően jó viszonyt létesített a környező országokkal, s II. Szilveszter pápával. Követei útján koronát kért a dinasztia számára. Tervét Rómában csak üdvözölni tudták. A kért koronát rövidesen megkapta, mellyel 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén királlyá koronázták Istvánt. Szigorú törvényeket alkotott, pénzt veretett az ország gazdasági helyzetének stabilizálására. A törvényeket vaskézzel igyekezett betartatni. Minden tizedik falu köteles volt templomot építtetni. Minden vasárnap templomba kellett mennie mindenkinek - kivéve akik a tüzet őrizték. Országát sikeresen védte meg a külső és belső ellenség ellen. Maradandó életművet hagyott hátra, 1038. augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron temették el. I. Szent Istvánt a római katolikus egyház 1083-ban felvette szentjei sorába. Szent István rendkívüli érdemeket szerzett azzal, hogy felismerte a kor parancsát és bátran felvállalta a változtatás szükségszerűségét. Országát a keresztény Európába vezette, így már ezer esztendeje fennáll a nagy mű, mely az ő elképzelései alapján született meg, Szent 1st ván nagysága ebben gyökeredzik. Tettei túlélték alkotójukat, amíg magyar ember él a földön, nem feledik el. ______KENYERES DÉNES
