Petőfi Népe, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-10 / 159. szám
őfi Népg Miben rejlik a bajai mentalitás? Ezt csak érezni lehet! Beszélgetés Endre Sándorral a halfőzésről, a fiesztáról, a Sagovica-parti város varázsáról Bács-Kiskun jó hírét is öregbítik, a megye idegeníorgalmi vonzerejét is növelik, kulturális hagyományainkat is őrzik, s a közösségeket is összekovácsolják az olyan, országos népszerűségnek is örvendő rendezvények, mint a bajai halászlé ünnepe. Nem is lehet kérdéses hát, hogy a megyei ön- kormányzat - önként vállalt hivatásának eleget téve - támogatja a fieszta megrendezését - vallja Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, aki nem titkolja, hogy személy szerint is nagy rajongója a Sugovica-parti városnak csakúgy, mint a bajai halászlének. A népünnepély jó alkalom az emberi kapcsolatok ápolására, elmélyítésére is.- Mi tagadás, kezdettől fogva nagyon lelkesedek a bajai halászléfőző népünnepély ügyéért - nyilatkozta lapunknak az elnök. - Először is imádom a halételeket. Másodszor ezen étkek sorában is a kedvencem a bajai halászlé. Harmadrészt pedig szeretem Baját, a város atmoszféráját, hangulatát, amely talán semelyik másik településéhez sem hasonlítható. Egy igazán élhető, emberi léptékű városról van szó, amelynek van kisugárzása. Egyszóval Baja nagyon jó hely. Mindezek, persze, Endre Sándor, a magánember érzései, impresz- sziói Bajáról.- És mint a megyei közgyűlés elnöke, miért tartja fontosnak, hogy a megye támogassa a bajai fiesztát és más rangos települési rendezvényeket?- A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak az egyik legfontosabb, önként vállalt feladata az ilyen és ehhez hasonló nagyobb, de kisebb települési rendezvények patronálása is. Ez a megye rendkívül gazdag kulturális kincsekben, történelmi és néphagyományokban. Bács-Kiskun minden polgára büszke lehet szűkebb pátriánk tradícióira, kulturális javaira, amelyekhez - s ezt ma már senkinek sem kell külön bizonygatni - éppúgy hozzátartoznak a gasztronómiai értékek, mint mondjuk a népművészetek. Legjobb példa erre éppen a halfőzés, a halászlé hagyománya, hiszen e Duna-Tisza közi megyében egyszerre él a tiszai és a dunai halászlé kultusza is. Kis túlzással azt is mondhatom: ha Bács-Kiskunban összejön egy asztaltársaság, amelyben legalább két ember tud és szokott halászlét készíteni, előbb-utóbb parázs gasztronómiai vita alakul ki arról, melyik a jobb, a tiszai vagy a dunai, s egyáltalán, hogy’ is készül a jó halié. Mert ahány halfőző, annyiféle egyéni tudomány, saját, titkos recept. Egyébként - nem kívánván eldönteni a vitát - engedjenek meg az olvasók egy személyes megjegyzést: jómagam a bajai halászlét szeretem a leginkább, amely amellett, hogy a világ egyik legjobb étke, kétségtelenül ugyanolyan hungaricum, mint a kalocsai paprika, s kultúránk szerves része. De visszatérve a rendezvény jelentőségéhez: tagadhatatlan, hogy a hagyományőrzés, hagyományápolás mellett hallatlan szerepe van a halászléfőző népünnepélynek az idegenforgalom megpezsdítésében, a megye, Bácska és Baja hírnevének öregbítésében, s nem utolsósorban a közösségteremtésben, a nemes és „jóízű” emberi kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Hiszen a fél város dolgozik a fieszta sikeréért, s az egész város ott van évről évre a népünnepélyen, sőt, mi több, azok is, akik elszármaztak Bajáról, illetőleg így vagy úgy kötődnek a Bácska fővárosához. A halászlé ünnepe pedig a legjobb alkalom arra, hogy az emberek - félretéve a mindennapok gondjait vagy éppen azokról beszélgetve - jókat diskuráljanak egy-egy tányér halászlé, egy pohár bor mellett. így a Bács- Kiskun Megyei önkormányzatnak is minden évben van asztala a fiesztán. S még egy személyes gondolat magáról a halfőzésről: úgy érzem, van az egészben valami kultikus dolog, onnantól kezdve, hogy a halat kifogják, egészen addig, hogy az asztalra kerül az étek. S az maga egy kis csoda, hogy a magyar ember akár egyetlen pontyból is tud kétfogásos ebédet készíteni.- Sokan vallják: ilyen ünnep, mint a halászléfőző fesztivál, csak Baján jöhetett létre, pedig másutt is van hagyománya a halfőzésnek. Az imént már említette a város hangulatát, kisugárzását, de mégis: miben áll, minek köszönhető Baja varázsa?- Hogy miben rejlik például a bajai mentalitás? Nos, azt hiszem, ezt csak érezni lehet, megfogalmazni nem, de legalábbis ehhez költőnek kell lennie az embernek. De tény: a Sugovica-parti várost illetően a legnemesebb értelemben beszélhetünk a genius loci-ról, a hely szelleméről. Baja olyan sajátos kulturális mikroklímával rendelkező település, mint amilyen Eger, Veszprém vagy Kőszeg - ráadásul azzal a különbséggel, hogy még csak nem is hegyvidéki város, mint az említettek. Mégis: Baján van szellemi pezsgés - gondoljunk csak a főiskolára, a gazdag kulturális életre, a sok-sok termékeny alkotóra, s nem utolsósorban a német és délszláv nemzetiségekre, amelyek kultúrájukkal, hagyományaikkal további színeket visznek a sokszínűségbe. Aztán - a gasztronómiai értékekhez visszatérve - ott a borkultúra: a hajós-bajai borvidék tradíciói. S nem szabad elfeledkeznünk, persze, a Duna által kínált gazdasági, turisztikai lehetőségekről sem. Mindezek alapján is belátható: nem véletlen, hogy Bács-Kiskun második legnagyobb városa Baja, amely nemcsak a megye déli részének oktatási, kulturális, közlekedési, gazdasági centruma, de Tolnába, Baranyába, sőt, a jugoszláviai Bácskába is átnyúlik vonzás- körzete. S a város szerepe uniós csatlakozásunkkal még inkább felértékelődik majd, hiszen mihelyt a schengeni határok áttevődnek Magyarország határaira, Baja az EU hídfőállásává válik. Nem is véletlenül rendezett a megyei önkormányzat tavaly a városban, illetve a környező településeken, Nagybaracskán, Császártöltésen és Dusnokon Európa-napokat. Rangos kulturális cím Bács-Kiskunnak művelődés, a vidékfejlesztés, a hagyományápolás és az egészségnevelés területén. „Vidékfejlesztés és közművelődés” címmel rövidebb, egy-két napos konferenciák zajlottak a közművelődési szakemberek, az önkormányzati vezetők részvételével a kistérségekben. Ezen tanácskozások helyszínei részben a kistérségek központjai, részben pedig kistelepülések voltak (Kiskunfélegyháza, Baja, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Kerekegyháza, Sükösd, stb.) A 2001-es év legnagyobb szakmai konferenciáját ugyanakkor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával rendezte meg a megyei közművelődési intézet „Egészségfejlesztés és köz- művelődés” címmel. Az eseményen elsősorban a dél-alföldi régióban tevékenykedő közművelődési dolgozók, tisztségviselők, köztisztviselők, itteni nonprofit szervezetek vezetői vettek részt, de az ország más vidékeiről is szép számmal érkeztek érdeklődők. A tanácskozás elsőként irányította a figyelmet arra, hogy a közösségi művelődésnek, a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételek kialakításának milyen fontos szerepe van a népegészségügyi program megvalósításában. Az ÁNTSZ-szel együttműködve tíz településen vizsgálták meg, hogy milyen munkát végeznek a közművelődési intézmények, helyi egészségvédelmi csoportok e területen. A Dél-Alföld három megyéje: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád művelődési központjainak igazgatói 2000-ben együttműködési megállapodást írtak alá térségi programok megvalósítására. Ennek alapján indult el a dél-alföldi régióban az az operatív munka, amelynek része volt a nyári közművelődési szabadegyetem vagy a regionális közművelődési konferencia megszervezése is. Tekintettel arra, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, ahol számottevőek a nemzetiségi és etnikai kisebbségek is, a megyei önkormányzat külön is támogatja a nemzetiségek kulturális tevékenységét, segíti önkormányzataikat, így például 2001:ben meghirdette a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat a hagyományőrző nemzetiségi gyermek- és ifjúsági fesztivált, amelyet a kisebbségi önkormányzatokkal együtt szervezett és rendezett meg. A fesztivál idén júniusban zárult. A megyei önkormányzat önként vállalt kulturális feladatokat is ellát. így gondoskodik a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió Kht. és a Forrás című irodalmi folyóiratot készítő szerkesztőség fenntartásáról is. Ezek az intézmények a művészi alkotómunka mellett jelentős közművelődési tevékenységet is kifejtenek. Az elmúlt időszakban is rendszeresen szerveztek kiállításokat, előadásokat vagy rendhagyó irodalomórákat, illetve az alkotóműhelyeket bemutató találkozókat a megye településein. A zománcművészeti alkotóműhely például Császártöltésen, Hartán, Pirtón, a Forrás szerkesztősége Baján, Lajosmizsén, Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán tartott ilyen rendezvényeket. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat emellett 2001-ben két jelentős képzőművészeti alkotótábort szervezett Érsekcsa- nád-Veránkán hivatásos és amatőr megyei alkotók számára. Az itt készült művekből több megyei helyszínen, valamint külföldön, az európai partnermegyékben rendeztek kiállításokat. Az alkotótelep adott otthont 2001-ben a Forrás szerzői köréhez tartozók I. veránkai írótáborának is. Önként vállalt feladatai körében folytatta a megyei önkormányzat a kulturális támogatási rendszer továbbépítését is, amely még 2000-ben kezdődött meg. A rendszer egyik eleme: anyagi támogatással segíteni a települések nemzetközi, országos, megyei vagy térségi rendezvényeit. A települési rendezvények támogatására kiírt, évenkénti megyei pályázat célja: elősegíteni a városok, községek hagyományőrző és hagyományteremtő programjainak megvalósítását. Hiszen e rendezvények, rendezvénysorozatok nagymértékben hozzájárulnak az adott település kulturális értékeinek megőrzéséhez, felelevenítéséhez. Arról nem beszélve, hogy egy egész közösség közreműködik egy-egy rendezvény előkészítésében és megvalósításában. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2001-ben lényegesen nagyobb összeget fordított közművelődési rendezvényekre, mint az azt megelőző esztendőben. Ugyancsak növekedett a civil szervezeteknek, alapítványoknak és művelődő közösségeknek juttatott megyei támogatások összege, amelyeket a millenniumi rendezvények szervezésére és más, a közösségek által megvalósított kulturális rendezvényekre, programokra ítélt oda az önkormányzat. Mindezek alapján vált tehát érdemessé a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat arra, hogy elnyerje az I. helyezést a „Köz- művelődést pártoló önkormányzat 2002.” cím pályázatán. Első helyezést ért el a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a „Közművelődést pártoló önkormányzat 2002.” cím és díj elnyerésére kiírt pályázaton, a me gyei/városi kategóriában. A pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hirdette meg, s a megtisztelő címre pályázók anyagait külső szakértőkből álló, szakmai értékelő bizottság bírálta el. A megyei önkormányzat az elismeréssel együtt egymillió forintos díjban is részesül. De nézzük, mivel is érdemelte ki Bács-Kiskun a „Közművelődést pártoló önkormányzat 2002.” címet! A megyei önkormányzat 2001-ben jelentősen növelte Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézetének (KSZTSZI) költségvetési támogatását, javította annak személyi és tárgyi feltételeit. Az intézet kiemelkedő eredményeket ért el a térség nemzetközi, országos és megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, a kistérségi, megyei, regionális és országos kulturális kapcsolatok gondozásában. A Bács-Kiskunban élő és tevékenykedő egyéni alkotók, művészeti csoportok minden felmenő rendszerű, országos hatókörű művészeti-kulturális rendezvényen jelen voltak 2001-ben. Az országos versenyeken eredményesen szerepeltek a megye diákszínjátszói, bábosai, versmondói, népzenészei, néptáncosai, népdalkórusai, képzőművészei. Bács-Kiskunnak a millenniumhoz kapcsolódó rendezvényei közül kiemelkedő jelentőségű volt a 2000-2001-ben lebonyolított, „Kultúrával a Nyugat kapujában" című nemzeti fesztivál, valamint az Amatőr Artium elnevezésű, országos képzőművészeti tárlat. A megye alkotói nagy számban, s kiemelkedő minőséget reprezentálva bizonyították Bács-Kiskun kulturális sokszínűségét. A fesztivál mintegy ötezer résztvevőt mozdított meg - ők 52 települést képviseltek. A millennium kapcsán kell megemlítenünk e hasábokon a Hunniális 2001. fesztivált is, amely a megyék harmadik országos gyűléséhez kapcsolódott, s amelyet Bács- Kiskun is színesített. Különösen emlékezetes volt aztán a Tiszakécskén megtartott megyei millenniumi nap is, amelyen Bács-Kiskun is megkapta a millenniumi zászlót. Ezeken a rendezvényeken a megyében és a Bács-Kiskun partnermegyéiben élő művészek, s amatőr művészeti csoportok közreműködtek. A 2001-es, franciaországi magyar kulturális évad alkalmából ugyanakkor kiváló népművészek, tánccsoportok és egyéni alkotók képviselték Bács-Kiskunt francia partnermegyéjében, Vienne-ben. A megyei önkormányzat kiemelten nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy - más szervekkel együtt - gondozza a vidékfejlesztés és közművelődés, valamint az egészségnevelés és közművelődés témakörét, valamint támogassa a hátrányos helyzetű települések közművelődését. Rendszeresen szerveződtek kistérségi képzések, szakmai tanácskozások a közTámogatás technikára Sikerrel szerepelt a Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat egy másik pályázata is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál. Két és fél millió forintos támogatást nyert a megyeháza audiovizuális oktatástechnika és számítás- technikai eszközök beszerzésére. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a megyei önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézetének két új termét lehet berendezni, technikai eszközökkel felszerelni. A megyei önkormányzat 1999-ben alapította Köz- művelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézetét (KSZTSZI). Az elmúlt években folyamatosan bővítette ezen intézményének feladatkörét, így annak személyi és tárgyi feltételeit is javította, költség- vetési támogatását is növelte. A meglévő irodahelyiségei mellé utóbb két nagyméretű, többfunkciós helyiséget adott át intézetének. Ezzel jelentős mértékben, mintegy 50 négyzetméterrel növekedett az intézmény alapterülete. Az új termek szakmai oktatási és közösségi célokat, amatőr művészeti csoportok tevékenységét szolgálják. A megyei önkormányzat 1,3 millió forintot különített el költségvetéséből a helyiségek felújítására, alkalmassá tételére. A Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézet fennállása óta rendszeresen indít OKJ-s, illetve akkreditált képzéseket. A közművelődési szakemberképzés területén a vizsgarendszer megjelenése óta minden évben szervezett felső- és középfokú OKJ-s képzést. 2001-ben - országos viszonylatban is egyedülálló módon - településfejlesztési szakelőadói képzés is indult a KSZTSZI-ben. Az intézet öt olyan képzést működtethet, amelyet a pedagógiai akkreditációs bizottság elfogadott (néptánc a NAT-ban, néptánc az óvodában, gyöngyfűzés- gyöngyszövés, origami az óvodában és az általános iskolában, mozgóképkultúra és médiaismeret). Idén települési protokoll-szakértői képzés indítását határozták el. Az intézmény emellett helyet ad a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület titkárságának, valamint a Kurázsi Táncműhely utánpótláscsoportjának is. A megyei önkormányzat tehát annak érdekében pályázott a szakminisztériumnál, hogy támogatást nyerjen a fenti oktatási célok megvalósításához - konkrétabban e célok megvalósítása érdekében az intézet helyiségeinek berendezéséhez, technikai eszközökkel való felszereléséhez. A kért és megítélt támogatás segítségével emelkedhet a KSZTSZI szervezésében működő képzések technikai színvonala, javulhat az intézet által végzett szakmai tanácsadó és szolgáltató módszertani munka technikai hátterének minősége.
