Petőfi Népe, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-04 / 128. szám

4 oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Június 4., kedd Nézőpont A. Tóth Sándor______ Több száz éves praxis A piacok újrafelosztása. Ez jellemzi korunkat. Akik osztják: a világ gazdasági - és politikai - nagyhatalmai. Másképpen a fejlett nyugat. Akiket Kelet-Közép-Európában osztanak: a volt szovjet blokk orszá­gai, köztük a miénk. A folyamatot egyébként nem ilyen nyers elne­vezéssel szokás illetni, hanem az Európai Unióba történő integrálás­ként, EU-taggá válásként. Mindez arról jut eszembe, hogy a napokban úgy tűnt, mintha a multi, globális, transznacionális vállalatok nem csupán Záhonyig kí­vánnák kiterjeszteni tőkéjük működtetésének határát keleti irány­ban. Prodi, az Európa Bizottság elnöke azt ígérte Putyin elnöknek, hogy az unió elismeri Oroszországot piacgazdaságnak. S azt is meg­jegyezte: az EU nem csupán ígérget. Ez holmi oldalvágásnak tekint­hető Bush irányában, aki Moszkvában jártakor csak azt ígérte, hogy az USA egy hónap múlva napirendre tűzi az elismerés kérdését. Ha egy ország piacgazdaság, úgymond egyenrangú partner, akkor azzal már tudnak mit kezdeni a fejlettek. Szélesre tárja kapuit a külföldi vállalat­vásárlók és bankalapítók előtt, polgárait azzal biztatva, hogy gazdagságban fölzárkózhat­nak majd a befektető nemze­tek fiai mögé. Mint ismert, Magyarország e folyamatban ott tart, hogy az EU-tól kapott tagsági ígéretek fejében hagyta nemzeti va­gyona nagy részét elprivatizálni a külföldi tőkének. Hátra van még a termőföld... Nem csapják orrunkra az ajtót Szigorítják a borárusítást Ismét bevezetnék a napi nyilvántartási kötelezettséget a vendéglátóhelyeken Újból napi nyilvántartást kellene vezetni­ük a bort árusító vendéglátóhelyeknek a kormány számára készített szakmai el­képzelések szerint. Súlyos törvénysértés esetén az üzleteket a mainál háromszor hosszabb időre zárnák be. A szőlőterme­lők mulasztási bírsága viszont jelentősen csökkenne. Szőlő-bor ágazat Ismét bevezetnék az egyszer már eltörölt napi nyilvántartási kötelezettséget a bort ér­tékesítő vendéglátóhelyeken az új kormány számára készített szakmai törvénymódosí­tási javaslat szerint. Általános előírásként az eladóterekben a borból választékonként to- . vábbra is csak egy-egy palack (vagy kanna) lehetne felbontva. Igazolt rendezvényeknél viszont a több megkezdett üveg is megenge­dett lenne, ha ezt a vámhatóságoknál a ren­dezvények befejezése után haladéktalanul bejelentik. A jövőben a szőlőtermelők és az egysze­rűsített adóraktárak jóval kisebb bünteté­sekre számíthatnának az apróbb mulasztá­sokért - áll a lapunk birtokában lévő szabá­lyozási koncepcióban. Az enyhítést az indokolja, hogy az eddigi büntetési tételek nem álltak arányban a szféra jövedelmezőségével. A tervek szerint az egyszerűsített adóraktárak kisebb vétsé­geknél a jelenlegi 500 ezer forint helyett leg­feljebb 50 ezer, a szőlőtermelők 50 ezer he­lyett maximum 10 ezer forintos bírságra szá­míthatnának. Ugyanakkor a mostaninál hosszabb ideig lehetne bezárni azokat az üzlethelyiségeket, amelyek tulajdonosai nem rendelkeznek jövedéki engedéllyel, mégis bort árusítanak. Ezeket az első jogsér­téskor 10 helyett 30, a második alkalomtól 20 helyett 60 napra kellene bezárni. A törvénymódosítási tervek kedveznének a szőlőterülettel nem rendelkező állampol­gároknak, mivel bizonyos mértékig vásárolt szőlőből is készíthetnének saját fogyasztás­ra adómentesen bort. Ma e lehetőséggel évi 1000 literig csak azok élhetnek, akik regiszt­rált gazdák. A nem szőlőterme­lők ezután évente 250 liter adómen­tes bort állíthat­nának elő. Az ad­minisztratív vál­toztatások alap­vető célja, hogy a szőlőtermelőket kivonják a jöve­déki szabályozás alól. A törvény- módosítás után nem a vámható­ságoknál, hanem a hegyközségeknél kelle­ne regisztráltatniuk magukat. A vámhatósá­gok a gazdálkodókat ezután is kontrollálhat­nák a borelőállítók vizsgálata kapcsán. Az ellenőrzést azonban - ellentétben az eddigi gyakorlattal - csak előzetes értesítés után végezhetnék. A gazdáknak adómentes bor­mennyiségük szállításához nem kellene vámhatósági engedélyt kérniük, és meg­szűnne a szőlőszállítás bizonylatolási köte­lezettsége is. Emellett az egyszerűsített adó­raktáraknál éves elszámolást és adóbeval­lást írnának elő a jelenlegi negyedéves ki­mutatások helyett, a borászati adóraktárnál pedig a termékmérleg adatait nem havonta, hanem negyedévente kellene lezárni. Az agrárminiszternek eljuttatott terveket teljes konszenzussal fogadta el az ágazati szereplőket tömörítő Hegyközségek Nem­zeti Tanácsa (HNT) - tudtuk meg. A szabályok sürgős megváltoz­tatásával elsősor­ban az illegális forgalmazást kí­vánnák visszaszo­rítani, illetve csök­kentenék a admi­nisztrációs terhe­ket. A jövedéki törvény módosítá­sát több szocialis­ta képviselő sze­rint sürgős, kivételes eljárással kellene tár­gyalnia a parlamentnek. Karakas János (MSZP) lapunknak elmondta: a HNT szak­mai javaslatai felvállalhatók a szocialisták számára. hazafi László Nem kellene zárjegyet alkalmazniuk a termelői borkiméréseknek akkor, ha a bort végső fogyasztóknak adják el - áll a törvénymódosítási elképzelésekben. Az adóraktárak számára pedig lényeges könnyítést jelentene, hogy a hordós bo­rok szállításakor és énékesítésekor ez­után nem kellene hivatalos zárat hasz­nálni - állítják a koncepciót kidolgozó szakénők. Talán a nem túl távoli jövőben kiderül: az EU vagy az USA jut-e előnyhöz a vastag profittal kecsegtető orosz piac - további - meghó­dításában. Ha piacról van szó, a politikai, katonai szövetségesek is kemény riválisai egymásnak. Ebből számunkra, akik egyelőre csak várományosai vagyunk az EU-tagságnak, az következik: szabad ke­ményen védeni nemzeti érdekeinket a csatlakozási tárgyalásokon. Nincs igazuk azoknak, akik a nemzeti érdekeket félretennék attól va­ló félelmükben, hogy majd orrunkra csapják az ajtót. Holmi szívjó­ságra alapozva egyezkedni merő ostobaság lenne. Csak a kőkemény érdek létezik - bár szelídítő mázakkal bevonva. S ne feledjük a tényt: több száz éves gyarmatosítói praxissal állunk szemben! Könyvheti vendég: a Látó Kecskemét József Könyvtár. A nyitóesemény vénysorozat ideje alatt számos a marosvásárhelyi Látó című fo- könyvbemutatóval, előadásokkal A könyv barátainak minden lyóirat és a Mentor Kiadó estje várják a könyvtárban az érdeklő­évben szolgál néhány kelle- lesz, szerdán 17 órakor. Az est dőket. A megye több településén mes meglepetéssel az ünnepi vendégei lesznek: Káli Király 1st- tartanak könyvheti programot, könyvhét. ván kiadóigazgató, Gálfalvi így ma gyermekeknek versmon­György író, Kovács András Fe- dók találkozóját rendeznek 11 Az idei ünnepi könyvhét június renc költő, Bogdán László író, Ki- órakor Akasztón, és 13 órakor 5-én kezdődő programjainak rály László költő és Fűzi László Kecelen. helyszíne Kecskeméten a Katona irodalomtörténész. A rendez- ________________ ■ ■ ■ B Takarmányborsó Kecskemét A homokhátsági célprogramban takarmányborsó-bemutatót tar­tanak ma 9-től Kecskeméten, az E5-ÖS út közelében, Hegedűs Zsolt birtokán (információ: 20/9415-540). Előadás a mohar, lucerna, cirok, köles stb. ter­mesztéstechnológiájáról is. Sok száz millió fejlesztésre CÉDA, TEKI, TFC, vis maior. Aki nem a területfejlesztés szakem­bere, annak, bizony, misztikusan hangzanak ezek a „varázssza­vak”. Az átlagolvasónak, persze, nem is kell értenie a területfej­lesztés szaknyelvét, ám azt talán érdemes tudnia, hogy ezek a rö­vidítések mind egy-egy olyan pénzalapot jelentenek, amelyek sorsáról időről időre a megyei területfejlesztési tanács dönt. Pénzről van szó tehát, nem is kevésről, s a megyebeli kistérségek, települések lakói, valamint vállalkozásai számára innentől válik érdekessé a dolog. Hiszen nem mindegy, hogy városunk, közsé­günk, a kistérségünk vagy éppen egyéni és társas vállalkozásunk képes-e, s ha igen, mennyi támogatást képes pályázat útján meg­szerezni a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanácstól. Bács-Kiskun A tanács a múlt héten döntött a céljellegű decentralizált alapra (CÉDA), a területi kiegyenlítő ke­retre (TEKI), a területfejlesztési célelőirányzatra (TFC) és a vis maior keretre beérkezett pályáza­tokról. Ezek közül a területfejlesz­tési célelőirányzat anyagi támoga­tására főképp egyéni és társas vál­lalkozások pályázhatnak, a többire a települési önkormányzatok.- A megyei területfejlesztési ta­nácsokat, s azon alapokat, ame­lyek felett a tanácsok rendelkez­nek, az a vezérelv hívta életre, hogy a fejlesztésre szánt állami for­rások egy jelentős részéről ne a fő­városban, hanem helyben döntse­nek. Tehát ott, ahol ismerik a me­gyén belüli kistérségek, települé­sek helyzetét, a helyi igényeket, azok fontossági sorrendjét. Ahol pontosabban tudják, mi az ége­tőbb és mi a kevésbé sürgető gond - mondja Endre Sándor, aki, mint a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Te­rületfejlesztési Tanács elnöki posztját is hivatott betölteni a terü­letfejlesztési törvény értelmében.- Tekintsük át az egyes fejleszté­si forrásokról született döntéseket! Kezdjük a céljellegű decentralizált alappal!- A CÉDA pályázati felhívására 117 pályázat érkezett. Az önkor­mányzatok által benyújtott anya­gok összesen mintegy 776 millió forintos támogatási igényt fogal­maztak meg. A megyei területfej­lesztési tanácsnak azonban az első félévre ezen összegnek csak vala­mivel több mint egyharmada állt rendelkezésére a céljellegű decent­ralizált alaphoz beérkező pályáza­tok támogatására. Végül 85 pályá­zat nyert támogatást, a tanács vala­mivel több mint 232,5 millió forint sorsáról döntött. Az önkormány­zatoknak nyújtott ezen anyagi se­gítséggel 855 millió forintnyi beru­házás valósulhat meg Bács-Kis- kunban.- Hogyan oszlanak meg a CÉDA- támogatások a célokat tekintve?- Oktatási intézmények fejlesz­tésére mintegy 102,3 millió forint jutott. Ebből általános iskolai épü­letek, iskolai tornatermek, könyv­tárak, konyhák felújítása, illetve ki­alakítása valósulhat meg több tele­pülésen. Művelődési intézmények fejlesztésére megközelítőleg 33 millió forintot osztott el a tanács, mely támogatásokat színház- és rendezvénytermek felújítására, művelődési központok fejlesztésé­re, korszerűsítésére fordíthatnak a sikerrel pályázó önkormányzatok. Egészségügyi intézmények fejlesz­tésére 7 millió forintnyi támogatást ítéltünk meg, amelynek köszönhe­tően több településen is létrejöhet a védőnői hálózat, illetve megtör­ténhet az orvosi és védőnői rende­lők felújítása. Körülbelül 42,6 mil­liós támogatás jutott a CÉDA kere­téből polgármesteri hivatalok fel­újítására, korszerűsítésére, illetve egy településen új hivatal építését tervezik. Önkormányzati utak fel­újítása tárgyában beadott pályáza­tokra több mint 12 milliót szava­zott meg a területfejlesztési tanács, e támogatásokból elsősorban bel­területi utak épülhetnek, illetve újulhatnak meg. A tanács - az álta­la megfogalmazott elvhez hűen - kiemelten támogatta a megyebeli kisebbségi önkormányzatok pá­lyázatait: mintegy 17,2 millió fo­rinttal. Támogatásban részesült a hajósi egyesületek házának felújí­tása, a császártöltési nemzetiségi fúvószenekar próbatermének, il­letve nyelvoktató tanteremnek a felújítása, a dunaegyházi szlovák nemzetiségi óvoda felújítása, s a dunafalvi cigány kisebbségi ön- kormányzati iroda kialakítása. A CÉDA-keretből további 18,3 millió jutott egyéb célokra: autóbuszvá­ró, ravatalozó építésére, sportléte­sítmények kialakítására.- A következő „nagy kalap" a TEKI.- A területi kiegyenlítést szolgá­ló, fejlesztési célú támogatási ke­retre idén 132 pályázat futott be, amelyek összesen mintegy 1 milli­árd 170 milliós támogatást igényel­tek. Természetesen a területfej­lesztési tanács lehetőségei e keret esetében is szerényebbek. Terme­lő infrastruktúra kiépítésére, illet­ve felújítására több mint 695 millió forintot nyertek el a pályázó ön- kormányzatok. A tanács e támoga­tásával elsősorban út- és járdaépí­tések, -felújítások, ivóvízminőség­javító és szennyvíz-beruházások valósulhatnak meg. Felszíni vízel­vezető rendszer kiépítésére mint­egy 70 millió forintot kaptak a pá­lyázó települések. Az elmúlt évek Endre Sándor, a Bács-Kískun Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke időjárásának, a belvízkároknak, il­letve a talajvízszint ingadozásának tükrében talán nem szorul hosszas magyarázatra, miért fontos a vízel­vezető rendszerek, csapadékcsa­tornák létesítése, ezek támogatása. Aztán 11,2 millió forintot szavazott meg a területfejlesztési tanács egy turizmushoz kapcsolódó fejlesz­tésre, nevezetesen a Dnnapataj és a Szelidi-tó közti kerékpárút kiépí­tésére. Önkormányzati intézményi beruházásra körülbelül 61 millió forint jutott a TEKI keretéből. A pá­lyázatokban megfogalmazott fej­lesztések köre igen széles e kate­góriában: oktatási intézmények építésétől, bővítésétől, felújításától kezdve orvosi rendelő és gyógy­szertár, polgármesteri hivatal fel­újításán át községi ravatalozó épí­téséig terjed. S végül valamivel több mint 51 millió forint támoga­tást kaptak a TEKI-keretből a tele­pülésrendezési tervek elkészítésé­hez támogatást kérő pályázatok. E célra húsz megyebeli önkormány­zat nyert támogatást.- A harmadik, önkormányza­toknak „szóló” keret a vis maior.- Erről röviden csak annyit, hogy egy megközelítőleg 40 milliós ke­ret sorsáról döntöttünk. Támoga­tást kapott Tiszakécske, Szeremle, Kunpeszér és Kisszállás.- A végére maradt a területfej­lesztési célelőirányzat, amelyre el­sősorban már nem települések, ha­nem egyéni és társas vállalkozások pályázhatnak.- Itt elöljáróban hadd mondjam el, hogy a TFC felhasználására vo­natkozó, évente módosított kor­mányrendelet értelmében a me­gyei területfejlesztési tanács szá­mára korlátozott szabadságfok adatik meg azzal, hogy a támoga­tási célok között csak prioritást ha­tározhat meg, illetve szűkítheti a célokat a rendelkezésre álló forrá­sok függvényében, de azokat tar­talmilag nem módosíthatja. A me­gyei területfejlesztési tanácsnak az adott évben átadott TFC-keretet is külön kormányrendelet határozza meg. Idén - a szükséges korrekci­ók átvezetésével, és a következő évekre vállalható kötelezettségek­kel együtt - összesen 552,2 millió forint áll a Bács-Kiskun Megyei Te­rületfejlesztési Tanács rendelkezé­sére. A területfejlesztési célelői­rányzat pályázati felhívására eb­ben az évben 55 pályázatot nyúj­tottak be. Az ezekben kért támoga­tások összessége (692,6 millió fo­rint) szintén meghaladta a keret le­hetőségeit. A megyei területfejlesz­tési tanács 44 pályázatot tartott tá­mogatásra érdemesnek, s össze­sen 539,3 millió forintot ítélt oda. A támogatott pályázatok közül 31­et nyújtottak be vállalkozók, s ezek 328,5 millió forinttal része­sedtek a TFC-ből. Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy e támogatá­sok révén 129 új munkahely léte­sül Bács-Kiskunban, illetve 91 ál­láshelyet sikerül megtartani. A fa­lusi idegenforgalom fejlesztése tár­gyában három pályázat nyert anyagi segítséget (összesen 21 mil­liót) a területfejlesztési célelőirány­zatból. A nyertes TFC-s önkor­mányzati pályázatok száma pedig négy, s a sikerrel pályázó települé­sek megközelítőleg 171 millió fo­rinton osztozhatnak. A megítélt tá­mogatásokból megvalósul a hajósi pincefalu vízhálózatának bővítése, a kiskőrösi szennyvíztelep bővíté­se, korszerűsítése, továbbá kalo­csai, kisknnmajsai utak építése. Tovább folytatódik a kecskeméti inkubátorház kiépítése is, a meg­adott 42 müliós támogatás révén. Itt a vállalkozóknak nyújtott szol­gáltatás minőségi bővítése a cél. Végezetül szeretném külön hang­súlyozni, hogy a megyei területfej­lesztési tanács által támogatott 11 program, megvalósíthatósági ta­nulmány a megye gazdaságának fejlődését, az uniós csatlakozásra való felkészülést segíti elő. Kiemelt jelentőségű az a támogatás, amely a megyei területfejlesztési progra­mok kidolgozását segíti. Szintén lényeges megjegyezni, hogy a vál­lalkozóknak nyújtott támogatások eredményeként mintegy 1,7 milli­árd forint értékű beruházás valósul meg Bács-Kiskunban. A területi kiegyenlítő keret megoszlása pályázati célonként (ezer Ft) Termelő infrastruk> túra kiépítése, felújítása: 695.372 Településrendezési terv ké­szítése: 51.225 Önkormányzati intéz­ményi beruházás: 61.177 Forrás: megyei területfejlesztési tanács Turizmushoz kapcsolódó fejlesztésül.236 .Felszíni vízelvezető rend­szer kiépítése: 70.087

Next

/
Thumbnails
Contents