Petőfi Népe, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-27 / 148. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK 2002. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK KORKÉP Nézőpont Kubatovics Tamás_________ Milyen robbanásra lenne szükség? Alattomos szerkezet az akna. Bizonyára sokan látták már azt a kisfil- met, melyben focizó gyerekeket mutatnak. Olyanokat is, akik gya­logsági taposóakna miatt veszítették el lábukat. Nekem mindig ezek a képek ugranak be, amikor aknákról hallok. De nemcsak ezért utálom ezeket a robbanószerkezeteket. Volt egy évem arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljek velük. Amikor né­hány nap alatt már sokadszor zúztuk szét a NATO-t, még a gyalog­sági taposóaknák pukkanását is átélhettük. - Nehogy má’ visszake­rüljenek a raktárba. Az sok papírmunkává’ járna! - hangzott az „ész­szerű” és szó szerint nem idézhető magyarázat a Varsói Szerződés rendkívül motivált előfelvételis katonáinak. Azóta már a VSZ nem lé­tezik, a taposóaknákat betiltották, az ideiglenesen állomásozók pe­dig elmasíroztak. Gazdaság helyett a gaz fejlődött rendületlenül Baján azonban százával hagy­tak hátra harckocsiaknákat. Több mint egy évtizeddel tá­vozásuk után is gondot okoz­nak. Tudom, hogy ezek a szer­kentyűk még az én súlyom alatt sem indulnak el, de ép­eszű ember nem örül a talpa alatti robbanószerkezetnek. Persze az is jelzésértékű, hogy ennyi idő elteltével kerültek elő ezek az ocsmány tárgyak. Nem szívderítő azzal szembesülni, hogy a vá­ros egyik, fejlesztésekre szánt területén ilyen sokáig nem kellett megmozgatni a földet. Az egykori szovjet laktanya egy része a váro­sé lett, a másik állami kézben maradt. Születtek tervek a hasznosítás­ra, ám a gazdaság helyett csak a gaz fejlődött rendületlenül. A Duna- hídról legördülve ezt láthatták a városba érkezők. Most munkagépek szaggatják, majd simítják az egykori laktanya területét. Előbb a város, majd az állam adta el tulajdonát. Ez nem ment egyszerűen, hiszen szinte minden ingatlanértékesítés remek alkalom a helyi politika szereplőinek egy szikrázó összecsapásra, így volt ez itt is. Az egyik fél a városi vagyon elkótyavetyélését, míg a másik a munkahelyteremtést emlegette. Jelenleg van gazdája a te­rületnek. A gazdának pedig van aknája, ami nem túl nagy öröm. Ma azonban - állítólag - érkeznek a tűzszerészek és megsemmisí­tik a szovjetek aknáit. Közben az egykori kaszárnya aknamentes te­rületén építkeznek. Jó lenne, ha ez a gazdaság robbanásszerű vál­tozását jelezné. Őskori házak a nyomvonalon Könnyebben megismerhető Kiskunfélegyháza története Őskori, illetve Árpád-kori településre bukkantak Kiskunfélegyházán a 451-es számú déli elkerülő út nyomvonalán. Régészet A X. és XI. századból származó Árpád- és őskori településnyomokat tárnak fel a régé­szek az épülő 451-es (Kiskunfélegyházát délről elkerülő) út nyomvonalán. Az ásatást Somogyvári Ágnes, a kecskeméti Katona Jó­zsef Múzeum régészeti osztályának vezető­je irányítja. A lelőhely különlegessége két őskori ház. Félegyháza határában ugyanis ilyet még nem találtak. Az Árpád-kori településen szá­mos körárkot, valamint cölöplyukakat tár­tak fel. Az M5-ös autópálya építésekor egyébként már tizenkét hasonló települést találtak a régészek - tudtuk meg Somogy­vári Ágnestől. Elmagyarázta, hogy Kiskun­félegyháza kivételesen szerencsés, mert ezek a leletek komolyan hozzájárulnak a vá­ros Árpád-kori történetének további megis­meréséhez. Megtudtuk azt is, hogy az ősko­ri lelőhelyen talált két ház, tüzelőgödör és úgynevezett kopolya (kút) maradványai is igen értékesek. Az osztályvezető viszont azt is elmondta, hogy ennek ellenére nagyon kevés a lelet. Eddig csupán egy majdnem ép edényt találtak. Feltártak még edénydarab­Nagyobb képünkön egy hajdani jurta cölöplyukai, a jobb sarokban pedig cserépleletek láthatók. fotó: sz. a.-v. p. A tolvajok nem nyaralnak Rendőrség Nappal is menekülnek A bűnözők nem nyaralnak, de ki­használják, hogy mi igen. Tolva­jok jártak egy Izsáki úti telephe­lyen, ahonnan száz méter alumí­nium földkábelt vittek el. A kár 450 ezer forint. Szerencsésebb volt az az autótulajdonos, akinek Opel Zafírját lopták el a napok­ban Kiskunfélegyházán, a Zrínyi utcában. Az 5,5 millió forintot érő járművet ugyanis a rendőrség még aznap megtalálta, csupán a tettest nem. A kunszállási diszkó elől egy Suzukit loptak el a közel­múltban. Itt azonban sem az au­tót, sem a tettes nem találták még meg. A kár 600 ezer forint. Múlt héten betörtek Félegyházán egy Kossuth utcai műszaki áruházba is, ahonnan öt darab videokame­rát loptak el 700 ezer forint érték­ben. ■ Határőrség Tovább bővült a halasi határőr­igazgatóság területén elfogott menekültek száma. A tegnap haj­nali 30 tagú iraki csapat után - akik teljesen elcsigázva, éhesen és szomjasan érkeztek - a déli órákban huszonöt afgán férfit fogtak el Kunbaja határában. A határőrzők egy búzatábla közelé­ben fedeztek fel emberi lábnyo­mokat, melyek a kalászosok irá­nyába vezettek. Rövid keresés után rábukkantak a teljesen elcsi­gázott afgánokra. Az idegeneknél sem okmányokat, sem pénzt nem találtak. Menekültstátusz iránti igényt még nem jelentették be, de feltehetően kérni fogják. A most elfogott határsértők eseté­ben szokatlan, hogy már fényes nappal is próbálkoznak az ülegá- lis bevándorlók. ■ Európai szintű hulladékgazdálkodás Kecskeméten Sikeres tárgyalások eredményeképp a város csatlakozhat a hulladékgazdálkodás ISPA-pályázatához Eredményes tárgyalásokat követően megte­remtődtek a konszenzus feltételei a Környe­zetvédelmi Minisztérium, a regionális hul­ladékgazdálkodás ISPA-project-gesztora, valamint Kecskemét Megyei Jogú Város Ön- kormányzata között az Európai Unióhoz benyújtandó regionális hulladékgazdálko­dása kapcsán - tudtuk meg dr. Szécsi Gá­bortól, Kecskemét polgármesterétől. Ennek értelmében a KÖM, illetve a pályázat gesztorai egyfelől meg­állapították, hogy a kecskeméti re­gionális hulladékdepó esetében a lerakó helyi díja - amely 5.600 Ft/tonna + áfa - igazodik az euró­pai normák alapján épült és üze­meltetett hulladéklerakók díjai­hoz, valamint az ISPA-project ke­retében Cegléden megépítendő új depó kalkulált üzemeltetési díjá­hoz. Ezért a Kecskeméti Regioná­lis Hulladéklerakó Kht. által meg­állapított díjat az ISPA-project ko­ordinálására létrehozott konzorci­um elfogadja, és azt alapnak te­kinti a projectben rögzített díj megállapításakor. Másfelől a minisztérium és a gesztor önkormányzat hozzájárul ahhoz, hogy az ISPA támogatásából megépített létesítményeket a már meglévő közszolgáltató szervezetek üze­meltessék. így lehetőség nyílik ar­ra, hogy a hírős város önkor­mányzata a Saubermacher Ma­gyarország Kft.-vei a kecskeméti regionális hulladékdepó működ­tetésére megkötött szerződés mó­dosítása nélkül csatlakozzon a szóban forgó ISPA-projecthez. Amennyiben erre a július har- madikai testületi ülés felhatal­mazza dr. Szécsi Gábor polgár- mestert, akkor az aláírásra a kö­vetkező hetekben sor kerülhet. Mi az, ami már megvalósult az ISPA-pályázat keretében? Mint is­mert: a kecskeméti városatyák Az új depó májusban kezdte meg működését. A kecskeméti-kisfái regionális hulladékdepó kialakítása mindenben megfelel az uniós elvárásoknak még 2001 áprilisában döntöttek arról, hogy a Saubermacher Ma­gyarország Kft.-vel közösen egy önkormányzati tulajdonú gaz­dasági társaságot hoznak létre. A Kecskeméti Regionális Hulla­déklerakó Kht. ezt követően kezdte meg működését, amely­nek gyújtópontjában egy új, eu­rópai uniós elvárásoknak teljes mértékben megfelelő hulladék­depó megépítése állt. A kecske- mét-kisfái regionális hulladékle­rakó kialakítása határidőre meg­valósult, a project magában fog­lalta a tervezést, pályázati kiírást, a finanszírozást, az építést és a teljes projectirányítást, valamint az üzemeltetést is. A teljes beru­házás 4 millió euróba (1 milliárd forintba) kerül. Az összegből az első ütem átadása 1,2 millió eurót (300 millió forintot) tett ki, a depó évi 1 millió euró (250 millió forint) forgalommal számol. Az új depó 2002 májusában kezdte meg működését. Ahhoz azon­ban, hogy ez az objektum teljes mértékben az európai uniós elvá­rásoknak megfelelően működjön, újabb beruházások szükségesek. Ezért döntött úgy a város, hogy csatlakozik a mintegy 50 százalé­kos uniós támogatást ered­ményező ISPA-projecthez. A fent említett 50 százalék mellé 40 százalék kormány- támogatás nyerhető el, a maradék 10 százalékot kell a városnak saját erőként biz­tosítania. Mint az ismeretes volt: az ISPA-project kereté­ben tervezett konzorciális szerződés ellentétes volt a Saubermacher Magyaror­szág Kft.-vel kötött szerző­déscsomaggal. Ezért az ISPA- projecthez való csatla­kozás feltétele a szerződés módosítása lett volna. An­nak érdeké­ben, hogy ezt elkerülje a vá­ros, a polgár- mester - a közgyűlés fel­hatalmazásá­val - tárgyalá­sokat kezdett a KÖM-mel és a gesztor ön- kormányzat­tal. Ered­ményre is ve­zetett, elfo­gadták Kecs­kemét feltéte­leit, s így a Saubermacher Magyarország Kft.-vel kötött szerződéscso­mag módosí­tása nélkül csatlakozhat. A pályázat­tal kapcsola­tos kormányzati kötelezettség­vállalás megtörtént, 2002 áprili­sában a magyar állam az Európai Bizottság finanszírozási szerző­dését aláírta. Ha sikeresen zárul­nak a pályázattal kapcsolatos tár­gyalások, akkor a már megvaló­sult és működő új regionális hul­ladéklerakó mellett további 1,3 milliárd forint értékben valósul­hat meg a beruházás II., III. és IV. üteme. Ennek keretében ütem­ben mintegy 500 millió forintért hulladékválogató, két hulladék- udvar kerül kialakításra. Emellett megtörténik majd a régi depó rekultiválása 400 millió forintért, valamint gyűjtőszigeteket hoz­nak létre, 6 ezer darab gyűjtő- edényzetet helyeznek ki, és hét hulladékszállító gyűjtőautót vá­sárolnak meg. Ehhez az önkor­mányzat 250 millió forint saját erőt biztosít, amelyet éves bon­tásban kell majd 2006-ig a költ­ségvetésbe beépítenie. Amennyiben nem szerepelne sikerrel ez az ISPA pályázati program az Európai Bizottság előtt, úgy, miként a hulladékle­rakó esetében, a Kecskeméti Re­gionális Hulladéklerakó Kht. maga is rendelkezik a legfonto­sabb beruházásokat megvalósí­tásához szükséges pénzügyi háttérrel. Közös törekvés, hogy Kecskeméten és térségében anélkül valósuljon meg európai szintű hulladékgazdálkodás, hogy az jelentősebb terheket ró­na a lakosságra, a szolgáltatást igénybevevőkre - hangsúlyozta dr. Szécsi Gábor. _______________________________A HULLADÉKLERAKÓ SZÁMOKBAN I. ütem: megnyitása: 2002.05.08. területe: 3 ha beruházás értéke: 500 millió Ft II. ütem területe: 3 ha beruházás értéke: 600 millió Ft III. ütem területe: 2.5 ha IV. ütem területe: ___________2,5 ha___________ A teljes beruházás 20 év alatt 1,4 mil­lió köbméter hulladék befogadására lesz képes kákát, egy csontárt, állatcsontokat és tojás­héjat is. Somogyvári Ágnestől megtudtuk még, miszerint problémát okoz, hogy csak az út nyomvonalán dolgozhatnak. Az azon elvül eső területekre nem mehetnek. így vi­szont az egyik Árpád-kori települést csak •észben tudják feltárni. ______________________________________VAJDA PIROSKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents