Petőfi Népe, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-22 / 144. szám
Petőfi Népe 2002. Június 22., szombat Hétvégi magazin Szerkeszti: Miklós Magda A jászkunság történetéből Könyvismertető „Figyelmem középpontjában mindenkor az ember áll, aki saját életével formálja a történelmet, s akinek az életét formálja a történelem.” Bánkiné Molnár Erzsébet Jász- kunok a XVIII-XIX. században” című tanulmánykötetének előszavában ír így munkásságáról. Az olvasóközönség még alig ismerhette meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Bács-Kiskun Megye Önkormányzat támogatásával a - Száz magyar falu sorozatban - megjelent gazdag tartalmú, a múlt mindennapi eseményeit bemutató hely- történeti összefoglalást, a Petőfi- szállás című kötetet, szerzője ismét új könyvvel jelentkezett. A debreceni „Csokonai História Könyvek” sorozatában adták ki történelmi és néprajzi tanulmányainak válogatását Jászkunok a XVIII-XIX. században címmel. A szép kiállítású, levéltári forrásokra épülő publikációk, egyfajta összegzés a szerző negyedszázados kutatási eredményeinek. Ha belelapozunk a könyvbe, azonnal látjuk, hogy Bánkiné Molnár Erzsébet, a tőle megszokott színvonalon tudományos alapossággal kutatja és mutatja be a jászkunság történetét. A tanulmányok előszavában határozottan megfogalmazza, hogy kutatásai során egyre nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy a jászkunsági közemberek sorsát megismerje. A szerző könyvében kilenc tanulmányt közöl, amelyek nagy része levéltárak és múzeumok évkönyveiben, folyóiratokban, A könyv címlapja. konferenciák összegező köteteiben korábban már megjelent, de találunk közöttük olyan írást is, amely ez idáig nem nyert publicitást. Olvashatunk a kötetben a Jászkun kerület szerepéről az 1809. évi napóleoni háborúban éppúgy, mint a jász, kun, jászkun öntudat megnyüvánulásairól a Kiskunságban. A kötet utolsó két írása periratokon keresztül tárja fel a jászkunsági vérfűkere- sők, kuruzslók csalási bűnügyeit. Érdekesek és napjainkban is figyelmet érdemelnek ezek a témák, esetek, amit a szerző összegyűjtött és könyvében közread. Az írások néprajzi mondanivalót is hordoznak, művelődéstörténeti és közegészségügyi szempontból is értékesek. Ezek a tanulmányok is, mint a történész kutató többi írása, hiteles levéltári forrásokra épülnek. Ajánlom a könyvet az olvasók szíves figyelmébe. Hozzáférhető a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban. URBÁN MIKLÓSNÉ Titkok a hölgyek szoknyája alatt Az, hogy mit visel egy nő a Száz évvel ezelőtt nagyjából az új szoknyája alatt, sokáig tabu- művészed stílus, a szecesszió a témának számított. Pedig már nőideált is átalaldtotta. A divatos a melltartónak, a fűzőnek, a nő mellét előre düllesztette, hátsó harisnyakötőnek is krónikája felét pedig igyekezett minél job- van. A fehérnemű szépsége és ban kinyomni. A testtartást fűző finomsága ma ugyanolyan is hangsúlyozta, a derekat és a fontos, mint a felsőruházaté, csípőt erőteljesen elszorítva, ám a sőt alkalmanként még fonto- melleket szabadon hagyva. Új se- sabb is. A Magyar Bazár című újság melléklete a XIX. század végén._______ _■ gédeszköz terjedt el a hölgyvilágban: a melltartó. Orvosok, művészek és feministák hosszú harca nyomán aztán a fűző nélküli, természetes vonalú, nyúlánk női testet követő öltözködés jött divatba. Az ilyen holmikat persze a kissé moled nő nemigen tudta magára húzni, csak a csípőt csőszerűén összeszorító fűző segítségével. A kezdődő táncőrület és a hölgyek körében is népszerűsödő sportolás hatása leginkább a fűzőgyártásban érvényesült: meg kellett könnyíteni a mozgást, rugalmas betétek segítségével. 1920-ban a fiús megjelenés lett a követendő. A hölgy rövidre vágatta haját, bubifrizurát hordott. Hogy az ideálnak számító kamaszfiúra hasonlítson, tornázott és koplalt (amint azt a divaüapokban megjelenő rékszorító. A dús kebleket kúpos számos testgyakorlat, diéta, re- kosarú melltartó emelte ki, drót- cept tanúsítja). Ez a módi új típu- merevítővel alátámasztva. A hat- sú fűzőt és melltartót hozott: a vanas években a nő újra vékony nem kívánatos domborulatokat és kislányos lett, kis mellel, kes- leszorította. Tíz évvel később a kény csípővel. Feminista nők ez- nőies formák kitörtek a bezártság- rei dobálták tűzbe a rabszolgaság ból, a pántszerű melltartót pedig gyűlölt tárgyát: a melltartót, felváltotta a két különálló kosár- A hetvenes években sokféle fe- ból szabott modell. 1935 óta léte- hémemű hódított, s a férfiuralom zik a négyféle kosár. jelképe, a nadrág eluralkodott a A második világháború idején női ruhatárban. Aztán kicsivel ké- a férfiasán nőies nő lett az ideál, sőbb Madonna divatba hozza a akinek a vállát tömés szélesíti, melltartót - utcai viseletként. Di- mellkasa hangsúlyos, szoknyája vat lett maga a fehérnemű, legtérd alá ér. A melltartót a mell ki- alábbis a kivillanó melltartópánt, emelését szolgáló betétekkel, a kilátszó férfialsó. S megérkezett díszvarrásokkal készítették. Az a lycra - a legrugalmasabb, leg- ínséges háborús évek után vi- szebb és legtartósabb anyag nap- szont ismét sláger lett a teltkar- jainkig. csú, bár megjelent az önálló de- ___________________________1 Tűzrőlpattant menyecske Szent Iván-nap Valaha, amikor még éltek a Szent Iván-napi hagyományok, már az ünnepi mondó- kákból tudhatta az ifjú, me-' lyik leány feni rá a fogát. „Ne félj pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!” - szól a Szeged környéki tűzugró mondóka. Pedig a hiedelemmel ellentétben a fiatalok nem a magasan lobogó lángokat ugrálták át, csak a hamvadó parazsat. A játékot „párosító” énekek kísérték, amelyekből az egész falu megtudhatta, ki kivel lesz összeboronálva. Nagyobb falvakban a nótáfelelősnek jó esélye volt rá, hogy bereked, mire mindenkinek megtalálja a párját. Innen ered a mondás, hogy hosszú, mint a szentiván ének. Az ugrás után a lányok, biztos, ami biztos, felhajították a fejükön lévő koszorút a legközelebbi fára. Ha megakadt valamelyik ágon, a frigy már abban az évben garantált volt. Az egész ünneplés Iván-nap előestéjén zajlott. Sok helyen négyszögletesre rakták a tűzhöz a fát. Volt, ahol a meggyújtás előtt háromszor körbe kellett járni a máglyát, és csak egy szűz keze lobbanthatta fel a lángot. A parázson gyakran gazt is égettek, hogy tiszta legyen a gabona és jó a termés. Amerre a füst szállt, arra megvédte a határt “dögtől, ködtől”. Szent Iván a halott gyerekek pártfogója is. A gyermeküket elvesztett anyák gyümölcsöket dobáltak a tűzbe, mert a néphit szerint a csemege így átjutott a túlvilágra a halotthoz. Shakespeare óta közismert, hogy Szentivánéj a szerelmi varázslás éjszakája. Aki megpróbálna utánanézni, milyen csodákat tett Iván, meglepődne az eredményen. Szent Iván ugyanis valójában Keresztelő Szent János, akinek június 24. a születésnapja. Valaki tehát a keresztelő szentet is átkeresztelte - valószínűleg a bizánci egyház hatására kapta a szlávos Iván nevet. Az eredetileg pogány ünnepeket a katolikus egyház általában megszentelte. Egyházi magyarázatok szerint a Szent Iván-napi tűzgyújtás egyrészt annak a szimbóluma, hogy Keresztelő Szent János csontjait megégették. De jelképezi azt is, hogy János - Krisztus mondása szerint - lángoló és világító lámpa. Egyes vallások tiltották és az ördög művének bélyegezték a szentiváni ünneplést. A nép viszont Európa-szerte évszázadokon át ragaszkodott a szertartásos máglyagyújtáshoz. A tűz ősidők óta a tisztító, gyógyító, termékenyítő erő, a fény és a szerelemjelképe;_________________■ A gyilkos bálnáé a legnagyobb IZLAND A gejzírektől a gleccserekig Izland számtalan természeti csodában bővelkedik. Ám akad olyan szülötte, aki hazájának geológiai különlegességei helyett az izlandi „fal- loszológiára” összpontosít. Pontosabban az izlandi emlősállatok hímtagjaira. Reykjavik üzleti negyedének közvetlen közelében található meg egy ember élete munkájának a gyümölcse: a péniszmúze- um. Sigurdur Hjartarson középiskolai történelemtanár 1997-ben hozta létre az intézményt, miután begyűjtött egy „hímvesszőnyalábnyit” hazája emlősállatainak péniszeiből. Hjartarson teljességre törekszik, és már csaknem elérte. Kollekciójában a legapróbb hímvessző egy hörcsögé, a szerv kevesebb mint két milliméter hosszú. A kiállítás fő darabja, egy gyilkos bálnáé, amely 2 méteres - nyugalmi állapotban. Hjartarson komoly gyűjtőnek tartja magát, s nem törődik az őt csúfolók megjegyzéseivel. Több mint negyedszázados próbálkozás árán fejlesztette ki a vesszőkonzerválás sokrétű módszereit. A pé.niszek közül egyeseket formaldehidbe helyez, másokat kiszárít. így aztán igen érdekes a látvány: megbámult péniszek lógnak köteleken, szárított hímtagok függenek a falakon, és a polcok is dugig vannak. A megvilágítás speciális: a lámpaernyők közül több kosheréből készült. Az izlandi péniszmúzeum jelenleg 41 izlandi emlősállat 143 hímtagjával szolgál. A kollekcióból már csak két minta hiányzik. Az egyik egy bálnafajtáé, a másik az emberé. Utóbbi foghíj kitöltésére eddig három férfitől van hivatalos adománylevele a múzeum igazgatójának. Internacionalista a kínálat: egy izlandi, egy német és egy brit ajánlotta fel vesszejét. Mivel azonban a múzeum az izlandi emlősök péniszeit mutatja be, a német és a brit nem igazán rúghat labdába. Saját ruházati márkanév a Tesco-tól . A Tesco elsőként forgalmaz saját márkájú ruházati termékeket a hazai hipermarketekben A Tesco a magyar piacon elsőként forgalmazza saját márkanévvel rendelkező, s így kizárólag a Tesco hipermarketekben kapható ruházati termékeit. Az ITEMS termékek kedvező árakkal, széles, könnyen áttekinthető választékkal, egyedi stílusú és nagyon jó minőségű ITEMS márkanevet viselő ruhákkal és cipőkkel változtatja meg a Tesco áruházak kínálatát. Az ITEMS termékek kínálatát a Tesco megközelítőleg 100 külföldi illetve magyar partnerrel gyártatja, melyek a Tesco beszerzés koncepcióján alapuló, összehangolt kínálatot alkotnak az áruházakban. Az így kialakított, megtervezett és gyártatott ITEMS termékek kizárólag a Tesco áruházakban kaphatók. A hipermarketek ruhaosztályain az ITEMS nem egyenként kínálja a ruhákat és cipőket, de a vásárlás megkönnyítése érdekében stílusirányzatokra lebontva illetve egyes ruhadarabok párosításával, koordinálásával kerülnek a termékek kihelyezésre. Az elegáns, klasszikus és romantikus stílus- irányzatok mellett itt a sportos, lezserebb öltözéket kedvelők is megtalálhatják a nekik megfelelő összeállításokat, melyek több színben és széles méretválasztékban kaphatóak. Mivel Magyarországon nincs hagyománya annak, hogy a kereskedők saját ruházati termékeiket árusítsák, a Tesco innovatív kezdeményezésként elsőként vállalkozott a feladatra, hogy hazai sikereire alapozva, saját márkás élelmiszerei és vegyi árui mellett népszerűvé tegye az ITEMS ruhákat és cipőket, kizárólag a Tesco áruházakban kapható exkluzív termékekként. Az ITEMS nőknek, férfiaknak és gyerekeknek, szinte minden korosztály számára kínál cipőket és ruhákat nagy választékban és többféle stílusban. Az ITEMS termékek legnagyobb vonzerejét a minőség mellett a rendkívül kedvező ár adja, amely a ruházati üzletek araihoz viszonyítva akár 20%-al is alacsonyabb lehet. TESCO Kecskemét hipermarket, 6000 KECSKEMÉT, Ladánybenei csomópont Telefon: 76/517-900 Nyitva tartás: H-Cs: 6-22h, P-Szo: 6-24h, V: 7-2lh
