Petőfi Népe, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-19 / 141. szám

2002. Június 19., szerda NYÁR E S TERMESZEI Petőfi Népe - 9. oldal A Mátra várja a természetbarátokat Túrák Pomáz kornyékén » A fnvirnchnl tnmpakhilpkpH^ci P67ln7nklrpl ie lrnnnvpn ír Visszavonhatatlanul itt a nyár, amikor is „jó” magyar szokás szerint az emberek többsége különféle vizek partjára mene­kül. Pedig honi erdeink meg­annyi szépséget és kevésbé „gyötrelmes pihenést” kínál­nak. A Mátra például a fővá­rosból alig egyórányi autózás­sal kényelmesen elérhető, és nemcsak a téli időszakban kí­nál kiváló kikapcsolódási le­hetőséget. Alábbi összeállítá­sunk arról ad képet, hogy a természetkedvelők mi min­denben gyönyörködhetnek, ha szerencséjük, türelmük és hozzáértésük van. A Mátra erdős táj, változatos er­dőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cseres-tölgyes er­dők, melyeket északon 550, délen 650 méter magasságban gyertyá­nos-tölgyes, majd bükkös váltja fel. 900 méter fölött - Kékes, Ga­lyatető, Piszkéstető északi lejtőin - magashegyi bükkös található. A montán bükkös erdőtársulás a Kékes északi oldalában sok rit­ka növényfajnak ad élőhelyet. Itt él a piros virágú, tüske nélküli ha­vasi vagy bérei rózsa, a pávafarkú „Ebédidő" az erdőben. salamonpecsét. Az északi olda­lakon hársas törmeléklejtő erdők és szurdokerdők jelzik a sajátos mikroklímát. Növényritkaságuk a poloskavész, a kék virágú havasi iszalag, a köves helyeken jellem­ző erdei holdvio­la, a hármas leve­lű macskagyökér. Több védett páfrányfaj talál­ható itt: a szoros vesepáfrány, a karéjos vesepáf­rány és a havasi szirti páfrány. Az északra kinyúló gerinceken a jég­kori reliktumnak tekinthető lila csenkesz él. A sziklákon a Par- melia conspersa nevű zuzmó az úttörő növény. A sziklák repedéseiben az áttele­lő levélzetű, alig tíz centiméte­res északi fodorka, a szürke le­velű, fehér vagy rózsaszínes pár- tájú fürtös kőtörőfű, a sárga kö­virózsa és a varjúháj fajok tele­pednek meg. A Mátra fajgazdag hegyi rétjein fordul elő többek között a komistárnics, a fekete kökörcsin és a gömböskosbor. A vizes, nedves helyeken kü­lönlegesség a hegyi perje, amely­nek valamennyi hazai előfordulá­si helye a Kékes tömb északi lábá­nál található. A tavaszi időszak­ban vízzel borí­tott cseres töl­gyesben a koc­kás liliom él. A hegység déli ol­dalán, a lejtö- lábi melegked­velő tölgyesek és a tatár juha­ros lösztölgye­sek átmeneti ál­lományokat al­kotnak, erdős sztyepp ele­mekkel. A csigák kö­zül egyes ritka fajok a jégkori klíma emlékét őrzik: hideg mik- roklimatikus zugokban marad­tak fenn, túlélve a melegebb, szárazabb periódusokat. A magasabb rendű gerincte­len állatok közül a leglátványo­Gímszarvasok, őzek, vaddisznók nagy számban élnek a Mátrában. fotó: gAl Gábor sabbak a nappali lepkék. A Mátra hegyvidéki és sziklai bükkösei­ben még előfordul a hegyi fehér­lepke is. A gyertyános-tölgyesek, hűvös, párás tölgyesek rezgő- nyárakban gazdag szegélyein él az Európa-szerte ritka nyárfalep­ke. A Mátra patakvölgyeiben éri el elterjedésének határát a keleti gyöngyházlepke. A Mátrától nyu­gatra már nem fordul elő ez a lep­kefaj. A hegység hideg vizű patakjai­ban fejlődik a hegyi szitakötő lár­vája. A fekete-sárga színezetű imágó azokat a 800 méter fölötti területeket kedveli, ahol az erdő a patak fölött összezárul. Kizáró­lag bükkösökben fordul elő a rit­ka havasi cincér. Ritka és védett kétéltű- és hüllőfajok: az alpesi gőte, a sárga hasú unka, az er­dei és gyepi béka, a foltos szala­mandra. Itt él a lábatlan gyík, a fürge és zöld gyík. A Mátrának igen gazdag a ma­dárvilága. A fészkelő fajok listáját több, fokozottan védett faj gazda­gítja. A legnagyobb európai sasok egyike a parlagi sas, mely féltve őrzött fészkelő madarunk. Kisebb termetű a kis békászósas. Egyik legértékesebb és legszebb mada­runk a kerecsensólyom. A közön­ségesnek mondható egerészölyv mellett szórványosan fészkel a darázsölyv és a ritkább kígyász- ölyv. A baglyok közül az uhu a legnagyobb eszmei értékű. Ritka fészkelő a hazai viszonylatban is Horgászoknak, borbarátoknak A Zemplén és környéke hazánk egyik legsokszínűbb vidéke. Aki nyári pihenésül választja ezt a tájat, az mindent egy he­lyen talál: horgászvizek sokaságát, túrázásra alkalmas he­gyeket, világhíres borházakat és pincéket, benne a „borok királyával, királyok borával”, a tokaji aszúval. A zempléni régió területe az Észa­ki-középhegység és az Alföld nagytájakhoz tartozik. A Zemp­léni-hegység egységes tömbjét hegylábfelszíni dombságok öve­zik: a Szerencsi-dombság, a Hegy­közben a Vitányi-rögök és az Abaúji-Hegyalja. A Hemád völ­gyének keleti oldala mezőgazda- sági terület, ahol szántóföldi nö­vénytermesztés folyik. Harangod a Taktaközből ki­emelkedve szintén alapvetően sík vidéki terület szántóföldi nö­vénytermesztéssel. A Bodrogköz területére a mezőgazdasági mű­velésű részek, valamint a rétek, legelők, ártéri erdők egyaránt jel­lemzők. Tokaj-Hegyalja a Zemp­léni-hegység délkeleti peremén sajátos kultúrtáj képét mutatja hegyoldalakra visszatörekvő sző­lőültetvényével. Felszíni tagoltsága miatt a tér­ség éghajlata változatos. Az évi napfénytartam 1850-1900 óra, az Békés táj valahol a Zemplén mélyén. évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 Celsius-fok, a védett déli oldalakon, a sík terüle­teken eléri a 10 Celsius-fokot. Az évi csapadék a hegyekben 650 milliméter feletti, míg a sík tája­kon 600 alatti. A kedvező időjá­rási adottságok mind a vízparti üdülést, strandolást, mind a téli sportokat vonzóvá teszik. Sífelvo­nók működnek a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyen és a tokaji Kopasz­hegyen. A zempléni térség forrá­sokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, de a folyók és patakok vízhozama egyenetlen. A Tisza, a Bodrog és a Hemád folyók al­kalmas terepei a vízi turizmus­nak, a vízparti üdülésnek, de a Zempléni-hegység patakjai, kitű­nő és még tiszta vízforrásai a ter­mészetjárók, kerékpárral, lóval túrázók kedvenc helyei lehetnek. A termálfürdőzés lehetőségét a hegység lábánál előtörő lan­gyos és melegvíz-források ké­pezik, melyek gyógyhatású­nak is. így Kéked, Erdőbé- nye-fürdő és Sárospatak-Vég- ardó említhető. Sajátos idegen- forgalmi látvá­nyosság Sáros­patak mellett a Megyer-hegyi tengerszem, a- mely a malom­kőbányászat­nak köszönhe­ti létét. A tájképminőség mint rekreációs erőforrás már a feu­dalizmus korában is egyfajta település- és gazdaságfejlesztő tényező volt. A különféle várak, templomok, kastélyok helyvá­lasztásánál a földrajzi környe­zetnek is nagy szerepe volt egy­koron. A zempléni régió e te­kintetben is számos értékkel rendelkezik. A Zempléni-hegységben Telki­bányán aranyat bányásztak, de a Miskolci Bányakapitányság Füzér térségében ma is funkcio­náló kutatásokra adott ki enge­délyt. A nemesfém ásványi nyers­anyagok - kaolin, bentonit, zeo- lit, perlit stb. - a hegyaljai szőlő- termelő vidéken és a Hegyközben koncentrálódnak. A zempléni régió területéhez képest igen jelentős védett ter­mészeti értékekkel, területekkel rendelkezik. Ezek közül is ki­emelkedik a mintegy harminc­ezer hektáron található Zemplé­ni Tájvédelmi Körzet, valamint a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet hegyvidéki része, azaz a Nagy kopasz-hegy. Állatvilága rendkívül gazdag, igazi hegyvi­déki fauna. A hegység területén a táj kiemelkedő része a füzéri Vár­hegy oszlopos kifejlődésű vulká­ni képződménye, illetve a Kemen­ce-patak és vízgyűjtő területe. A Tisza-ártér természetvédel­mi terület Tiszakarád és Tisza- csermely területén, valamint a Bodrog-Tisza összefolyásánál ta­lálható a Tokaj-Bodrogzug Tájvé­delmi Körzet. A Tisza valamikori mederjárása által hátrahagyott morotvák, tavak, nagy kiterjedé­sű láp- és mocsárrétek, bokorfü­zesek és a folyókat kísérő galé- riaerdők jellemzik e tájat. m különlegesnek számító, fokozot­tan védett faj, a császármadár. Gyarapodik az állománya a holló­nak, és a varjú nagyságával vete­kedő fekete harkály sem számít már ritkaságnak. A hegyi patakok ékessége a vízirigó. Az összefüg­gő, zárt, háborítatlan idős erdők­ben fordul elő a fekete gólya. A Mátrában számos védett em­lősfaj él. Az idős, lombos erdők korhadt fatörzseiben találhatunk számos denevérfajt. Fontos élő­helyet jelentenek az érckutatások után visszahagyott bányavága­tok, tárók. Itt található az Észald- középhegység egyik jelentős hosszúszárnyú-denevér-állomá- nya, amely a közönséges dene­vérrel alkot kolóniát. Előfordul a nyuszi és a borz. A vadmacska az érintetlen, idős erdők lakója. Igen óvatos, rejtett életet él. Másik macskaféle ragadozója a hegyvi­déknek a csak szórványosan elő­forduló, fokozottan védett hiúz. A gímszarvas, az őz, a vad­disznó nagy számban él itt. Álta­lában nagyobb a számuk, mint az erdők vadeltartó képessége. A nagyvadak közül idegen a tájban a Korzikáról származó muflon, melyet 1923-ben telepítettek meg. A fővárosból tömegközlekedési eszközökkel is könnyen meg­közelíthető a Pilis völgye turistaparadicsom. Pomázon - elér­hető HÉV-vel, Volán távolsági busszal, autóval vagy akár ke­rékpárral (kiépített kerékpárúton Budapest határától 7 km, a 11. számú út mellett) - és környékén számos túraútvonal is­mert, amelyek közül az alábbiakban ajánlunk néhányat. Pomáz - János-forrás - Kő-hegy - Lajos-forrás (Távolság: 10 km, kb. 3 óra, szintkülönbség: 300 m) Indulás a pomázi HÉV-állomástól a zöld vonal jelzésen Dobogókő felé, érintve a református templomot (Hősök tere), a szerb temp­lomot (Vujicsics tér). Itt megtekinthetjük a neves zeneszerző, Vujicsics Tihamér szülőházát is. Továbbhaladva a katolikus temp­lom felé, a Teleki-kastély mellett elhagyjuk a város belterületét, majd a Messelia üdülő mellett elhaladva az erdőbe érkezünk. A kék kereszt elágazásánál jobbra fordulunk, és kis kapaszko­dóval - a János-forrást érintve - felérkezünk a Kő-hegyre. A Pető- fi-kilátóhelynél érdemes megpihenni és körülnézni. Közvetlenül alattunk érdekes sziklaképződmény, „Napóleon kalapja” látható. Elénk tárul a gyönyörű vidék. Jó időben akár a fóti dombokig is el­látni. Kicsit odébb találjuk a turistaházat, ahol - előzetes bejelentke­zéssel - meg is szállhatunk. Tea, kávé, forralt bor, szendvics min­dig kapható. Továbbhaladva, most már lefelé, kis kitérővel érint­jük a Vasas-szakadékot, majd megérkezünk a Lajos-forrásra, ahol presszó is üzemel. A fáradt turista itt buszra szállhat, Szentendre irányában. Aki bírja, a kék kereszt vagy a zöld vonal jelzésen - to­vábbi 4,5 kilométert gyalogolva - visszamehet Pomázra. Pomáz - Csikóváralja - Holdvilág-árok - Nagycsikóvár - Kiscsikóvár - Janda Vilmos kulcsos ház - Pomáz (Távolság 13,5 km, kb. 4 óra, szintkülönbség: 350 m) Pomázról busszal megyünk Csikóvár megállóig. A megállótól jobb­ra találjuk a piros vonal jelzést. Innen kis kitérővel felkereshetjük a turistaházat, vagy tovább a jelzésen beérünk az erdőbe. A piros ke­reszt jelzéshez érve azon továbbhaladunk a Holdvilág-árok bejára­tához. Az árok eleje szelíd, lankás patakvölgy, később nehezebb tere­pen, sziklás-köves patakmederben kell haladnunk, ami esős idő­ben nehezen járható. Az árokból felérve benézhetünk a Remete­barlangba, majd a Kiscsikóvárhoz visz az utunk. Meredek ereszke­dő vezet a Janda Vilmos kulcsos házhoz, ahol megpihenhetünk. Továbbhaladva a Messelia-hegy oldalában elérjük a város szé­lét, a zöld vonal jelzést. Elénk tárul a Klisza, az 1996-ban állított honalapítási emlékmű, ahol a napéjfordulók idején már országo­san ismert ünnepség zajlik. Kissé távolabb a Luppa mauzóleum kör alakú, kupolás építménye látszik. A Klisza-dűlőn tovább, az Árpád-kori rom területén át a régi szerb temető mellett érkezünk be a városba. Családi nyaralást Nyerjen horvát tengerpari üdülést a Rab sziget legzöldebb területén, Petőfi Népe, és az Mftm mum közös játékán! A sorsoláson mindazok részt vesznek, akik érvényes Petőfi Népe előfizetéssel rendelkeznek, és á megfejtett, kitöltött pályázati szelvényt címünkre beküldik. A nyeremény: Egyhetes családi nyaralás (4 fore) a Hotel Carolinában, kétágyas, pótágyazható, fürdőszobás, telefonos, tengerre néző, erkélyes szobákban. félpanzió (svédasztalos reggeli, menüvacsora) Szolgáltatások étterem, bár, kávézó, kert, nyitott medence, tengerparti terasz, parkoló, teniszpálya, asztalitenisz, ajándéküzlet, minigolf, erdei tomapálya, vizisportolási lehetőségek, esti szórakoztató programok. ■ BELÜL nRÍr, LÓ VITA- GRÍZ DR|$A' JELZŐ­JUTTA­TOK ▼ ▼ ▼ ▼ ► 5 l GOMB A MAGNÓN ► KÜRTÖ­LÉS ► ALTE BETŰI ► 1 Név:. Cím:. Telefonszám:. A pályázatokat levelezőlapon 2002. július 10-éig várjuk címünkre: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Beküldési határidő: 2002. július 10. Információs (ingyen *'víat ^ telefonszám: 06-80/480-756

Next

/
Thumbnails
Contents