Petőfi Népe, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Május 22., szerda Nézőpont Barta Zsolt A profi katona költsége Egyik ismerősöm jegyezte meg a napokban egy beszélgetés során: mi szükség van a hadseregre, úgysem tudna megvédeni senkivel szemben. Mátyás király óta a magyarság - egy-két csatát kivéve - há­borút nem nyert. Azokat a milliárdokat, amelyeket a seregre kiad­nak, oda kellefte adni a szegény embereknek. Ott jobb helye lenne, mint katonáéknál. Na erre mit lehet válaszolni? Annyit mondtam: mi senkit nem aka­runk megtámadni. Remélhetőleg ide sem akar senki sem betömi. Ez utóbbi azonban nem tőlünk függ. Azaz számba kell venni ezt a bi­zonytalansági tényezőt. Ennek jelentőségét ugyan nem szabad túlér­tékelni, de úgy tenni sem érdemes, mintha az egész nem érdekelne bennünket. Az elmúlt évszázadban a térségben szinte minden gene­ráció megélt valamilyen kisebb-nagyobb háborús konfliktust. A sereg léte olyan, mint a la­kásbiztosítási szerződés. Ha egy zuháré során egy diónyi méretű jégdarab betöri az ab­laküvegemet, az ellen nem tu­dok mit tenni. De ha nincs biz­tosításom, akkor esélyem sincs arra, hogy kivédhessem a csa­ládomat ért anyagi érvágást. Egy országnak a védelme is olyan, mint a családi fészek biztonságá­ról történő gondoskodás. Tulajdonképpen a költségek sem külön­böznek jelentősen egy lakás vagy ország tekintetében. Csak az ará­nyok mások. Egy csíád éves jövedelmének kb. 1-2 százalékát elér­heti a biztosítás éves értéke. A honvédségre is az ország bruttó nem­zeti jövedelmének kb. 2 százalékát költheti. Ez az ország biztonságá­nak a költsége. A kérdés az, hogy a költség mögött képződik-e érték? Az érték pedig nem más, mint a polgárok biztonság érzete. Ma a hadsereg reformja is pont erről szól. Mert ugye aki sorkatona volt, az tisztában van az­zal, hogy a jelenlegi honerőnk a tömeghadsereg korszakának letűnt világát képviseli. A sorkötelesek pedig jól tudják, hogy ágyútöltelék­nek képezik ki őket. Néhány kivételtől eltekintve annyit is érnek. A mai világ a profi hadsereg felépítését követeli meg. Végre idehaza is felismerték: a katonáskodás is olyan szakma mint a többi. Ez pedig költséges dolog. Egy nemzet szintjén legalább annyira, mint egy csa­lád szintjén az otthon biztosítása. A Phoenix Mecano kecskeméti leányvállalata a Rose+Krieger j Porfitcenterében ipari komponenseket és pozicionáló egységeket gyárt. Az igényes európai vevőkör meg­rendeléseinek magas színvonalú teljesítéséhez az alábbi új | munkatársat keressük: BESZERZŐ | Elvárásaink: • Felsőfokú végzettség (műszaki végzettség előnyt jelenthet) • Kifogástalan németnyelv-tudás • Hasonló területen szerzett többéves tapasztalat • Jó kommunikációs készség Feladatkör: • Kapcsolattartás a beszállítókkal • Megrendelések komplex bonyolítása j • Új beszállítók felkutatása | További információért hívja Börcsök Krisztinát, 1 a 76/515-673-as számon vagy jelentkezzen személyesen | a Phoenix Mecano Kecskemét Kft.-nél Kecskemét, István király körút 24. szám alatt. » | E-mail: krisztina.borcsok@phoenix-mecano.com » Gondolt rá? Ajándékozhat lapelőfizetést BELFÖLDRE és KÜLFÖLDRE Hazai és külföldi lapok széles választéka a kecskeméti üzletében Arany János u. 3. Telefon: 76/482-998 A biztonság érzetéért fizetni kell Levelek után együtt a legjobbak Idén is sikerrel zárult a kisdiákok sajátos tanulmányi versengése Csátaljai kisdiákok arattak sikert az idei országos egyéni levelezőversenyen. A sa­játos tanulmányi verseny ötlete Lajosmi- zsén született, népszerűsége kezdettől fogva figyelemre méltó. Lajosmizse A nyolcadik alkalommal szervezett verseny­re hazánk nyolcvan iskolájából 530 tanuló jelentkezett. Három témakör közül lehetett választani: kontinensek földrajza, környe­zetvédelem és történelem. (A versenybe be­nevező általános iskolai tanulók írásban oldják meg évről évre a feladatokat és levél­ben küldik el a szervező lajosmizsei iskolá­nak.) Idén volt olyan feladat, amelyet az internetről is le lehetett venni. A több mint félezer tanuló közül a 28 legjobb jött el a na­pokban Lajosmizsére. Itt írásbeli és szóbeli verseny döntötte el a vetélkedés végső sor­rendjét. Bács-Kiskun megyéből Bácsbor- sódról, Csátaljáról, Haifáról, Kiskunmajsá- ról és Tiszaalpárról érkezett nebulóknak le­hetett szurkolni. Témakörönként az alábbiakban közöljük az első három helyezett nevét. A dobogóra jutott diákok. Mögöttük a témakörök pedagógusai: Marticsekné Sápi Anikó (környezetismeret), Szappanos Csilla (történelem), Tari Endre (földrajz), illetve ö a verseny szervezője is. fotó: p. s. Környezetvédelemből Szanyi Éva lett az niella (Zalavár). A kontinensek földrajzából első (Csátalja), második Lódri Katalin (Kis- megyei versenyző nem jutott dobogóra. A kunmajsa), harmadik Pálmai Miklós (Hosz- helyezettek sorrendje: Farkas István (Békés- szúpályi). A történelem témakörben első szentandrás), Jobbágy Katalin (Mályi) és Németh László (Csátalja), második Nagy Horváth Zsolt (Ács). Dóra (Bácsborsód), harmadik Csepregi Da- ___________________________pulai sara T örésbiztos üveg védi a kincseket Kalocsa Az eddiginél jóval nagyobb alapterületen várja látogatóit múlt szerdától a kalocsai ér­seki kincstár. (Erről képhír­ben már beszámoltunk.) Az öt teremben kiállított tárgyak ér­téke felbecsülhetetlen. A kiállításmegnyitó előtt különle­ges biztonsági intézkedések lép­tek életbe. Szükség is volt rá, hi­szen a felbecsülhetetlen értéket képviselő gyűjtemény ilyen for­mában eddig még soha sehol nem volt látható. A biztonságról a többi között törésbiztos vitrinek, mozgásérzékelők gondoskodnak, a fényvédő fóliák és a hidegfényű halogénlámpák pedig a tárgyak állagát hivatottak megóvni. Tizennégy esztendő telt el az­óta, hogy az érseki kincstár tárgyanyagából megnyílt a legel­ső állandó kiállítás a főszékes­egyház épületében. Azóta a világ megváltozott, s mára a biztonság is fokozottabb figyelmet követel. Ezzel párhuzamosan felmerült az igény egy új, tágasabb kiál­lítóteremre, amely alkalmas le­het az elmúlt ezer év történeté­nek tematikus bemutatására. A millenniumát ünneplő főszékes­egyház úgy döntött, hogy az ün­nepre való tekintettel a Katona­házba költözteti a gyűjteményt. A régi kiállítótól alig ötven mé­terre lévő új kincstárban látható a többi között az úgynevezett ka­locsai király fej, egy XII. századi sírlelet, valamint korabeli ötvös­tárgyak, dokumentumok, éksze­rek, páratlan relikviák. A negye­dik terem közepén, a leghangsú­lyosabb helyen pedig Szent Ist­ván 1884-ben készültmellszobra látható, amely annak idején még a párizsi világkiállítást is megjár­ta. MIKLÓS IMRE Húszéves az idősek klubja Baja Az idős emberek is szeretnek szórakozni. Élvezik a társas együttlétet. Jó alkalmakat kí­nálnak ehhez az idősek klub­jai. Bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a Bajai Egyesített Szociális Intézmény Teles Ede ut­cai idősek klubjának 20 eszten­dős fennállásáról. A fenntartó in­tézmények nevében Paulai Tibor igazgató, az önkormányzat nevé­ben pedig Köteles Ilona szociális bizottsági elnök köszöntötte a klubtagokat, akiknek tiszteletére a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola tanulói és a Kollár Mária ve­zette Dunatáj énekkar adott szín­vonalas műsort. Az intézmény további két klubjából is átjöttek az idős klubtagok. Amint Dobos József, az egyik legrégibb klub­tag elmondta: jól érzik magukat Közösen hajtanak be Baja és környéke Dolgozik a Bácskában a térségi adóvégrehajtási társulás. A kö­zelmúltban megkezdte munká­ját az együttműködés, amit a mintegy 200 millió forintos kint­levőség hatékonyabb behajtása érdekében hívtak életre. Először felszólításokat küldenek ki a he- lyiadó-tartozások és az adó módjára behajtható köztartozás­ok rendezésére, majd ha ezek nem vezetnek eredményre, kö­vetkezik a szigorúbb fellépés. Eddigi, egyhónapos működésük során már személygépkocsit is foglaltak le - az adós másnap ki­fizette tartozását. Időközben két újabb településen is úgy döntöt­tek, hogy csatlakoznak a végre­hajtási társuláshoz. Bátmo- nostor és Borota belépésével 15- re emelkedik az együttműkö­désben résztvevő önkormányza­tok száma. MUNKATÁRSUNKTÓL Partimadarak és vércsék Megjelentek a napokban a Dél-Alföldön a kékvércse első példá­nyai. A viszonylag későn érkező és egyetlen telepesen költő raga­dozó fajunk nevét hímjeinek kékesszürke tollruhájáról kapta. Dél-Alföld Kókai Károly, a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjá­nak titkárhelyettese elmondta: az egyedeket Csikóspusztán és a csanádalberti Montág-pusztán látták. A helyi ornitológusok mes­terséges fészkelőládákkal igyek­szenek e csökkenő számú, keleti elterjedésű sólyomfélét segíteni. A kékvércse rokonaihoz hasonló­an nem épít saját fészket, hanem a varjúfélék elhagyott költőhelye­it foglalja el.- A korábbi évtizedekben tö­megesen fészkelő és ezért a vér­cséknek is otthont építő vetési varjú azonban fészkelőként gya­korlatilag kipusztult Csongrád megyéből, ezért van szükség em­beri segítségre a madarak szapo­rodásához - tette hozzá Kókai Ká­roly. A tavasz közepe-vége a lileféle partimadarak vonulásában is fon­tos szerepet játszik. Közülük a legritkábban előforduló a szegedi Fertő-tavon megfigyelt fekete-fe­hér tollruhájú, piros csőrű csiga­forgató. Nevének megfelelően csi­gákkal, kagylókkal táplálkozik el­sősorban. Szintén érdekes a szo­rosan vett európai kontinensen nem is fészkelő fenyérfutó észle­lése ugyanitt. Ez az apró, rövid csőrű madár főleg a tengerparton vonul, gyors ide-oda futkosásával hívja föl magára a figyelmet. Ritka hazai fészkelő lileféle a kissé megtévesztően elnevezett ugartyúk, amely a többi parti­madártól eltérően a száraz, kopár részeket kedveli, így a vakszik-fol- tokkal tarkított rövid füvű legelő­ket, a parlagon hagyott kopár te­rületeket, a homokbuckás része­ket és a kavicsplatókat. Roppant rejtőzködő életmódja miatt nehéz észrevenni, ezért nagy szerencse, hogy a Csanádi-puszták szélén egy parlagon álló földdarabon si­került rálelni egy területet foglaló ugartyúk párra. A nagy számban vonuló parti­madárra jó példa a pajzoscankó, ennek a galamb testméretű lilefé­lének a száma megközelíti a ké­tezret a szegedi Fertőn. Tömege­sen érkeznek a három szerkő­fajunk (kor­mos-, fattyú-, fehérszárnyú) egyedei a me­gye halastavai­ra, de a folyók felett is előfor­dulnak ezek a kecsesen libe­gő röptű, csé­rekkel és sirá­lyokkal rokon madarak. Legérté­kesebb e három faj közül a fehér­szárnyú szerkő: Nyugat-Európá- ban nem jellemző, hogy költené, kelet felé Magyarország az első biztos fészkelőterülete. A szerkők csapatai között felbukkan néhány fekete fejű és szárnybélésű kis si­rály is. E faj testmétere nevének megfelelően alig kétharmada a közismert dankasirályénak. •OTÓ: GÁL ZOLTÁN Az ünnepeltek figyelmesen hallgatták a színvonalas műsort. együtt. Van televízió, rádió, jár nak az újságok, színes progra mókát szerveznek, kirándulnál együtt az ország legszebb tájai ra. Ha barátokat keresnek, it megtalálják őket. Az időseket gondozó munkatársakról pedig csak a legnagyobb elismeréssel lehet beszélni. _________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents