Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-04 / 53. szám

10. oldal - Petőfi Népe REG A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS (DARFT) _______TITKÁRSÁGA_______ 6 720 Szeged, Oroszlán utca 2. 6701 Szeged, Pf.: 29. Tel.: 62/422-252 Fax: 62/424-497 E-mail: titkarsag@del-alfold.hu DARFT RÁCS-KISKUN MEGYEI IRODA 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Tel./fax: 76/513-874 A DARFT A WEBEN www.del-alfold.hu fifv. PÁLYÁZAT 2002. január 5-én hirdették meg a „Halmozottan hátrá­nyos helyzetű lakosságcso­portok foglalkoztathatósága és tartós foglalkoztatása” cí­mű Phare 2000-es pályá­zatot. A támogatható projektek • időtartama maximum 18 hónap, amely képzésből és legalább 12 hónap foglalkoz­tatásból áll, • költségvetése 50 és 200 ezer euró közötti. A támogatható tevékenységek célcsoportjai: • többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok vagy • roma kisebbséghez tarto­zók vagy • fogyatékkal élők. A pályázati kiírás teljes szö­vege, valamint a pályázati csomag átvehető a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynök­ségnél (6720 Szeged, Oroszlán utca 2.), illetve letölthető a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium VÁTI Te­rületfejlesztési Igazgatósága hűl, valamint az ESZA Nemze­ti Programirányító Iroda hon­lapjáról f www.prof.iif.hu/ észak A pályázattal kapcsolatban információs napot rendeznek március 12-én, 11 órai kezdet­tel Szegeden, a Csongrád Me­gyei Önkormányzat Hivatalá­nak földszinti nagytermében (Rákóczi tér 1.}. A pályázatok beérkezésé­nek határideje: 2002. április 4., 16 óra. A fejlődés motorjává válni A Dél-Alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács (DARFT) soros elnöke 2001-ben Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés és egyben a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Ta­nács elnöke volt. 2002-re a bé­kési megyegyűlés elnöke, Do­mokos László vette át e posz­tot a folytonosság, azaz a meg­kezdett programok, fejleszté­sek folytatása jegyében. Az idei soros elnök úgy látja: a Dél-Alföld egy új, a Balti-tenger­től az Adriáig terjedő, még leg­alább 20 évig ugrásszerűen fej­lődő európai övezetben helyez­kedik el. E térség érdeke, hogy Magyarország - és délkeleti ré­giója - a fejlődés egyik motorjá­vá váljon. A DARFT vezetése ennek a feladatnak megfelelően alakította ki fejlesztési koncep­cióját és a megvalósításhoz szükséges szervezetet is. Domokos László hangsúlyoz­ta: a Dél-Alföld hosszú évek óta tudatosan készül az EU-integ- rációra. Ezen folyamatok irányí­tásában nagy feladat hárul a DARFT-ra, annak munkaszerve­zetére, a megyei területfejlesztési tanácsokra, valamint a regionális irodákra és a kilenc programcent­rumra. Az elmúlt években - ala­pos programozási munka ered­ményeképpen - elkészült a régió fejlesztési stratégiája és operatív programjai. A regionális fejlesz­tési ügynökség koordinálásával 1998 óta működnek a Phare-prog- ramok a Dél-Alföldön, 1999 októ­berétől pedig a Phare 2000-2003.- programok egyik célrégiójává vált a térség. így évente több millió euró támogatás érkezik hozzánk, amelyhez nemzeti társfinanszí­rozás és helyi saját erő is társul. Régiónkban a kis- és középvál­lalkozások támogatásán, az ösz- szekötőút-hálózat fejlesztésén, a környezetvédelmi beruházáso­kon, illetve a humán erőforrás fejlesztésén van e támogatások fő hangsúlya. A DARFT soros elnöke el­mondta azt is: a régió felismerte az innováció és a technológia- transzfer fontosságát. így a Regio­nális Innovációs Stratégia megva­lósítása is folyamatban van már - az Európai Bizottság támogatásá­val. A régió aktívan részt vesz az EU-s források és a Strukturális Alapok megszerzéséhez és foga­dásához szükséges alapdoku­mentum, a Nemzeti Fejlesztési Terv készítésében is. Ennek so­rán elsősorban a következő stra­tégiai irányok kerültek előtérbe a régióban: a gazdasági versenyké­pesség javítása, a gazdasági infra­struktúra fejlesztése, az életmi­nőség javítása, a régió nemzetkö­zi szerepkörének erősítése. Domokos László úgy véli: elő­nyeink - mint például a munka- kultúránk, az évszázados ipar­ágak jelenléte, a határok közelsé­ge vagy az érintetlen környezet, a természetvédelmi területek - ad­nak realitást a régiós terveknek. A turizmusban például egyre in­kább az egészség, a pihenés ke­rül előtérbe, s e tekintetben való­ságos kincseink vannak. A tervek közül kiemelendő a fürdőfejlesz­tés, ezen belül pedig az úgyneve­zett termálgyűrű-program: négy településen (Mórahalmon, Balló- szögben, Gyomaendrődön és Szarvason) egymás szolgáltatása­it kiegészítő termálfürdők épül­nek. Ehhez további településeket is bekapcsoló gyógyászati esz­közbeszerzési program csatlako­zik. Egy másik nagyon fontos cél - tudtuk meg a Békés Megyei Köz­gyűlés elnökétől - a közlekedési anomáliák felszámolása. Nagy szerepet kap ebben a szegedi és a békéscsabai repülőtér fejlesztése, de hasonló nagy jelentőséggel bír a készülő, új, szekszárdi Duna- híd vagy a már megújult, Békés és Bács-Kiskun megye számára egyaránt fontos tiszaugi híd. Sür­gető feladat a három megyeszék­helyet összekötő utak gyorsfor­galmivá fejlesztése is. De a terü­letek összetartozásának erősítése jegyében további nyolc összekö­tő út elkészítése is szerepel a Phare által támogatott tervekben. A regionális tanács soros elnö­ke végül hozzátette: ugyancsak nélkülözhetetlen a keresett szak­mákat előtérbe helyező szakkép­zés fejlesztése. Fontosak a kör­nyezetvédelmi szempontok is, s a gazdaság új ágazataira is oda kell figyelni csakúgy, mint a ha­gyományosan jelenlévő ágra, az agráriumra._________________a TÜKÖR 2002. Március 4., hétfő égiókalauz befektetőknek A regionális fejlesztés hős­korszakától kezdve úttörő szerepet vállalt a térségmar­keting - ezen belül a régió­marketing - területén a Bács- Kiskun Megyei Területfej­lesztési Tanács és közhasznú társasága. Ennek indítékát az egyre erősödő verseny ad­ja, amelyben a térségek, régi­ók versengenek a befektetése­kért, a fejlesztési forrásokért és a turistákért. A befektetés­ösztönzésről, a térségmarke­tingről kérdeztük Endre Sán­dort, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és a megyei terü­letfejlesztési tanács elnökét.- 2000-ben készült el a Phare Kí­sérleti Programalap támogatásá­val a Dél-Alföld régiómarketing­stratégiája. Ebben a régió 11 szer­vezete, köztük a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács közreműködött - mondja Endre Sándor. - A marketingstraté­gia prioritásai közül mindenképp kiemelésre érdemes a befektetés­ösztönzés és a regionális identi­tás erősítése. 2000-től folyamato­san dolgozunk a stratégia megva­lósításán.-Ha a laikus olvasó (márpedig olvasóink többsége bizonyosan nem szakember) a régiómarke­ting fogalmával találkozik, több­nyire valószínűleg csak általá­nos, elnagyolt elképzelése lehet róla. Milyen konkrét példákat tudna mondani?- A regionalitást nem elvont célkitűzésként kívánjuk értel­mezni, hanem a közös célokra törekvő partnerek együttes erő­feszítéseként, amelyben az érde­kek érvényesítése nem egymás ellenében hat, hanem megsok­szorozódik. A receptet már több­ször kipróbáltuk. A megyei terü­letfejlesztési tanács és a Kalocsa Térsége Területfejlesztési Önkor­mányzati Társulás közös kísérle­ti projektjének (a gasztronómiai túraútvonalnak) mintájára ké­szíttette el a megyei önkormány­zat a dél-alföldi régió bor- és gasztronómiai kínálatát, illetve idegenforgalmi vonzerejét bemu­tató CD-t és internetes honlapot. Ebben a projektben a régió ösz- szes kistérségének kínálata meg­jelent. A kidolgozott stratégia alapján új kezdeményezés való­sult meg a közelmúltban a Bács- Kiskun Megyei Területfejleszté­si Kht., azaz a Dél-Alföldi Gazda­ságfejlesztési Programcentrum gesztorszervezete koordinációjá­ban. Régiókalauz befektetőknek címmel elkészült a Dél-Alföldet bemutató CD.- Erről mit érdemes tudni?- E marketingeszköz célja: mindazon információk továbbí­tása - elsődlegesen az érdeklődő befektetőknek -, amelyek meg­győzően mutatják be azokat a gazdasági és életminőségi jellem­zőket, amelyek alapján érdemes a Dél-Alföldet telephelyként, be­ruházási célpontként választani. Az adatokon, gazdasági dönté­seket elősegítő információkon túl (pl. infrastrukturális ellátott­ság) tartalmaz további olyan, a befektetők számára hasznos tud­nivalókat, mint a megszerezhe­tő támogatások köre, a felsőok­tatási és munkaerő-piaci képzé­seket nyújtó intézmények, a sza­badidő eltöltését is szolgáló kul­turális értékek, a rendezvények, a sportlehetőségek. Mindezeken felül nem elhanyagolható az az érték sem, amelyet védett termé­szeti területeink, folyóvizeink, ta­vaink, gyógyfürdőink jelentenek az életminőség a rekreáció szem­pontjából.- Kik közreműködtek a CD elkészítésében?- A projektfelelős kht. olyan támogatókkal, partnerekkel dol­gozott együtt, akik mind a regionalizmust, mind a különbö­ző érdekeket, célokat képviselni tudták a közös munkában. A pro­jektben közreműködött a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a DEMÁSZ Rt., a Viven­di Telecom Rt., a DÉGÁZ Rt., a Bács-Kiskun, a Békés és a Csong­rád Megyei Területfejlesztési Ta­nács, illetve a három megyei ke­reskedelmi és iparkamara. Az új tiszaugi híd, ami összeköt: nemcsak a régió két megyéjét, Bács-Kiskunt és Békést, de két országrészt is. A befektetőknek készült CD a Dél-Alföld infrastrukturális helyzetét is bemutatja. __________________________________________________a Ter ület: 18.339 km2 Népsűrűség: 75 fő/km2 Nagyvárosok (megyei jogúak): Kecskemét: 108.438 fő Hódmezővásárhely: 49.168 fő Szeged: 165.834 fő Békéscsaba: 66.469 fő Hétmilliárdnyi Phare-pénz DARFT-ülés, Békéscsaba Legutóbb múlt szerdán ülé­sezett a Dél-Alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanács (DARFT). A békéscsabai ta­nácskozáson négy fő téma­kör volt napirenden. Elfogadta a DARFT idei költ­ségvetését és munkatervét. A regionális tanács 2002-ben is nagy hangsúlyt fektet munka­tervében a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó regionális operatív program kialakításá­ban való részvételre. A régión belüli kommunikáció, valamint a kialakult partnerkapcsolatok megtartása és gondozása szin­tén elsődleges prioritásként szerepel a munkatervben. Erre az Országos Területfejlesztési Központ nyújt támogatást. A békéscsabai ülésen szó volt arról is, hogy a régión be­lüli együttműködést elősegítő marketingprogram keretében befejeződött a Dél-Alföld jel­képének kimunkálása. A régió projekttanácsadói hálózatáról szóló elképzelésről is határo­zott a tanács. A tanácskozáson a regioná­lis fejlesztési ügynökség is beszámolt 2001-es tevékeny­ségéről. Majd a DARFT döntött az ügynökség 2002-es munka­tervéről s költségvetéséről. Az ügynökség tájékoztatást adott továbbá a „Phare 2000-2001.” pályázatok állásáról, amelyek­nek köszönhetően megközelí­tőleg 7 milliárd forint támoga­tás érkezik régiónkba infra­struktúra-fejlesztésre, vállalko­zás-fejlesztésre, termálfürdő­fejlesztésre, humán fejlesztés­re, innovációra. A DARFT-ülé- sen végül tájékoztató hangzott el a Regionális Felkészítő Prog­ramról (RPP). A program - olasz szakértők segítségével - a régió felkészítését szolgálja az EU-csatlakozásra és a Struk­turális Alapok fogadására. _________________________A P rogram a kifogástalan ivóvízért 2006, illetve 2009 vége az Európai Unió által előírt határidő A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ta­nács, valamint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium közös finanszírozásával elkezdődött régiónkban az ivóvíz minő­ségét javító program kidolgozása. Dél-Alföld / Kecskemét Az unióval folytatott csatlakozási tárgyalása­ink során a környezetvédelmi fejezet egyik kiemelt fontosságú témaköre az emberi fo­gyasztásra szolgáló víz minősége. Pontosab­ban az erről szóló európai irányelvnek a ha­zai jogrendbe illesztése, illetve annak az in­tézkedési tervnek a kidolgozása, amely ezen irányelv előírásának a végrehajtását ala­pozza meg. Az intézkedési terv keretét egy 2001. október 25-én megszületett kormány- rendelet képezi. Amikor ez a kormányren­delet megjelent, akkor már folyamatban volt itt, a Dél-Alföldön a régiós tervdokumentum előkészítése, mivel a programot megalapo­zó együttműködési megállapodást már ta­valy májusban aláírta Endre Sándor, a régió akkori soros elnöke és Fónagy János miniszter. A hazai ivóvízminő­ség-javító program érté­kelése során kiderült, hogy egyes régiók elté­rő mértékben érintettek. Elsősorban a dél-alföldi és az észak-alföldi régió települései küzdenek azzal a problémával, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége több komponens esetében (arzén, nitrit, bór, flu­orid, ammónium) nem felel meg az Európai Unió által előírt határértéknek. Az EU fontos előírása hazánkkal kapcsolatban, hogy 2006 végéig meg kell felelni azokon a települése­ken az uniós ivóvíz-minőségi elvárásoknak, ahol jelenleg az ivóvíz arzéntartalma 30 mikrogramm literenként vagy ennél maga­sabb. 2009 végéig pedig azokon a települé­seken is el kell érni az uniós normát, ahol ez a mutató bármilyen mértékben is megha­ladja a 10 mikrogramm/liter értéket. Amellett, hogy az ivóvízminőség-javító program megvalósításának legfontosabb célja a fogyasztók egészségének megőrzése, az gazdasági előnyöket is hozhat a térség élelmiszeripari cégeinek. Hozzájárulhat e vállalkozások, vállalatok piaci pozíciójá­nak megőrzéséhez és erősítéséhez, ezen ke­resztül pedig a térség munkaerő-foglalkoz­tatási képességének megtartásához és javí­tásához is. Az EU-ban megszokott, az embe­ri szervezetet kímélő és jó minőségű ivóvíz közvetve a régió turisztikai vonzerejének növekedését is elősegíti. A dél-alföld ívóvíz­minőség-javító programjának szakmai szín­vonalát garantálja, hogy a tervező működé­sét figyelemmel kíséri, véleményezi a régió szakmai szervezeteit tömörítő Dél-alföldi Környezetvédelmi Programcentrum. A re­gionális fejlesztési tanács e programcent­rumát Kecskemét Megyei Jogú Város Ön- kormányzata koordinálja.______________a

Next

/
Thumbnails
Contents