Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-30 / 75. szám

2. oldal ■ 2002. Március 30., szombat ___________________________________________VILÁG TÜKÖR ___________________________________________ He lyszíni tudósítónktól: Jasszer Arafatot közvetlen életveszély fenyegeti Pészachi háború utolsó vérig Rámalláh A Jeruzsálem központjában elkövetett öngyilkos merényle­tet követően az izraeli hadse­reg tűz alá vonta, majd beha­tolt Jasszer Arafat főhadiszál­lására. A Palesztin Hatóság el­nöke orosz segítségért folya­modott; Moszkvában az Álla­mi Duma menedékjog meg­adását fontolgatja a számára. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Háttér: A pészach Nissan 14 estéje - az első tavaszi hold­tölte - a három legfőbb zsidó vallási ün­nep egyike: emlékezés Izrael gyerme­keinek egyiptomi kivonulására. A nyolc napon át tartó pészach, a pászka ünne­pe, azaz a zsidó húsvét a hagyományos széder-estével kezdődik. Az ünnepet családi körben köszöntik: bárányt vagy fiatal kecskét fogyasztanak, a hozzá tar­tozó kovásztalan kenyérrel (pászkával) és keserű salátával (például tormával), és természetesen minden ételnek megvan a jelképes jelentése. Az egyéb rituális szokások mellett a családfő el­meséli, hogy Isten a zsidókat kivezette a rabszolgasorból és a bezárattatásból. Jelenleg egy szállodában vagyunk bezárva: nem is tanácsos kimen­ni az épületből. Mindössze 300 méternyire tartózkodunk Arafat főhadiszállásától. Kalandos mó­don, kő- és agyagbányákon ke­resztül jutottunk be a hermetiku­san elzárt városba, ahol feltétele­zések szerint a három halálos ál­dozatot és sok sebesültet követelő palesztin merényletet követően adták ki a tűzparancsot a már ko­rábban itt várakozó harci jármű­vek és alakulatok számára. Az izraeli hadsereg lőtt min­den ablakra, ahonnan támadás volt várható, de a palesztinok nem lőttek vissza. Az izraeliek betörték a falat, majd elkezdték szétszedni az épületet. Értesülé­seink szerint Arafat mintegy öt­száz hűséges emberével a pincé­ben tartózkodik. Lapzártakor azt tudni: lehet, hogy csak el akarják szigetelni, de elképzelhető, hogy az éjszaka elfogják, netán meg is ölik. Akkor viszont - ezt nem nehéz megjósolni - elszabadul a pokol. Itt ugyanis 4 millió ember­re 40 ezer rendőr jut, akik a szolgálat leteltével ugyanazokkal a fegyverekkel „átmennek” a Hamaszhoz. marosi antal Az izraeli katonák behatoltak Arafat szétrombolt főhadiszállására MAGYAR ÁLLÁSFOGLALÁS A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma folyamatosan figyelemmel kíséri a kö­zel-keleti válság ellentmondásos fejleményeit, amelyekben jelen van a vak terror és az erőszak folytatódásának veszélye, valamint a válság rendezésére irányuló, re­ményt sugalló erőfeszítések is - közölte lapunkkal Horváth Gábor külügyi szóvivő. A Külügyminisztérium és a magyar közvélemény felháborodással értesült a pészach ünnepét gyásszá változtató, 21 izraeli polgár életét kioltó március 27-ei öngyilkos terrorcselekményről. A Külügyminisztérium együttérzésünket fejezve ki és osztozva a hozzátartozók gyászában, a leghatározottabb elítéli a védtelen em­berek életét kioltó terrorizmust, elfogadhatatlannak tartja annak bármiféle politikai okokkal való indoklását. Elvárjuk, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetése haladéktalanul, minden rendelkezésére álló eszközt latba vetve, a lehető legerélyesebben lépjen fel a ter­rorizmus felszámolása érdekében. Ugyanakkor bízunk abban, hogy Izrael kormá­nya e súlyos napokban is önmérséklettel, az erőszakspirál megtörésének szándé­kától vezettetve, a békés, tárgyalásos rendezés esélyeit nem veszélyeztetve cselekszik. ÁLLÁSPONT PASKAILÁSZLÓ bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek A remény ünnepe Húsvét ünnepén a keresztények arra emlékeznek, hogy a Ná­záreti Jézus, aki meghalt a kereszten, feltámadt a holtak kö­zül. Ezzel megmutatta az emberi élet értelmét, amely nem korlátozódik csak a földi életre, hanem az üd­vösség örök élete felé tart. Ugyanígy megmu­tatta ennek a ténynek az erejét a kereszténység kétezer éves történetében, amely lelki erőt és lelki tisztaságot, nemes emberi életvitelt és kul­túrát tudott teremteni. Húsvét ünnepének lelki tartalma és ereje átjárta Európát, benne hazánk kultúráját. Az ünnepnek mély értelmű üzenete van nemcsak a hívő keresztények, hanem vala­mennyi jóakaratú ember számára. Ebből az élet reményének, mint a jövő építésének a lelki forrását emelem ki. Földi életünkben fájóan tapasztaljuk a jó és a rossz folytonos küzdelmét, a rossz látszólagos diadalát. Egyéni életünkben éppúgy, mint közösségi életünkben mindig kísértés az ön­zés, a mások feletti hatalom biztosítása, az anyagi javak meg­szerzése mások elnyomása és kizsákmányolása formájában, az egyének vagy csoportok érdekeinek kivívása, adott eset­ben igaztalan eszközökkel, sőt hazugságokkal is. A keresz­ténység egészen más szellemiséget hozott. Nagy lelki erőt nyújtott a rossz kísértéseinek a leküzdése; de még inkább azt a reményt hordozta, hogy a rossz leküzdése eredményezi a személyiség igazi belső értékét és kultúráját; és hordozza azt a reményt, hogy minden látszat ellenére a rosszal szemben a jó eléri a maga diadalát. Húsvét ünnepe folytonosan felhívja a figyelmet a Szentírás mély értelmű tanítására: „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval” (Róm. 12,21). Népünk ezer évvel ezelőtt a keresztény európai gondolkodá­si módot, érzésvilágot, magatartási formát vette át és fejlesz­tette tovább, alkotó módon hozzá kapcsolva saját nemzeti adottságait. Abból a kultúrából és értékszemléletből merített, amely - sok hiba és eltévelyedés ellenére is - adott erőt, em­beri magatartást az alkotás idejében éppen úgy, mint a törté­nelmi viszontagságok között. Ma, amikor egyesek a világné­zeti semlegesség, az értéksemlegesség igénytelenségét és jel- legtelenségét hirdetik és tartják követendőnek, nem tagadjuk, és nem szégyelljük a múltunknak ezt az értékes örökségét. A keresztény kultúra és értékszemlélet kapcsolta össze népün­ket ezer évvel ezelőtt Európával. Kívánatos, hogy amikor az Európai Unió közössége felé tartunk, az egész földrésszel együtt nemzetünk is emlékezzék azokra az ősi gyökerekre, amelyek egykor erőssé és értékessé tették a történelmi múltat. Kell, hogy ezeket az értékeinket magunkkal vigyük a közös Európába. Hírek TÖBB MINT hatéves szolgálat után befejezte küldetését a hor­vátországi Okucaniban a ma­gyar műszaki alakulat. Az oku- cani bázist 1996-ban építették ki, és az elmúlt fél évtizedben a magyar műszakiak több mint harminc hidat építettek újjá, a többi között a mostari Öreghíd romköveinek kiemelését is ők végezték el. krónika ZORAN DJINDJICS szerb kor mányfő pénteken bejelentette: Belgrád a következő néhány na­pon belül várhatólag kiad a há­gai Nemzetközi Törvényszék­nek több, háborús bűnökkel vá­dolt személyt. Djindjics közölte, hogy amennyiben Belgrád nem működik együtt a hágai bíróság­gal, Jugoszlávia szankciókkal fog szembesülni. \m JEAN-MARIE LE PEN nyilvá nosan megzsarolta Jacques Chiracot: ha a jövő keddi határ­időig a jobboldali polgármeste­rektől nem kapja meg az el­nökjelöltségéhez még hiányzó támogató aláírásokat, a máso­dik mandátumáért harcba in­duló elnök elbúcsúzhat politi­kai jövőjétől. Le Pen személye­sen Chiracot és az elnököt tá­mogató jobbközép RPR-t tette felelőssé, amiért az ország 36 ezer polgármestere között többségben lévő jobboldali városvezetőktől még mindig nem sikerült összegyűjteni a benevezéshez szükséges 500 aláírást, mti VASÁRNAP az urnák elé szó­lítják az ukrán polgárokat, hogy megválasszák az ország új tör­vényhozását, helyi és regionális önkormányzatait, polgármeste­reit. A 450 parlamenti képviselő felét pártlistán, másik felét pe­dig egyéni választókörzetekben választják meg. A választás egyfordulós: csak ott tartanak pótszavazást, ahol hajszálra azonos számú voksot kap két, esetleg több jelölt, mti _____________■ I Német alkotmányos válság Államfőként Johannes Rau minden polgár véleményére kí­váncsi, ezúttal azonban főként jogászokkal konzultál: aláírja- e a német felsőház által is - a konzervatív pártok szerint alkot­mányellenesen - elfogadott bevándorlási törvényt vagy sem. Berlin A német alkotmány szerint a fel­sőházban minden tartománynak több képviselője van ugyan, de tartományonként csak egyformán szavazhatnak. Legutóbb azonban - a Klaus Wowereit szociáldemok­rata berlini kormányzó főpolgár­mester elnökletével megtartott ülésen - a szóban forgó törvény­ben a Brandenburgban nagykoalí­ciót alkotó SPD és CDU politikusa különbözőképpen voksolt. Ger­hard Schröder kancellár (SPD) a törvény aláírására, kihívója, Ed­mund Stoiber (CDU/CSU) viszont az aláírás megtagadására szólítot­ta föl a köztársasági elnököt. Az ügy nagy valószínűséggel a német alkotmánybíróság elé kerül majd - ez az egyetlen lehetősége annak, hogy Johannes Rau még a látszatát is elkerülje egy esetleges pártkötődésnek (szociáldemokra­ta színekben volt korábban Észak- Raj na-Vesztfália miniszterelnö­ke), elvégre jog szerint a német ál­lamfő is pártok felett áll, és köz­vetlenül nem politizálhat. Hasonló esetű kételyek több­ször is fölmerültek a közelmúlt­ban: 1981-ben akkori elődje, Kari Carstens egy törvény megalkotá­sa után elutasította az éppen kan­cellári posztot betöltő Helmut Schmidt javaslatát, hogy alkot­mánybírósághoz forduljon nor­makontrollért. Richard von Wei- -zsäcker azonban 1986-ban egy másik jogszabály esetében meg­tette, de a karlsruhei testület nem támasztotta alá az államfői aggá­lyokat. Miközben pedig Gerhard Schröder most a Der Spiegel leg­frissebb számában visszautasítja a vádakat, hogy a kormány bárkit is befolyásolni óhajtott volna a döntésében, nem várt támadás érte egykori elődje és elvbarátja, Helmut Schmidt részéről. A szo­ciáldemokraták doyenje most megjelent könyvének bemutatója alkalmából szigorúan bírálta az SPD által szorgalmazott törvényt, s kijelentette: Németország azért vált multikulturális társadalom­má, mert minden előzetes szűrés nélkül minden külföldit befoga­dott. A bevándorlási törvényt tehát' szerinte nem enyhíteni, hanem szigorítani kell. Brandenburg tartományban egyébként bejelentették: a bot­rány ellenére fennmarad az SPD-CDU nagykoalíció. GYULAY ZOLTÁN Aki forrón szerette... Kaliforniai otthonában szerda este 95 éves korá­ban elhunyt Billy Wilder világhírű filmrendező, akit a magyar nézők elsősorban a Van, aki forrón szereti alkotójaként ismerhettek. Beverly Hills Billy Wilder Ausztriában született, majd Németország­ban volt újságíró; 1933-ban emigrált az Egyesült Álla­mokba Adolf Hitler rémuralma elől. Hollywoodban nem csupán rendezett, hanem forgatókönyvet is írt, valamint producerként tevékenykedett. Ő volt az első olyan fil­mes, aki ugyanazon évben három Oscar-díjat is nyert: 1960-ban a Legénylakásért. Wilder három másik Oscart is kapott; pályája során összesen húsz alkalommal jelöl­ték az amerikai filmakadémia díjára. Ő rendezte egyebek közt Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabjának Berlin megosztottságát gúnyoló aktualizált változatát, Lengyel Menyhért színművéből a Ninocskát (Greta Garbóval), A vád tanúját (Marlene Dietrichhel), a Sunset, Boulevard-t, a Van, aki forrón szeretit (Matyiin Monroe-val, Jack Lemmonnal és Tony Curtisszel), az Irma, te édest (ugyancsak Lemmonnal és Shirley McLaine-nel), és ő szerepeltette először együtt Water Matthaut és Jack Lemmont is. így. z.) A Van, aki forrón szereti három főszereplője és Billy Wilder A pápa keresztútja Vatikánváros Első alkalommal fordult elő pápává választásának hu­szonhárom esztendeje óta, hogy az életének 82. évében járó II. János Pál két, az egy­házi liturgia szempontjából fontos misét kénytelen volt lemondani. A rendkívül törékeny Szentatya már zöldcsütörtökön - amikor a keresztény világ az utolsó vacso­rára emlékezik - is arra kénysze­rült, hogy a húsvéti szertartások egy részét bíborosainak engedje át. A reggeli misén még felolvasta prédikációját és megáldotta a ke­reszteléshez, a konfirmáláshoz és a papszenteléshez használt olajat, de a misét már Dario Castrillon Hoyos brazil bíboros celebrálta helyette. A nap folyamán egy kerekeken gördülő emelvényen hagyta el a Szent Péter-bazilikát, hogy megáldja a tiszteletére ösz- szegyűlt hívek ezreit. Este a lábmosás hagyományos ceremóniáját engedte át a pápa Angelo Sodano és Roger Etche- garay bíborosnak. A két főpap cselekedte meg tehát a tizenkét tanítványra, a tizenkét apostolra való emlékezés jegyében a pápa helyett: megmosta tizenkét pap lábát. II. János Pál csontritkulás­ban és Parkinson-kórban szen­ved, de eddig hősiesen úrrá lett betegségén. Nagypéntek délelőttjén II. Já­nos Pál személyesen gyóntatott a Szent Péter bazilikában, délután pedig részt vett a nagypénteki passión. Hamarosan hozzá kell szok­nunk egy tolószékbe kényszerült pápához - írja pénteki számában a Corriere della Sera azzal össze­függésben, hogy II. János Pál a nagyhéttel kapcsolatos szertartá­sokban már csak részlegesen képes részt venni. A lap a keresztúti áj tatosság (Via Crucis) elé tekintve megálla­pítja: ez az első alkalom, hogy II. János Pálnak le kell mondania a kereszt hordozásáról, holott az elmúlt években ő maga vitte azt a hátán mind a tizennégy stáción keresztül. A május 18-án nyolc- vankettedik életévét betöltő kato­likus egyházfőt pápasága hu­szonhárom esztendeje alatt ren­geteg csapás érte. Életveszélyes sérülést szenvedett 1981-ben az ellene elkövetett merénylet so­rán, tumorral és vakbélgyulla­dással, valamint csonttörései mi­att is megoperálták. Egy comb­nyaktörés nyomán 1994-ben pro­tézist ültettek a csípőjébe, azóta sántít. Programjában több utazás is szerepel: nemcsak Olaszorszá­gon belül várják őt több helyen, hanem május végén Azerbaj­dzsánban és Bulgáriában, július végén Kanadában, Mexikóban és Guatemalában, augusztusban pedig Lengyelországban is. Min­den látogatásán a minimálisra fogják korlátozni mozgását. A Szentatya ugyanakkor nem érzi megalázónak ezeket az egészségügyi hátrányait - írja a Corriere della Sera, emlékeztet­ve, hogy ő az első pápa, aki bát­ran engedte magát mutatni an­nak idején a kórházi ágyán, tanú­sítva, hogy megkezdte „utazását a szenvedés útján”. _______________________________EUR0PRE88/MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents