Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-28 / 73. szám
10. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2002. Március 28., csütörtök Iskolai beíratás előtt a gyerek Sok szülőnek okoz gondot így március, április táján, hogy a hatodik életévét éppen hogy betöltött gyermekét beírassa-e az általános iskola első osztályába. Visszatérő kérdés a családban: bírja-e majd a terhelést a csemete, meg tud-e felelni a követelményeknek, vagy legjobb lenne várni még egy esztendőt? Balázsné Csuha Mária, az egri Nevelési Tanácsadó Mézet igazgatója mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a „mozgó szabályt" nem lehet teljesen szabadon kezelni, vagyis nem arról van szó, hogy egyszerűen csak a szülők döntésén múlna, hogy gyermekük mikor kezdi meg általános iskolai tanulmányait. A rendelet azt írja elő, hogy abban az évben íratható be első osztályba a gyermek, amelyik év május 31-éig betöltötte a hatodik életévét. Amennyiben ez az életkori követelmény teljesült, a szülő és az óvoda együtt keil, hogy arra a következtetésre jussanak, hogy az iskolaérettség feltételé teljesültek. A vélemény egyezése esetén - például, ha mindketten arra a következtetésre jutnak, hogy még várni kell egy esztendőt a beíratás- sal - egyszerűbb a helyzet, hiszen ekkor még egy évet marad a kicsi az óvodában. Problémásabb a helyzet, ha konfliktus van a két fél álláspontja között. Az óvoda - eltérően a szülő véleményétől - például juthat arra az álláspontra, hogy még nincs meg az iskolaérettség, de a vélekedés lehet ennek a fordítottja is, vagyis a szülő szeretne még egy évet kivárni. Ezekben az esetekben szokták kérni a nevelési tanácsadók segítségét. Mint megtudtuk, esetenként a hétéves kor környékére is kitolódhat a probléma. A hetedik életév betöltése után azonban nem teljesen szabad lehetőség az óvodai nevelés további igénybevétele. Ez kivételes eljárásban csak olyan gyerekek számára biztosítható, akiknek valamilyen speciális problémája van, s a fejlesztésükhöz feltétlenül óvodai ellátás szükséges. A döntést - szülői kérelemre - szakértői vizsgálat alapján hozzák meg ilyen esetekben az illetékesek. Nem árt azonban tudni, hogy egy ilyen halasztó hatályú szakvéleményt a nevelési tanácsadó is csak akkor adhat ki, ha az óvoda nevelőtestülete ehhez egyetértését adta. Az igazgató szerint a „mikor írassuk be?” kérdés eldöntésekor gyakran játszik szerepet a szülői szorongás is. Valami miatt azt gondolják a felmenők, hogy az iskola túlságosan megterhelő lenne még gyermekük számára. Létezik ugyanakkor a másik véglet is: hiába mondják a szakemberek, hogy a várakozás lenne a hasznosabb, a szülő a mielőbbi kezdés mellett tör lándzsát. Amikor a nevelési tanácsadó szakvéleményt készít, igen körültekintő munkát végez. Vizsgálja többek között a gyermek szociális vagy érzelmi érettségét. A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai beválást ez az érzelmi érettség, stabilitás, alkalmazkodóképesség határozza meg leginkább. Ugyanakkor a szülők épp ezt hajlamosak nem kellő súllyal figyelembe venni. Nem veszik észre ugyanis, hogy a gyermek otthon, biztonságban, az anyuka ölében elmondhatja ugyan az összes verset, de ha az óvodai csoportban a visszahúzódás, a megijedés a jellemző, akkor ott még valami nincs a helyén igazából.- Nagyon fontos alapelv: a gyermeket iskolába úgy kell engedni, hogy minél kisebb valószínűséggel következzenek be kudarcok Bírja-e majd a terhelést? fogalmazott Balázsné. Mikor szükséges a fejlettségi vizsgálat? Korengedmény kérésekor, ha a gyermek az adott naptári szeptemberében még nem töltötte be a 6. életévét, de fejlettsége alapján a szülő kéri a beiskolázást. • Ha a szülő a beiskolázás időpontjának elhalasztását kéri. • Ha a szülő a gyermek beiskolázását kéri, de az óvoda ezt nem támogatja. •Azoknál a gyermekeknél, akik a nagycsoport folyamán óvodát változtattak, esetleg sokat betegeskedtek, hiányoztak. • Ha a szülő vagy az óvoda kéri a vizsgálatot, eltérő ütemben fejlődő gyermekek számára, a megfelelő iskolatípus kiválasztása érdekében. • Minden esetben vizsgálandók, akik nem jártak óvodába, mert az iskolai felvételükhöz a Nevelési Tanácsadó véleménye szükséges. A fejlettségi vizsgálat általában több részből áll: csoportos és egyéni (pszichológiai, pedagógiai), szükség esetén gyermekpszichiátriai vizsgálatokból, valamint a szülőkkel folytatott tájékozódó beszélgetésből. A kezdeti időszakban ugyanis nemcsak az iskolához való viszony alakul ki, hanem a tanuláshoz való is. Az igazgató tájékoztatása szerint a tanácsadók vizsgálata a fentebb említetten kívül kiterjed még a testi, idegrendszeri érettségre, ami magában foglalja az egészségi, fizikai állapotát a gyermeknek éppúgy, mint annak mérését, hogy az FOTÓ: GÁL GÁBOR idegrendszere kellően érett-e arra, hogy meg tudjon felelni a tanulás követelményeinek. Vizsgálják például, hogy kialakult-e a megfelelő mozgás összehangoltság, téri orientáció, a kezességnek megfelelő munkairány, szem- kézkoordináció, egyszóval az összehangolt idegrendszeri működés, mert a legtöbb zavart ezeknek a funkcióknak a lemaradása okozza.- Tapasztalataink szerint egyre több kisgyereknél vannak ezekben a funkciókban lemaradások, ami visszavezethető például a helytelen életmódra is: a kevés mozgásra, a panelba zárt szűk élettérre, a televízió előtt passzívan töltött időre. A tévé leszoktatja a gyermeket a megfigyelésről, rontja az észlelést, a figyelemre „rátanul” a szeme arra, hogy engedi maga előtt folyni a műsorfolyamot. Ezzel párhuzamosan keveset beszélnek és beszélgetnek a gyermekkel, kicsi a szókincs, visszamarad a nyelvi fejlődés. Az iskolaérettségi vizsgálat természetesen kiterjed az értelmi fejlettségre. Balázsné Csuha Mária szerint ez utóbbi tud csak igazán a szülői büszkeség forrása lenni. Pedig az iskolai helytállás szempontjából nem feüétlenül ez a meghatározó tényező. Ennek a területnek a kontrollálásakor a szakemberek nézik a gondolkodási funkciók működését, a problémamegoldó készséget, hogy „beindul-e a kicsi feje", vagy még az a reakciója, hogy megkérdezi az anyját. Vizsgálják, hogy milyen fogalmakkal tud dolgozni a gyermek, észreveszi összefüggéseket, hasonlóságokon alapuló ok-okozati kapcsolatokat. Nézik az emlékezet működését, a mennyiség fogalmának kialakultságát és sok egyéb funkciót. _______________________________mi«) at .-."sü^se _/_^ikóhelyünk infrastrukturális fejlettsége meghatározza közérzetünket. A Magyar Fejlesztési Bank által alapított Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt. azt a célt tűzte ki, hogy elősegíti és jelentősen felgyorsítja a települések közvilágítás, gáz-, víz- és szennyvízszolgáltatásának korszerűsítési folyamatát. Az önkormányzati igények messzemenő figyelembevételével kidolgozott koncepció segítő kezet nyújt a települések közmű-rekonstrukciós fejlesztéseihez. A több, mint 300 együttműködési megállapodás bizonyítja: közös gyarapodásunkért dolgozunk. A fejlődés mozgató ereje |fj» Magyar Fejlesztési Bank Rt. V# AZ ORSZÁG BANKJA ELMB um Beilleszkedési zavarok- A gyermek iskolakezdése az egész család számára kihívást jelent - fogalmaz dr. Antal Márta pszichiáter. - Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a család életében történő változásnak tekintsük, együtt várjuk az időt, beszélgessünk róla, meséljünk saját élményeinkről. Ne riogassuk a gyereket, hogy vége a boldog időknek, majd jön a tanulás! Ezek helyett meséljünk arról, hogy mennyivel másabb lesz ezután: el tudja majd olvasni a feliratokat, írhat képeslapot a nagyinak, a színes gyermeklapok világa megismerhetővé válik. A pszichiáter szerint napjaink gyakran felmerülő kérdése: mikor menjen, melyik iskolát válasszuk? Az óvoda utolsó évében vannak iskolaérettségi felmérések, melyeket a nevelési tanácsadók munkatársai végeznek. Itt kiszűrik, ha „iskolaéretlen” a gyermek, szórt a figyelme, teljesítménye még korosztálya alatt marad. Hagyatkozhatunk a tapasztalt óvónőkre is, akik az évek alatt megismerték gyermekünket, vele minket is, s szólnak, ha ők másképp, döntenének.- A mikor kérdésével egy időben szokott felmerülni, hogy milyen iskolába írassak? Ha lehet, válasszunk tanító nénit! Fontos azonban tudni, hogy inkább a lányokra jellemző, hogy a tanulás személyhez fűződő kapcsolatok függvénye, a fiúk érdeklődése inkább tárgyi orientációjú. Az iskola nem arra hivatott, hogy eddigi „szülői mulasztásainkat” bepótolja. Ha kicsit duci gyermekünk egyébként sem mozog szívesen, akkor a testnevelés tagozatot nem neki találták ki. Amennyiben otthon a szülő nem bír a gyerekkel, nem feltétlenül a szigoráról híres tanító néninél van a helye a lurkónak. Fontos, hogy otthon mi ne legyünk pedagógusok, ha lehet, a gyerek kezdettől egyedül tanuljon, csak a végén ellenőrizzük, javítsuk hibáit. Az iskolakezdőnek meg kell tanulnia, hogy nem állhat fel bármikor az óra alatt, nem mehet ki. Az iskolához való alkalmazkodás fél évet, de akár egy évet is igénybe vehet. A pszichiáter szerint nem elhanyagolható, hogy a gyermek társakat, barátokat találjon. Az, aki mást sem hall, mint hogy csak a tanulás a fontos, előbb-utóbb elszigetelődik, magányos lesz, s ez hosszabb távon nem kedvez a teljesítménynek sem. Az iskolakezdés problémái közé tartozik, hogy az elején két típus tűnik ki: az egyik a túlságosan visszahúzódó, a másik a túlságosan nyugtalan. A második esetben napjainkban hamar megkapja a hiperaktív jelzőt a gyermek, s kivizsgálásokra küldik. A vissza- húzódóbb gyermek később kerül a szemünk elé, értelemszerűen őt jobban tolerálják a nevelők. A család is megnyugvást talál, ha az apuka vagy anyuka szintén ilyen volt. A kép mögött azonban megbújhat szorongás is. A teljesítményszorongás jól ismert a tanítók körében. Van olyan gyermek, akinél ez jelentősen rontja a képet, van, aki nagyon szorong, de ha felelésre kerül sor, mégis jól teljesít. Azonban ők sem feltétlenül élvezik a sikert, hiszen lehet, hogy csak annak örülnek, hogy a gyengébb teljesítményért járó valós vagy feltételezett otthoni szidást, büntetést kerülik el. Van olyan gyerek, akit a szóbeli feleletnél a tanító személye nyugtat, de írásban magára hagyva szorong.- Mindent összevetve: az lenne a fontos, hogy kíváncsian, együtt várva induljunk gyermekünkkel a nagy kalandra. Az ő lehetséges fejlődését előrevetítve (nem azt, hogy a testvére, unokatestvére stb. hogyan tanult!) biztassuk. Azonban gyakorta előforduló probléma, hogy a szülők az első osztályos teljesítmény alapján már az egyetemi felvéeli esélyének latolgatásába kezdenek. SYSTEM pályázatot hirdet GAZDASÁGI IGAZGATÓI állá» betöltésére. Pályázati feltételek:- felsőfokú szakirányú végzettség,- min. 5 éves szakmai gyakorlat,- számítógép-kezelési ismeretek,- építőipari cégnél eltöltött gyakorlati idő előny. Bérezés:- megegyezés szerint. A pályázatot szakmai önéletrajz becsatolásával kérjük, 2002. április 15-eig a BAU-SYSTEM Kft. 6000 Kecskemét, Munkácsy u. 19. elmére megküldeni. 191913 < AKCIÓS > ammóniumnitrát-vásárl Szezonvégi szuper akciós mütrágyavásár! Orosz import 34,4%-os, 50 kg-os pp/pe zsákos műtrágya - vásárlóink telephelyére az ország bármely pontjára közúton kamionokkal (25 t/kamion) leszállítva. 10% INGYEN! IMPORTŐR-FORGALMAZÓ: CIPKER '96 Kft. H-1145 Budapest, Amerikai út 82. Telefon: 468-2168 Mobil: (06-60) 437-190, (06-30) 949-4191, (06-20) 970-7159, (06-20) 471-0669, (06-20) 942-8622 E-mail: cipker@freemail.hu UNIVERCOOPRt Ünnepi nyitva tartás valamennyi Univer üzletben: március 30. (szombat): szombati nyitva tartás március 31. (vasárnap): minden üzlet zárva április 1. (húsvéthétfő): minden üzlet zárva április 2. (kedd): keddi nyitva tartás 192274 HOROSZKÓP H€RCZ€G KflTR ASZTROLÓGUS VONALA KOS 06-90-230-431 MÉRLEG 06-90-230437 | BIKA 06-90-230432 SKORPIÓ 06-90-230438 1 IKREK 06-90-230-433 NYILAS 06-90-230439 RÁK »230-431 BAK 06-90-230-440 OROSZLÁNÖ6-90-230-435 vízöntő 0M0-230-441 jszűz 06-90-2304361 HALAK 06-90-230-442 uTmimm @®[S©C1D=C 'PÜMT tói mm* wjia jv SEGÍTSÉGÉVEL '/V 06 90 230-443 A hívás díja 120 Ft+áfa percenként + kapcsolási díj. Éjjel-nappal hívható! AS-B Kft Audioiex 1539 Bp., Pf:59l Tel.:488-5615 \
