Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-26 / 71. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYE KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Március 26., kedd Nézőpont Kubatovics Tamás Duna, víz, locsolás Most már a Dunának kell jönnie! Ezt a mondatot a múlt év utolsó napjainak egyikén hallottam. Több személy hangoztatta: a tiszai árhullámok után időszerű, hogy a Duna is produkálja magát. Az újévi kilátásokat latolgatók valamennyien vízügyesek voltak. Még az is felvetődött bennem, hazabeszélnek. Nem nehéz belátni, erre a szakmára leginkább akkor irányul a figyelem, amikor veszély van. Ilyenkor bizonyíthatják szaktudásukat, felkészültségüket. Sikeres fellépés esetén pénzt szerezhetnek munkájukhoz. Belátom, ebbe a gondolatmenetbe némi kétkedés is keveredett, de ez szakmai ártalomnak tekinthető. A zimankós évvégi napokon azt is állították a szakemberek: nem kell tartani a téli Dunától. Sorolták a hőmérséklet, vízállás, vízhozam adatait és összefüggéseit. Magabiztosak voltak. Igazuk lett. Éwégi jóslatuk jutott eszembe Tininnni Q motor a minaP> amikor a vízszint DLLJLLILLLL J IlLtfLCI emelkedése látványossá vált, és az előrejelzések további áradást ígértek. Az meg jött, illetve jön. Ha valaki csupán a híradókból tájékozódik, még az a tévés és téves nézet is kialakulhat benne, hogy jelentősebb mennyiségű víz érkezése csupán a fővárost sújthatja. Micsoda pofátlanság, hogy lezárják a rakpart egy részét! Sőt, néha az egészet! Amikor pedig Budapestet elhagyja a víz, már minden a legnagyobb rendben. Ugyan már, kit érdekel ezt követően a Duna?! Legfeljebb azokat, akik a folyó közelében és a fővárostól délre élnek. Tehát minket. Az ártéren élők és az üdülőtulajdonosok pakolhatnak. Vagy ők viszik az értékeiket, vagy a folyó. Nagytakarítást tart a Duna. Az előjelzések Bajánál 9 méter közeli vízállásról szólnak. Hordják a homokot az elöntéssel fenyegetett részekre. Ma este lezárják a Nagy-Pandúr-sziget leginkább veszélyeztetett részét és várják a vizet. Higgadtan és felkészülten. Persze, a várakozáshoz nem ártana valamivel tavasziasabb idő. Napsütésben kellemesebb elfoglaltság a víznézés. Sétálni a gáton és húsvét előtti hangulatban lesni, milyen hatalmas lett a Sugovica. Apropó, húsvét! Vajon mennyivel csökkenne a vízszint, ha minden férfi néhány vödör vizet merítene a folyóból és azzal gondoskodna a virágszálak alapos, hétfői locsolásáról? körüli vizet várnak Egy bírósági ítélet utóélete Beszélgetés dr. Ábrahám Tiborral, a Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatójával A dolgozók munkásgyűlésen tiltakoztak a bírósági ítélet ellen februárban. fotós r. a. Rendkívüli munkásgyűlések, utcai demonstráció. A Kecskeméti Konzervgyár Rt. alkalmazottai így tiltakoztak a gyár sorsát érintő bírósági döntés miatt. Az Iparkamarai Választott Bíróság február 12-én hozott részítéletében ugyanis elutasította az rt. keresetét, amelyben a Heinz és kanadai KCE Kft. között 1999- ben létrejött adásvételi szerződés elállásának a jogosságát kérték. A bíróság az ítéletben harminc napot adott arra, hogy a KCE Kft. és az rt. elszámoljon egymással. Dr. Ábrahám Tibort, a Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatóját a bírósági részítélet utóéletéről kérdeztük. Kecskemét- Letelt a bíróság által meghatározott harminc nap. Sikerült-e elszámolnia a Kecskeméti Konzervgyár Rt.-nek a KCE Kft.-veU- Érdemi lépések ennek érdekében nem történtek. A kanadai tulajdonosok a mai napig nem jelentek meg személyesen a gyárban. Az ítéletet követően a KCE Kft. jogi képviselői minden médiumnak, illetékes hivatalnak és beszállítónak írásban hírül adták, hogy a Kecskeméti Konzervgyár Rt. működése ellehetetlenült, a vezetőséget pedig felszólították, hogy hagyjuk el a gyárat.- Eleget tettek a felszólításnak?- Nem, mert a gyár elhagyása felelőtlen, és beláthatatlan következményekkel járó cselekedet lett volna. Én mint a menedzsment vezetője, jogi helyzetemet tekintve a Kecskeméti Konzervgyár Rt. igazgatótanácsának vagyok alárendelve. Feladatom a gyár gazdaságos működésének elősegítése, illetve annak fenntartása. Mezőgazdasági, beszállítói szerződéseket kötöttünk meg, több jóváhagyott nyersanyag-támogatási pályázattal rendelkezünk, amelyet nem szabad veszni hagyni, és ezt nemcsak a józan ész diktálja, hanem a morálisan is így gondoljuk. Mi a gyár működését a jogerős döntés utolsó pillanatáig fenntartjuk.- Mennyiben befolyásolja a részítélet a gyár jelenlegi működését?- Nagyon sokban, hiszen a KCE Kft. jogi képviselőinek a hírverése erősen rontott a gyár presztízsén, és véleményünk szerint ezzel nem a gyár működését, hanem elle- hetlenítését célozták meg. A jelen helyzet miatt lentebb kellett adni az ambícióinkból, és csak a múlt évi termelési szintet tűztük ki célul, ez körülbelül 60-65 ezer tonna árut jelent.- Milyen a munkahelyi légkör most a gyárban?- A dolgozók rendkívül nyugtalanok, hiszen három éve volt módúkban megtapasztalni egy szezonon kívüli időszakot a KCE Kft. irányítása alatt. Ekkor a vállalati gépkocsik, a szolgálati lakás, s a készletek eladásával kezdődött a gyár anyagi alapjainak felélése. A Heinz elállási nyilatkozatát követően pedig a KCE Kft. nem fizette ki 2000 március 1. és 6. között sem a dogozók munkabérét, sem a közüzemi díjakat, a kft. pedig a számlájáról elirányította azt a pénzt, amelyet korábban a készletek eladásából kapott. A korábbi szerződés értelmében ezzel az utóbbival el kellett volna számolnia a volt tulajdonos felé. Mindezek - úgy hiszem - nem éppen bizalomerősítő lépések voltak. Nemhiába tiltakoztak a dolgozók nyilvánosan is a tulajdonváltás miatt, tapasztalatból féltik a megélhetésüket.- Kaptak-e már részletes indoklást az ítéletről, valamint határozatot arra vonatkozólag a bíróságtól, hogy mi az rt. feladata, ha az elszámolás meghiúsul?- Egyiket sem. Nem vagyok jogász, de több évtizedes vezetői tapasztalatom szerint mindezek furcsa dolgok. Az Iparkamarai Választott Bíróság - amely arra hivatott, hogy rövid idő alatt hoz gazdasági ügyekben határozatot - két év alatt, bírói tanácscsere mellett, hozott egy olyan ítéletet, amely a gazdasági körülményekre, a folytonosságra, az1 alkalmazottak, a termelők érdekeire, és a nemzetgazdasági értékekre nem volt tekintettel. RAJNAI ATTILA Mindannyian itt találjuk meg boldogulásunkat Beszélgetés Endre Sándor országgyűlési képviselővel, a megyei közgyűlés elnökével Harmincmillió forint támogatást nyert a kiskunfélegyházi Constantinum az intézmény további felújítására. Ezzel a jó hírrel érkezett beszélgetésünk helyszínére Endre Sándor országgyűlési képviselő, aki lelkesen, hatalmas tettvággyal felvértezve adott interjút lapunknak.- Országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnöke. Hogy csak néhányat említsek funkciói közül. Aki ismeri önt, tudja, mennyire magabiztos és tettre kész. Mégis... Honnan ez a lendület? Nem fámsztotta ki az elmúlt négy év és a különböző funkciókkal járó sok-sok feladat?- Egyáltalán nem. Sőt, megújult erővel folytatom, amit elkezdtem! Vagy úgyis mondhatnám: folytatjuk, amit elkezdtünk. A Fidesz-Magyar Polgári Pártnak ugyanis nincs új programja. Mi azt a szövetséget erősítjük továbbra is, amelyet négy éve kötöttünk a polgárokkal. Mi nem csak egyszerűen a szavazataikat kérjük. Azt szeretnénk, hogy ebben a szövetségben a jövőben is részt vegyenek és április 7-én szavazataikkal szentesítsék.- Minden szövetség a kölcsönössé-1 gén alapszik. Hogyan látja, mennyire sikerült megfelelniük a polgárok elvárásainak?- Úgy gondolom, közös erővel sikerül polgári Magyarországot teremtenünk. Ez az ország a következő öt pilléren nyugszik: család, munka, tanulás, rend és nemzet. Meggyőződésem, hogy a nemzet boldogulását, csak a családok boldogulásán keresztül lehet elérni. A nemzet viszont akkor boldogul, ha a családban az emberek boldogan élnek. Ehhez azonban megfelelő otthonra van szükségük. Az otthonteremtés egyik alapköve az a szociálpolitikai kedvezmény, amely 2006-ig egy gyermek után 1 millió, két gyermek után 2 millió, három gyermek után 3 millió forint lesz. Az elmúlt négy évben komoly lendületet vett a szociálisbérla- kás-építés is. Már több mint 7000 bérENDRE SÁNDOR ogy.-i képviselő (Fidesz-MPP). 1959-ben született Kiskunfélegyházán. 1983-ben a Bajai Tanítóképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1988- ban az ELTE bölcsészkarán diplomázott. Tanulmányai befejezése után szülővárosában dolgozott. 1990-től önk. képviselő. 1994-től a megyei közgyűlés tagja. 1998-tól ogy.-i képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. 2001- ben a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács soros elnöke lett. Középfokú állami nyelvvizsgát angol és német nyelvből tett. Nős, két fia van. Endre Sándor Sasvári Szilárd és Bozóky László társaságában tekintette meg a Széchenyi- terv program keretében épülő bérlakásokat Kiskunfélegyházán. __________________ l akás épült. Az új lakásokra beadott építési engedélyek száma pedig 45 ezerről 48 ezerre nőtt az elmúlt évben. A bérlakás-építési programhoz nagyvárosok és kistelepülések egyaránt csatlakoztak. Sikeresen pályázott Kecskemét, Tiszaug, Kunszállás és Kiskunfélegyháza is, ahol hamarosan 23 új lakást adnak át. A családok boldogulásához, a gyermekvállalási kedv növekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy alanyi jogúvá tettük a GYES-t. Bevezettük a GYED-et. Alanyi jogon jár a családi pótlék és az iskoíáztatási támogatás. 2006-ig pedig elérjük, hogy az adómentes jövedelem az egygyermekes családoknál 1 millió, a kétgyermekeseknél 2 millió, a háromgyermekeseknél 3 millió forint lesz. A kiegészítő családi pótlék összegét megkétszerezzük. A rászorulóknak ingyenes étkezést biztosítunk a bölcsődében, óvodában és az általános, illetve középfokú iskolákban. Természetesen fontosnak tartjuk az időskorú emberek megbecsülését is. Ezért az MSZP-SZDSZ kormány 12 százalékos nyugdíj csökkentésével szemben a polgári kormány 15,9 százalékkal emelte a nyugdíjak értékét. 1998-ban a legkisebb nyugdíjak ösz- szege 25 százalékkal nőtt.- Ahhoz, hogy a polgárok megfelelő hátteret biztosíthassanak családjaiknak, munkára, fizetőképes keresletre van szükségük. Ezen a téren mit tudnak felmutatni? Orbán Viktor miniszterelnök és Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke Tiszakécskén, a millenniumi ünnepségen.- Úgy gondolom, a polgári kormány egyik fontos célkitűzését, a munka becsületének visszaállítását sikerül megvalósítani. A 19 500 forintos minimálbér két és félszeresére, 50 ezer forintra emelkedett, valamint több mint 200 ezer új munkahely létesült. A munkanélküliség 8,7 százalékról 5,6 százalékra csöldrent. További célunk, hogy a magyar polgárok átlagos keresete megkétszereződjön 2006- ig. A 45 év feletti nők és az 50 év feletti férfiak elhelyezkedését pedig járulékkedvezménnyel segítjük.- Mint említette, a polgári Magyar- ország egyik alappillérének a tanulást tartják. Ezen a téren is történtek komoly változások, de mi várható még?- Elsősorban azon akarunk változtatni, hogy ne az döntse el egy gyermek sorsát, hová születik. A fiatalok jövőjét elsősorban tehetségük és szorgalmuk kell hogy meghatározza. Mi ehhez biztosítunk lehetőséget. Az a cél, hogy mindenki tanulhasson, aki akar. A tandíj eltörlésével és a diákhitel bevezetésével sokat tettünk az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat keretében megyei szinten idén több mint 13 millió forintot ítéltünk oda csaknem 1300 diáknak. Hiszen a tudás érték, az a nemzet jövőjébe befektetés. Célunk, hogy hazánk úgy legyen sikeres tagja az Európai Uniónak, hogy a magyar szellem, a pallérozott elme, a találékony magyar ész hasznot hozzon nekünk és ne legyünk olcsó bérrabszolgák.- A kistelepüléseken komoly gondot jelent az oktatási intézmények fen- ntarása. Van-e erre megoldás?- Ahol bezárnak egy iskolát, ott a jövő is bezárul. Ezért megkétszereztük az 1100-nál kevesebb lelket számláló települések oktatási támogatását. Ilyen volt például Kömpöc is.-Azon választókörzete kiterjedt tanyavilággal rendelkezik. Ez a térség a bűnözők kedvenc területe. Sikerült-e javítani a közbiztonság helyzetén?- Körzetemet járva azt látom, valóban nagy igény mutatkozik a közbiztonság további erősítésére. Ezért 2006- ig 2000 fővel növeljük a rendőrök létszámát, javítjuk technikai felszereltségüket, de támogatjuk a polgárőrséget is. Fontosnak tartom elmondani, hogy a rendőrök fizetésének emelésével csökkent a pályaelhagyók száma.- Az államalapítás ezredik évfordulójára nagyszabású, az egész országra kiterjedő rendezvénysorozattal emlékezett a nemzet. Mi a véleménye a millenniumi ünnepségekről?- Számunkra a polgári Magyarország egyik legfontosabb pillére a nemzet. Ehhez hozzátartozott az államalapítás ezredik évfordulójának méltó megünneplése is, amely tárgyiasulva is nyomot hagy az utókornak. Azt, hogy termékenyítőleg hatott az országra bizonyítja, hogy megyénkben is számos szobrot, emlékparkot, kápolnát avattak a millennium esztendejében. A nemzet fontosságát bizonyítja az is, hogy több határon átívelő kezdeményezés is történt. Mint például a státus törvény bevezetése vagy a párkányi Mária Valéria-híd helyreállítása. De itt kell megemlítenem a magyar termőföld megbecsülését is. Ma már ugyanis külföldiek nem vásárolhatnak magyar termőföldet. A magyar gazdák és családi gazdaságok viszont a földtörvénynek köszönhetően elővásárlási és elő-haszonbérleti joghoz jutottak. Fontosnak tartom kiemelni, hogy megalkottuk a családi gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 2006-ig pedig 800 milliárd forintot juttatunk a mező- gazdaságba. A Széchenyi-terv mint az új magyar gazdasági modell lelke és motorja fejlődésnek indította az egész országot. Választókörzetemben is szinte minden település élt a pályázati lehetőségekkel. Ezáltal több mint 16 milliárd forint támogatáshoz jutott a térség, amelyből számos önkormányzati és vállalkozói beruházás valósult meg. Csak néhányat említsek: Kiskunmajsa 2,9 milliárd forintos állami támogatással csatornát épített, de megújult a termálfürdő is. Kiskunfélegyháza is milliókat nyert a csapadékvízcsatorna megépítésére és a szennyvíztisztító telep bővítésére. De hamarosan elkezdődik a 1,9 milliárdos déli elkerülő út megépítése is, melynek alapkövét április 3-án rakják le. Legfőbb célom azt elérni, hogy aki dolgozni akar, az jusson is munkához, és aki itt akar élni, az találja is meg a boldogulását. A
