Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-23 / 69. szám
Ahol tud, segítsen mindenki! Kunszentmiklós múzeumkertjében, a Virágh-kúria előtt sokan hallották Jókai Anna ünnepi beszédét, amely a negyven- nyolcas forradalom tiszteletére tartott megemlékezésen hangzott el. Ezt követően rövid interjút kértünk az írónőtől. Interjú- Elgondolkodtató párhuzamot vont nemzeti ünnepünk és ötvenhat eseményei között. Ám a mának, de legfőképpen a jövőnek szóló egyfajta üzenetét - véleményem szerint - jó volna, ha milliók hallhatták volna.- Én csak ismételni tudom magam. Legnagyobb veszélyünk, ha megengedjük magunknak azt, hogy a magyar a magyart gyilkolja. Magyarnak lenni igenis bizonyos értelemben büszkeség, de nem gőg! Isten virágoskertjében jutott nekünk megművelni való szép föld, s ennek kell a földjén virágainkat tenyészteni. Ez a feladatunk. Óvok mindenkit, hogy ne essen csapdába, a pénz tökéletes rabságába! A pénz fontos, mert kell a kölykeink felneveléséhez, és sorolhatnám, mi mindenhez. De vannak dolgok, amit nem lehet pénzre váltani. Sok minden eladó, de a haza nem! A lelkiismeJókai Anna elismerései: József Attila-díj (1970) SZOT-díj (1974) Pietrzak-díj (Lengyelország) (1980) Kossuth-dij (1994) Magyar Örökség-díj (1998) Tiszatáj-díj (1999) Az Év Könyve díj (1999) CET irodalmi díj (1999) rét sem! Olyan körülményeket kell teremteni, hogy tűnjön el a nyomor, a végtelen különbözőségek helyett kiegyensúlyozott társadalom jöjjön létre. Ezt nem lehet teljes mértékben a politikára bízni. Ahol tud, segítsen mindenki! Erre van szükség. Itt van például a kun konokság. De csak abban legyenek konokok, ami jó. Jóságban, határozottságban, szorgalom- Jókai Anna ban, türelemben. A konokság jó tulajdonság - egyébként magam is az vagyok ha nem párosul gonoszsággal. Nagyon küzdelmes évek vannak előttünk. Fontos, hogy az emberek egymásra is tekintsenek, próbáljanak irgal- masak lenni. Minden irányításban vannak hibák, mert emberek csinálják. Ma van a magyar sajtó napja is. A sajtó- szabadságról sokat, sokan vitatkoztak. A negyvennyolcas események legfontosabb követelése volt. Legyen sajtószabadság, de ne hazudjon a sajtó! A szabadság felelősséggel jár együtt. Akinek nincs felelőssége, annak nem jár a szabadság!- Ön viszont az alkotói szabadságával már számos kötettel (Tartozik és követel, A feladat, Jákob lajtorjája, Az együttlét, Szegény Sudár Anna, Ne féljetek!, és sorolhatnám) ajándékozta meg az olvasókat. Most min dolgozik?- Az életműsorozatban a tizenegyedik kötet fog megjelenni. A válogatott esszéim első kötete lesz, s jövőre a másodikat is olvashatják. Ezek nem újak, hanem az életem során összegyűlt írásaim adják ki. A Ne féljetek! című regényem (1998) után hosszabb lélegzetű prózát nem írtam. Majd meglátjuk. Nem vagyok roha- nós e téren. Persze jól néznék ki, ha most akarnám megcsinálni az életművem javát. Esz- széket, meditációkat írok. Egyébként nagyon sokat dolgozom, hiszen a társadalmi megbízatásaim - több mint húsz - is komolyan veszem. Elnöke vagyok az írók szak- szervezetének, a nemzeti kegyeleti bizottságnak, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának akadémikusa, alapító tagja, de mondhatnám tovább.- Ünnepi beszédéből is kitűnt, nyugodt, kiegyensúlyozott. Mint magánemberről mit tudhat meg az olvasó és milyen terveket sző?- Népes családunk van. Az öt unoka nagy boldogság. Most nagy fába vágtuk a fejszénket. Kertes családi házba, Kispestre megyünk. A Dohány utcát 35 év után otthagyjuk. Szórakozásom a színház. Sajnos kevés olyan előadást látok, amire azt mondom, el volnék tőle ragadtatva. Terveim? Azt gondolom, amit legjobban szerettem volna, megcsináltam. A Ne féljetek!-re gondolok. Mindent beletettem, amit az életemben akartam.- Köszönjük az interjút. ___________________________PULAI SARA FOTÓ: P. S. Szemtől szemben Fotóművészet Capa: Szemtől szemben - képek a spanyol polgárháborúból címmel, a 20. századi sajtófotó legendás alakja, a budapesti születésű Robert Capa műveiből látható kiállítás csütörtöktől a Magyar Nemzeti Galériában. A bemutatón 130 felvétel tekinthető meg a madridi Zsófia Királyné Múzeum gyűjteményéből. A budapesti kiállítás anyaga abból a kétszázöt felvételből ad válogatást, amelyet Robert Capa testvére, a New Yorkban élő Cornell Capa ajándékozott a madridi gyűjteménynek. A cím- választás arra a fotográfusi elkötelezettségre utal, amellyel az alkotó a spanyol polgárháború idején dokumentálta az eseményeket. Az anyagot a budapesti bemutató előtt Spanyolország több városábán, valamint Dél-Ameri- kában is kiállították. A Robert Capa, a XX. századi sajtófotó egyik legismertebb, legendás alakja 1913 októberében született Budapesten, Friedmann Endre néven. 1931-ben baloldali tüntetésen való részvétel miatt rövid időre börtönbe került, és kiutasították Magyarországról. Berlinben kezdte újságírói tanulmányait, onnan 1933-ban, Hitler hatalomra jutásának évében, előbb Bécsbe, majd rövid időre Budapestre tért vissza, aztán Párizsba költözött. Akkori működése idején vette fel a Robert Capa művésznevet. Tudósított a második világháborús hadszínterekről, így többek között Észak-Afrikából, Szicíliából, jelen volt a normandiai partszállás eseményeinél. 1947-ben fotós kollégáival, Henri-Cartier Bressonnal (akinek ugyancsak csütörtökön nyílik kiállítása Budapesten) és David Seymourral alapították meg a szabadfoglalkozású fotóriporterek ügynökségét, a Magnum Photos céget. Robert Cápát 1954-ben a Life magazin Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról; május 25-én aknára lépve vesztette életét, 41 esztendős volt ekkor. Hímes tojás, gyönggyel rakjuk, vagy azokba belehemper- getjük. A főtt tojásokból jópofa nyuszikákat is készíthetünk, ha kartonból nyuszifüleket ragasztunk rájuk, filctollal nagy szemeket rajzolunk, és fonalból bajuszt csinálunk. Ha több nyuszit készítünk, tojástartóba ültethetjük őket. Ennek a vállalkozó kedvű apukák kerekeket is gyárthatnak, * ami a gyerekek kedvenc játéka lehet. Meglátni és megörökíteni A Duna menti település zsinagógájában megrendezett kiállítás minden korosztályt vonz. Bő egy hét múlva itt a húsvét, lassan készülődni kell a tojásfestéshez. A locsolókat különleges módon készült hímes tojásokkal is megajándékozhatjuk. A keményre főtt, még meleg tojásokra tortagyertyával kis pöttyöket, hullámvonalakat, virágokat rajzolhatunk, ezután kerülhet a hideg festékoldatba. A viasz adja a mintát, ezt a részt ugyanis nem fogja be a festék. Gyönyörű tojásokat készíthetünk úgy is, ha a beragasz- tózott tojást apró gyöngyökkel kiApostag A szalkszentmártoni Somogyi György másfél évtizede jár fényképezőgéppel. Március 15-én a 15 év „terméséből” - így látom én címmel - válogatott kiállítást nyitottak Apostagon, a zsinagógában. A főként természetfotók hűen tükrözik a Duna menti települések gazdagságát. A felvételekre főként jellemzőek a fények, ellenfények. A bemutatón látható a Valahol Európában - Erdély 2000 képösszeállítás is, amely korábban több mint négyezer pályaműből különdíjat kapott. A zsűrizett fotókat még három hétig láthatják az érdeklődők. Az apostagi diákoknak pedig a közelmúltban kihelyezett rajzórát tartottak a zsinagógában, ahol elemezték a képeket. ________ P.S.
